Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

ÜNNEPSÉG KISVÁRDÁN £S MANDOKON Kiváló termelőszövetkezetek kitüntetése Bálint József elvtárs, az MSZMP KB osztályvezetőjének ünnepi beszéde a Rákóczi Tsz-ben ß Újabb városrész születik # Rendezik a Kemecsei út környezetét % Tovább épül a körút # Toronyházak és kertes otthonok Az országos termelőszö­vetkezeti versenyben a kis- várdai Rákóczi Termelő- szövetkezet a Ill-as kategó­riában, az 1500—3000 szán­tóegység közötti területen gazdálkodó termelőszövet­kezetek közül elnyerte az első helyet. A termelőszö­vetkezetet vándorzászlóyal, „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel illetve oklevéllel tüntették ki. A kitüntetéseket ünnepi köz­gyűlésen Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztály- vezetője május 28-án adta át. Az ünnepségen részt vett dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Jakab Miklós az MSZMP járási bizottságá­nak első titkára, dr. Vityi Nándor, a megyéd tanács mezőgazdasági osztályveze- tó-helyetlese, Vadon Gábor a Kisvárdfü Járási Tanács elnökhelyettese. Az ünnepi közgyűlést Szendrei Mihály, a terme­lőszövetkezet párttitkára nyitotta meg, ezt követően Bálint József elvtárs mon­dott beszédet. Bálint elvtárs, miután tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a ma­gyar forradalmi munkás- paraszt kormány elismerését, a következőket mondotta: Az ünnepség fontos állo­más nemcsak a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet, de az ország mezőgazdasá­gának fejlődésében is- Bi­zonyítja, hogy ma szilárd a termelőszövetkezeti mozga­lom, hogy a párt irányításá­val jó úton, kipróbált úton megyünk előre. A további eredmények eléréséhez azon­ban nagyobb nemzeti össze­fogásra van szükség, az keli, hogy tettrekészség jel­lemezbe a munkát. — A párt célkitűzése, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmon keresztül a jobb gazdálkodással, jobb gazda­ságirányítással még szebbé váljék az emberek élete, nö­vekedjék az életszínvonal, javuljon a munkakörül­mény. E célkitűzést figye­lembe véve tanácskozott a IX. pártkongresszus és ho­zott határozatokat. — Nem véletlen az a sok agrárhatározat, amely a IX. kongresszus után látott nap­világot. Ezek gondjaink és problémáink gyorsabb meg­oldását segíti elő. Elősegí­tik a mezőgazdasagi terme­lés fejlődését, ösztönzőleg hatnak a több és jobb ter­melésre. Parasztságunk örqmfnel fogadta ezeket a határozatokat, történetesen, hogy felemeltük a mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­si árát, valamint a?t, hogy a. felvásárlási árakat tovább emeljük. Növelte a tsz-ek önállóságát más rendeletek mellett, hogy megvalósítot­tuk a hitelrendezést, amely a gyakorlatban azt jelentet­te, hogy az ország termelő­szövetkezetének húszmil­liárd forintos hitelállomá­nyából tizenkétmilliárd fo­rintot elengedett az állam. — Fontos és szükséges lé­pés volt a termelőszövetke­zeti érdekképviseleti szerv létrehozása, illetve a terme­lőszövetkezeti kongresszus megtartása. E képviseleti szerv hozzájárul a tsz- mozgalom további fejleszté­séhez és márjs sok segítséget adott a gazdálkodás egészét érintő problémák megoldásá­hoz. A továbbiakban Bálint József elvtárs arról beszélt, hogy hogyan képzelhető el a jövő termelőszövetkezete. Kijelentette többek között: ■— A jövő termelőszövet­kezeteit jól gazdálkodó vál­lalatoknak képzeljük d, olyan vállalatoknak, ahol biztonságos a termelés, biz­tos a jövedelem, a mukaal- kalom. Pártunk politikája ez, ebben jut kifejezésre a termelőszövetkezeti pa­rasztság megbecsülése. Hosszan beszélt az előadó az iparról, az ipar fejleszté­sének szükségszerűségéről, kijelentve; — Az ipar fejlesztésével kölcsönhatásban növelni kell a termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalát. Olyan gondokat is meg kell oldani, ami azáltal je­lentkezik, hogy a foglalkoz­tatottak egyharmad régze dolgozik a mezőgazdaságban, s ez a szám igen nagy. Az ipar fejlesztése tehát azért is fontos, hogy míg munka- alkalmat teremtünk, addig a mezőgazdaság új, korszerű mezőgazdasági munkaeszkö­zöket kap, s ez lehetővé te­szi, hogy a foglalkoztatottak egy része a mezőgazdasági munkából kiváljék. — Nem szabad félreérteni a megőgazdaság szerepét, az ország gazdasági életében — folytatta ünnepi beszédét Bálint elvtárs. — A mező- gazdaság most is és a jö­vőben nem kevésbé csak azért fontos, mert az ellátás javulása, gz életszínvonal növekedése függ a mezőgaz­daságtól, de azért is, mert a mezőgazdaság egyik igen fontos forrása az ország fejlődésének. Mezőgazdasá­gunk jelenlegi termelésével még nem elégíti ki az or­szág szükségletét. Ez hatá­rozza meg a feladatokat is. A mezőgazdaságban mind­annyiunkra nagy munka vár. Általánosan javítani kell a gazdálkodás színvonalát. Ma még nem tudjuk teljes egé­szében kihasználni a lehető­ségeket, baj van az anya­gok hasznosításával az ener­giával való gazdálkodással. E problémák megoldásában legdöntőbb, hogy javítsuk a gazdasági irányítást. Fent is lent is. Ezért volt szükség a reformra, amely lji§8 január elsejével lép életbe. De ah­hoz, hogy a reform eredmé­nyes legyen, hogy a rendel­kezések ténylegesen a to­vábbi fejlődést szolgálják többek között olyan dolgok­nak kell érvényt szerezni, mint a munka megbecsülé­se. Jobban meg kell be­csülni a munkát, a jobb munkát, a szorgalmasabb munkát, A vezetők munká­jánál pedig meg kell kö­vetelni, hogy tevékenységü­ket a társadalom iránti fe­lelősségérzet hassa át, pár­tunk politikáját pártosan képviseljék. A vezetők ha­talommal rendelkeznek, de ez ne magatartásukban jus­son kifejezésre, inkább ott, hogy szakszerűbb munkát végeznek, rendet és fegyel­met teremtenek, bátran és határozottan intézkednek. Persze, azt is ki kell jelen­teni, téves dolog az, hogy a vezető munkájában nem tpvvdhet. Tévedhet. Ellen­ben ezeket a tévedéseket nem szabad elnézni, bírálni kell a tévedéseket, a bírá­lattal arra ösztönözni, hqgy a hibákat kijavítsák. Beszéde végén Bálint elv­társ a városi emberek véle­ményéről szólott arról, hogy mit kívánnak a mezőgazda­ságtól. — A városi emberek elis­merik a mezőgazdaság fej­lődését, a parasztság mun­káját, de van jogos kifogá­suk is. Ilyen jogos kifogás többek között az, ami a hús­ellátással kapcsolatos. Való­ban a húsellátással van a legnagyobb gond. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy fokozzuk az állattartást, ezen belül is a sertéstenyész­tést. Ki merem jelenteni. hogy azok a termelőszövet­kezetek, amelyek most rá­állnák a sertéstenyésztésre nem járnak majd rosszul. A hústermelés jelenleg kulcskérdés, és valamennyi termelőszövetkezeti gazda­ságnak, de az egész magyar mezőgazdaságnak arr# kell törekedni, hogy e gond meg­oldásában segítséget adjon. Ezek után Bálint József a termelőszövetkezet elnöké­nek átadta a Vándorzászlót, az oklevelet, a 60 ezer fo­rintos pénzjutalmak vala­mint a megyei pártbizottság oklevelét, amelyet a tsz a IX- kongresszus tiszteletére indított munka verseny ben elért kimagasló sikerekért ka­pott. A termelőszövetkezet két dolgozója: Vajas Sándor, és Tisza Pál kiváló termelő­szövetkezeti tag kitüntetést kapott. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya hét dolgozót oklevéllel tüntetett ki. Mándokon a mándoki Uj Élet Termelőszövetkezetben szintén ünnepi közgyűlést tartottak. A termelőszövet­kezet az 150Q szántóegységen gazdálkodó termelőszövet­kezetek országos versenyé­ben harmadik helyezést ért el. Vándorzászlóval, oklevél­lel és 30 ezer forint pénzju­talommal tüntették ki a tsz-t Az ünnepi közgyűlés szónoka Erdei Lászlóné az Országos Nőtanács titkára, a járás országgyűlési képvi­selője volt. Részt vett a köz­gyűlésen többek között Gu­lyás János, a megyei párt­bizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Alapos közgazdasági szem­lélet, leleményesség, a helyi adottságok jó kihasználása és becsületes kereskedés. El­engedhetetlen feltételei an­nak, hogy az új gazdasági mechanizmusban a tsz-veze- tők megoldják feladataikat. Hogyan készülnek, mit tesz­nek? Erről beszélgettünk Bereczki Gyulával, a jándi Előre Tsz elnökhelyettesé­vel, Szviridov Ivánnéyal, az ófehértói Búzakalász Tsz elnökével és Bancsi Sándor­ral, a nábrádi Békeharcos Tsz elnökével. Mangalica törzstenyészet fejlesztése Jándon. Gond van Jándon, Az Előre gyenge tsz. Ta­valy egymillió mérleghi­ánnyal zártak. Ez évben a belvíz 230 hold őszi kalá­szost pusztított el, s még 300 hold vetetten: 200 hold kukorica, 100 hold napra­forgó. Legnagyobb gondjuk a keletkezett károk pótlása. — Fő jövedelmi forrásunk az állattenyésztés — mondja Bereczki Gyula. — Ebből kívánjuk pótolni a kiesése­ket. Állattenyésztésből a be­vételt 3,5 milliót terveztünk, de félmillióval többet szeret­nénk elérni. Baromfiból a tervezett 760 mázsa helyett 850 mázsát értékesítünk, tej­ből a 200 ezer liter helyett 250 ezret. — Ahhoz, hogy megálljuk helyünket az új gazdasági mechanizmusban, először rentábilissá, fizetőképessé kell tennünk a szövetkezetei. Ez az első, s ezért gondol­tunk a mangalica törzste­nyészetre, melynek itt ha­gyománya volt régebben. Beállítottunk 46 mangalica kocát Ezpk szaporulatait értékesítjük. Ez évben 60 kocát, 50 kant. Ezekből 400 ezret várunk. A mezőgazda­Nyíregyháza lakosai egyre többet foglalkoznak városuk problémáival, gondjaival. Véleményt mondanak egyes intézkedésekről, javasolnak, ha kell bírálnak is. Jószán- dékkai teszik s a városi ta­nács figyelembe veszi a ja­vaslatokat. Az utóbbi időben különö­sen sok Szó esett a Keme- Cjsei út sorsáról. Évekkel ezelőtt ugyanis ott megin­dult az építkezés, engedély­iül és engedély nélkül egy­aránt. Ennek az lett az ,,eredménye’1, hogy a laká­sok elhelyezkedésében sem­miféle tervszerűség nincs, erősen rontják az egyébként szép Kemecsei út összképét. Olyan javaslat is elhang­zott, hogy az út két olda­lán építsenek többemeletes lakóházakat, tőlük mintegy száz méterre pedig családi, kertes házak sorakozhatná­nak- Ebbe a logikusnak lát­szó elképzelésbe beleszól a közművesítési probléma. Ugyanis a talaj rendkívül egyenetlen, s a teljes köz­mű építése több tízmilliós összeget emésztene fel. A városrendezőknek tehát más megoldást kellett válasz- taniok. Augusztus végén, vagy szeptember elejére el­készül a részletes rendezési terv, mely az Irodaház, Kos­suth utca, Sóstói út, Dózsa György utca, Kemecsei út által határolt területre ter­jed ki. A Kemecsei út 63-as szá­mú háztól a város felé eső terület egy részén a peda­gógiai főiskola számára gya­korlókért épül. Ez egyben kísérleti célokat is szolgál, tehát különféle épületeket is emelnek rajta- Mint már arról beszámoltunk, sor ke­rül a KISZ lakótelep teljes közművesítésére, így lesz sági kiállításra 10 kant vi­szünk. Nem titkolom, díja­zást várunk, s ott el is adjuk. Tudomásunk szerint a megyében nálunk yan az egyetlen mangalica töFzste- nyészet. Ha függetleníteni akarjuk magunkat a sújtó belvizektől, a jövőben ezt kell fejlesztenünk. Közvetlen kapcsolat a gyár és tsz között. Érdekes, figyelemre méltó kezdeményezésük van az ófehértóiaknak. Kapcsolat jött létre a Búzakalász és a Mosonmagyaróvári Mező­gazdasági Gépgyár között. ««- Megállapodtunk, — mondja Szviridov Ivánné tsz-elnök, — hogy a gyár az új gépeinek egy részét tsz-ünkben kísérletezd ki. Ennek eredménye, hogy az épülő borj únevelőpkhöz és sertéshizlaldánkhoz szüksé­ges gépeket ők szerelik be, kísérleti jelleggel. Itt épí­tik fel elsőként. pz ország­ban a legújabb típusú 10 ezer férőhelyes csibenevelőt, a legkorszerűbb berendezé­sekkel. így egy kiló barom­fihúst a korábbi 4,20 kiló táp helyett 2,60—2,80 kilóból állítunk elő. És egy szak­munkás elegendő ennek a berendezésnek a működteté­séhez. Közvetlen kapcsolat ala­kul tehát a tudomány és a gyakorlat között. Három szakmunkást is küld a gyár. Vizsgálják bevált-e a gép, s ha szükséges módosítanak. Eddig ilyen csak az állami gazdaságokkal vplt. Bővül tehát a kooperálás lehetősé­ge, csak ki kell használni. Biztosítottabb pénzforrás. — Korábban nyitottunk egy standot a miskolci pia­con. Gondoltuk jobban já­lehetőség egy-egy csatlako­zással a gyakorlókért és a szomszédságában készülő épületek közművesítésére is. A városrendezők ugyanis kiválasztották az említett területen a három legmaga­sabb pontot, és úgy terve­zik, hogy oda (tílenpemele- tes toronyházakat építenek. Egek közművesítése szintén csatlakozásokkal oldható meg. A terület fekvése külön­ben városrendezési szem­pontból rendkívül kedvező. Anélkül, hogy számottevő bontást kellene végezni, több mint ezer lakás épít­hető a Kemecsei út térségé­ben. A tervek szerint a rész vegyes beépítésű tesz Tghát a kilencerpeletes tí>- rqnyiiázak mellett 3—4 szintes társasházakat, ahol pedig erre lehetőség lesz. fpldstthtes, kertes családi házakat építenek. Mindezek mellett közel van a város­központhoz, éppen ezért aligha lesz idegenkedés a telekvásárlástól, Természetesen ilyen nagy lakásszámnál már gondos­kodni UeU a megfelelő köz­lekedésről is. Mindezt fi­gyelembe véve már .tervezik a Nagykörútnak a Sóstói út és a Morgó temető közötti szakaszát. A tervek szállítá­sa után megindulhat az építkezés is. Ha az út elké­szül, bekapcsolva a Dózsa György utcát, az igények­nek megfelelő autóbusz kör­forgalmat lehetne kialakíta­ni. A Kemecsei út képe te­hát megváltozik, méghozzá előnyére. Elképzelhető, hogy ezt a területet hamarosan úgy emlegetjük, mint Nyír­egyháza új városnegyedét. nink. Tévedtünk, hiszen eléggé feltöltött piac ez, s ráfizettünk. Megszüntettük. Van egy jó elgondolása a MÉK-nek a tsz-ek és a fo­gyasztók kapcsolatának erő­sítésére. O mint közvetítő összehozza a tsz-t a fogyasz­tókkal. így a nagykereske­delmi árrés — mely elég je­lentős összeg — nagy része a tsz-nek marad. Biztosabb pénzforrás ez, mintha mi szállítgatjuk az árut ide-oda, míg átveszik vagy nem. — A MÉK közvetítésével ezután közvetlen a zöldség- gyümölcs boltnak szállí­tunk. Ezt már mi csináljuk is. Nem felvásárlási áron adjuk el az árut, hanem fo­gyasztási áron, levonva a lő százalékot. így a nagyke­reskedelmi árrés jelentős összege a tsz-ünknek marad. És ez a biztonságosabb. Egy elhanyagolt hagyo­mány újra éled. Másfél milliós kárt okozott a Túr kiöntése és a belvi­zek Nábrádon. Ilyen hely­zetben minden gondolat e probléma megoldására össz­pontosul. — Első dolgunk a fő jö­vedelmi forrás, a gyümöl­csös megmentése. De van elgondolásunk is — mondja Bancsi Sándor elnök. — Az idén már 430 holdon vetet­tünk pillangósokat. Ez lesz az alapja a következő évek­ben a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésének, amelyet korábban elhanyagoltak, de hagyománya van. Tervünk, hogy 1969-re 350—400 szarvasmarha legyen, ebből 150 tehén. Tenyészállatokat és hízómarhákat akarunk nevelni. F. K. Meg jegyzési Egy tei — két ár Nyíregyházán jelenleg két­féle tejkonzerv kapható. Van szovjet gyártmányú és a Nyíregyházi Konzervgyár készítménye. A szovjet gyártmányú tejkonzerv 400 gramm és ára 6 forint, a magyaré 190 gramm és 5,20 forint. Vajon melyikből lehet több cukrozott tejet s egyéb készítményt csinálni? Pró­bálták megmagyarázni, hogy a 190 grammból is „kijön” az egy liter cukro­zott tej. éppen úgy, mint a másik 400 grammból, (Ez csodálatra méltó lenne,) t>ak fél liter! Nem az a lényeg. Mindenki abból vesz, ame­lyikből akar. De a szovjet gyártmányú — mindenki áltaj dicsért és keresett ké­szítmény egyedül cSák a Csemege Áruházban vásá­rolható, míg az Élelmiszer Kisker üzleteiben a má­sik. Vajon miért nem lehet itt is kapni szovjet gyárt­mányú tejkonzervet, Csak a Csemege Áruház rendelke­zik ilyen privilégiummal? S végül mindettől függet­lenül: nincs itt valami té­vedés az ár ni egálig»! tájá­val? farkas Kálmán Olvasóink triók Siker és folytatás Az ERŐÉRT Vállfát 13. számú mátészalkai telepé­nek énekkara, tánc és szín­játszó csoportja az elmúlt évek során eredményesen szerepelt a járási és megyei vetélkedőkön, kulturális se­regszemléken. Az énekkar és a tánccsoport topp elis­merő — arany és ezüst — Oklevél tulajdonosa. KültÓFcsoporiunk tagjai­nak öntevékeny, áldozatos munkája lehetővé tette részvételüket a MEDOSZ II. országos művészeti fesztiválján, amelyre két hete került sor Nyíregyhá­zin. Tánccsoportünk máso­dik helyezést, ezüst okle­velet nyprt, és megkapta az ezzel járó jutalmat. De ml már egymagában azt is ki­tüntetésnek tekintjük, pogy e találkozón részt vehettünk és az ott szeraett tapasztala­tokkal, ismeretekkel gazda­godva készülnek öntevé­keny művészeink további feladataikra Elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jának megünneplésére. Szászt István párttitkár Első: Nyírmada Az Országos Sertéshizjalá Vállalat nyolc hizlaldája között a múlt évben ver­senyt indítottak a vándor­zászló elnyeréséért. Az első helyet ebben a munkaver- senyben a nyírmadai hizlal­da szerezte meg. Ráadásul, mivel a vállalat élüzem cí­met nyert, így a nyírntadai hizlalda is élüzem lett. A dolgozók két heti fizetésnek megfelelő nyereségrészese­dést kaptak. A hizlalda műszaki kar­bantartó brigádja glpyerte a szocialista brigád címet, öt dolgozó kiváló dolgozó jel­vényt, hatan pedig kiváló dolgozó oklevelet kaptak és negyven dolgozó részesült pénzjutalomban jó munká­jáért. Már végzik a hizlalda négymillió forintos rekonst­rukcióját, Jelenleg négy épületen dolgoznak. A jpbb munkakörülmények még eredményesebb munkát tesznek lehetővé. Kricsfalussy Bél» Magyarország 3 196J. május 30. (bf> HOGY LESZ JOBB? Három tsz-vezető az új gazdasági lehetőségekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents