Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-23 / 146. szám
Tanácskoztak, de miért ? A tanyajáró művelődési autók működését megvitatni, fél országra szóló tanácskozást hívott össze Nyíregyházán a Népművelési Intézet. A meghívó programja ötletesnek, gazdagnak ígérkezett, de a megvalósítás messze mögötte maradt a várakozásnak. Az első meglepő tényt a résztvevők kiléte adta: a témában leginkább érdekeltek — a művelődési autók könyvtárosai — mondd és írd két személlyel képviseltették magukat hat megyéből. A több, mint félszáz tanácskozó más szervek képviselőiből tevődött ösz- sze. Talán éppen ebből adódott, hogy a tanácskozás két napján érdemben vita nem volt, a tanyai népművelés jövőjét megalapozó javaslat, észrevétel nem hangzott el. Mit kaptak ehelyett a tanyai népművelők, mivel gazdagodott ez az igen fontos kulturális feladatkör? A megjelentek közül a legtöbben csapán arról szóltak, hogyan végzik a művelődési autók munkájukat egy-egy megyében. A vita és tanácskozás szót ez esetben tehát nyugodt lelkiismerettel beszámolóra, s egy kis jóakarattal ötletnapra degradálhatjuk. Egy kiragadott példát említenék, amely az egész tanácskozás egyik lényeges vonását is aláhúzza. Az egyik fővárosi meghívott eképp kezdte hozzászólását a tanyai ismeretterjesztésről: „Én még sohasem jártam tanyán...” Beszéltem szabolcsi népművelőkkel is a kétnapos összejövetelről. Kíváncsi voltam, mit is hasznosítanak a gyakorlati népművelők — ugyanis ez lehetett a cél! — a két napból. A kategorikus válasz így hangzott: „Semmit!” Véleményt kértem más megye képviselőitől is. Szabolcsi kollégáikat egyebek között a Békés megyeiek is megerősítették. Egyébként épp e két megye tanyai viszonyainak összevetéséből következik a tanácskozás alapvető hibája: míg Szabolcs villany nélküli tanyáin nélkülözhetetlenül hármas funkciót tölt be a művelődési autó könyvtárosa (könyvet kölcsönöz, vetít, ismeretterjesztő előadást tart), Békésben, ahol már csak egyetlen tanyán nem ég a villany, teljesen más adottságokhoz kell alkalmazkodni. A közös nyelvet az ellentmondásosság ellenére is megtalálhatták volna a tanácskozók, ha a meghívó címében jelzett népművelési ág, az autós népművelés könyvtárosai, gépkocsivezetői ültek volna a sorokban. A legszerényebben számolva a tanácskozás árából négy televíziót, vagy egy keskenyfilmvetítő gépet, esetleg 1300 kötetet lehetett volna — az idézőjelbe tehető „tanácskozás” helyett éppen a falusi művelődésre fordítani. Szilágyi Szabolcs Épülő dohánypajták Kállósemjénben Az Idén három dohánypajtát építenek a kállósemjéni termelőszövetkezeti csoportban. A munkákat gyors ütemben végzik. Foto: Hammel József Igazat mondott-e Szojkáné? Ahol az asszonyoké az egész határ gondja Idén, krumpliültetéskor történt. Donáthné, a járási nőtanács titkára rábeszélte Szojka Jánosnét, a rakama- zi Győzelem Tsz egyik neves szocialista munkacsapat vezetőjét, menjen át vele Ven- csellőre és segítsen megagitálni az asszonyokat, hogy alakítsanak szocialista brigádot. Ha ríni n cegy ezer forint Ráállt- Kissé meglepődött, mert telt ház fogadta. Csupa asszonynép. Mind kiváncsi volt. De oly sok jót mondott, hogy hitték is, nem is. Igazán akkor támadt érdeklődés, amikor elmondta, hogy tavaly harmincegyezer forint volt a jövedelme... — Ez csak mese. Ilyet aztán ne mondjon — kiabálták közbe. És hiába tette ki szívét-lelkét nem hittek neki. Bánta is, minek kellett neki ilyesmire vállalkozni. A kíváncsiság azonban nem hagyta nyugodni a vencsellői asszonyokat. Átjárnak heti piacra Rakamazra. Egyik-másik itt is érdeklődött az asszonyoktól: mondják már milyen asszony az a maguk Szojkáné ja? Hazudós? Mert olyanokat mondott Vencsel- lőn, hogy kinevették. A kérdezett Bodnár Ferencné éppen Szojkáné csapatában dolgozik. — Nem hazudik az lelkem — válaszolta — tiszta igaz, amit mondott. Vele dolgozom, csak tudom tán. Én is a két lányornmal csak prémiumban kaptunk tizennyolcezer forintot. Gyűrűzött a hír. Szojkánét bántotta, hogy őrá ilyet mondanak. Hazajött a férjein! Döcög a szekér. Kapálni indulnak az asszonyok. Megállítjuk. Béres László- né csapatvezető mondja: — Nekem sem esett jól, amikor Mari nénire azt mondták, nem mond igazat... Szomszédosak vagyunk a vencsellői határral. Munka közben beszélgettünk. Nem tagadom, dicsekedtünk. Nem akarták elhinni, hogy nálunk az asz- szonyok is megkapják az egy hold háztájit. Szin igazat beszélt Szojkáné. Fillérre tudom, hogy 31 140 forintot keresett, hiszen egymás mellett dolgoztunk- De ón is. Méghozzá egyedül. — Kértem fizetési kimutatást az irodán. Havi keresetem 2380 forint. Kiszámoltuk a férjemét is. ö a tokaji kőbányában dolgozott. övé kevesebb volt Mondtam, jöjjön haza. Rá is állt. Most állatgondozó. Nem kell hajnalban kelnie, kerékpározni... Tavaly a háztájival együtt 60 mázsa kukoricám termett. Nem mertük a padra tenni, hogy leszakad. Három hízót eladtam, kettőt vágtunk. Egyedül kerestem- Csak a háztájiban segített a férjem. Most ketten még többet várunk. [Vem akartunk belemenni Tűz a nap. Kukoricát kapálnak az asszonyok a Vágás dűlőben. A szocialista csapat vezetője Hart Lajos- né. Szojkánévai, Pásztornával ők voltak a kezdeményezők. — Először nem akartunk belemenni. A csapatom is azt mondta: nem leszünk szocialista brigád, mit tudjuk, mennyit követelnek. Rábeszéltek bennünket. Rettentő nagy volt a rivalizálás. Nem tagadom, amikor harmadiknak értékeltek bennünket, odacsaptuk az oklevelet az asztalra. Igazságtalannak tartottuk, mert mi is elvégeztünk úgy minden munkát, mint Mari néniék... No, de ennek már utána vagyunk- Nem haragszunk, elismerjük, hogy jobb volt a krumplijuk, répájuk. Nekünk viszont a kukoricánk yolt szebb, 48 mázsát adott holdja... Szojkánéék jövedelmét a burgonya nyomta meg. De mi sem panaszkodhatunk, az én csapatomban js 28 ezer forintot keresett egy-egy asszony... — Tőlem is azt kérdezték a vencsellőiek, hol lehet ennyi pénzt keresni. Neon hitték. Derék, napbamította aszszony Fehér Ferencné. Ö ezt mondja: — Egy hónapja neveztünk be, még naplónk sincs, gyűlést sem tartottunk. De nem is ez a lényeg, hanem a munka. Ez meg jól halad. Olyan a brigád területe, mint egy tiszta asztal. Gyom sebül. — Egyik répaföldnek nem volt gazdája. Gondolom „megugrott” tőle, aki vállalta, mert igen gyomosan találtuk Elvállaltuk ezt is... Molnár Jánosnénak az árvíz elmosta az otthonát. Kiköltöztek. Vállalta a csapatom, hogy egy napot segítünk. Most várjuk az építőanyagot... Mesternének és egy másik asszonykának gyerekük született. Az ő területüket is mi kapáljuk... Nem könnyű az asszonyoknak. Két három műszak, sok gyerek. Hajnalban már negyed négykor kelünk. Éjszaka sütünk, mosunk, hajnalban főzünk, gyerekeket ellátjuk, utána kerékpárra a kapát, s öt meg tíz kilométerre ki a határba... Éjfél előtt bizony ritkán kerülünk az ágyba. Hétezer holdas határ. Égen-földön ha tíz férfi lelhető benne. És sok száz kapáló asszony — Csak az a napunk szabad, amikor esik. Vasárnap sütés, főzés, mosás, takarítás... Szinte egy hétre előre. — Hány asszony dolgozik a földeken? — Azt tudom, hogy május elsejére háromszázhetven piros pettyes kendőt vett ajándékba a vezetőség. Igazat mondott Szojkáné. Példája nyomán erősödik a mozgalom- Sokat dolgoznak Rakamazon az asszonyok, de meg js van az eredménye. Becsülik őket. Elhiszik már Vencsellőn is a 31 ezer forintos jövedelmet, ahová nem mei)t hiába Szojkáné, Szocialista brigádot alakítottak itt is az asszonyok. Csak úgy becsüljék meg Őket mint Rakamazon. Farkas Kálmán Megjegyzés: Rom Sok idegen fordul meg Nyíregyházán az utóbbi időben. Külföldi rendszámú gépkocsik parkolnak a katolikus templom mellett, itt szállnak ki a társasautóbuszok utasai is. Az első, ami szembetűnő, a közelben lévő romos épületcsoport. A templom felőli — tehát a legszembetűnőbb — része annyira életveszélyes, bogy ki kellett üríteni. Még az utcaszakaszt is lezárták a gyalogosok elől s ha fúj egy kis szél, a járókelők az úttest közepéig kikerülik. A városi tanács már kiadta a határozatot az életveszélyessé vált rész lebontására. Ennek már van vagy két hónapja, azonban az ízléstelen, városképet erősen rontó sarok még most is ott áll. Helyes lenne ezt a határozatot minél előbb végrehajtani. bf Felvételi vizsgák előtt Tyi|elenfkeasés a nyíregyházi felsőfokú intézményekben Nyíregyháza három felsőfokú oktatási intézményében hamarosan megkezdődnek a felvételi vizsgák az 1967—68-as tanévre. A beérkezett jelentkezések alapján a következő tájékoztatásokat kaptuk az intézmények igazgatóságaitól: NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA A tavalyinál százzal több jelentkezés érkezett be az idén. A főiskola különböző Szakaira 668-an jelentkeztek, zömében Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bibar és Borsod- Abaúj-Zemplén megyéből. Az idén felvehetők száma 170, hússzal több a múlt évi keretnél. A legtöbben magyar—történelem szakra jelentkeztek, a legkevesebben a testneveléssel párosítható orosz szakra. A főiskolán az idén új szakként indul a nappali tagozaton a földrajz, a testnevelés a történelem és a kémiaszakos képzés. A levelező tagozatra 142 jelentkezés érkezett be. A felvehetők száma nincs meghatározva; számuk a tanulókörök, konzultációs csoportok kialakításának lehetőségeitől függ. A hároméves levelezői egyszakos képzés- megszűnt a mező- gazdasági, valamint a műszaki ismeretek és gyakorA legtávolabbi küldött Amíg mások bezárkóztak a falak közé, ő nekivetkőzött. hóna alá fogta a könyveket, sietett a kertbe, ledőlt a harsogózöld fűre, Úgy készült az államvizsgára. Ha közel érzem a földet, nagyobb a bátorságom — vallja meg titkát csendesen, amit válasznak is szán a kérdésre: miért kötötte hozzá az életét a faluhoz, a földhöz. Szépen hangzana, ha mondhatnánk, hogy apja szerettette meg vele a széles határt, a szűkülő kalásztengert. — de ő sohasem látta az apját. Odamaradt a fronton még meg sem írhatták neki, hogy teljesült szíve vágya, a lány után megérkezett a fiú is. Ö már csak arra emlékszik, hogy egy napon ide költözhettek a mostani Táncsics Utcára a volt uradalmi lakás egyik szárnyába. A mama. „Hányszor eszembe jutott Szálkán, majd Szarvason: mi van vele otthon, egyedül.” Mert ez is a titokhoz tartozik, a döntéshez, hogy igyekezett felejteni a városias környezetet, menni, menni a mamához, mielőbb. Meg az ösztöndíj: végül már havonta nyolcszázat küldött utána a be- regdaróci „Barátság” Tsz vezetősége, hogy nyugodtan tanulhassa az öntözési ag- ronómus tudományát. Ezzel vége is lehetne önéletrajzának, hiszen aüg múlt 23 éves, még csak az idén lesz az ötéves érettségi találkozójuk. Aligha van a megyében fiatalabb főagronómus e pillanatban, mint ő. Mert mióta hosszabb távollétre utazott a „kinevezett” főagronómus szükségből ő látja el a teendőket Volt gyakornok. aztán ideiglenesen főállattenyésztő, majd beosztott mezőgazdász. Birodalma ötezer hold, két falu határa a barabási és a kaszán yi hegy közé ékelődve. Félezernél is több család akar megélni a világnak ezen a kis darabkáján. És ő még csak 23 éves. Hallgatnak rá? „Ha az ember nem hivalkodni, hanem szorgalmasan dolgozni akar, a kor lényegtelen.” ö különben sem a kinyilatkozások embere, mielőtt dönt hallgat az idős tapasztalt emberekre. Azért kell kockáztatni is, mint most például a takarmánybetakarításnál: vágják-e, vagy várjanak, jön-e sötét felhő, átviharzó zápor. Ha sikerül, az emberek természetesnek tartják az agronómus in- 'tézkedését ha nem... Hát igen, ezzel is szembe keli néznie. Most azon töpreng újra meg újra, vajon minden részletében jó-e az általa kidolgozott aratási terv? „Ezer holdat kell vágni. Nagy munka. Már tudom, menni kell az emberekhez, velük is tisztázni mindent, hogy valamennyien tudják, mit kell tenniük, ha elindulnak a kombájnok.” Legfeljebb érettségiző diáknak néznénk az utcai forgatagban, olyan fiatal. Amikor a munkájáról esik szó, komolysága cáfolja korát. Ez a tsz. a gazdája az országhatár menti „Barátság” kertnek: fél szeme mindig rajta. És az ifjúsági kertészbrigádon, ahol a „kortársak” tekintélyét is vigyázni kell. Vagy az idei kísérlet, a pénzfizetéses rendszer, — ahogy ő mondja — 1968 főpróbája. „Nem terveztünk többet, mint ami tavaly volt. most biztonságra törekszünk, hogy mindig legyen elég fedezetünk. „Munka, tervek, termelés: de hiszen ő mégiscsak fiatalember! Mit kívánna leginkább? (Csodálkozva néz vissza.) Szeretne autó* "> „Egyelőre nem. Ezt a lakást akarom megújítani, modernre szép bútorokkal.” És világot látni, eljutni külföldre. Még, még! Széttárja a kezét: „Ennyit.” S még valamit: egy jó fiatal kollektívát Beregdarócon. O akkor jött haza a faluba. amikor tucatjával indultak el innen a fiúk, a lányok. Kévéséi ték a pénzt, nem találtak elég szórakozási lehetőséget. „A pénzfizetés máris érezteti hatását, de ez még nem minden. Klub kell, hogy kocsma helyett oda járhassanak a fiatalok, érdekes programok, ismert művészeket kell meghívnunk ide a világ végére.” ★ Szerényi Béla. beregdaróci agronómus talán az ország letávolabbi pontjáról utazik néhány nap múlva a KISZ-kangresszusra. Megkérdeztem tőle, ha lehetőséget kapna rá mit mondana el öt perc alatt a küldöttek előtf? „Azt, nekem js többen mondták már: azért tanultam, hogy most diplomával a dülőutakat rójam hajnaltól estig? Újra megismételném. hogy a föld, a falu meghálálja a ragaszkodást, s hogy aki keresi ebben az életben is megtalálhatja a romantikát. Csupa ilyen dolgot mondanék én el. biztosan zavarban lennék. mert életem első nagy tanácskozása lesz ez a kongresszus.” (A S.) latok szakokból. A levelező tagozaton az idén hat szak indul. A nappali tagozat felvételi írásbeli vizsgáit június 26-áh. 27-én és 28-án tartják mind 8 nappali, mind a levelező tagozaton. NYÍREGYHÁZI TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET A hatvanas keretre 240- en jelentkeztek. A négyszeres túljelentkezésen hi?o- nyos mértékben enyhített a közelmúltban lebonyolított alkalmassági vizsga, melyen a felvételüket kérők mintegy húsz százaléka nem felelt meg vagy nem jelent meg. Levelező tagozatra már a múlt évben sem volt felvétel, s ebben az idén sincs változás. Az írásbeli felvételi vizsgákat a jövő hétfőn tartják az intézetben illetve a jelentkezők megyéiben erre kijelölt felsőoktatási intézményekben. A szóbeli vizsgákat július 3-án, 4-én és 5-én bonyolítják le. „SZAMUELY TIBOR” FELSŐFOKÉ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM összesen 400-an jelentkeztek a technikum két szakára. A gépészszakosok írásbeli felvételi vizsgáját 141 jelentkező részére június 20-án tartották, szóbeli vizsgájukra 27-én, 28-án és 29-én kerül sor. A kertészeti szakra több mint 250- en küldték be jelentkezésüket. ök e hónap 24-én írásbeliznek, s 30-án, július 1- én és 2-án szóbeliznek majd. A túljelentkezés itt is négyszeres, a tavalyi háromszorossal szemben. A technikum kertészeti tagozatán megszűnt a kétéves képzés. Az új tanévtől hároméves oktatás indul, melynek első két évében általános kertészeti ismereteket szereznek a hallgatók, s az utolsó tanévben gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségkertészekké illetve áru- értékesítőkké szakosodhat- nak. A levelező tagozaton a képzés január l-én indul, tehát a felvételi vizsgákat itt decemberben bonyolítják le. Még egy jó hír a technikumból: az új tanév kezdetén birtokukba veszik az összesen mintegy 43 milliós költséggel épült létesítményeket: a 320 fős diákszállót. a kétemeletes tanműhelyt és a tíz tanszéknek helyet adó tanügyi épületet Sz. 8*
