Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
A JÖVENDŐ VÁROSA Rövidan 19 külterületi település tartozik a községben. Hét évvel ezelőtt még a lakosság 14,6 százaléka, ma már csak 13 százaléka él tanyán. Megindult az egészséges folyamat a községbe költözés. És ami legalább annyira mutatja az élet változását: a 3193 lakóházban mindösz- sze 3296 a lakások száma, s 4627 a lakószoba. Az utóbbi tíz évben orvosi rendelő, öregek napközi otthona 18 kilométeren új betonjárda, hat kilométeren új villanyhálózat és négymillió forintból művelődést ház épült. Kultúrotthont kapott Szorgalmatos tanya, kertipadokat szereltek fel a község parkjaiba és strandot létesítettek a gyerekeknek. Megkezdték a napokban az új nyolctantermes ipari szakmunkásképző iskola építését. A volt Dessewffy kastélyban ma négy megye gépszerelőit képzik. Az új épületben már az Alkaloida gyár növekvő számú vegyészszakmunkás utánpótlását oktatják. Tíszavasvári régi terve, hogy a gimnáziumot szak- középiskolává fejleszthessék. Egy ilyen jellegű iskola megépítésével több száz középiskolást képezhetnének ki a vegyészeti gyár. a Nyíregyházi Gumigyár, Tiszai Vegyikombinát és a helyi szövetkezetek számára vegyészeti szakmunkásnak, kemizálási szakembernek. ★ Bár jelentős az ipar és a mezőgazdaság, a nők foglalkoztatottsága itt sem megoldott. A községi vezetők ezen a ktsz helyi részlegeinek bővítésével, illetve fővárosi szövetkezetek részlegeinek letelepítésével akarnak segíteni. Tárgyaltak már arról, hogy ilyen részlegek fogadásához megfelelő helyiséget is kialakítsanak. Városi a kép a Kossuth utcán. Főként a község belterülete épül. Mór olyan épületeik vannak, amelyek levelezőlapra kívánkoznak: a művelődési ház, az ivóvízmű, az OTP irodaház, a társasasház és a község új arcát mutató két egyemeletes családi ház. ★ Kétezer holdat öntöznek íz utóbbi évek beruházásai nyomán a helyi termelőszövetkezetek. Félezer holdas halastavaikból juttatnak pontyot és egyéb halfajtál a környék, s Nyíregyháza ellátására is. Kopka Ján* A község régi neve Szentmihály, majd Büd- szentmihály. Földesurai 1472-ben a Báthoriak, később a Lónyayak, Bethlen Gábor és IX. Rákóczi Ferenc. A felszabaduláskor pedig a Dessewffyek birtokát mérték ki a nincsteleneknek. Régi adatok szerint 1620- ban teljesen elpusztult Szentmihály. Szabad hajdúkat telepítettek a községbe. Nevezetességei között említik a most négyszázéves református templomot, mint a tipikus alföldi építkezési stílus képviselőjét és a tizenkilencedik században épített Dessewffy-kastélyt, amelynek angol parkjába tilos volt belépni egyszerű halandónak. Vasvári Pál szülőfalujában (még mindig vitatott, Büdsaentmihályon, vagy Nyirvasváriban született-e) telepítette egy ma már méltán nagyra becsült egyszerű tudós gyógyszerész az Alkaloida üzemét, amely „a világon egyedülálló módszerek szerint dolgozik, száraz mákszárból állít elő alkaloidákat.” Huszonnyolc esztendeje az üzem átlagosan száz embert foglalkoztatott. Tizenhét tanyáján élt a népesség jelentős része: 1938-ban az egész község 8139 lelket számlált. Iskolái huszonkét tanerővel működtek, egy óvodája, egy gyógyszertára és egy községi orvosa volt. 1953-ban határozott úgy a község népe, hogy felveszi a Tíszavasvári nevet. Szinte ugyanebben az időben avatták a község nagy létesítményét, a Keleti-főcsatornát. Aki ott él, az tudja, mit jelent ennek a környéknek a víz, amely életet ad a földnek a nyári aszályban megrepedezett szikes talajnak. Tiszavas- vári ma termékeny, zöld fákkal és fűvel pompázó rétjei, nagy halastavai, virágzásnak indult szövetkezeti gazdaságai és pezsgő alkotásai révén tört ki a múlt elszigeteltségéből. Uj nevezetességei a karcsú ívű hidak, a virágos udvarok a szép porták előtt. A felszabadulás előtti két gőzeke helyén százakra menő mezőgazdasági erőgép- parii, az alig száz munkással dolgozó Alkaloida helyén a nagy gyógyszergyár emeletes, egészséges és szép lakásaival. Szép étterme, emeletes szállodája, gyönyörű kuliárháza és könyvtára, Megvalósult a helyi autóbuszjárat szolgáltatóháza meglepi az idegent. A tíszavasvári ember szereti községét, sokat dolgozik érte. így született meg helyi áldozatkészség árán a tíszavasvári falumúzeum is. Lelkes patrióta vezetője, Gombás Bálint így fogalmazza meg a megtett utat: „...a Horthy-rendszer huszonöt éve alatt évenként negyvenöt új ház épült. A mi rendszerünk legutóbbi öt esztendeje során ezertizenhat. És a házak közötti különbséget is látni kell...” Kevés településünkön mondhatják el, amit a ti- szavasváriak tettek: a tíz esztendő során községfejlesztésre fordított összeg negyedrészét a lakosság által önkéntesen vállalt munka értéke tette ki. Hogy mi épült ebből a tizennégy- milliós helyi kiadásból? ezernégyszáz az iparban — az Alkaloidában, a gépjavítóban, a téglagyárban, a takarmánykeverőben és másutt — dolgozó. Nemrég létesültek olyan kisebb üzemek, mint a Patyolat, a vágóhíd, a szeszfőzde, az fmsz húsfeldolgozó, műanyag és könyvkötőüzeme. Ide számíthatjuk a mező- gazdaságot, amely mindinkább vállalat, üzemszerű. Az állami gazdaság és a hét tsz kétezerhétszáz embernek ad kenyeret. A fejlődés kilátásai is jók. Az Alkaloida 1970-ig félmilliárdos beruházással több, mint kétezer munkást képes foglalkoztatni és kisebb méretű gyarapodás előtt állnak a többi üzemek is. Most az a legnagyobb gondunk, hogyan lássuk el a megnövekvő kommunális kulturális, egészségügyi igényeket. — Miben jelentkezik a legsürgetőbb igény? — Sok új szakember jön, s a másutt dolgozó fiatalok is áramlanak vissza. Évente kétszázzal gyarapszik a lakosság száma Lám, a jóban is van kellemetlen. Ilyen például a lakásgond, hiszen sok fiatal házaspár lakik albérletben, de már azt is alig találnak. Állami erőből 150 lakás épül hetvenig. Ezenkívül 500 lakást kell építenünk magánerőből, amelynek egyharmada többszintes társasház lesz, amely máris igen közkedvelt a fiatalok körében. üj gond, hogy az egyetlen bölcsőde zsúfolt és kevés, az igényt szinte nem lehet kifejezni. Négy körzeti orvosunk és egy fogászunk mellé gyermekszakorvost, fogorvost és még egy körzeti orvost akarunk, s tervezzük egy központi rendelő létesítését. A fiatalok szórakozását is meg kell oldanunk. Strandot szeretnénk építeni a Keleti-főcsatorna partján, ahol a geológusok szerint 54 fokos meleg víz van. Ezt a tsz-ekkel közösen oldanánk meg, a kút fúrása nekik is hasznos lenne: a növekvő ipari létszám ellátásához primőrárukra van szükség, aminek a nagy tömegű termesztését segítenék a hajtatóházak. A művelődési házban filmklub működik, az fmsz most zenés táncos cukrászdát, új presszót' épít, s sokféle módon törekszünk a lehetőségek kihasználására. — Végeredményben elégedettek lehetnek: Tíszavasvári fejlődésével meghaladta a megye más községeit. — Elégedettek vagyunk, de türelmetlenek — magunkkal szemben is. Tudjuk, hogy problémáinkat a7 eredmények szülik, s azt. hogy Tíszavasvári ettől függetlenül rohamléptekbe, halad a jövőben is. Ehhez kérjük lakosságunk további áldozatkész segítségét, a felsőbb szervek támogatását. Rém gond az összeköttess a külvilággal. A vasúti utazás ugyan nehézkes, de autóbuszközlekedése van a községnek Nyíregyházával, Tiszalökkel, Tiszadobbai és átszállással Miskolc- cal, s lesz hamarosan a hajdúsági városokkal is. Megvalósult a helyi buszjárat is. Jó ez — mondják a tiszavasváriak, — azért is mert azóta több községből szállítanak élelmiszert a piacra, amelynek a felvevő- képessége szinte korlátlan. Egy kis város: a munkáslakótelep Hammel J. felvételei Nehéz lenne felsorolni is. A legfontosabbat említjük e helyen — a vízmüvet, amely harmincegy kilométeren szolgáltat tiszta, egészséges vizet, s amelyre már lehet telepíteni üzemet és köz- intézményt, amelyet már be lehet kötni a többszintes és a családi házakba. Volt e községnek története, a fél évezredes fejlődés nem múlt el nyomtalanul. Az igazi története azonban csak most kezdődik. Most, amikor Tíszavasvári a tisza- löki járás legnagyobb, legszebb, legtöbb létesítménynyel ellátott, nagy ipari, mezőgazdasági fejlődés előtt álló települése. Az ott élők azt mondják, egyedül a vasúti összeköttetés az oka, hogy ne ez a nagy község, ez a jövendő város legyen a járási székhely. Az ott tapasztaltak teljesen igazolják e megállapítást. A Keleti-főcsatorna Ahogy a község vezetői látják A tervszerű fejlesztés útján A község legszebb épülete, a művelődés háza. Nyíregyháza és Ujfehértó után következett Tiszavas- vári területe és lakossága az 1960-as népszámlálás adatai szerint. A legfrissebb felmérések már azt mutatják, hogy a hét évvel ezelőtti 12 355 lakos több, mint ezerrel növekedett. Ti- szavasvári területe alig kisebb a megyeszékhelyénél: 23 815 katasztrális hold. A nagyütemű fejlődés jóleső érzés, de ehhez igazodni, sőt gyorsítani a tempót, jelentős erőfeszítést követel. Erről beszélgettünk a községi pártvégrehajtóbizottság tagjaival. — Miben látják a község jelenlegi helyzetét, problémáit? — Mint ahogy egész Sza- bolcs-Szatmár megyében, nálunk sem volt megtervezett községfejlesztési tevékenység. Ezért a település arculata még nem mutat megfelelő képei esztétikailag és más szempontból sem. Az utcák többsége szűk, görbe, a gépesítés fejlődésével az úthálózat sem tartott lépést. Közmű csak a múlt év óta van, azóta kezdődött a közintézmények és a lakások bekötése is a vízhálózatba. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a jelenlegi vízmű a lakosság felét elbírja, s ez még sokáig elegendőnek bizonyul. Az utcák teljes rendezésére azonban szanálási pénz kellene, ugyancsak nem kis összeg utak építésére, a villanyhálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. — Mátészalkával és Kisvárdával is vetekszik már a község belterülete, üzlethálózata. Megindult egy egészséges városiasodási folyamat. — Négy évvel ezelőtt készült el a község általános távlati rendezési terve. Mi ezt komolyan vettük, eszerint dolgozunk, Most a részletes rendezési terven munkálkodnak a szakemberek. Nagy segítségnek tartjuk, hogy az Építési és Városfejlesztési Minisztérium településfejlesztési főosztálya magára vállalta a terv elkészítésének költségeit E terv lényege meghatározta, hogy a község melyik részén milyen szinten építhetnek lakásokat, intézményeket. A belterületen már csak emeletes házak építését engedélyezzük. így kerül sor a gyári lakótelepen nyolc három-négyemeletes ház építésére és a Kossuth utcán társasházak, emeletes családi házak létesítésére. 1963 óta összesen tizenkilenc többszintes épületet tartunk nyilván, most készül a huszadik. — Mit jelent a fejlődés szempontjából az iparosodás? — Nagyon sokat. A község lakosságának fele ma már bérből és fizetésből él. E pillanatba» több, mint TISZAVASVARI1967
