Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-28 / 150. szám
Foto: Elek Emil 56 géppel védekeznek Nagyobb megbecsülést várnak a kombájnosok Kombájnosok pihennek egy nagy lombú fa árnyékában a vencsellői volt kúria előtt a pázsiton. Bevetésre készen áll a gép, ember. Beszélgetnek. Karajz Mihály, az egyik tapasztalt kombájnos tartja szóval a többit — Régen, amikor apámmal együtt dolgoztam, mindig azt mondta, kibírható ez az aratás, csak ne tűzne annyira a nap. Ez jut eszembe valahányszor felülök a kombájnra, ahol védve van az ember. Hatodik éve járja gépével a forró tarlókat. Messziről gépzúgás hallatszik. Ez kombájn — figyelnek fel. És valóban. Néhány pillanat múlva lomhán begördül egy modern SZK— 4-es. — A kolléga már a tanácskozásra is teljes készenlétben érkezett — jegyzi meg egyikük. — Szépek, jók ezek a gépek. Mennek is, csak rendesen szolgálják ki — mondja Karajz. — Ne álljanak majd megtelt tartállyal, mint én is a múlt nyáron Tiszanagyfaluban... A pótkocsikkal meg üresen fut- károznak az erőgépek. És amikor szóltam, nem lesz ez így jó, azt mondták több kombájn kellene. Igen, s még azt az egyet sem tudták rendesen ellátni™ Vencsellőről járt át Nagyfaluba kerékpárral. Tizennyolc kilométer oda, annyi vissza. — Nem csináltam volna, de muszáj volt. Nem volt szállás sem, élelem sem... És ilyen körülmények között vágtam le 318 holdat. Balázs Ferenc egy fiatal kombájnos irónikusan jegyzi meg: — Tiszanagyfaluban kezdek én is a napokban. Már borsódzik a hátam... Négy éve mindig csak a mellőzés. Mikor tavaly kérdeztük, hol lesz a szállásunk, az elnök így válaszolt: „Nézzenek szét az istállóban.” A jászolban aludtunk. Ha szállást nem kapok, nekem 72 kilométert kell kerékpározni, mert Paszabról járok át... Csak legalább ebédről gondoskodnának.. Szabolcs községben igen, ott kitettek magukért. Mikor megérkeztünk jött a párttitkár, tanácselnök. Megmutatták, hol fogunk lakni. Paplanos ágy. A főt ételt mindennap a határba hozták az emberek. — Ez igen, így kellene mindenhol fogadni a kom- bájnosokat szól közbe a pipáló Oláh István. — Én nem is tudtam, amikor beállítottak a lakásomra a kilenc mázsa 40 kiló búzával... Ha lehetne ide mennék újra, itt értékelik az embert — mondja Balázs. Tóth László kedvetlenül megjegyzi: — Nekem nem volt ilyen szerencsém. Még jó ivóvizet sem kaptam Rakamazon, pedig 300 holdat vágtam le. Vencsellőn pedig még a prémiumgabonát is megcsonkították ötven kilóval. Csak nehogy így járjunk most is. — Itt kombájnoltam én is tavaly — szólal meg Hul- lár László. — Baj volt a szervezéssel. Órákat állt az öt kombájn. Ennél pedig nincs bosszantóbb, amikor dolgozna az ember... Hat heti kerékpározás fizikailag is lerontja az embert, s még akadályozzák is. A nyíregyház’ íárás közös gazdaságaiban i bb, mint harmincezer hold kalászosban zúgnak fel a gépek ezekben a napokban. Közöttük kilenűvenegy kombájn... A gabona többségét ezek a panaszkodó, de. kötelességtudó emberek takarítják be. A modern aratásban a gépeké a döntő szó, de mit sem érnek, ha az emberről nem gondoskodnak... Farkas Kálmán Szabolcsiak a párizsi cipő-világkiállításon Egy hét és vége az első fél évnek. Az ilyenkor szokásos számvetésnél megyénk kisipari szövetkezeteinek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az exportkötelezettségekre, melyeknek köre állandóan bővül. Jóllehet, még nem készültek pontos kimutatások, helyzetjelentésre azonban mód nyílik. Kitűnik ebből, hogy akár. csak a korábbi években, ezúttal is Szabolcs megye Cipész Szövetkezetei — a ra. kamazd, a nyíregyházi, a Vencsellői és a nagykállói — kapták a legnagyobb megbízást. A KISZÖV irányítása alá tartozó szövetkezeteknek az idén 170 ezer pár cipőt kell eljuttatniuk a külföldi megrendelőkhöz a külkereskedelem útján. Négy-öt szocialista ország mellett több nyugati cég is várja a közkedvelt szabolcsi cipőket Ezen a jó híren az idén sem esik csorba: a 3 szövetkezet adósság nélkül zárja az első fél évet, s már felkészült a második 6 hónap nagyobb mennyiségének legyártására. Itt kívánkozik említésre, hogy most is Igyekeznek megalapozni a jövőbeni sikert: a nyíregyházi. a nagykállói és Vencsellői Cipész Ktsz termékei ez év augusztusában. is részt vesznek a párizsi cipő-világkiállításon, a szokásos évi „nagy börzén”. Nem ilyen kedvező a helyzet a textiltermékek ex. portjánál. Megyénk szak- szövetkezetei 1987-re 20 ezer darab férfi és fiúöltöny készítését. külföldre juttatását vállalták el. Bélésanyag hiánya miatt itt nagymérvű elmaradás tapasztalható. Szükségmegoldásként a belkereskedelem megrendeléseit hozták előre, hogy a második fél évben — az anyaghiány megszűnésekor — gvorsabb tempóban teljesíthessék az exportvállalósokat Ebben az évben is kirukkol az exportálásban a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz: 14 millió forint értéket tesz ki az a pakisztáni megrendelés, melynek keretében 7 darab jutagyári Villamos berendezést készítenek el augusztusig. Négy garnitúra már készen, s nem lesz akadálya a többi elkészítésének sem. A másik ismertebb nyíregyházi ktsz az „ELÉKTERFÉM” kísérleti jelleggel egy új szabadalom kivitelezésén fáradozik, melynek exportkihatása is van. Klimatizáló berendezések gyártására vállalkoztak, melyből a második fél év során már Lengyelországnak fognak szállítani. (as) Nyíregyházi képeslap: Északi Alközpont. az utóbbi évek legnagyobb burgonyabogár föllépésé ellen. A halálfejes figyelmeztető tábla láttán akaratlanul is megtorpan az ember a bejáratnál. Az ajtó fölé helyezett, fekete keretes háromszögben a felirat ólomveszélyt jelez. A cseppet sem lebecsülendő figyelmeztetés mellett azonban ezekben a napokban a kályhacsempeégetők fő témája inkább a meleg. 18 méteres kemence Meleg. Itt, a kemence mellett sajátos értelme van ennek a szónak. A tizennyolc méter hosszú kemencében 980 fokon, fehéren izzik a berakott csempe, s a ventillátorok által beszívott kánikulai meleg csak itt-ott biztosít negyven fokos „hűsítőt” Horváth Lajos felrakónak és Nagy Kálmán készáru leszedö- nek. — Pedig a három ventillátor egy perc alatt kicseréli a helyiség mintegy ezer köbméternyi levegőjét — magyarázza Tarpai István karbantartó lakatos. Fenyvesvölgyi Mihály üzemvezetőhelyettessel körbe járjuk az áthevült kemencét. Középen, fenn, öt porlasztó adagolja a tűz- térbe a levegővel kevert fűtőolajat Lenn is szinte kibírhatatlan á rteleg, fenn pedig egyenesen pokoli a hőség. — Két percnél tovább ott senki sem bírja ki — törli meg izzadt homlokát Nagy Kálmán. — Pedig a befú- vónyilásokat egy műszak alatt kétszer is le kell tisztítani a lerakódott salaktól. Máskülönben elszükül a nyílás, csökken a hőhatás. Rövid pihenőket kell tartani, mert még a cipőtalp is égeti a lábat. A berakott csempéket Villanymotor tolja át a kemencén. A négy folyosóban egyszerre mintegy ezerötszáz csempeegység „tartózkodik”. Az átfutási idő 12—13 óra. Az első műszak által berakott első csempék csak a következő műszak második felében kerülnek ki. Legjobb ilyenkor bikiniben A kiégett csempéket levegővel hűlik. De csak mértékkel, mert a gyors höingadozás selejtet okozhat. A kész csempéket szabad kézzel nem is lehet érinteni. — Aszbesztkesztyűvel dolgozunk, de az most elfogyott — magyarázza Nagy Kálmán. — Szerintem megteszi a rongy is, kár rá költeni, hiszen az aszbeszt törik, hamar tönkremegy. A MEO-s körül gyűlnek a kész darabok, Egy nap alatt, a három műszakban 2400 egység. S ahogy gyűlnek, úgy fokozódik a meleg Sipos Sóndorné körül is. — Legjobb ilyenkor bikiniben Sóstón lenni — mondja tréfálkozva. Dél elmúlt. Az emberek verítékben fűtődnek. Fenyvesvölgyi Mihály bekapcsolja a tetőventillátort. A meleg a felrakó oldal felé húzódik. A hőség fokozódik. Levegő Után kapkodunk, csurogni kezd rólunk a veríték. 30 kilométer naponta Pár perc az egész — mosolyog Fenyvesi. — Ha átmegy a meleg levegő, akkor Itt is hűvösebb lesz. Minden adat fontos Ahonnan az időjárási jelentik... Sűrűn kopog a telex a nyíregyházi meteorológiai megfigyelő állomáson. A számsor, amit a központnak továbbítanak, a laikus számára érthetetlen: — 12892... 1Í4Ö1... 75020... 15130.,, Póka József, a megfigyelő állomás vezetője magyarázza; — Nemzetközi kulcsban adjuk a jelentéseket. Ez megkönnyíti az adatok továbbítását a külföldi állomásoknak. — Mit árulnak el ezek a számok? — Az első Nyíregyháza hívószáma. A második 1 mé- ter/másodperc erősségű szelet jelent. Az 18130 számsorról a központban mór tudják, hogy Nyíregyházán 30 fokos meleg van. Egy kis szoba az egész állomás, de jelentései eljutnak a világ legtávolabbi pontjaira is. Az előbb leadott kulcsot 20 perc múlva már angol meteorológus jegyzi Londonban. Rácz István az állomás munkatársa félíves papírra apró számokat ír: — Állandóan kell regisztrálnunk a hőmérsékletet. a szélerősséget. hogy azonnal tudjuk továbbítani Nyíregyháza üzemeinek, vállalatainak. Aztán feláll az asztaltól kis lámpát kattint fel a falon lógó műszeren, leolvassa. jegyzi. — Az időjárás szinte pillanatonként változik. Minden adat fontos. — Az építőipari vállalat szinte állandó vendégünk. A szél erőssége érdekli őket. 36 km/óra erősségű szélben a nagy daruval már nem tudnak dolgozni. A parányi, elsötétített szobában megrekken a hőség. Odakinn teljes erejével tűz a nap. — Ma nyugodt időnk van — mondják. — Egy sze. mernyi felhő sincs az égen. Az egyik asztalnál ősz hajú férfi irogat. Papírhalmaz előtte, forgatja. Könnyűszerre] olvas a rejtélyes számokban. — A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanára vagyok — mondja Jandek Eknő. — Tíz évre visszamenőleg dolgozom fel az időjárási adatokat. A hőség szinte kibírhatatlan. Lekerülnek a rövidujjú ingek is, mindenkiről csorog a víz. — Azt próbálom kideríteni. hogy az időjárás változásai mennyiben befolyásolják a gyümölcstermesztést Élesen csörren a telefon. A konzervgyár jelentkezik. Póka József már diktálja is a napi középhőmérsékletet. A vonal túlsó végén jegyzik, megköszönik. Ismét a műszereké a szó. A kánikula, az eső, a szél itt munkaanyag, a helyiség pedig félig hivatal félig laboratórium. A kis nyíregyházi állomás egyik láncszeme az ország, a világ légköri kutatásainak. — Naponta négyszer továbbítunk adatokat a légköri kutatáshoz — jegyzi meg Póka József. Isimét kattog a telex. (horváfts) A pór perc szinte örökkévalóságnak tűnik. Az emberek rövid pihenőt tartanak, rágyújtanak. Nekem nem kell, nem kívánom. — Mi sem sokat szívunk — nyugtai meg Nagy Kálmán. — Három, négy a^ért elmegy egy műszak alatt. Otthon egy dobozzal is. — Most jó az éjszakásoknak, akkor valamivel hűvösebb a levegő. Két óra, jön a Váltás. Nyolc óra éppen elég ebből még a heti negyven órában is. Felfér a két szabadnap, kell az újabb erőgyűjtéshez. Meg a kerékpártaposáshoz. Mindketten vidékiek. Nagy Kálmán például nyírturai. Oda-vissza harminc kilométer naponta, télen- nyáron. Mert az autóbuszok menetrendje nem igazodik a műszakváltásokhoz. Megszokták már, mint a meleget. Tóth Árpád Az utóbbi évek legnagyobb burgonyabogát inváziójával küzd a Kállósemjéni Növényvédő Állomás. A párás, meleg idő kedvezett a kártevőnek, s tövenként öt-tíz lárvát számoltak, ami holdanként 150—200 ezer burgonyabogarat jelent. A növényvédő állomás kellően felkészült a védekezésre, ennek ellenére kénytelenek voltak a szomszédos megyéktől is 28 gépet kölcsönözni, így jelenleg a 45 ezer holdas nagyüzemi területeken ötvenhat géppel dolgoznak megállás nélkül. Eddig több mint harmincezer holdon pusztították el a kártevőket. A védekezést kiterjesztették a paradicsomra, s azokra a területekre is ahol a burgonyabogár pusztít. A sok éves tapasztalatoktól eltérően a burgonya másik nagy ellensége a Fitoftóra is korábban jelentkezett. A burgonyavész elhárítása, visszaszorítása szintén sikeres volt. ennek ellenére továbbra is szükséges a meg. előző védekezés. A dohányperonoszpóra ellen a megelőző védekezésben szintén sikerrel alkalmaznak egy új szert az Antrapolt, hatása jobb, mint a Zihebé. Kedvezett az időjárás a lucerna, és vöröshere kártevőinek is. Különösen a herefojtó aranka elleni védekezést kell jobban és alaposában elvégezni, mint a korábbi években. Ahol a mechanikai és vegyi védekezést jól vég. zik, mint a tlszalöki járásban, minimálisra csökkenhet a kártétel. Az aranka irtását nem elégséges csak a pillangós területeken végezni az úgynevezett vad területekre is ki kell terjeszteni a munkát, mert az aranka ezekről a helyekről mag és vegetatív úton könnyen és gyorsan terjed. Számítások szerint, ha a kártevők ellen Időben védekeznek, úgy egy holdról átlag 50 kilogrammal több magot foghatnak a közös gazdaságok. (s. «4 Baktalórántházi képeslap: az Állami Biztosító és az OTP székhaza. Hammel József felvétele Fehéren izzó csempék mellett Emberek az égetőkeinencénél, kánikulában