Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
xxrv. ÉVFOLYAM 106. SZÁM ARA: 80 fillér 1967. MÁJUS 7, VASÁRNAP Befejeződött a szakszervezetek XXI. kongresszusa A SZOT elnökévé Blaha Bélát, főtitkárává Gáspár Sándort választották meg Szombaton folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa. Az elnöki tisztet betöltő Somoskői Gábor bejelentette a kongresszusnak, hogy a számvizsgáló bizottság jelentéséhez észrevétel, módosító javaslat nem érkezett, ezért azt elfogadottnak te. kintik. Ezután Gál László, az alapszabálymódosító bizottság elnöke válaszolt a vita során elhangzott, • idevágó hozzászólásokra. Bejelentette, hogy az észrevételeket figyelembe veszik, s ezek alapján egészítik ki az alapszabály végleges szövegét Ezt követően Vrrizlai Gyti. la, a határozatszövegező bizottság elnöke számolt be a kongresszusnak a bizottság munkájáról. Megállapította: a vita azt tükrözte, hogy a kongresszus küldöttei a határozati javaslatban foglaltakkal ■>— érdemben — egyetértenek. Javasolta, hogy a felvetődött észrevételek, indítványok megvizsgálását a kongresszus utalja a megválasztandó új szakszervezeti vezető szervek hatáskörébe. Indítványozta továbbá: a kongresszus bízza meg a megválasztandó új szerveket, hogy a határozat végleges szövegét juttassák el minden alapszervezethez. Gáspár Sándor foglalta össze ezután az első három napirendi pont vitájának tanulságaik Ezután szünet következett, majd a zárt ülésen a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 173. és a SZOT számvizsgáló bizottságának tizenkilenc tagját. Délben a zárt ülés után az elnöklő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta az elnökséget, valamint a különböző tisztségviselőket A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai: A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai: BLAHA BÉLA elnök, FÖLDVÁRI ALADÁR, KISS KÁROLY, VAS-WITTEG MIKLÓS, alelnökök, GÁSPÁR SÄNDOR főtitkár, Dr. BECKL SÁNDOR. GÁL LÁSZLÓ, GERÉB SÁNDOR- NÉ, SOMOSKŐI GÁBOR és VIRIZLAI GYULA titkárok, továbbá: BESSENYEI MIKLÓS, BRUTYÓ JÁNOS, CSUTORKA LAJOS, Dr. DARABOS PÁL, FABOK ZOLTÁN, GYÖNGYÖSI ISTVÁN, Dr. JÓKAI LORÁND, KIMMEL EMIL, KOVÁCS ISTVÁN, LIGETI LÁSZLÓ, NEMESLAKI TIVADAR, PÉTER ERNŐ, SIMON ANTAL, SZABÓ ANTAL, SZILÁGYI SÁNDOR, TIMMER JÓZSEF. TÓTH ANNA, TORZÓ LÁSZLÓ, VARGA JÓZSEF és VASS IMRE. Ugyancsak megtartotta alakuló ülését a SZOT számvizsgáló bizottsága, és SOMOGYI MIKLÓST elnökévé, HIDAS FERENCET titkárává választotta. Somoskői Gábor ezután a kongresszus részvevőinek meleg ünneplése közben á tnyújtotta a Nguyen Duc Tinh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság szak- szervezeti szövetsége elnöksége tagjának, és Dinh Ba Tűinek, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő szakszervezeti szövetség végrehajtó bizottsága tagjának azt a dokumentumot, amelyben a magyar szervezett dolgozók nevében megbélyegezték az Egyesült Államok vietnami agresszióját, és további támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. Bevezetőben körvonalazza a szakszervezetek helyét és szerepét a proletárdiktatúra rendszerében, meghatározza feladatait a munkáshatalom erősítéséért, a nép felemelkedéséért folyó politikai, gazdasági és ideológiai harcban. Utal arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése a szakszervezetek számára a korábbitól eltérő, minőségileg új, nagyobb felelősséggel járó feladatot jelent. A gazdasági építőmunkáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeit alakító feladatokról szólva megállapítja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák közreműködésüket a tervezésben. Megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaverseny tovább fejlődött s e fejlődés jelentős állomásai voltak a különböző társadalmi események, évfordulók, — legutóbb a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek. A jelenlegi helyzet szükségessé teszi a szakmai képzés és továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, s ennek ösztönzésére fel kell használni a formális vonásaitól megszabadított szocialista munkaversenyt is. Részletesen szólt a határozat az életszínvonal alakulásának tényezőiről és lehetőségeiről a következő tervidőszakban. Rámutat, hogy az életszínvonal növelésére újabb tartalékokat kell feltárni. A kongresszus szükségesnek tartja a kormány hosszabb időre szóló kidolgozását, amely tartalmazza a lakáskérdés megoldását (a tizenötéves lakásépítési terv alapján), a sokgyermekes családok életkörülményeinek javítását, az egészségügy színvonalának növelését, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szociális helyzetének javítását, a foglalkoztatottság, a bér-, árpolitika alakulását és hatását az életszínvonalra. A foglalkozásokról szólA testvéri szolidaritásért, őszinte együttérzésért Dinh Ba Thi mondott köszönetét. Ezután Gáspár Sándor zárszavában a tisztségviselők a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az elnökség tagjai nevében megköszönte a bizalmat, s kötelezettséget vállalt arra, hogy erejük, tudásuk legjavával munkálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Felcsendült az Interna- cionálé, a küldöttek, a tanácskozás magyar részvevői öt világrész munkásainak képviselőivel együtt a nemzetközi proletáriátus himnuszának eléneklésével zárták a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusát. va megállapítja: a szakszervezetek vezető szerveinek szorgalmazniuk kell a racionális létszámgazdálkodásra való áttérés tervének kidolgozását, amely tartalmazza a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával, elhelyezésével, átképzésével kapcsolatos teendőket. Ha valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszámcsökkentést kíván végrehajtani, amely az adott területen a foglalkoztatás mértékét erősen érinti, akkor ehhez a megfelelő színtű szakszervezeti szervek engedélyét kell kérnie. A béren és fizetésen kívüli juttatások mértéke és köre szorosan összefügg a népgazdaság mindenkori helyzetével, céljaival. A XXI. kongresszus egyetért azzal, hogy a jövőben a béreknek gyorsabban kell nőni, mint a társadalmi juttatásoknak. Az árszínvonal alakulásáról szólva megállapítja a határozat, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztási és a szolgáltatási árakat fokozatosan közelíteni kell értékükhöz. Figyelemmel kell kísérni az átlagos árszínvonalon belül az árak változásának hatását, s ha az szükséges, az állami szerveknek javaslatot kelj kidolgozni az esetleges negatív hatásokat kiegyenlítő bérpolitikai intézkedésekre, A kongresszus szükségesnek tartja, hogy az állami szervek határozottabban lépjenek fel az indokolatlan árváltozások ellen. A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. Az ideológiai harc és a kulturális nevelés időszerű szakszervezeti feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról szól. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott I szerveinek irányító tevékenységével foglalkozik. A kongresszus határozata KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT Kádár János elvtárs beszéde a szakszervezeti kongresszuson A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának pénteki ülésén felszólalt Kádár János elvtárs is, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Elvtársnők! A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa a magyar munkásosztály, a Magyar Népköztársaság nagy eseménye, egyben nemzetközi jelentősége is van. Ezért mint mindenki más. aki nálunk a közügyek iránt érdeklődik, én is megismer-! kedtem a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolójával, a kiegészítő referátummal és a felszólalásokkal. Biszku elvtárs tolmácsolta pártunk Központi Bizottságának hivatalos üdvözletét a kongresszushoz, a magyar szakszervezetekhez, a szervezett dolgozókhoz, s én felszólalásával teljes mértékben egyetértek, azt semmiféle vonatAz elvtársak tanúsíthatják és tudják, hogy a párt Központi Bizottsága az elmúlt években jó irányban változtatott azon az egészségesnek nem tekinthető helyzeten, ami a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kialakult. A Központi Bizottság az utolsó tíz esztendőben arra törekedett, hogy a párt mindennapi politikai munkájában erőteljesen támaszkodjon a szakszervezetekre, mert az a meggyőződésünk, hogy a párt a saját hivatását enélkül nem képes jól betölteni. Arra is törekedtünk. hogy ne csak a párt támaszkodjék a szakszervezetekre. hanem szocialista rendszerünkön belül törvényesen megállapított. biztosított és meghatározott szerepe, feladata és hatásköre legyen a magyar szak. szervezeteknek, mert a sakkozásban kiegészíteni nem kívánom. Mivel azonban a kongresszus elnöksége felkért és azt mondta, mégis illő lenne szólnom, örömmel és szívesen teszem meg, hogy üdvözöljem a kongresszus résztvevőit. Először szólni kívánok arról, milyen a viszony pártunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar szakszervezetek között. Mindkettő az egész dolgozó nép érdekeit képviseli és fejezi ki: eredetét, lényegét, tekintve, mind a párt mind a szakszervezet, a munkásosztály osztályszervezete. Ezért mi természetesnek és magától értetődőnek tartjuk, hogy szocialista viszonyaink között a párt is és a szak- szervezet is csak úgy töltheti be hivatását egészségesen és jól, csak úgy láthatja el a maga sajátos feladatait, ha a legszorosabban és a lehető legjobb módon együtt dolgozik. cialista társadalom építése nem képzelhető el másként. Nagyon sok bizonyítéka is van annak, hogy igyekeztünk egészséges és megfelelő alapra helyezni a párt és a szakszervezet viszonyát. Önök ismerik a párt vezető szerveit, azok személyi összetételét, a Központi Bizottságét, a Politikai Bizottságét, a titkárságét, ismerik a Magyar Népköztársaság legfőbb törvényhozó testületének összetételét. az Elnöki Tanácsét, a kormányét és nagyon jól tudják, hogy ott a munkásosztály emberei, így a szakszervezet képviselői is jelen vannak. És ez szintén helyes és egészséges dolog. Pártunk azért jött létre, azért küzd, hogy valóra váltsa a munkásosztály forradalmi céljait. A szak- szervezet pedig a munkásosztály legnagyobb tömegszervezete, amely ugyancsak a dolgozó emberek, a munkások és az alkalmazottak napi és általános érdekeit hivatott képviselni. Ezért e két szervnek a legszorosabban együtt kell dolgoznia. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egvüttis dolgozik és az előrehaladásunk záloga a jövőben is. Az egész társadalom fejlődése attól függ ugyanis, hogy a ma gyár társadalom élén haladó munkásosztály hogyan készült fel feladatára, hogyan képes megoldani a napi feladatokat úgy, hogy egy pillanatra se tévessze szem elől a távlati célt sem. Társadalmunk eszmei-politikai irányítását a pártnak kell végeznie. A párt és a szakszervezetek azonos politikát képviselnek; a szocializmus politikáját. Ezenbelü] azonban szükség van arra, hogy mind a párt. mind a szakszervezet megoldja saját feladatát, mert sem a Párt nem végezheti el a szakszervezet munkáját, sem a szakszervezet a pártét. Az önállóságot mj nagyon komolyan vesszük. Annyira komolyan, hogy az elvtársak, akik közelebbről ismerik a párt vezető szerveinek munkáját és határozatait, nagyon jól tudják, hogy az utolsó tíz esztendőben egyetlen egy olyan párthatározat sem volt, amely a szakszervezet valamely önálló választott szervét kötelezte volna valamire. Természetesen, a vezetés megköveteli, hogy időnként a párt állást foglaljon és döntsön a szakszervezeteket, a szakszervezeti munkát érintő kérdésekben is. Ezek az állásfoglalások: és döntések azonban csak a szakszervezetben dolgozó párttagokra kötelezőek és nem a szakszervezet önálló választott szerveire. S ennek még van egy olyan — látszatra talán nem jelentős, de rendkívül fontos — (Folytatás a 3. oldalon) A pari és a szakszervezetek azonos politikát képviselnek máé **ottri»pu tensOíjertK'
