Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

TCXTV. ÉVFOLYAM 147. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. JÜNIUS 24, SZOMBAT Koszig in—Johnson fűtést tartott az MSZMP Központi Bizottsága eszmecsere Értesülések szerint a Közel-Keletről, Vietnamról, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének korlátozásáról tárgyalt a két államiért! New York (MTI): A New Jersey ál­lamban lévő Glass- boroban pénteken, magyar idő szerint 16,20 órakor, megkez­dődött Johnson ame­rikai elnök és Koszi­gin miniszterelnök csúcstalálkozója. 1961 óta ez az első alka­lom. hogy a szovjet minisz­terelnök és az amerikai el­nök találkozik: 1961-ben Hruscsov Bécsben folytatott tárgyalásokat Kennedyvel. A szovjet miniszterelnök Gromiko külügyminiszter és más személyiségek kísé­retében gépkocsin indult el a szovjet ENSZ-küldöttség New York-i épületéből Glassboro felé. A szovjet delegáció 14 gépkocsiból ál­ló karavánja motoros rend­őrök, biztosító autók kísére­tében tette meg a mintegy kétórás utat a New York és Washington között csak­nem fél úton lévő kisváros­ba. Johnson elnök valami­vel később Rusk külügymi­niszterrel és McNamara hadügyminiszterrel heli­kopterrel hagyta el a Fehér Házat, repülőgéppel foly­tatta útját Philadelphiáig, majd ismét helikopterre szállt, hogy megtegye a mintegy 22 kilométeres utat Glassboroba. Koszigin autó­New York (MTI): Pénteken folytatódott az ENSZ rendkívüli sürgős köz­gyűlése. A közel-keleti hely­zetről a délelőtti ülésen hat delegátus beszélt. Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter a pénteki ülé­sen megkísérelte védelmébe venni Izraelt, azonban még ő is kénytelen volt elismer­ni, hogy „katonai erővel nem lehet elérni a probléma megoldását”. Tyihon Kiszelev, a Belorusz SZSZK miniszterelnöke fel­szólalásában viszont rámu­tatott arra, hogy Izrael még az ENSZ közgyűlésén is ci­nikusan tagadta az agresz- szió elkövetését. Mohamed el Kony, az EAK állandó képviselője közölte, hogy az izraeli agresszor csapatai ugyanolyan erószakosságo­karav&nja reggeli csúcsfor­galomban haladt végig a gyorsforgalmi útvonalon, s érdeklődök tízezrei üdvözöl­ték a szovjet miniszterelnö­köt. Glassboro fellobogózva vár­ta a két államférfit A talál­kozó színhelyét, a glassbo- roi főiskola rektorának hi­vatali épületét csak szigorú ellenőrzés után lehetett megközelíteni. Koszigin és Johnson csak­nem egyidőben érkezett Glassboroba. A színhelyet egyébként Richard Hughes, New Jersey állam kormány­zója javasolta: Johnson el­nök felkérte, hogy határoz­zon meg egy olyan helysé­get, amely nagyjából fél úton van New York és Wa­shington között. Johnson elnök Rusk kül­ügyminiszter, McNajnara hadügyminiszter és Thomp­son, az USA moszkvai nagy­követe társaságában a fő­iskola igazgatói épülete előtt várta a szovjet dele­gáció érkezését. A borús, felhős időben a riporterek százai gyűltek össze a hir­telen megvont kordon mö­gött, hogy szemtanúi lehes­senek a találkozó kezdeté­nek. Koszigin gépkocsija rö­viddel negyed 5 óra után érkezett meg a találkozó színhelyére. A gépkocsiból kát követnek el az EAK megszállt területeinek arab lakossága ellen, mint Jordá­niában ezerszámra űzik ki az arabokat Kantara váro­sából. Maivandval Afganisz­tán miniszterelnöke köve­telte az agresszor megbün­tetését, a támadó csapatok azonnali kivonását. Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke azt hangsúlyozta, hogy a közel- keleti válságot békés eszkö­zükkel kell megoldani, s el kell tiltani az erőszak al­kalmazását. Hongoztatta az izraeli csapatok visszavoná­sának szükségességét. Mau­rer azt mondotta, hogy Ro­mánia „teljesen szolidáris az arab népekkel az imperializ­mus és a neokolonializmus elleni harcukban”. A dél­kilépő szovjet miniszterelnö­köt Johnson elnök kézfo­gással köszöntötte, majd Koszigin és Gromiko üdvö­zölték az amerikai állam­férfiakat. Néhány másod­perces beszélgetés után, amely főként a fotóriporte­rek kérésére történt a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. Johnson és Koszigin pénte­ken délután közel két órán át tárgyalt. Korábbi érte­sülésünkkel ellentétben, a két politikus tanácskozásán végig csak a tolmácsok vol­tak jelen. A szovjet, illetve az amerikai kíséret tagjai a szomszédos teremben foly­tattak eszmecserét. Amerikai hivatalos körök­ből származó értesülés sze­rint Johnson és Koszigin megbeszélésének napirend­jén négy lényeges probléma szerepelt: a Közel-Kelet, Vietnam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zása és a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének kor­látozása. Johnson amerikai elnök és Koszigin szovjet kormányfő személyes megbeszélésének első szakasza 90 percig tar­tott. A két politikus a csúcstalálkozó kezdetekor négyszemközt tárgyalt, csak később csatlakoztak hozzá­juk az amerikai, illetve a szovjet delegáció tagjai. A csaknem kétórás négy- szemközti, illetve a tolmá­csokkal együtt nyolcszem­előtti ülés utolsó felszólalója Guinea képviselője volt. A délutáni ülésen elsőnek Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szólalt fel. Elnök úri Tisztelt küldöttek! Küldöttségünket a Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya azzal bízta meg, hogy a tragikus és súlyos veszé­lyeket magában rejtő közel, keleti helyzetben együttmű­ködjék a többi delegációval a békés megoldás megkere­sésében. A szovjet kor­mány összehívást javasló levele jól világítja meg az ülésszak előtt álló probléma lényegét: Fel kell számolni Izraelnek az arab államok ellen elkövetett agressziója következményeit és azonnal közti beszélgetés utáni ebé­den a tárgyalásokba bevon­tak a minisztereket és a szakértőket is. A csúcstalálkozóról mint­egy 1000 riporter kívánta tu­dósítani a világsajtót, a rá­diót és a tv állomásokat. A legnagyobb nehézséget a hírközlés okozta: egyrészt a tárgyálás ideje alatt a saj­tó nem jutott érdemleges információhoz, másrészt az információk továbbítása sem volt könnyű a telefon- vonalak számának hiánya miatt. A hírügynökségek gyors­hírben jelentették, hogy a Johnson—Koszigin csúcsta­lálkozó magyar idő szerint 21 óra 40 perckor véget ért. A két államférfi vasárnap Glassboroban, helyi idő sze­rint 13,30 órakor ismét ta­lálkozik és folytatja tárgya­lásait a nemzetközi hely­zetről. Johnson elnök a csúcsta­lálkozó után Los Angeles­be repül, ahol egy demokra­ta párt vacsorán mond be­szédet. Az elnököt a szó szoros értelemben rendkívü­li állapot várja a Csendes­óceán partján: a békeharco­sok bejelentették, hogy Johnson látogatása alkal­mából hatalmas tüntetést rendeznek a vietnami hábo­rú ellen. Mintegy 20 000 tün­tetőt várnak a felvonulás­ra. vissza kell vonni az Izraeli csapatokat a fegyverszüneti vonalak mögé. A közgyűlésen elhangzott eddigi vita is azt húzza alá. hogy ez a fő feladat, amely­től semmiféle részletkérdés nem terelheti el figyel­münket. Az arab területek Izrael által történt elfoglalásának ténye önmagában bizonyí­téka annak, hogy bűnös tá­madás történt. Az ENSZ- nek és az egész világ béke­szerető erőinek feladata, hogy felszámolják ennek következményeit és keressék a tartós és végleges megol­dás feltételeinek megteremté­sét. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga Kádár János elnökleté­vel június 23-án — a Mi­nisztertanács tagjainak, a Központi Bizottság osztály­vezetőinek, a Budapesti Pártbizottság titkárainak és a megyei pártbizottságok el­ső titkárainak részvételével — ülést tartott. Komócsin Zoltán elvtáns, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés részt­vevőit a közel-keleti hely­zetről, és más időszerű nem­zetközi kérdésekről. A Köz­A Központi Bizottság ér­tékelve az izraeli agresszió következtében a Közel-Ke­leten kialakult helyzetet, helyesli a Politikai Bizott­ság és a kormány állásfog­lalásait és intézkedéseit; a magyar kormány június 6-i nyilatkozatát; a magyar— izraeli diplomáciai kapcso­latok megszakítását; az eu­rópai szocialista országok június 9-i moszkvai érte­kezletén aláírt nyilatkozatot. A Központi Bizottság megállapította, hogy Izrael kormánya megsértve a nem­zetközi jog általánosan el­ismert és kötelező elveit, tervszerűen előkészített fegyveres agressziót követett el az Egyesült Arab Köztár­saság, Szíria és Jordánia el­len és benyomult azok te­rületeire. A Központi Bi­zottság elítéli Izrael agresz- szdóját, a környező arab államok területének beke­belezésére irányuló törekvé­seit. az izraeli katonai ha­tóságok kegyetlenkedéseit a védtelen arab lakosság kiűzését a megszállt terüle­tekről. A Központi Bizottság hangsúlyozza az amerikai, angol és nyugatnémet im­perialisták bűnrészességét és felelősségét a fegyveres ag­resszió előkészítésében és támogatásában. Az arab or­szágok elleni támadás része annak az átfogó imperialis­ta politikának. amelynek célja visszavetni a nemzeti felszabadító mozgalmakat, elrabolni a haladás útjára lépett önálló népek nemzeti függetlenségét, megakadá­lyozni, hogy azok maguk dönthessenek sorsuk felett, és megkísérli gvarmati füg­gésük fenntartását, vagy visszaállítását úi formában Az imperialisták az izraeli agressziót azzal a közvetlen nolitikaí céllal bátorították és segítették. hogy meg­A Központi Bizottság megállapítja, hogy a harma dik ötéves terv megvalósító sának eddigi tapasztalata: szerint a népgazdaság alap­vetően a párthatározatok ál tál megjelölt irányban, a ponti Bizottság a beszámoló feletti vita után egyhangú határozatot hozott. Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolója után a Közpon­ti Bizottság megvitatta a Politikai Bizottság jelfenté- sét a gazdasági mechaniz­mus reformja bevezetésének előkészületeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesíté­séről és a további feladatok­ról. A Központi Bizottság a jelentést helyeslőén tu­domásul vette és egyhangú határozatot hozott. döntsék az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria impe­rialista ellenes kormányait. Ugyanezek az imperialista körök most diplomáciai te­vékenységükkel és az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­ben is mindent elkövetnek, hogy igazolják az izraeli ag­ressziót. törvényesítsék a fegyveres támadás jogát, meggátolják az agresszor el­ítélését és csapatainak visz- szavonását a megszállt arab területekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy az Egyesült Nem­zetek rendkívüli közgyűlé­sének, a Biztonsági Ta­nácsnak most az a legfon­tosabb feladata, hogy fel­számolják az imperialista kalóztámadás következmé­nyeit, véget vessenek a te­rületrablásnak, határozottan el kell ítélniük az agresszor Izraelt és intézkedéseket kell tenniük, hogy haladéktala­nul vonják vissza az izraeli csapatokat a támadás előt­ti kiinduló állásaikba, a demarkációs vonalak mögé. A közel-keleti imperialista agresszió ellen, a béke vé­delmében most egységesen kell fellépnie a szocialista és a béke fenntartásában érdekelt más országoknak, a harmadik világ népeinek, a világ forradalmi és béke­mozgalmának, minden hala­dó embernek. A Központi Bizottság ki­fejezve népünk baráti ér­zelmeit és akaratát, teljes szolidaritásáról biztosítja az agresszió által sújtott arab népeket. A Központi Bizott­ság felhívja pártunk vala­mennyi tagját, a társadalmi szerveket és egész népünket, hogy eltökélten támogassa a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi haladásért küzdő arab népek igazságos harcát. népgazdasági tervnek meg­felelően fejlődik. Az 1966— 1967-cs években a termelés, áz áruforgalom a tervezett­nél jobban növekszik, a ter­(Foly tatás a 2. oldatos) Fock főne felszólalása az ENSZ-ben A Központi Bizottság határozata a közel-keleti válság kérdésében; A Központi Bizottság határozata a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről és az időszerű gazdasági feladatokról: flLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents