Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

Az új munkaügyi

rendelkezések

Interjú a munkaügyi miniszterrel, M ifjúság elhelyezi*edéséről, a Munkalörvénykönyv tervezetéről

Felkerestük Veres József elvtársat, a munkaügyi minisztert, s megkértük, adjon tájékoztatást a tervezett munkaügyi intézkedésekről.

— A Minisztertanács március 9-i ülésén az ifjúság következő években várható továbbtanulási és munkába állási helyzetéről több fontos határozatot hozott. Ezek szerint a következő évek demográfiai létszámhullámából adódó problémák figyelemmel kisérését és megoldását mindenhol kiemelt fontosságú feladatnak kell tekinteni.

Az eddig tervezett mértéken felül is, sokkal több fiatal részére kell tanulási lehetőséget biztosítani a szakmunkásképzésben.

A szakmunkásképzésben és a szakközépiskolákban ne csak maradjon, hanem még növekedjék is a képzésbe bekerülő leányok száma és aránya.

Fontos feladat, hogy a középiskolai rendszeren belül a szakközépiskolák mielőbb elfoglalják megfelelő helyüket, s ez a szakközépiskolák fejlesztésében és a felvételekben is kifejezést nyerjen. Ezzel egyidejűleg a falusi továbbképző iskolákban fejleszteni kell a mezőgazdasági betanított munkásképzésre irányuló kétéves oktatást.

A következő 3—4 évben — az eddigi terveken felül — lehetővé válik mintegy 10 ezer érettségizett leány részére az egészségügy területén a munka melletti továbbtanulás.

A városokban és ipartelepeken a fiatalkorú kisegítőként történő 4—6 órás foglalkoztatási lehetőségek, valamint általában a részmunkaidős és a bedolgozói rendszer szélesítésével is további munkaalkalmakat biztosítanak a fiataloknak.

E kérdések megoldásában a központi szerveken kívül komoly feladatok hárulnak a tanácsokra, amelyek a Saját területük Ifjúsági és munkaerő-helyzetének kellő ismerete alapján megfelelő operatív intézkedésekkel rendezhetik az esetleges helyi feszültségeket.

— Megkérnénk miniszter elvtársat, beszéljen azokról a munkaügyi vonatkozású rendelkezésekről, amelyeket az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapeso. latban eddig hoztak. Egyben kérjük, tájékoztassa olvasóinkat a készülő fontosabb rendelkezésekről.

— Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos munkadíjazási és anyagi ösztönzési kérdések köréből eddig határozat született a munkások és alkalmazottak tarifa és besorolási rendszere módosításának irányelveire, valamint a jelentősebb bérenkívüli juttatások finanszírozási és vállalaton belüli rendszerére. Az előkészítés stádiumában van a részesedési alapképzésre, a bérszínvonal szabályozására, a részesedési alap felosztására és felhasználására, továbbá a teljesítménybérezés alapjául szolgáló munkanormák és egyéb teljesítménykövetelmények meghatározásának és kezelésének alapelveire vonatkozó szabályozás.

Azok közül a témák közül, amelyekre a gazdasági bizottság már határozatot hozott vázlatosan ismertetem az egyes lényegesebb béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatos új rendet

E juttatások biztosítása — eltérő jellegük miatt — eltérő módon kerül szabályozásra.

A termeléshez szorosan kapcsolódó és munkaerőgazdálkodási célokat szolgáló juttatásokat — így elsősorban a munka-, védő- és egyenruhával, valamint a munkásszállással és munkásszállítással kapcsolatos kiadásokat — a vállalati költségek terhére kell majd elszámolni. Ezek tehát a szükségletnek megfelelő

mértékben, a nyereségtől függetlenül kerülhetnek elszámolásra.

A juttatások másik csoportját — elsősorban az üzemi étkeztetéshez történő vállalati hozzájárulást, a gyermekintézmények fenntartási költségeinek hozzájárulását, az igazgatói alap eddig szociális, kulturális célokra fordított támogatását, valamint a dolgozók rendkívüli segélyezésére fordított összegeket — az 1967. évinek megfelelő mértékben a vállalat eredményétől függetlenül kell biztosítani. E jüttatások fentiek szerint biztosított anyagi alapjai növelik a nyereségből képezhető részesedési alapot. Az 1967. évi szintet meghaladó bővítés, szinvoMYlRBÁTOR 19G7-6&

Higanygőzlámpák, járási rendelő, házasságkötő terem

— Ez az öreg lopatja velünk az időt — bosszankodott a mester, áld harmad- magával felvállalta a tetőt

— János bácsi!

Kovács János mindent hallott, mégsem mozdult. Mi nem tetszik az ácsoknak? Ha a szarufa fogyott el, mielőtt elég lett volna, nagy baj szakadt a nyakába, hirtelen honnan kerítsen.

— Hol van az öreg?

Hallotta, hogy összeneyetnek a mesterek az élcelődésen. — „No, most kell előbújni” — gondolta Kovács

— nevetnek.

— Mondja csak, János bácsi, van magának annyi pénze, hogy ha nem dolgozunk, akkor is fizet?

— Aki nem dolgozik, ne is egyék — nevetett az öreg.

— De jó kedvé van — mérgesedett meg a mester.

— Hiányzik három szarufa. Mihez mit szól?

Az öreg kalapja karimája alá nyúlt, vakargatta a halántékát, A mesterek nem éreztek szánalmat az öreg iránt látták pedig, mennyire kínlódik. Úgy kell neki, minek bolondult meg vénsegére. Ott van a zsúpfedelű vityiló a parton, ha el tudott benne lenni hatvan esztendőt, azt a kis időt, ami még hátra van neki, igazán kibírhatta volna. A flanc, kérem, a flanc, még ebbe Is beleesett a nagyzási hóbort. Azt hitte tán, csak ráfujunk és kész?

— No, mi ütött magába? Most mér nem nevet, mi?

Kovács levette a kalapját, vakarta a fejebűbját. Gyér haja fehér volt, mintha llsz- teszsákot poroltak Volna ki a fején.

— Megyek, szerzek valahol — mondta —, addig csináljanak, amit tudnak.

— Nézze csak, öreg — nyújtotta ki a mester a karját — most tíz óra. Ha délután kettőig nincs szarufa, keressen magának jobb bolondot. Tudja, hányán várnak fánk? Ha kettőig nem hozza — és a mester a karóráját pöccingette mutatóúj jávaL

Kovács izzadságverte

homlokát beletörölte az ingujjába, visszatette a kalapját és Indult. „Van nekem sok jó emberem a faluban” bíztatta magát. Megy majd minden, mint a karikacsapás. Kisegítik, mért ne senalemelés, továbbfejlesztés azonban már csak a nyereségtől tüggö részesedési alap terhére valósítható meg.

Végül a harmadik csoportba a juttatásod azon része tartozik (ilyen elsősorban az üdültetés), amelyhez szükséges anyagi alapok a vállalat nyereségének alakulásától függően, a részesedési alapon keresztül képződnek.

Központilag csak az alapvető kérdések — például: a fent említett finanszírozási rendszer, egyes esetekben a dblgozók által fizetendő térítés előírása, nyersanyag- normák, közegészségügyi előírások, stb. — kerülnek szabályozásra. A juttatások feltételeiről, mértékéről, fenntartásáról, vagy bővítéséről, a juttatásban részesíthetők köréről a vállalatok (természetesen a szakszervezeti szervekkel együttesen) döntenek. Így például az étkeztetéshez nyújtott támogatás a részesedési alap terhére, vagy javára növelhető, vagy csökkenthető, illetve meg is szüntethető. Ezeket az összegeket a vállalatok más juttatás bővítésére is felhasználhatják, sőt a támogatás összegét pénzben is kifizethetik a dolgozóknak.

— A Minisztertanács megvitatta az új Munkatörvénykönyv tervezetét. Mondhatna-e végül ezzel kapcsolatban valamit miniszter elv társ?

— Csak utalnék arra, hogy a tervezet jól tükrözi a másfél évtized alatt hazánkban végbement fejlődést és egyben megfelelően segíti majd az 1968. január 1-ével életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését.

A korszerű munkaügyi jogszabályokat összefoglaló tervezetet a következő hetekben széles körű vitára bocsátjuk a gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogászok, közgazdászok,

munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében. Ennek első lépéseként az új Munkatörvénykönyv tervezetét — a Munkaügyi Közlöny mellékleteként — még ebben a hónapban 50 ezer példányban megjelentetjük. Reméljük, hogy a vita tapasztalatai alapján a Minisztertanács olyan törvényjavaslatot (erjeszthet majd az országgyűlés elé, amely — törvényerőre emelkedve — szocialista építésünk következő időszakában jól szolgálja majd a dolgozók, egész népünk, szocialista államunk érdekeit — mondta befejezésül Veres József elvtárs.

gítenék ki? Aki csak jövőre szándékozik építkezni, igazán adhat három szarufát, egy esztendő alatt a dupláját Is visszaadhatja.

Megy az öreg, benyit ide, bekopog oda. Együttérző szavakat bőségesen hall. Hová lett az ő sok jó embere? Az egyik — szegről- Végről rokon is —, odvas, gombavirágos szarufákat mutogat, az öreg már bele is menne az üzletbe, gondolván, potom áron hozzájut a szarufához, de amikor az árát hallja... „Akaszd rá magad” — gondolja dühösen és köszönés nélkül továbbáll.

Azért ne haragudjon — kiabál utána a messziről rokon — üzlet az üzlet.

Szuszogva talpal fel a parton, az öreg házhoz. Amikor belép a kapun, hátát nekiveti a kapu oszlopának és nézi a házát. Felesége éppen kilép a konyhaajtón, hallja, hogy az embere beszél. magába beszél, mint akinek elmentek hazulról.

— Mit motyogsz? — kérdezi az asszony.

— Hiányzik három szaru, fa. Nem kaptam sehol. Hozd a kisbaltát, oszt gyere te is segíteni. A mesterek

A járási székhelyek többsége és néhány szabolcsi nagyközség mai külső képe a múltat és a jövőt ötvözi. Nyírbátorban az utóbbi egy-két év során épült létesítmények már az urbanizálódás alapjait jelentik, de mind több új létesítmény erősiti ezeket az alapokat ebben az évben és a jövő esztendőben is.

Nyírbátor szakközépiskolája „túlnőtte” épületét. A tervek szerint még ez év végéig leteszik az új oktatási intézmény alapkövét egy újonnan nyitandó utcában a jelenlegi Báthorj utca közelében. A tizenhat tantermes, korszerű épület átadásával — előreláthatólag 1968. végén — a jelenlegi középiskolát az alsófokú oktatás veszi át.

Ugyanekkor kezdik és adják át rendeltetésének az SZTK-rendelő Intézetet Is, a jelenlegi gimnázium közelében. Az egészségügyi létesítmény a járás lakossága 80 százalékának — ennyi a biztosítottak aránya — hozNémeth Károly olajos kézét nyújtja. Éppen az imént fejezte be gépkocsijának a tisztogatását, mert készülnek Debrecenbe a feleségével.

Itt lakik Nyíregyházán, a Makarenko utca 126-ban. Szülői házban. Az utcára tekintő szobában ók a két gyerekkel, a kisebb végében az öregek. Rendezett udvar. Kisfia hintázik. Felesége készül, vasal a konyhában. A szobában modern bútorok, szőnyegek, kombinált szekrény. A vitrinben vázák, érmek, serlegek. Egy versenyzői pályafutás emlékei. A sarokban Alba Regia tv.

Élüzem lett a 13-as Autójavító Vállalat. Itt dolgozik. Béda Lászlót, szerelőtársát és menyasszonyát várják. Aztán indulás ünnepelni.

Becsületes munka, harminckét esztendő, tizennégy éve szakmunkás.

— Sok munka, szerényebb életmód és minden fillért megfogtunk. így jött össze a kocsira való. Emelték az

azt mondták, itthagynak, ha két órára nem viszem.

Az öreg hozza a fészerből a hosszú létrát. Valamikor kazlazáshoz használta, állítja a tetőhöz. Amikor megbontja az első fát, néz utána, amint bukfencezik lefelé, s puffan az udvar kemény földjén, por párolog belőle. Mintha a múltját szaggatná, tépné. A szalmakötelek nehéz reccsenéssel Szakadnak. Minden hang, amit a tető ad, emberi hangnak tűnik.

— Mennyit dugdostam én ezt a tetőt — szól le az asszonynak, aki fintorog a portól. Érzi, az ura most nagyon odavan, nem is hitte volna, hogy ilyen lélek szőrűit beléje. — Vén bolond — gondolja az asz- szony —, nemhogy örülne hogy megszabadul Ihnen. Nyáron, szárazban még haggyán, de ha esik, kín itt az élet, nyakig ér a sár, az aljból kell hordani a vizet, háton kell felcipelni a búzát, mindent... Még ilyen bolondot, örülne pe- . dig, hogy háza lesz az új soron.

— Te voltál úgy oda azért a házért — mondja az öreg.

Már négy szarufa csontváza fehérük a tetőn. A balta odacsap, ahol csúcsba szaladnak a szarufák. — Jól megcsinálta ezt az én apám.

za közelebb az orvosi szak- rendelést. A többszintes rendelő ntézet építéséhez az Egészségügyi M iiisztér um 2 millió forinttal, a járás húsz községének tanácsai ugyan íyen összeggel járultak hozzá.

Nyírbátor község lakóinak orvosi ellátását javítja a körzeti orvosi rendelő, amely egy épület felújításával négy, jelenleg más-más helyen dolgozó körzeti orvosnak biztosít központi helyet a község belterületén. A felújítás folyamatban van, s az átadás után lehetővé Válik a vasárnapi ünnepnapi és egyéb orvosi inspekciók megszervezése is.

Fejlődik a közvilágítás, a hagyományos utcai lámpák az év ‘végéig eltűnnek a főtérről és a belterület jelentősebb útvonalairól. Félmilliós költséggel ostor- nyeles higanygőzlámpákat szerelnek fel helyükre.

A község főterén nemsokára újabb épület illeszkedik be a korszerűsödő nyírbátori panorámába: rövidesen lebontják a sarki élelórabéremet is. Most havonta megvan a kétezerhárom- száz forint. Plusz a családi pótlék. A feleségem is keres.

Sokáig vezetett gépkocsit, de visszavágyott a műhelybe.

— Olajos, de éppen ezt

szeretem. Nekem a munka szórakozás! Szenvedélyem Gyerekkorom óta a motorokkal bajlódom, tizenegy évig voltam motorversenyző. Megszoktam a benzinszagot. Hiányozna, ha nem motorszerelő lennék... Hogyan élünk? Sokszor beszélgetek a szüleimmel. Ök megöregedtek, de még külföldön nem voltak. Unokájuk, Zsuzsi lányom, hatéves, de már volt Csehszlovákiában,

I 2

Papp György Nyírgyulaj- ban él.

— Olyan volt a tanítősors régen, mint a vándormadáré. Ki nem tudná, hány diplomás volt állás nélkül a harmincas években. Levelekre csak azért kerülhettem, mert az elődömet behívták

Csakamar leperdül az első, utána a második, hegyire esik, tántorog kicsit, mint a részeg, aztán puffanva eldől. Kovács János a negyediket is leválasztja, megkapaszkodik a létrában és lök rajta, A szarufa ledül, mintha cigáaiykereket akarna vetni és nehéz zuhanással hull a többihez.

Előgurítja a talicskát, ráerősíti a szarufákat és kicsikorog az udvarból. Régen használták a talicskát, sír alatta a kerék, olyan fájdalmasan, mintha nehezére esne a mozgás.

— Már éppen menni akartunk — fogadja a mester az új háznál. — Négy óra, ha hem tudná...

A ház elkészült. Peckesen emeli tetejét az új soron.

Az a régi magára hagyöt- tan gubbaszt a dombon. Veri az eső, a szelek lekapkodják róla a maltert. Mondták már Kovács Jánosnak, bontsa le, és ami jó van benne, tegye pénzzé. Nem teszi. Hadd álljon, amig engedi az idő. Néha felkapaszkodik hozzá a dombra, lekaszálja a dudvát. az udvaron, néhol dugdos rajta. Ilyenkor beül az egyetlen szobába, egy ócska ládára, amely nem kellett az új házba, elszív egy pipényi dohányt, és senkinek sem mondja el, mire gondol...

Gulyás Mihály

mlszerboltot, s helyén egyszintes ABC-áruház építését kezdik meg az idén, több milliós beruh'zás-sal.

A bátorlak régi panasza nyert orvoslást azzal, hogy megszűnik a lakott területen működő szeszfőzde. Erre a célra új telephely épül a külterületen, milliós iparfejlesztési beruházással A jelenlegi telepen szikvíz- gyártás folyik majd. Hasonló fejlődésről számolhatunk be másik két helyen is. A község főterén jelenleg működő két szövetkezetnek, az asztalosipari és a vegyes- ,pari ktsz-nek küiső területeken új üzemházakat építenek, s a távlati tervek szerint a felszabaduló helyeken épül 'majd fel az új postahivatal és a szállója.

A korszerűsödő Nyirbá'or közeljövőjéhez tartozik a járási és községi tanácsok épületének másfél milliós felújítása, és az őszi „házasodási szezon” előtt átadásra kerülő impozáns házasságkötő terem b.

(Szilágyi)

katonának. Helyettesítettem. Negyven pengőért. Nyolcvan járt volna, de örültem, hogy álláshoz jutottam. Élni kellett.

Később Gyulajban választották meg helyettesnek, majd segédtanító lett.

— Ez volt á szamárlétra. Végig kellett csinálni. Tíz esztendőt tanítottam a fel- szabadulás előtt, de nem jutottam semmire. Csak a megélhetést biztosítottam. Az utóbbi 15 évben építettem egy összkomfortos lakást. kaptam hozzá OTP- kölcsönt. Két lányomat taníttattam Egyik a nagykál- lói gimnáziumban tanár, a másik a TF-re jár.

öt éve igazgatóhelyettes.

— Elégedett vagyok. Eljutottam Svájcba is. Jártam Zürichben. Meglátogattam egy iskolát is, s mondhatom, nincsenek különben felszerelve mint a mieink. És erre büszke vagyok. Nincs szégyenkezni valónk a világ előtt. Ezért az érzésért volt érdemes Svájcba utaznom.

3.

— Ha valaki néhány évvel ezelőtt nekem, az egyéni gazdának azt mondja, hogy gépkocsit fogok vezetni, kinevetem. Fogattal szántottam, vetettem, s három hete boldog gépkocsitulajdonos vagyok — újságolja R. Kun István, a vajai Béke Tsz tagja.

Wartburg 1000-es. Legújabb típus. Ezzel jár Mátészalkára a mezőgazdasági technikumba tanulni a tsz- gazda. Most harmadéves.

— Hogy jött össze? A közösből meg a háztájiból. Évente 420 munkaegységem van. Tavaly is 66 forintot fizettek egyre. A múlt évben bejártam Nyíregyházára gépkocsivezetői tanfolyamra... A feleségem mit szól? Neki korábban megvolt a vizsgája mint nekem. De segített, kapált, jószágot nevelt. hogy meg tudjuk vásá- tolni' a kocsit... Ném kerül különösebb megerőltetésbe. Nemcsak nekem, de a többieknek sem. Most rendelt Paczári Barna, a traktorosunk is... Pedig, hogy féltünk. Azt hittem felkopik az állunk a közösben, s tone. Lófogatról a volán mellé kerültem. Hát nem Volt érdemes?

Nyáron a Balatonra készül.

— Ha a vizsga jól sikerül, már Paczári komámmal elterveztük, hogy Lengyel* országban ünnepeljük meg.

Farkas Kalmár

HÁROM PORTRÉ---- és nem is kivételes

i

_____l_