Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

Burokban születni —■ nem szerencse A legfrisebb adatok sze­rint, az elmúlt évben csak­nem százötvenezer újszülöt­tel gyarapodott az ország népessége. Ennyi kismamát gondoztak óvtak, készítettek elő a szülésre a védőnők és orvosok, — no és a hozzátar­tozók. A féltő jóakarat dik­tálta rokoni tanácsok csak addig rendjén . valók, amíg valamilyen.' tudományos is­mereten alapulnak. Az egészségügyi dolgozók ta­pasztalatai azonban azt bi­zonyítják, hogy a terhesség­gel és szüléssel összefüggő babonás tiltások és javalla­tok közül még jó néhány elevenen él. A legáltalánosabban el­terjedt és minduntalan fel­bukkanó terhességi babonák egyike, hogyha a várandós nő megijed és valamilyen tárgyat a testéhez kap, vagy hirtelen valami visszataszí­tót, megdöbbentőt lát, akkor ez anya jegy, vagy torzulás formájában az újszülöttön is megmutatkozik. A jól megalapozott tudo­mányos vélemény szerint az úgynevezett anyajegyeknek semmilyen közük sincs az anyát ért hatásokhoz. Ma­gát az elnevezést is a babo­nás hit szülte. Ezek vérke­ringési vagy más rendelle­nességek következményei. Az orvostudomány kétféle anya­jegyet különböztet meg. a festékes és az edényes el­változásokat Az előbbiek Egyíál ételek TÖLTÖTT BURGONYA Hozzávalók: 10 db egyfor­ma burgonya, 30 dkg darált hús (lehet déli pörköltma­radék), 5 dkg zsír, 5 dkg liszt félliter tej, 3 dl tej­fel, késhegynyi pirospaprika, só. A burgonyát meghámoz­zuk és a belsejét óvatosan kiszedjük. A darált hússal megtöltjük és jól zsírozott tepsibe rakva forró sütőben világos pirosra sütjük. A tejből, lisztből sűrű becha­mel mártást készítünk, bele­keverünk egy késhegyni pi­rospaprikát, hozzáadjuk a tejfelt A burgonyákat mély főzelékes tálba tesszük és a forró mártással leöntjük. RAKOTT KARALÁBÉ Hozzávalók: 1 kg karalá­bé, 30 dkg hús (lehet déli maradék is), 10 dkg rizs, 2 dl tejfel, fej hagyma, 2 dl tej, késhegynyi só, ugyan­annyi paprika. A karalábét megtisztítva, kb 1 cm nagyságú kockákra, vágva, puhára pároljuk. Só­val, egy kanálnyi paprikával és kevés reszelt hagymával ízesítjük. Pörköltnek elkészí­tett húst, esetleg maradék- húst megdarálunk és puhára párólt rizzsel elkeverünk. Zsírozott lábasba soroként belerakjuk „ karalábét, vál­takozva a rizses hússal, mindig kevés tejfellel lo­csolva. Felül karalábét te­szünk és tejfellel meglocsol­va a sütőbe tesszük. Tálalás előtt kevés tejfelt öntünk rá. SAJT RÁNTVA Hozzávalók: 10 szelet sajt, 3 db zsemle 3 dl sűrű pala­csintatészta. A rántott sajtot nagyon kiadósán készíthet­jük, ha a vékony karikára vágott sajtot (vagy sajtmara- dékot) ráhelyezzük a zsem- Ieszeletkékre, abba kissé be­lenyomva, sűrű palacsintá­ba mártjuk és forró zsírban kirántjuk. A palacsintatész­tába morzsoljunk élesztőt, így, mutatós gömbölyű puf­fancsok lesznek belőle. Salá­tával kitűnő, önálló vacsora­étel, de bármilyen főzelék­kel is adható. bamássárga, pirosas vagy szürkés-feketés foltok, ame­lyek néha valamilyen tárgy­ra emlékeztetnek és ezért utólag próbálnak rá „ma­gyarázatot” találni. Az edényes anyajegyek vöröses vagy kékes, olykor erősen kidudorodó foltok. Ha terjedni, növekedni kez­denek, törődni kell velük; jó ha orvos látja. Egy másik, — mindmáig — elevenen élő terhességi babona hogy a nyolc hónap­ra született gyermek életkép­telenebb, mint a hetedik hó­napban szült és többnyire meghal. E tévhitnek egy ókori számbabona a forrása, amely mind a 7-es, mind a 9-es számnak szerencsés előjelet tulajdonit, míg a páros szá­mokat „szerencsétleneknek” mondja. A nyolcadik hó­napra született gyermek kö­rüli tudományos igazság az. hogy miután fejlettebbek, mint a korábban világra jöt­tek, élettanilag biztonságo­sabb megmaradásuk és fej­lődésük. Babonás találgatás az is, hogy ha a terhes nő meg- csúnyul, akkor lány magza­tot hord, míg ha megszépül, fiút vár; ha savanyút kí­ván — lánya lesz; ha édes­séget, akkor „ magzat — fiú! És ha már a megkívá- násnál tartunk: erősen tart­ja magát a közhit, hogy amit a terhes nő megkí­A Nógrád megyei palóc hímzések az egyszerűbb né­pi hímzéseink közé tartoz­nak, s ezért kevésbé ismerik mint a tarka beregi, a szín­pompás matyó, vagy a fan­táziadús kunsági hímzése­ket Motívumainak termé­szetes rendje, és színezése egyaránt figyelemre mél­tó. Mindössze két színt, a kéket és pirosat alkalmaz­zák. Ezért ajánljuk iskolai kézimunkára, vagy otthoni hímzésre. Anyaga egyszerű vászon. A régi néprajzi értékű hímzé­sek finom kendervászonra kerültek, s motívumokat ak­kor főkötő, párnaszél, lepe­dővég díszítésére alkal­mazták. De főzőkötényeiket, a „szakácskák”-at szintén tetszetős mintákkal díszítet­ték. A mintákat ma már kisebb nagyobb térítők szé­lére hímezik. A mintacsíkpk a térítőn körbefuttatva, vagy keresztben csíkozva helye­zik el. Célszerű, ha a térítőt négyrét hajtjuk, s a minta megrajzolását grafitceruzá­val a sarokba virágmotí- vummal kezdjük. A hímzés egyszerű lapos­öltéssel készül, az öltések iránya mindig a középpont­ból kiindulva történik. A növényszárakat száröltéssel, ván. elő kell teremteni, kü­lönben gyermeke nem lesz egészséges. Az orvosok általában azt javasolják, hogy ha ezek az óhajok az anyára és a mag­zatra nem károsak — nem tömény szesz, túl erős fű­szer, vagy túlságosan hizla­ló étel — hanem csak a változó ízlés apróbb szeszé­lyei, tegyenek eleget a kí­vánásnak. Szólás-mondáson keresztül vált közhitté a babona, hogy „aki burokban szüle­tett, az szerencsés lesz.” Ma ezt fordítva is használják: olyan szerencsés hogy biztos burokban született... Nos, szerencsés-e a burok? El­lenkezőleg! Életveszélyes! Ugyanis, ha a magzat a szakavatott beavatkozás hiá­nyában azokkal a hártyák­kal együtt jön a világra, amelyek az anyaméhben a táplálását, az oxigénnel való ellátását biztosítják, azok a szabad levegőn fulladását okozhatják, — ha idejében el nem távolítják! így az a szerencsés, aki a burok­ban születés ellenére életben marad. A folyamat, amely az anyaméhben végbemegy a fogamzástól a szülésig a tudományos ismeretekben járatlan ember számára nemcsak csodálatos, hanem merőben titokzatos volt év­századokon át. Ma azonban a tudomány mind több ilyen „titkot” ad át a feledésnek. a szegélyeket pedig gomb­lyukhurokkal kell varrni. Térítőnél a 70x70, — szettnél a 30x40, szalvétánál pedig a külföldön is kedvelt 30x30 cm-es méret a leg­Hogyan készítsünk bólét A bólét — 10 személy­re — legalább 2 órá­val a fogyasztás előtt kell elkészíteni és hidegben tar­tani. A legjobb őszibarack­ból, vagy friss eperből 5 db szép őszibarackot elő­zőleg meghámozva és ki­magozva vékony szeletekre vágunk és bólés tálba tesz- szük. (Ha eperrel, vagy sza­mócával csináljuk, akkor ezeket megtisztítva, jól megmosva és szitán le­csurgatva tesszük a bólés tálba. Ezekből 50 dgk-ot számítunk.) v A gyümölcsöt 10—15 dkg. porcukorral megszórjuk, majd leöntjük 15 cl likőr­rel, 5 cl jó konyakkal és kb. félóráig hagyjuk állni a hűtőben. Ekkor hozzá­öntünk 1 liter fehér bort (jó a zöldszilváni, vagy a szürkebarát) és letakarva a felszolgálás pillanatáig hűtő- szekrényben tarjuk (vagy apróra tört jégre állítjuk). Még egy liter bort és egy üveg pezsgőt hűtünk hozzá, de ezeket csak a tálaláskor öntjük rá. Jól előhűtött szó­davizet is tehetünk minden adagba. Óvatosan, csak egy- szer-kétszer keverjük meg, nehogy a gyümölcs összetör­jön. jobb. Fehér főzőköténynél a mellrészen helyezzünk el egy mintacsíkot. Szalvéták­nál általában csak a terítő sarkába hímeznek egy-egy virágmotívumot Új háztartási cikkek A kávéfőző készülékek­ben bizonyos idő után elke­rülhetetlenül lerakódik a vízkő. Ez rontja a hatásfo­kot a kávé minőségét. Az „1—2 VIZKÖLEOLDÖ” se­gít ezen a bajon, sőt, a fő­zőedények és üvegkancsók vízkőburkolatót is feloldja. A kis kazánok, etázsfűtések régi betegsége nyer orvos­lást ezzel a vegyszerrel (na­gyobb csomagolásban, az év közepén kerül forgalom­ba.) A fűtőhatás csökkené­sének és a robbanásve­szélynek egyaránt elejét veszi, ha rendszeresen, he­tente, havonta adagolják a vízbe. Újfajta VIM-ről is hírt kaptunk. Kíméletesebb csiszolóhatású, jobb ható­anyagot tartalmaz, s a megszokott és bizony kifo­gásolható papír és fém cso­magolástól eltérően mű­anyaghengerbe töltik, amely pótolható. A szennyes ruha tárolásá­hoz fél m. magas. 45 cm széles így elég sok holmi befogadására alkalmas, vesszőből font szennyesru- ha-kosár készül. Teteje vi­lágoskék, sárga vagy fehér­piros kockás textil. Hasznos a tányérra erő­síthető fehér, sárga, rózsa­színű csonttányér. Még uborkát, uborkasalátát is szervírozhatunk benne. Kirándulásnál, campinge- zésnél. de hideg vacsoránál is jó szolgálatot tesz a mű­anyagból készült reggeliző­lap. A fapótló vágódeszkán szalonnát, kolbászt vágha­tunk, szeletelhetünk. Dupla csomagolásban kapható 16 forintos áron. Palóc hímzés Ahol életünk felét töltjük Míhgesrt a jé lakás ? Az ember a külvilággal, környezetével együtt él Állandóan alakítja, formálja környezetét, de a kör­nyezet is befolyással van az emberre befolyássaf egészségére is. Az ember legszorosabb környezete a lakás, amely­ben életének igen jelentős részét tölti el. Az ember ősidők óta keres, vagy épít magának #s családjának hajlékot, hogy az időjárás viszontagságai, vagy más károk ellen menedéket találjon. A mai la­kás már nemcsak menedék, hanem a család pihené­sének, szórakozásának, a gyerekek nevelésének, tanulá­sánaka betegek és öregek ápolásának, gondozása­nak színhelye is. Ezért is nagy on fontos, hogy a kor­szerű lakás ezeknek a követelményeknek ténylegesen megfeleljen. Erről szólunk az alábbiakban és még há­rom folytatásban. j A jó lakás száraz, tágas, szellős, világos, hőmérsékle­te nem ingadozik a külső hőmérséklet változásaival együtt. A jó lakásban biztosí­tani kell a nappali tartózko­dáshoz, az alváshoz, a ház­tartási munkákhoz, a tisz­tálkodáshoz, valamint a ház körüli munkák elvégzéséhez szükséges összes helyesen méretezett és beosztott he­lyiséget. Ma még sok olyan lakás van — főleg a falvakban — ahol ezek a feltételek nin­csenek meg, vagy nem tel­jesen vannak meg. Még sok helyen található nedves sö­tét, nehezen szellőztethet® lakás is. Ezekben könnyeb­ben telepednek meg és hosszabb ideig megmarad­nak a különböző baktériu­mok és apró. csak sokszoros nagyítással látható gombák, számos betegség kórokozói. A földes padló,jü, sötét, nedves lakásokban gyakrab­ban betegszenek meg tüdő- gümőkorban, különféle reu­más betegségekben. Az ilyen lakásokban gyakoribb a kis­gyermekek angolkórja, a különféle gyomor- bélfer- tőzéses megbetegedés és a bélférgesség is. Más kint az életben Veszélyes e a televízió a gyermekek számára? Egy hamburgi vizsgálat során kiderült, hogy azok­nak a gyermekeknek a 49 százaléka, akiknél otthon televíziós készülék ván, na­ponta 2—3, vagy még több órán át nézi a televíziót. Ez pedig mindent összevetve azt jelenti: a gyerekek he­tenként 36—42 órát ülnek az iskolában, majd még 20 órát. ücsörögnek! a televíziós készülék előtt. Megállapítást nyert, hogy a túlzott televíziós láz megbé­nítja a gyermekek életked­vét. A televízió nézése köz­ben ugyanis mindig végigéli a „hős” sorsát. Vele szen­ved és vele győz. Könnyű ilyesfajta győzelmet aratni, de nehéz megállni a gyer­meknek a helyét a játszó­téren, az utcán, az iskolá­ban. „Ott kinn az életben” a gyermeknek vereségeket is el kell szenvednie és össze kell szednie magát. S ezért a gyerekek többsé­ge inkább a képernyő előtti tökéletes álmokba menekül, ahol minden lehetséges és mindent szabad. A pedagógusok egy részé­nek már régen feltűnt, hogy a túlzott televíziózás inkább szűkíti a gyermek látókörét, mintsem, — mint ahogy feltételezhetnénk — bővítené azt. A gyermekek ugyanis bármilyen érdekes kérdésekről hallanak, több­nyire unottan elfordulnak azzal, hogy mindezt már tudják a televízióból. Ami­kor azonban arra kerül sor, hogy beszámoljanak arról, amit láttak és amirői fel­tételezték hogy tudják, ak­kor tudásuk pontatlannak bizonyul, beszámolóik tu­datlanságról tanúskodnak. Ennek egyik oka. hogy ha tú} nagy számban és túl gyor­san érik a benyomások a gyermeket, nem tudja azo­kat megemészteni, rendezni és megtartani emlékezeté­ben. A szülők jól tennék, ha megfogadnák az alábbi há­rom tanácsot: Az iskolás koron aluli gyermekeknek egyáltalán nem kellene megengedni a tele­vízió nézését. A 10 éven aluli gyerme­kek televízió nézését két adásra kellene korlátozni, de mindenképpen csak gyer­mek és ifjúsági programok­ra. A szülőknek kötetlen be­szélgetésekben segíteniök kellene a gyermekeknek, hogy a televízión nyert be­nyomásaikat megértsék és rendezzék. A zöldfelületek jelentőségéről A kertépítészeti munka a városokban a levegő fel- frissítését, a porral szennye­zettség csökkentését céloz­za. A harmonikus kialakí­tás és a higiéniai követel­ményeken túl a zöldfelüle­tek esztétikai szerepet is betöltenek többek között azzal, hogy az üde pázsit­felület sok színű virágágy- gyal tarkítva szemet gyö­nyörködtető. Érdemes azonban kiemel­ni azt a két — kevésbé is­mert — tényt, hogy a pá­zsittal borított felület kör­nyékének hőmérséklete kiegyenlítettebb, lehűlése kicsi, valamint — és ezt vizsgálati eredmények iga­zolják —, hogy a szaksze­rűen kiképzett zöldfelület a munka mennyiségére és minőségére pozitívan hat. Ez ipartelepek esetében kü­lönösen jelentős. A másik, és még döntőbb érv, ami a zöldfelület-kialakítás fon­tosságát aláhúzza, hogy a növények a baktériumok pusztításában is részt vesz­nek fitoncid nevű vegyüle- tükkel. Ennek segítségével a növényre rátapadó, vagy a közelébe kerülő baktériu­mok elpusztulnak, A felsoroltakon túl, még számos más kedvező hatást fejtenek ki kertészeti nö­vényeink. Rá kell ébred­nünk azonban arra, hogy nem elég csupán tudomásul venni egy-egy újabb zöld­terület létrejöttét, de meí is kell azokat óvni. Jenser György igazgató Nyíregyházi Kertészeti Vüöf falat /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents