Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-22 / 145. szám
Épülő házak mentén én is naponta, mint minden nyíregyházi ember, építkezések mellett Naponta figyelem, mit haladtak, figyelem a munkát. Látok tüneményes gyorsasággal növekvő falakat de „kiszúrom” én is azokat, akiket magamban spanyol Strandoknak titulálok, felruházván őket olyan szépen hangzó spanyol nevekkel, mint Don de Lassú y Biriz- ga, Don Capirga y Logo, Don Pismogo és így tovább. Ilyenkor csodálom nyelvünk gazdagságát, amely a lazsálásra — csupán a latinos hangzásúak közül! — ennyi szinonimát tud produkálni. És csodálom persze, országunk pazar gazdagságát. Nyomban utána el is restellem magam. Mert köny- nyű dolog gúnyolni az embereket és voltaképpen hálás dolog is. A kigúnyolt sem veszi nagyon zokon. Hiszen a gyarlóság bélyege felment az alól, hogy különbek legyünk, ami egyébként is fáradságos dolog! Ezeknek az építőmunkásoknak hetven százaléka új munkás. Nem hozhatta magával a szocialista munkásöntudatot, nem oltották be vele, amikor a munkakönyvét kezébe adták. És nemcsak az építőmunkán van ez így. Hiszen állandóan növekszik, bővül egész munkásosztályunk, más szakmákban is. egyes helyeken a kelleténél is jobban, 'föbbé-kevésbé mindenütt altadnak lógósok is, akadnak sokan, akik érdektelenek a munkában, külső kényszernek érzik, nem a maguk ügyének. Törődünk-e vajon eleget ezzel? Mert, hogy sokat törődtünk, azt nem vonom kétségbe, hiszen látom de törődünk-e valóban eleget: megteremtjük-e a munkában azokat a feltételeket, amelyek az újfajta öntudat nevelését segítik? Ebben már nem vagyok olyan biztos. Az anyagi érdekeltség az egyik hathatós eszköz a sok közül, mert megtanít rá, hogy aki többet ad a társadalomnak, az többet is kap. De önmagában a jól alkalmazott anyagi érdekeltség sem elegendő. Ennél mélyebb érdekeltség kell ahhoz,^ hogy a munkás saját ügyének érezze a termelést, az üzem tervét, az ország tervét. És ne csalc általában szólamszerűen! Úgyszólván minden üzemben kialakul egy „belső kör”. Nem csupán a gazdasági, a műszaki és a politikai vezetők szűk körére gondolok, hanem arra a már szélesebb körre, a legjobb munkásokra, akikkel megbeszélik az üzem feladatait, akiknek szívügyük az üzem minden sikere, gondja, baja, akiket valóban mozgósítanak, ha bármilyen probléma adódik. Ők közvetlenül érzik a vezetők bizalmát és felelősséget is vállalnak. A többiek, a körön kívüliek, sokszor a többség, csak értesül róla, hogy ez és ez történt csak megkapja az „ordrét”. Őket nem mozgósítják, inkább csak mozgatják. Semmi sem neveli úgy az embereket, mint a bizalom és a felelősség. A bizalom, amelyet éreznek és a felelősség, amellyel felruházzák őket. Úgy látom, Színes nyári diákprogram Kétezren oz építőtáborokban — Úttörők az ország legszebb tájain Az évzárókat még csak a napokban tartották megyénk iskoláiban, de a színes nyári program máris kezdetét vette: elindultak az első kiránduló buszok, rövidesen nyitnak az épí- őtáborok. kapui. A jubileumi építőtáborotok — tízéves az építőtábort mozgalom — július másodikán indulnak először munkába. Köztük kétezer szabolcsi segít majd a nyáron. A lányok Szolnok mellett és Lakiteleken mezőgazdasági munkában; a fiúk Borsodban, Taktaköz mellet csatornát építenek. Ez évben is dolgoznak RISZ-esek a Tiszavasvári Állami Gazdaságban: 610- en segítenek az időszerű mezőgazdasági munkában. A vendéglátó, munkát adó - azdaságókban mindenütt finiséhez érkezett a készülődés: a jubileumi táborozókat jó körülmények vár- iáit. A nyíregyházi úttörők váltótáborát Érdőbénye-für- dőn állították fel. Július 1- lől tíznapos turnusokban augusztus 20-ig 300 szabolcsi, nyíregyházi úttörő üdül itt, Miskolc-Tapolcán a Tanárképző Főiskola gyakorló iskolája és a hatos iskola úttörői önálló csapattáborban vesznek részt, a négyesbeliek a Balaton mellett táboroznak. A 14-es iskola tanulói a Szamos mentén állítják fel táborukat. Országjáró utakra indul megyénk számos úttörőcsapata, köztük a nyíregyházi 2-es számú iskola, a 7-es, 8-as és 15-ös tanyai úttörőcsapat. A nyár évek óta a vezetőképzés fő ideje. Ez évben június 25-én kezdődik a nyári úttörő vezetőképzés: száz iíivezétő és ötven ifjúsági sportvezető kap gyakorlati és elméleti képzést a sóstói KISZ-vezetőképző táborban. Július 3-tól pedig az úttörő őrsvezetők jönnek Nyíregyházára, Sóstóra több csoportban. Ezer őrsvezető vesz részt a nyári táborokban. A középiskolások programja az építőtáborok mellett is gazdag. Újdonság a nyelvi tábor: Balaton Kili- án-telepen orosz és német nyelvi csoportokban gyakorolják a nyelveket — üdülőprogrammal egybekötve. A középiskolások közül is sokan vesznek részt országjáró' túrákon. Közel ötszázan külföldre is eljutnak: csoportok indulnak az NDK-ba Nyíregyházáról, Kisvárdáról és Fehérgyarmatról, Csehszlovákiába a mátészalkaiak, a Szovjetunióba a vásárosnaményiak és a záhonyiak utaznak. hogy üzemeinkben — nem ahhoz képest ahogyan volt, hanem ahhoz képest, ahogyan lennie kellene! — a bizalomnak és a felelősségnek ez a köre még mindig szűk. Sok helyen még a törzsgárdára sem terjed ki! Márpedig enélkül a munkásnak nem lehet igazi személyes köze a munkájához. Ahogyan annak az említett építőmunkásnak nyilván nincs személyes köze a határidőhöz. De mi lehet az oka, hogy nem tágul jobban ez a „belső kör”? Talán nem bíznak a vezetők az emberekben? Nem ez. Hanem inkább a kényelmesség. Megszokták azokat, akikkel már eddig is együtt dolgoztak, akikre már rábíztak önálló ügyeket, ezek a „kézhez álló”, a teljes emberek nekik. akikben úgy bízhatnak, mint saját- magúkban; a többiek... hát ki tudja, csak olyan felesek, háromnegyedesek az üzem iránti hűség, a képességeik, az emberségük szempontjából. Lehet, hogy így van — bár aligha olyan kedvezőtlen a kép mint sokan hiszik — de még ha így volna is! Hát nem a feladatok és egyedül csak a feladatok nevelhetik, egészíthetik ki azt. ami még hiányzik belőlük? Nem öncélúan hangoztatjuk mi az üzemi demokrácia fontosságát. Itt kell valóságra váltani azt az elvet. hogy a gazdasági építés — politikai munka, kommunista politikai munka, tehát a legszélesebb tömegekkel végzett politikai munka. Egy mondás szerint, „az emberek olyanok, amilyenek”. Nem valami bölcs mondás és nem is igaz. Az emberek áz adott pillanatban „olyanok” de valamilyen Irányban már mások is. Aki érti a differenciálszámítást, az tudja, hogy a vonalnak a legkisebb egysége sem egyszerűen pont, hanem irány! Az emberek nevelése nem megy egyik pillanatról a másikra, de minden pillanatban folyik valamilyen irányban, minden pillanat ront vagy javít a jellemen. Ha javítani akarunk, akkor minden pillanatban minden dolgozó, társunknak kézzel foghatóan éreznie kell a maga közvetlen vezetőinek a bizalmát. azt hogy felelősséggel ruházták rá ezt vagy azt a feladatot. A közösségre káros öntudatlanságért tehát ne az öntudatlanokat tegyük felelőssé, hanem az öntudatosakat! Orosz Szilárd Tiszai zsilip a nagy ári Túr-ágon — Csatornázták a Kraszna—Szamos közét Nagyarányú belvízmentesítő munkálatok megyénkben 45 millió forintos költséggel végeznek vízrendezési munkálatokat ebben az évben Szabolcs-Szatmár megyében. A beruházások nagy része azt a célt szolgálja, hogy a tavaszihoz hasonló nagy belvíz ne okozhasson mégegyszer tetemes kárt a mezőgazdaságnak. A vízrendezésben egyik legjelentősebb munka a nagyari Túr-ág megnyitása tiszai zsilippel. A munkát már megkezdték, s a ráfordítási költség meghaladja a hétmillió forintot. A Tisza és Szamos közén eddig olvadáskor a vizeket a Túr egészen Olcsvaapátiig vitte, a víz útja a nagyari tiszai zsilippel több mint 24 kilométert rövidül, ez jelentősen csökkenti a belvízveszéljd. Másik előnye, hogy a Tisza felső szakaszán a Tiszának a vízfelvétéle nagyobb, rövid idő alatt nagy tömeget képes fogadni. Eredeti tervektől eltérően megkezdték a Szamos— Kraszna közi terület vízrendezését is. A beruházás 18 millió forintos, s ebből ez évben másfél millió forintos költséggel megépítik a ko- csordi szivattyútelephez vezető főcsatornát, valamint a Tyúkod, Ura közötti új főcsatornát. Az új csatornákkal az Ecsedi-lápot már jövő tavasszal nagy tömegű belvizektől csapolhatják meg. A kocsordi szivattyútelepnél, mivel a telep építését nem tudták előrehozni, az átemelésre hordozható szivattyúkat alkalmazna: majd. A vízrendezéseken kívül a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei munkásai a jobb Vízhaszno sítás érdekében is komolj munkát végeznek. Ebbői legjelentősebb, hogy a fehér- gyarmati járásban 1324 hold rizstelep rekonstrukciója: Végzik el. A rekonstrukcióval új, korszerű télepeke: létesítenek, amelynek egyik legfőbb előnye, hogy a terület jobb kihasználását teszi majd lehetővé. A rizstelepek rekonstrukciója kétmillió forintba kerül, a tervek hozzá már elkészültek, s a szakemberek rövidesen munkához látnak. Jó ütemben halad a második tiszai vízlépcsővel kapcsolatos tervezések és elöszá- mítások. A második tiszai vízlépcsőt Kiskörénél építik meg, s a víz kivételezéshez a program valamint ennek kiviteli tervdokumentációi í 968-ban készülnek el. A második tiszai vízlépcső megépítése után, 1972-ben Szabolcs megye további 13 ezer hold öntözéséhez elegendő vizet kap. A felmérések szerint három öntözőfürttel kívánják a vizet hasznosítani. Az öntözöfür- töket Rakamaznál, Tiszaieleknél, Komlódtótfalunál építik majd meg. Különben a második tiszai vízlépcső ha teljesen elkészül, 500 ezer hold öntözését teszi majd lehetővé, amely aszályos Időben nemcsak Szabolcsban, dé végig a Tisza mentén, egészen Kisköréig a bő termés biztosi téka lesz. (s e) Harmadszor az ország színe előtt A mándoki burgonya ima ott lesz a mezőgazdasági kiállításon Az idén harmadszor kerül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a mándoki Uj Élet Tsz burgonyája. Az ezt bizonyító értesítést az egyik legbecsesebb okmányként kezelik a szövetkezetben. JSetn félnek az újtól — Következetesek vagyunk és nem félünk az új agrotechnikai módszerektől. — indokolja a sikert az elnök. 1460 hold közös szántónkból 320 holdon termelünk évről évre burgonyát. Mintegy 80 holdba folyamatosan a kísérleti intézettől kapjuk a vetőgumót Az ebből kapott szuper elitét még egy évben vétjük, aztán a hozamból a vetnivaló egy részét a VetőmagtérTneltető és Ellátó Vállalatnak adjuk el. A felesleget szabadon értékesítjük továbbtenyésztés- re. 1964-ben már 20, tavaly pedig 26 gazdaságnak szállítottunk közvetlen kitűnő minőségű vetőburgo- nyát. — A vetésforgót úgy állítjuk be, hogy a burgonya kalászos után következzen. Aratás után a tarlöhántást azonnal elvégezzük. 120— Névtelen levél Mivel Burbulyát utálom, mint alkoholista az Almus- kát, s mivel Burbulya a csoportvezetőm, természetesnek tűnhet bárki számára, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten változtatni kell. Én a beosztott és Burbulya a vezető?! Hála a nyílt légkörnek, elhatároztam, hogy névtelen levelet írok, amelyben határozott mondatokkal ecsetelem. kicsoda is ez a Burbulya... A levelet megírtam: ez az izé, akit Burbulyának neveztek el, egy tehetségtelen, nagyképű fráter, aki még azt sem tudja, mennyi a sinus per tangens alfa, nem beszélve a kvantummechanika legújabb eredményeiről. Burbulya azt hiszi, hogy az ementáli mellett van szimentáli sajt is. s mind a kettőt Dél-Rhodesiában készítik belga pénzen. Nem beszélve arról, hogy mindig megfordul a nők után. Ebből nyíltan kiviláglik, hogy nála a forma megelőzi a tartalmat, s az is, hogy fogalma sincs a dialektikához. Megelégedetten és nyugodtan vártam nyílt és őszinte névtelen levelem bírálatának eredményét, mert Burbulyát utálom, a csoportvezetői beosztást pedig szeretem. Érthető, ha ezek után milyen mélyen megrendült hittel az igazságba veteti bizalmam kényteln feladásával vettem tudomásul hogy Burbulyát előléptették Főcsoportvezetővé! — Miért? — tettem fel a kérdést Kajevácnak, aki nagyfokú tájékozottságával tűnt ki előttem. — Hát névtelen levelet írtak ellene, azért... — Nem értem — hüledez- tem, mert tényleg nem értettem. — Pedig egyszerű a dolog, fiacskám — vereget te meg a vállam Kajevác. — Csalc az ellen írnak névtelen levelet, aki valaki. vagy valami. A csoportvezető még nem valami de ha ellene levelet írnak, mégpedig név- telnül, akkor valaki. Ezt a kettőt dialektikus egységben szemlélve, nyilvánvaló, hogy összhangba kell hozni a valakit, a valamivel? Na ugye. Az értéktelen emberre ki pazarolna névtelen levelet. Az értékest megbecsülni, előléptetni kell. Hát így történt... oktatott ki és faképnél hagyott. Rohantam haza. írtam egy másik névtelen levelet magam ellen! Gyurkó Géza 130 holdba csillagfürtöt vetünk amelyet ősszel, mikor a legnagyobb tömeget, adja, leszántunk, plusz szuperfoszfáttal és kálisóval. A többit istállótrágyázzuk, amit nyári vagy őszi mélyszántással ugyancsak a már említett műtrágya kiegészítéssel talajba juttatunk. Istállótrágyából holdanként átlag 200 mázsát adunk. Tavasszal tárcsát, kultivátort használunk a talaj elmun- kálásához. 4 korai vetés — A vetést sornyi tussal végezzük. Ekkor adjuk a nitrogénműtrágyát a nyitott, sorokba. így a kelő növény kezdeti fejlődése szakaszában — és persze később is — elegendő tápanyagot kap. Műtrágyából együttesen 4,5 mázsát juttatunk egy holdra. — Vetés minél korábban. Az idén már március 26-án ültettünk. Vetéshez előcsl- ráztatunk. Nagyon fontosnak tartjuk az egyenletes csiraképződést, ezért a berakástól 15 nap elteltével átforgatjuk a ládákat: az alsóbb sorok Iádéi felülre kerüljenek. Holdanként 68x30 centiméter elhelyezésben átlag 12—15 mázsa vetőburgonyát használunk. — A növényápolás általunk kialakított és legjobban bevált rendje: először, mindjárt a kelés után sorközka- pálás géppel, majd kétszer kézi kapálás, kétszer töltö- getés géppel, háromszor szelektálás és a fertőzés szakának megfelelően kétszer burgonyabogár elleni védekezés. A szártalanitást július első felében végezzük el, s utána amikor a burgonya „bepárásodott”, általában első napjaiban npegkazd- jük a termés betakarítását. Húszezer forint holdanként — Nincs tehát nálunk semmi titok. S tei-mésá* Ingáink és a jövedelem? A hozam átlagára néhány szám: 1964-ben a gülbaba 62, a kisvárdai rózsa 68, tavaly ugyanazok a fajták 105,6, illetve 126 mázsát adtak holdanként. Idén is száz mázsa átlagon felül várunk burgonyatermésünkből holdanként. Ami pedig a jövedelmét illeti, ugyancsak a már említett két esztendőt véve alapul: három évvel ezelőtt a tsz-ünk 6 millió 334 ezer forint bruttó bevételéből 4 millió 230 ezer forintot adott a burgonyatermesztés, míg az elmúlt esztendőben a 11 millió 857 ezer forint „nyersbevételből” 8 millió 522 ezer forintot. Az egy hold termésére jutó tiszta nyereség pedig 7465 forintról 19165 forintra növekedett. — Feltétlen szólni kell mind amellett arról, hogy szép eredményeink elérésében pótolhatatlan köze van szorgalmas tagságunknak. Egyáltalán nem véletlen, hogy most is kitűnő a burgonyánk. Növényápolási veendői már lényegében befejeződött, még mintegy hetven hold várja az utolsó töltést, amivel pár nap alatt végzünk. A B. Kiállítási készülődés Megbeszélést tartották szerdán a járási tanácsok agropropagandistái a megyei tanácson. A téma a. idei 66. Országos Mezőgaz dasági Kiállítás és Vásái volt. Megyénkből 56 tsz e állami gazdaság jelentkezet a kiállításra, ebből 21 tsz ét 5 állami gazdaság jelentkezését fogadták el melyei- főleg megyénk gyümölcstermesztéséből adnak majd ízelítőt. Kiállító cég lesz a vásáron a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépjavító Vállast is, amely egy nagy tel- esítményű gyümölcsosztá- yozó prototípusát mutatja ie számos kisgép mellett. A kiállításon az idén is negrendezik a szakmai he-* tét, melyre már most nagji az érdeklődés megyénk agj rármémökei és technikusa) körében.
