Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) kell majd oldani. Különösen az ötéves megszakítás eltörlése a volt gazdasági cselédeknél, akik 1945-ben földet kaptak, vagy azoknál az anyáknál, akik kisgyermekük nevelése miatt szakították meg a munkaviszonyukat. A csökkent munkaképességűeknek egészségi állapotuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelő munkát kell biztosítani. A tanácsoknak fel kell kutatniuk ennek a lehetőségét. Másrészt azonban a vállalatoknak és intézményeknek is gondoskodnunk kell a rokkanttá vált dolgozókról. A vonatkozó rendeleteknek megfelelően biztosítsák saját csökkent munkaképességű dolgozóik foglalkoztatását. Szükség van az államilag szervezett és irányított rehabilitációs tevékenység egységes rendszerének kiépítésére. Az a munkás, aki megrokkant és egy bizonyos szakmában nem tud teljes értékű munkát végezni, átképezve más szakmában teljes értékű munkaerő lehet. Nagy figyelmet igényel a szakszervezetek részéről, hogy ez a gondoskodás a vállalatok gazdaságössági törekvései mellett ne szorulhasson háttérbe. A dolgozók ne nézzék közömbösen, ha a csökkent munkaképességűekkel nem törődnek. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondoskodásnak elsősorban a családi pótlékban kell kifejeződnie. Segíteni kell a nagy. családosokat lakáskörülményeik rendezésében, gyermekeik tanulásában és más egyéb módon. A dolgozó nők iránti társadalmi gondoskodás legfényesebb bizonyítéka a közelmúltban bevezetett gyermekgondozási segély. Mindenki tudja, hogy ez milyen nagyszerű lehetőséget biztosit a gyermekekkel való foglalkozáshoz, a gyermekek neveléséhez. Az életben adódnak olyan esetek, amikor egyesek átmenetileg í'övidebb, vagy hosszabb időre teljesen ellátatlanul maradnak, nem kapnak bért, táppénzt, nyugdíjat, vagy rokkantsági járulékot, Vagy azért, mert ezek még nincsenek megállapítva, és folyósítva, vagv valamilyen ok miatt az illetők ném jogosultak és nincs aki eltartsa őket, Javasoltuk a kormány erre vonatkozó intézkedését. mert szocialista rendszerünk lényegéből fakad. az önhibájukon kívül ellátatlanok megsegítése. A készülő új Munka Törvénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: az úi Munka Törvénykönyve alkotó részeként ki kell dolgozná a kollektív szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók részt vegvenek az élet és munka- körülményeiket érintő jogszabályok alkotásában, hogv a vállalat működése felett társadalmi ellenőrzést gyalogoljanak. A szakszervezeteket a dolgozók élet és munkakörülményeit érintő kérdésekben el len (őrzési, véleményezési, egyetértési, SnáUó szabályo. zási és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szervek véleményét is ki kell kérni az Üzemi gazdasági vezetők megítélésénél, megerősítésénél. vagy leváltásánál. A vállalati szinten döntési jog illeti meg p szakszervezetet a dolgozók szociális. egészségügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E döntésekben előzőleg ki kell kérni a gazdasági vezetők véleményét A jogkörbővítést az új gazdasási mechanizmus bevezetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkalmazni: a) A gazdasági kérdések eldöntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szakszervezetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapból, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasz nálható összegekről. b) A szakszervezeti szerveket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen belül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szakszervezeti szervek vélemények figyelembe vételével. A leghatározottabban kijelentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szakszervezet támogatást ad számára, fellép jogainak védelmében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továbbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, a tömegeket szolgálja. Mi jólétet akarunk — de nem mások rovására és főleg nem internacionalista kötelességeink elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializmust, megteremtsük a jóléthez szükséges alapokat, s a jólétet is, hogy azt mondhassuk külföldi munkástestvéreinknek: jöjjetek ide, nézzétek meg, ez az amit elértünk. A magyar munkásosztály nevében mondhatjuk: amennyi erőnktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szolgálni a nemzetközi proletariátus nagy ügyét. Azt szolgáüük hazánk és népünk felemelkedésének előmozdításával is. kát a megyei állami, gazdasági szervei előtt. Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szak- szervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvonalának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszervezetek hatáskörét a Vállalatok, intézmények megnövekedett önállóságával arányban kell meghatározni. Ennek megértésén és végrehajtásán múlik, hogy szakszervezeti mozgalmunk meg tudjon felelni az új helyzetből fakadó követelményeknek. Ezért felhívjuk a szakmák központi vezetőségeinek figyelmét, hogy megfelelő határozatok kidolgozásával, a tisztségviselők és aktivisták rendszeres tájékoztatásával és oktatásával, az aprólékos gyámkodás megszüntetésével, valamint a feltételek megteremtésével segítsék az alapszerveket, hogy élni tudjanak megnövekedett lehetőségeikkel. III. A szakszervezetek nicjgnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában Feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele a szakszervezeti demokrácia erősítése. A demokratizmus erősödése növeli majd a szervezett dolgozók aktivitását. A jövőben jobban kell számítanunk a vélemények, nézetek, érdekek és álláspontok harcára, Ez hasznos és célravezető. Az ilyen munkában erősödnek meg a szakszervezeti tisztségviselők és alakul ki megfelelő kapcsolatuk a tagsággal. Erősíteni kell a vezetésben a centralizmus elvét, de nem 3 régi értelemben vett aprólékos gyámkodást. Az önállóság korlátozását, a kicsinyeskedést, A széles körű önállóság mellett, meg kell követelni a következetességet, az alapvető központi és saját határozatok végrehajtását. Ez nem sérti az önállóság elvét, mert nem írja elő a végrehajtás „hogyanját”. A szakszervezeti munka fejlesztése minden szinten határozott intézkedéseket kíván a bürokrácia és mindenféle formális munka- módszer ellen. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordítsuk a tagság szociális, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hagy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek tagdíj részesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongA szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli <— az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalásai, segítségét. Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetéshői élők tömegesen a szakszervezetek útján juttassák kifejezésre véleményüket. Igényüket, aktivitásukat az építőmunkában. A szakszervezeteknek 3 társadalmi élet egészét érintő minden fontos akcióban tevékenyen részt kell venni. Elemzik a bérből és fizetésből élők helyzetét, élet- és munkakörülményeit és a teendők dolgában önállóan állást foglalnak. Segítik feltárni és megoldani az ellentmondásokat és egyeztetni a különböző érdekeket. Ugyanakkor a szakszervezeték fontos feladata elősegíteni, hogy tagjaik megértsék a szocialista eszméket, aktivan tevékenykedjenek a szocialiímus felépítésének megvalósításán. A következő években az érdekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szak- szervezetek munkájában — hangoztatta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik, Vgyanak- kor objektíve létezik ki- sebb-nagyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek feltárásával és megoldásuk elősegítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Nagy jelentőségű, hogy a dolgozók minél szélesebb rétege ismerje fel: egyéni érdekeik érvényesítése elválaszthatatlan a munkásosztály, a társadalom érdekeinek érvényesítésétől. E felismerés széles körű kibontakozását elősegíti a gazdaságirányítás reformja is, amely lehetővé, sőt szükség- szerűvé teszi a dolgozók tömeges bevonását a vezetésbe, aktív részvételét a feladatok kialakításában, ellenőrzésében és végrehajtásában. A referátum utalt arra: tudjuk, hogy a dolgozó tömegek tudatának formálása nem megy máról-holnapra. Ma már történelmi tapasztalat, hogy a munkásosztály alapvető szerepének, mind jobb érvényesítése az uralkodó osztály tagjainak tudati állapotával is összefügg. Ez különös hangsúlyt ad a szakszervezetek politikai és kulturális nevelő munkájának, a szocialista eszmék terjesztésében. A szakszervezeti mozgalom felső vezető szerveinek teendőiről beszélt ezután Gáspár Sándor. A SZOT — mint a szakszervezeti mozgalom legfelsőbb irányító szerve — elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzék, amelyek a dolgozók ösz- szességét, az egész szakszervezeti mozgalmat és társadalmi fejlődésünket érintik. A szakszervezetek központi vezetőségei saját területükön teljes önállósággal és felelősséggel dolgozzanak. Figyelembe véve tagságuk sajátos élet- és munkakörülményeit, igényeit. A SZOT és a szakmák középszerveinek feladata, hogy segítsék, összehangolják és ellenőrizzék a területükön működő szakszervezeti szervek munkáját. Képviseljék a szervezett dolgozóBlaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozásokon részt vevő vendegeket. resszus a szakszervezeti segélyezési rendszert, ügy, hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alapszervekhez kerüljenek. — Kongresszusunk olyan időszakban ülésezik, amikor a nemzetközi munkásosztály, a világ haladó emberisége, a Szovjetunió népeivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. ötven évvel ezelőtt valóra vált a világ dolgozóinak évszázados álma- A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal olyan világtörténelmi folyamat kezdődött, amelynek nyomán létrejött a szocialista világrendszer, benne a mi munkáshatalmunk isAz ünnepélyes alkalommal élve, a magyar szak- szervezetek XXI. kongresz- szusán is testvéri szeretettel emlékezünk meg a nagy szovjet népről. Munkásosztályunk és dolgozó népünk őszinte szeretettel és tisztelettel fordul a szovjet munkások és parasztok felé, akik 50 évvel ezelőtt dicsőséges harcban kivívták a győzelmet és létrehozták az első szocialista államot, hazájukban felépítették a szocializmust és jelenleg a kommunista társadalom felépítésén munkálkodnak. S üdvözöljük és köszöntjük a szovjet nép fiait és leányait, akik szövetségeseikkel együtt szétzúzták a népek szabadságát fenyegető fasiszta hódítókat. A szovjet emberek az elmúlt fél évszázad során erőiket nem kímélve, nagy áldozatokat vállaltak osztálytestvéreik és a szabadságukért küzdő népek támogatásában. A Szovjetunióra reménykedve tekint a haladó emberiség. Forró szeretettel köszöntjük szovjet testvéreinket. Együtt örülünk győzelmeiknek, hiszen a jelenük a mi holnapunkat jelzi. Kitért Gáspár Sándor a nemzetközi élet néhány aktuális kérdésére is. Rámutatott : — Az Egyesült Államok folytatja és szélesíti agresz- szióját Vietnamban. Igyekszik mindenütt elnyomni a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő mozgalmakat. De célját nem érheti el. Szélesedik, erősödik a népek ellenállása az imperialista agresszió ellen. Dolgozó népünk mély felháborodással ítéli e! a vietnami nép elleni kegyetlen agressziót, a kongresszus fórumáról is követeljük: el a kezekkel Vietnamtól! A magyar dolgozókat élénken foglalkoztatja az európai biztonság kérdése. Aggodalommal figyelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban erősödik a militarizmus. a revgnsiz- mus és az újfasizmus. Dolgozóink véleménye egyértelmű: a két német állam léte történelmi tény. A magyar szervezett dolgozók is magukévá teszik az európai kammunista- és munkáspá- tok értekezletének határozatait, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg az európai béke és biztonság megszilárdítására. Az európai kommunista- és munkáspártok értekezletén egyhangúlag elfogadott akcióprogram megtisztelő feladatokat ró a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra is. A szakszervezeteknek, mint a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezetinek, a nemzetközi munkásszolidaritás és a proletár összefogás megtestesítőinek — internacionalista kötelességük, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel latba vessék azt az Óriási politikai, erkölcsi és szervezeti erőt, amit a világ dolgozóinak harcos összefogása jelent. Napjainkban az öt világrészben több, mint 210 millió dolgozó tömörül a szervezett munkásság soraiba A Karlovy Vary-i nyilatkozat külön hangsúllyal emeli ki a szakszervezeteit rendkívüli súlyát és jelentőségét, felkérve őket, hogy használják fel azt a súlyt és t§megbefolyá§t a békés Európáért, a világ békéért folyó harc érdekében A Karlovy Vary-i felhívás a magyar szákszervezetekhez is szót. Szakszervezeti mozgalmunk teljes erejével azon tesz, hogy a magyar szervezett dolgozók, egész dolgozó népünk összefogott erejével segítse és támogassa 3Z európai béke és biztonság megvalósítását Kongresszusunk fórumáról1 biztosíthatjuk osztálytestvéreinket, a békéért, a társadalmi haladásért küzdő harcostársainkat szerte a világon, hogy a magyar dolgozók becsülettel eleget tesznek a rájuk háruló tennivalóknak. A magyar szakszervezetek tevékenyen támogatják a Szakszervezeti Világszövetség programjának megvalósítását. Támogatják a nemzetközi akcióegység létrehozását. Mindannyiunk számára érezhető és természetes, hogy az SZVSZ-en belül a legszélesebb baráti kapcsolatok a szocialista országok szakszervezeteivel alakultak ki. De egyre nagyobb gondot fordítunk arra, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a kapitalista országok és az újonnan függetlenné Vált országok szak- szervezeteivel. A magyar szakszervezeti mozgalom hűséges és az is marad az internacionalizmus magasztos eszméjéhez. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük osztály- testvéreinket. kivesszük részünket a nemzetközi fronton folyó politikai és ideológiai harcból, támogatjuk 3 nemzetközi szakszervezeti mozgalom minden forradalmi akcióját, a békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnövekedett feladatok végrehajtásának feltétele, hogy tovább erősítsük tömegkap- esotataínkat. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében, a dolgozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz munkát végeztek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták Innen a kongresszusról mondunk köszönetét a több százezer tisztségviselőnknek és aktivistánknak munkájukért. Kérjük őket, és rajtuk keresztül minden szervezett munkást, hogy kongresszusunk határozatának végrehajtása érdekében, hazánk erősödése, népünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevéken yked jenek Hosszantartó, nagy tap* fogadta Gáspár Sándor referátumát. Ezután Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután Ggl Uúszlő, a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályának módosításáról szólt. Ebédszünet után ÉHszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. (Biszku elvtárs beszédére lapunk pénteki számában visszatérünk.) Ezt követően megkezdődött a vita. Felszólalt Koltai End 's (Csepel). Tóth Anna, a textilipari dolgozók szakszervezetének főtitkára. Gulyás István, a vasutasok szakszervezete központi bizottságának titkára, Geréb Sándor né, a SZOT titkára. Benkő Tibor (Sopron). Szilágyi Sándor, a vegyipari dolgozok szakszerveztének főtitkára. Luis Padilla, az SZVgZ titkára, /. M. Valdicsenkó, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára. Karika Kálmánná (Budapest), Nguyen Duc Tinh, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, Din Ba Thi, a Dél-Víetnam felszabadításáért küzdő szak- szervezeti szövetség vb. tagja, valamint F at>ók Zoltán (Budapest), Bartha Árpádné (Hajdú megye) és Mari Sán- dorné (Szeged). A SZOT- kongreeszus ma folytatja munkáját.
