Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-09 / 107. szám

A HI. kong resszus után A küldöttek, akik négy na- ypon át érezhették magukon a .közvélemény figyelmét, annak a hatalmas „kategó­riának” delegátusai voltak, amelyet így szoktunk nevez­ni: bérből és fizetésből élők. Különös dolog, de na­gyon reálisan nézve ez az ország nagyobbik fele, mert csaknem egymilliót megkö­zelítő nyugdíjas létszámunk jó része is korábban bérből és fizetésből élt — jelenleg pedig abból a nyugdíj járulék­ból. amelyet maga és társai adtak össze bérből- és fize­tésből. Hát még ha figye­lembe vesszük, hogy a há­rommillió munkáshoz, tiszt­viselőhöz, alkalmazotthoz, akik a szakszervezeti tagsá­got jelentik: mennyi család­tag tartozik! Magyarán: a most lezárult szakszervezeti kongresszus, szám szerint a huszonegye­dik a magyar szakszervezetek történetében, a munkásosz­tály és az alkalmazotti ré­tegek legidőszerűbb felada­tairól, gondjairól, érdekeinek védelméről tárgyalt. Államot vezető hatalmon lévő osz­tály esetében ez természe­tes. A kongresszus anyaga kö­tetekre rúg. Azok, akik fi­gyelemmel kísérték a ta­nácskozást — láthatták, hogy minden munkaterület­re kiterjedő, a szorosan vett szakszervezeti mozgalmi fel­adatokat széles politikai hát­terükkel együtt néző és látó tanácskozás volt ez. Alapo­san és behatóan megtárgyal­ta az új gazdasági mecha­nizmus előestéjének szak- szervezeti feladatait. Erre vonatkozó figyelemre méltó gondolatokat fejtett ki be­számolójában Gáspár Sándor főtitkár — és sok szakmai vezető. Kádár János felszó­lalása, aki beszédében nyo­matékosan aláhúzta a szak- szervezetek növekvő lehető­ségeit, szerepét. Hangsúlyoz­Befejezték a vetést Bár a nagy cserkészi Kos. suth és a nyírteleki Dózsa Tsz-ben is késleltetette a tavasziak vetését a belvíz, ennek ellenére befejezték a tavasziak vetését. Nagycserkeszen tavaszi árpából 200, borsóból 50, cukorrépából 100, burgonyá­ból pedig 120 hold vetése volt a terv, melyet teljesítettek. Földbe került 20—20 holdon a kapor és a saláta magja is. Uj vetésű lucernájuk 50 holdon, félülvetésük ugyan­csak félszáz holdon van. Kukoricából is elvetettek 250 holdat, csak 50 hold esett ki a belvíz miatt. Már csak a dohány az, amelyet palántáim kell. Szabolcsiból és hevesibői az idén össze­sén 100 holdon termelnék. ta a szakszervezetekkel szemben jelentkező egyre növekvő igényt: „Ma már nem elegendő 8 vagy 10 jel­szót betanulni és ezt minél sűrűbben emlegetni ahhoz, hogy jó szakszervezeti funk­cionárius legyen az ember” — mondta a többi között és ez a megállapítás kissé tör­ténelemmé, régmúlttá tet­te azt a korszakot, amely­ben sokan, valóban hajlan­dók voltak ilyen mércével mérni a szakszervezeti munkát. Az új mércék mások, nemzeti és nemzetközi mértékben is korsze­rűsödik az igény hazán­kon belül például létfontos­ságú kérdés a szakszerveze­tek megfelelő színvonalú tevékenysége az ugyancsak növekvő önállóságú gazda­sági veze’éssel és a párt­szervekkel, tanácsi appará­tussal, állami irányítással. A szakszervezeti munka nor­mái: a mechanizmus lénye­gének megértése, a szocia­lista társadalmat erősítő in­tézkedések reális alátámasz­tása és a munkástömegeit érdekeinek az országos ér­dekek védelmével „szinkron­ba hozott” szolgálata. Hi­szen ma már világos, hogy a reform nem járhat a mun­kások érdekeinek csorbítá­sával, viszont a jobb munka megfelelő méltányolását, az eddiginél differenciáltabb ösztönzését kell szolgálnia. Nemzetközi méretben a töb­bet és jobban politizáló. a világ és világrészünk sors­döntő kérdéseiben egyaránt aktívan állást foglaló szerve­zett munkásság magatartása a „norma”. Jól jelzi ezt a XXI. kongresszus két doku­mentuma amelyet a vietna­mi kérdésről és az európai biztonságról fogadtak el. A küldöttek hazatértek. De új feladataik előestéjén tér­tek haza. A munka csak most kezdődik igazán. Tizedszer él üzem T.zeoszer nyerte el az elüzem címet 1966. évi munkája alapján a Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat. A folyamatos jó ered­mények alapján a Minisz­tertanács és a SZOT elnök­sége Vörös vándorzászlajá­val tüntették ki a vállala­tot. Ez alkalomból rendül­tek ünnepséget a megyéi üzletigazgatóságon Pivarnyik András, a me­gyei üzletigazgatóság veze­tője ismertette a TI TASZ Szabolcs megye5 dolgozóinak elmúlt évi eredményeit, maid Molnár L. János ve­zérigazgató köszöntötte az üzletigazgatóság dolgozóit. Szilágyi Menyhért átadta a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét a végzett jó munkáért. Az üzletigaz­gatóság vezetője az ünnep­ségen 29 „Kiváló dolgozó" oklevelet és jelvényt adott át. kilenc szocialista brigád kapott kitüntető oklevelet, és jelvényt. Nyíregyháza újuló arca Múlt és jelen. A sós­tól lit elején, az évszá­zados fák helyén két rönk és modern lakóte­lep. Ez már az új Nyír­egyháza arca. Hammel felv. Uj bekötő utak a megye tsz-eiben Az elmúlt öt évben to­vább javultak megyénk tér. melőszövetkezeteiben az út­viszonyok. Az állam több mint 75 millió forintot for­dított arra, hogy a közös gazdaságok termelvényei gyorsabban és biztonságo­sabban kerüljenek rendel­tetési helyükre. A KPM Közúti Üzemi Vállalat 70 kilométer bekötő utat épített meg. Ebben az évben újabb 14 millió 280 ezer forint érték­ben épülnek bekötő utak Szabolcs Szatmár tsz-eiben Az idén már az utak elké­szítéséhez szükséges föld­munkáktól is mentesítik a közös gazdaságokat. Bekötő utat kap a balsai Petőfi Tsz 2 millió 280 ezer forintos beruházással, a nyírbogát! Rákóczi Tsz 1 és fél millió­ból, Tiszavasváriban a Ha­ladás és az Uj Idő Tsz-ek részére épülnek utak 2 mii. Hó 300 ezer forintos költ­séggel. Gacsályban a Dózsa Tsz-t is ellátják jó úttal 800 ezer forintos költség­gel. Komoron az Uj Élet, Szamosszegen a Dózsa Tsz, vaján a Béke, Nyirkátán a Rákóczi, Nyírjákóban a Kossuth, Kisvárdán a Rá­kóczi és Gemzsén az Uj Élet Tsz-ek útviszonyait ja. vítják meg. Még májusban átadják a nyírbogát!, vajai, nyirkától, a nyírjákói és a balsai be­kötő utat, s megkezdték a munkát a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben is. Nyírteleken és Kisvar- sányban KPM hitelből 5 és fél milliós költséggel épül­nek községi utak. Ezek munkálatai megkezdődtek. A HÉT ÚJDONSÁGAI Szétszedhető pavilon — Modellek 1968-ra Minden hét hoz valami újat, tartogat egy-egy fonto­sabb feladatot üzemeinkben. Mi megy eseményszámba május második hetében? — kérdeztük meg néhány mun­kahely vezetőjétől. Oláh László, a faipari vállalat igazgatója újságol­ta: e héten teljesen befeje­zik azt a „profilon kívül” készülő Zöldség-gyümölcs elárusítását szolgáló pavilon szerelését, melyet a nyíregy­házi Dózsa Tsz kérésére ál­lítottak fel a Búza téren. Szétszedhető, könnyen te­lepíthető és tágas: javára válik a közös gazdaságnak és a piac vásárlóközönségé­nek. A nyílászáró üzemrész dolgozói már vállalták, hogy társadalmi munkában tíz belvizes lakáshoz szükséges, mintegy száz nyílászárót ké­szítenek el. — Mi már 1968-ra gondo­lunk — közölte Huszka Jó­zsef főmérnök a cipőgyár­ból. E héten teljesen befeje­zik a jövő évi nyugati ex­portkollekció mintapéldá­nyait, s eljuttatják á külke­reskedelmi vállalatnak. Zö­mében chunky-modellek- ezek, melyekkel az angolok igényét szeretnék kielégíteni, akiknek e héten is félezer párás szállítmányt küldenek a szigetországba. Idei 240 ezer pár férficipő tervükből az első negyedévben hatvan­ezret elkészítettek, melynek tíz százaléka jutott túl a ha­táron. A Vörös Október Férflru­hagyár nyíregyházi telepén — Marinka János műszaki vezető szerint — régi gon­dot old meg, hogy ezen a héten veszik át az új rak­tárhelyiséget. A héten meg­kezdik egy új kazánház épí­tését. A 2.5 milliós létesít­mény üzembe állításával — már 1968 elején — lantosab­ban tudják vasalni a múszá- las és pamut alapanyagú termékeket. A „Nyírség” Ruházati Ktsz — városunk középüzeme — azzal kezdte a hetet, hogy 4 ézer női nyá­ri ruhát „tett postára” Csehszlovákiának. A folyta­tás: nagyobb szállítmány e héten a Szovjetuniónak. Új­donság: kartonpótló, úgyne­vezett polinéz női ruhák ké­szítése kezdődik a belkeres­kedelem megrendelésére Folytatjuk a piackutatást ezekben a napokban is: Mis­kolc mér jelezte, jövőre 50 ezer Krisztina biúzt szeretne Nyíregyházán készíttetni — mondja Csutkái László el­nök, — És fölytatják a ter­vezést: egy 5 millióba kerülő, négyszintes új üzemház be­ruházási programján törik a fejüket. Megvalósulása után — két három év — a jelen­legi háromszáz helyett ezer főnek tudnak munkát adni a Vasvári Pál utcai üzemben. Három érdekesség Belűg- rádról. Tahi Gáspártól, a perlit vállalat igazgatójától: Uj vevő jelentkezett a duz­zasztott perlitre Ausztriából, Nagyobb mennyiségű meg­rendelése első tételét ezek. ben a náppkban küldik el. Rohamosan nő a kereslet termékeik iráni, képtelenek minden vevőt kielégíteni. Ezért határoztak: mostantól bevezetik a félfolyamatos termelést, ami azt' jelenti, hogy minden második va­sárnap is három műszakban termelnek. A VAGÉP igazgatója, Markovics Gyula közli: eb­ben a negyedévben 330 döm­perputtonyt kell gyártaniuk a Vörös Csillag Traktorgyár­nak. Hétfőn új technológiát vezettek be e terméknél: emelő berendezéssel meg­könnyítik a dolgozók hely­zetét és meggyorsították a munka tempóját. (as) Fényeslitke ürügyén Ma már bajos lenne ki­mutatni, hogy a tsz-ek szü­letésének mozgalmas idején akadt-e a falvakban olyan bátor következtetésű agitá­tor, aki egy munkaegységre 70—80 forintot mert volna jósolni. No®, ha igen, utó­lag nem érheti szemrehá­nyás: megyénkben is nem egy szövetkezeti gazdaság ezt már elérte. A fónyeslitkei Gárdonyi Géza Tsz-ben a múlt évi gazdasági eredmények alap. ján egy munkaegység érté­ke — pénzben és természet­ben — 81,60 forintot ért. A közösben rendszeresen dől. gozó, egy tagra jutó átlag­kereset 29 300 forintot tett ki. A tervezett munkaegy­ségérték 42 forintot irány­zott elő és csaknem duplá­jára teljesedett. A 310 rend­szeresen dolgozó tag tízmil­lió körüli keresethez jutott. Ez év elején, amikor a helyi tanács elküldte az előző esztendei községfejlő, dési jelentést a járási sta­tisztikai kirendeltségnek, rö­videsen személyesen szálltak ki onnan, hogy ellenőriz­zék a valóságot. Kételked­tek ugyanis abban, hogy az egy évben épült 15 lakás mindegyikében fürdőszoba vagy legalábbis fürdőfül- ke lenne. Ám a jelentés igazat közölt, S csak a köz­ség úgynevezett újtelepi ré­szén 143 ilyen ház épült a közelmúlt években. Televízió, rádió, motorke­rékpár, magnó, mosógép, padlókefélő és még egész sor újfajta kereskedelmi cikk — nem újság. Televí­ziót például a zárszámadást követő pár nap alatt több, mint harmincat vásároltak, jelenleg 141 (minden hato­dik háznál) tv«t tart nyilván a posta. Nyolc személygép­kocsi-tulajdonos van a köz­ségben. Nemrég jött di­vatba a palackos gáz, ami szinte már minden máso­dik lakásban megtalálható. Takarékszövetkezetben négy és fél, postai takarékbetét­ben másfél millió forintot tartanak a litkél lakosok' Felvetődik á kérdés: ho­gyan lesz holnap? Tény, hogy a lítkei tsz 2820 hold közös területéből 626 hold a gyümölcsös, s 310 hold termő. Lehet monda­ni: elsőrendű bevételi alap. Valóban az, de mégsem minden! A litkei szövetke­zeti gazdák inkább úgy mondják: a becsületesen végzett munka a boldogu­lás igazi alapja. Hiába a gyümölcsös vagy akármi, ha nem kapja meg a kívánt szorgalmat, gondoskodást, magától bizony nem csor­gat pénzt sem ez. sem más. S ez a tökéletesebb igazság. A gazdasági reformra ké­szülve keresik az egyéb le­hetőségeket is. Jelenleg 14 fejőstehenet tartanak a tsz. ben. Jövőre készül el egy 100 férőhelyes istálló, bené­pesítik fejőstehenekkel. A ta­karmánybázis alapjául nö­velik a pillangós területet egyes kapások rovására. Ez­zel azt is elérik, hogy a rengeteg alma szüretelése, válogatása, szállítása idején kevesebb lesz az egyéb be­takarítani váló. A növekvő tejhozam helyi kezelésére szeparátort terveznek üze­meltetni, míg a Visszama­radt tejjel itatásos borjúne­velést akarnak bevezetni. Hosszú lenne sorolni, mi minden van még a jó kere­setből. vagy azt, hogy mi­lyen további tervek, elkép­zelések foglalkoztatják a tsz-t. Ehelyett arról szól­junk most, nem egyedi eset a lltkel, ahol a legjobb adottságokat Is CSak eszköz­nek, lehetőségnek tekintik a boldogulás érdekében. Nem Vár könnyű eszten­dő idén sem Lítkére. s az egész szabolcs-szatmári táj szövetkezeti gazdaságaira. Sok helyen még mindig te­kintélyes át- és Vádvíz gá­tolja a tavaszi munkát. ÍLitkén mintegy kétszáz hol­don.) De nem az első nehéz­ség. több hasonlót eredmé­nyesen küzdöttek már le a tsz-ek és mind'g sikerült előbbre lépniök. Nem véletlen, hogy elsőd­leges hangsúlyt kapott a becsületes munka. mint mindennek az éltetőié. Ez lehet az. amire a bizako­dást leginkább énben: lehet ma és méginkább holnap. Asztalos Bálint MEGj EG Y ZÉSEK a megjegyzésekre A múlt hetekben több bíráló megjegyzés jelent meg lapunkban. Történt-e azóta változás, mit tettek az illetékesek a megoldás­ért? Poros a város címmel áp­rilis 16-án a nyíregyházi locsolókocsik vízellátási problémájának megoldásai sürgettük. „A múlt évben a locsolókocsikat egyrészt a víz és csatornaművek Vé* cséy utcái törpe vízmüvé­ből! töltötték fel. másrészt a Bújtos vizéből. Időközben mindkét forrás „befagyott”. A törpetelep berendezése elromlott, a Bújtos vizét egészségügyi okok miatt lo­csolásra is alkalmatlannak nyilvánította a KÖJÁL.” A Városgazdálkodási Vál­lalat tájékoztatása szerint a mai napig is csak részle­ges megoldás született, te­hát a locsolókocsik teljes kapacitással —- ahogy egy vá­ros 'igénye megkívánná — nem üzemelhetnek. A me­gyeszékhely lakóinak egész­sége érdekében ismét sür­getjük a vízellátás tökéle­tesítését. Nyolcvan lakás várja a fényt — jegyeztük meg áp­rilis 25-én, s most sem ír­hatjuk le, a „megkapta” szót. „Három egymással hatá­ros település — Kemecse, Körmendy tanya, Nyírtura Liba bokor, Nyíregyháza Hadobás sor —- nyolcvan la­kása, középületei jutottak villanyhoz, illetve egyelő­re csak Villamos vezetékek­hez. A TITÁSZ 677 ezer fo­rintos költséggel elkészítette e három tanyatelepülés vil­lamos vezetékét, s marciu* 28-án megtartotta itt a mű­szaki átadást. A rendelke­zések értelmében a TITÁSZ addig nem adhat áramot, míg a három tanyai telepü­lés tanácsai összesen 120 ezer forintos hozzájárulást nem fizetnek be,” A tanyai, külterület ta­nácskirendeltségek a mai napig nem értették meg nyolcvan család jogos tü­relmetlenségét Vagy már csupán egyikükön múlik a villanyvilágítás? A lakos­ság nevében kérünk választ, vagy gyors megoldást e másfél hónapja húzódó ért­hetetlen ügyben. A Fenyves és hivatása cí­mű megjegyzésünkben a baktalórántházi autócsárda felszolgálójának válaszát tartottuk különösnek: „Ká­vénk sajnos nincs, leszerel­ték a presszógépünket!” A helyi fmsz most a kö­vetkező tájékoztatást adta! — A presszógép isméf rendeltetési helyére került Szilágyi Szabok*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents