Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

Kihasználatlan lehetőségek Kedvezményes lakásépítési akció az állami gazdaságokban Előnyben a fizikai dolgozók, a nagycsaládosok — Hitelelengedés szolgálat után Sokszor bosszankodik a falusi ember: miért nem lehet kapni egyes mezőgaz­dasági szerárukat, ekekapa tartozékokat, kapa-kasza- nyelet, gazdasági vesszokosa- rakat, holott ezekre nagy szükség van. És mindenhol hiányolják a cirokseprüt az asszonyok. Panaszkodnak a falusi kislakásépítek is. Nincs elegendő épületszer- fa, gerenda, szarufa, léc. önellátásra nem gondoltak eddig a közös gazdaságok, s arra sem, hogy ezek termelésével oldódna mun­kaerő gondjuk, hogy a ke­lendő cikkek plusz jövede­lemhez jut láthatnák a kö­zösségeket. Ezután jobban szükséges majd kalkulálni és okosan dönteni arról, mi szükséges a piacon, mit ér­demes gazdaságosan termel­ni. A napokban Nyírbátor­ban járt egy Dunántúlra ke­rült szakember. Elmondta, hogy az ottani tsz közös vál­lalkozás az említett mező­gazdasági szerárukbó! már zott. Cirokból holdanként a tsz-nek legalább 8 ezer fo­rint a tiszta haszna. Itt vannak a kovács és asztalosműhellyel rendelke­ző gazdaságok. Készíthetné­nek lókapa tartozékokat, kapa, kaszanyeleket, a mindig hiányzó almásvöd­röket. Van ezeknek is pia­cuk. Már az idén is több ezret átvenne az értékesítő szövetkezet, ha lenne. A tsz-ek fűrészüzemeiben, de elsősorban Encsencsen lehe­tőség van arra, hogy kisla­kás építéséhez szükséges fa- feldolgozó létesüljön a ki­használatlan, volt gépállo­mási épületekben. Aporlige- ten és Teremen kihasználat­lan területek vannak. Ter­melhetnének a tsz-ek arany­füzet, a nyugdíjasok készít­hetnék a piacon keresett ko­sarakat. Aporligeten ter­meszthetnének gombát is. Csak vállalkozni kell rá. A napokban a mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter, a pénzügyminiszter, az építésügyi és városfej­lesztési miniszter — egyet­értésben a MEDOSZ elnök­ségével — együttes rendele­tet adott ki az állami gaz­daságok kedvezményes la­kóházépítési akciójáról. Munkatársunkat Dulinszki Miklós, az Állami Gazdasá­gok Megyei Igazgatóságának közgazdasági osztályvezető­je tájékoztatta, az új rende létről. Az akció célja: lehetővé tenni, hogy az állami gaz­daságok állandó dolgozói az országos lakásépítési atcció feltételeinél nagyobb ked­vezményeket élvezve jussa­nak saját otthonhoz. A je­lentkezőket személy szerint bírálják el, előnyben része­sítve a legrosszabb körül­mények között, illetve mun­kahelyüktől távol lakókat, valamint a sokgyermekes családokat, fizikai dolgozó­kat. Az akció keretében a dolgozók a gazdaságtól sok féle támogatást kapnak, így többek között a szervezési feladatokban, a hatósági en­gedélyek és az építőanyag beszerzésében, az építési tervek adaptációjában, a költségvetés elkészítésében az építkezés irányításában, a művezetői teendők ellátásé ban, szerszámok és építőgé­pek kölcsönzésében. A se lejtezésre kerülő épületek anyagát — a bontási mun­ka ellenében — az építtetők megkaphatják. Szabolcs-Szatmár megyé­ben már 1967-ben 45 ilyen kedvezményes akcióval épü­lő lakás létesítésére nyílik lehetőség. Az előzetes ke- reteiosztást az Állami Gazda­ságok Igazgatósága, és a MEDOSZ megyei bizottsága közösen elvégezte. Ennek alapján az Apagyi Állami Gazdaság 3, a fehérgyarma­ti 14, a nyírtassi 10, a nyír madai 5, a nyírlugosi 5, a ti- szavasvári 4. a Hodászi Ál lami Gazdaság 4 lakást tud építeni. Amennyiben az építtető a kölcsönszerződés megkötésé­től számítva tíz, illetve ti­zenöt évi folyamatos szolgá­lati időt letölt, ügy jogosult­tá válik a kölcsöntartozás tíz, illetve továboi tizenöt összesen 25 százalékának el­engedésére. A korább: szol­gálati időt azonban nem le­het figyelembe venni. A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy esetleges tulajdon­csere esetén, amennyiben a vásárló állami gazdasági dolgozó, a kedvezményi k fennmaradjanak. A kölcsön után évi 2 százalék kama­tot kell fizetni, a törlesztési idő felső határa 25 év, ugyanakkor a családi na/.ak la, a többszintes társashá­zak 25 évig adómentesek. Az építési kölcsön teiső határa társasház eseten la­kásonként 120 ezer, családi házak esetén 100 ezer forint. A teljes építési költség 13 százalékát kell az építtető­nek előtakarékosságaént biztosítania. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága és a MEDOSZ augusztus végéig felméri a következő három év lakás- építési igényeit az állami gazdaságokban. A követke­ző években az akció szélesí­tésére törekednek. búcsúvacsora és.*.? külföldre is exportál. Miért ne termelhetnének hazai ellátásra a szabolcsi tsz-ek is? Talán nem kifi­zető, nem szükséges? De igen. És ez erősítette meg a nyírbátori értékesítő szö­vetkezet vezetőit kezdemé­nyezésükben. Tsz-elnökökkel közösen beszélgettek arról: hogyan lehetne jobban ki­használni a lehetőségeket a legkisebb kockázat mellett. Az eredmények még kez­detiek, de biztatók. Nézzük a lehetőségeket. A máriapó- csl Zöld Mező Tsz rendel­kezik cirokseprükötő gép­pel. Egyidőben használták, mast hever. A cirok terme­lésével mód lenne hasznosí­tására. Munkaalkalmat is adna. Ha társulnának hoz­zájuk a kislétaiak, pócspet- riek, úgy 1968-tól már 60 holdon termelhetnének cir­kot. Kapott az alkalmon a kislétai és máriapócsi tsz elnökei, s már az idén vet­nek cirkot Érdemes? Igen. Évente az értékesítési szö­vetkezet 5—10 ezer cirok­seprű szerződésére vállalko­Encsencsen ez sem hiány­zik. 1968-tól már 70 ezer kapanyelet készítenek. A nyírbátori fmsz úgy döntött, tésztakészítő üzemét átadná a nyírbogát! vagy encsencsi tsz-nek. Most tárgyalnak ar­ról, melyik vállalja. Jó üzlet lenne, hiszen eddig 14 asszonynak adott munkát keresetet, s tovább lehetne fejleszteni. Milyen előnyökkel járna ezeknek a cikkeknek a ter­melése a tsz-eknél? Először is a nyírbátori fmsz több évre szóló szerződést kötne a közös gazdaságokkal. Még beruházással is segítenének. Pénzt is adnak e vállalko­zások teljesítéséhez. Ha a tsz-ek foglalkoznának e cik­kek termelésével és feldol­gozásával, ' olcsóbb volna előállításuk, kevesebb adót kellene utánuk fizetni és ke­vesebbért jutnának hozzá a vásárlók is. De egyáltalán: lehetne kap­ni! És ez a legfontosabb! Több tsz-tag részére tud­nának munkát biztosítani a téli időszakban is. Csak él­ni kell a lehetőségekkel és kihasználni azokat. Ballagás, Boldog kor az érettségi korszaka. Lezárul egy küz­delmes életszakasz, mert ne mondja senki, hogy könnyű dolga van a diáknak. Tanul­ni talán a legnehezebb min­den emberi tevékenység kö­zül. A ballagás, aztán a bú­csúvacsora és... És kezdődik egy másik igen nehéz életszakasz. He­lyet keresni és megtalálni egy ifjú embernek a felnőtt társadalomban. Ha nem ta­nulhat tovább. És az érett­ségizettek mintegy harmada juthat csak egyetemekre, fő­iskolákra. A szaközépiskolák helyze­te könnyebb, mert az érett­ségi után szakmát adnak a fiatalok kezébe. De mi lesz a sorsa a gimnázium­ban végzett és tovább nem tanuló diákoknak? A nyíregyházi Zrínyi gim­názium kitűnő felkészítést ad tanulóinak. Csak egyet nem tud adni, szakmunkás­bizonyítványt. így aztán a következő kép alakul ki: Az 1965-ben érettségizett egyik osztályból, ahol 43-an végeztek, tizenhármán jutot­tak tovább, tizenhatról ma is tudják, hogy dolgozik, a többiek is nyilván azóta megtalálták életcéljukat. Akik dolgoznak a következő pályákon helyezkedtek el: gyári munkás, irodai admi­nisztrátor, asszisztens, mű­szaki rajzoló, több közülük kisegítő ápolónő, postai al­kalmazott, tsz-könyvelő és többen vendéglátóiparban dolgoznak. Azt mondják, a cseppben a tenger. Mi lett a sorsa közülük Markó Zsuzsinak? „Fagyloltos lányként kezdtem“ Az iskolában annyit tud­tak róla, hogy talán az An­na presszóban dolgozik. Az Annában azt válaszolták, hogy igen dolgozott itt egy kislány, aki a Zrínyiben vég­zett, de nem találta a helyét és férjhez ment. Talán a Béke presszóban van azon­ban olyan kislány, aki a Zrínyiben érettségizett. Béke presszó: — Igen, van itt egy kis­lány, aki érettségizett, de az nem nyíregyházi, és most vizsgaidőszak lévén, nincs benn. Neveket sorolok, akik tu­domásom szerint a Zrínyiből a vendéglátóiparhoz kerül­tek: Lukács Éva, Markó Edit. — Markó Edit az én va­gyok — bólint rám a Béke presszó felírónője, — de nem Edit, hanem Zsuzsanna. — Az iskolában kaptam a nevet — mentegetőzöm. — Igen, az osztályfőnö­köm még ma is Editnek szó­lít. — Egyébként Bakos Já- nosné vagyok már. — ön volt az Anna presz- szóban? — Igen, ott kezdtem. Fagyialtos lány voltam. Látszatra minden egyszerű — Tulajdonképpen már érettségi előtt kerestem ma­gamnak állást. Nehéz anyagi körülmények között tanul­tam. Az apám néhány év előttig konflis volt. Emlék­szem milyen nehezen vált meg a Lenke lovától De meg kellett válnia, mert töb­be került a tartás, mint amenyit kereshetett vele. így aztán éjjeliőr lett. Én magam azt mondtam, bárho­va megyek, de dolgoznom kell. Szép fiatalasszony Bakos- né, azaz hogy Markó Zsuzsi­ka, ahogyan még az iskolá­ban él emlékezete. Tiszta, nyílt kékszemű, derűs, ki­egyensúlyozott. Babát vár. A Béke presszó irodája két lé­pés előre, két lépés oldalt. Világító udvarra nyílik ma­gas az ablaka. — A vendéglátóhoz, mint segédmunkás kerültem. Más­hoz nem értettem, hiszen főzni, kiszolgálni, nem lehet logaritmussal. — Nem volt önmagával konfliktusa? — Gondolhatja. Amikor jöttek a lányok a strandról én meg mostam a fagyialtos kannát... Azért érettségiz­tem, hogy mosogatólány le­gyek? Aztán néhány hétig hellyettesíteni is küldtek a tizenötösbe. Ez egy harmad- osztályú falatozó a Bocskai utca végén. Egyedül álltam a pultnál, kocsmáros lánynak í hívtak a vendégek, köteked­tek, néha egymás közt vere­kedtek, akkor sírtam, fél­tem. Megfordult a fejemben, miért kellett nekem vállal­nom? De összeszorítottam a fogamat, és csináltam, mert reméltem, hogy majd egye­nesedik a sorsom. Az utcá­ról vödörrel hordtam a vi­zet. Jött a vőlegényem is és segített. Aztán amikor az Annából éjszaka 11 órakor jártam haza, messze lakunk, kint a Tiszavasvári út men­tén, akkor is jött a vőlegé­nyem. — Boldogok? — Nagyon. — És a fagylalt után? — Elvégeztem a kávéfőző i tanfolyamot, kitűnőre. Az­tán következő év januárjá- I ban itt a Béke presszóban megüresedett a felírói állás, j A felíró egyezteti a pincérek I számláit. Sokat kell számol­ni, fontos munka. A felíró szerint fizetik be a pénzt. , Próbafelvételt végeztettek. velem. Persze, érettségivel í nem olyan nehéz. Már más- j naptól itt dolgoztam a Béké- ' ben. Álmok nélkül Realista. Talán minden fiatal az, nem álmodik, csak j tervez. Jön a baba, lakás kell majd. És hogy fiú le­gyen. — Persze, valamikor vol­tak álmaim, például, hogy tanítónő leszek, nagyon sze­retem a gyerekeket. És sze­retem a matematikát és fizi­kát is. Talán azért, mert szerettem osztályfőnökömet, I aki tanította, Urbán Erzsébe­tet. Ma reggel is így köszönt nekem: Szervusz, Edit. Pe­dig Zsuzsa vagyok. Neki Edit maradtam. A férjem villanyszerelő az Építőipari Vállalatnál. Elég jól kere­sünk 1100 az alapom, eh­hez jön hóközben három­száz forint a forgalom után. Az osztálytársaimról nem tudok, kivéve a barátnőmet, aki ugyancsak itt kezdte, de közben átment egy telefon- központba. Itt szűk a hely, és levegőtlen. Ha kevés a forgalom, kiülök a presszó ba, és ott dolgozom. — Szereti a feketét? — Igen. Itt szerettem meg. Sipkay Bárnál Lap széfen Üröm az örömben Ma éjféltől új menetrend lépett életbe a vasúton. Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben már megtalál­ható a minden eddiginél gyorsabb járatú, villany vó- iatású „Tokaj express” is mely 2 óra 56 percre szorít­ja le a Nyíregyháza—Buda­pest közötti utazás menet­idejét. Sajnos örömünk mégsem lehet teljes, mert Sza­bolcs szempontjából a le­hető legkedvezőtlenebbül rögzítették a „kék vonat” menetrendjét. Lássuk csak: Nyíregyházáról 11 óra 43 perckor indul ez a villany- vonat, s Tokaj—Szerencs— Miskolcon át 14 óra 37 perckor érkezik meg a Ke­leti pályaudvarra. Azok akik délelőtt kezdődő tanácsko­zásra sietnek Szabolcs­ból a fővárosba, nem vehe­tik igénybe ezt a villanyvo­natot. Akik másnapi ese­ményre utaznak, aligha ül­nek fel a nap kellős köze­pén erre a vonatra, mivel délután és kora este is indul gyors Budapestre. Nem jő ez. az indulási idő a mun­kába visszaulazóknak sem és hasonlóan nem jó ..szín­házi vonatnak”, mert a hazautazás rendkívül kö­rülményes és fárasztó. Igaz, a budapestiek szempontjá­ból kedvező, hogy a „To­kaj express” 7 óra 02 perc­kor indul a Keletiből és 10 óra előtt két perccel már Nyíregyházán is van. Csakhogy ez nekünk, so­vány vigasz: ahhoz hogy vele utazzunk előző napi munkánk végeztével, előbb még ki kell fizetnünk egy szállodai szobát... Lehetséges, hogy egyelő­re a villanyvonat csak a Tokajra kiváncsi turisták érdekét szolgálja? Ez sem valószínű hiszen az a tu­rista. aki felül Buda­pesten reggel 7 óra 02 perc­kor, hogy egy napig ismer­kedjék Tokaj környékével, ‘üzes borával =zét sem néz­het hegyalján, mert már a déli órái ban í’ th^t a Pest­re visszaigyekvő „kék vo­nathoz”. különben csak a las­súbb „hagyományossal” dö­cöghet haza. Mindezt az illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk. Talán még lehet módosítani. Angyal Sándoé Farkas Kálmán BEMUTATJÁK: A KTSZ-EK Készülődés a megyei termékkiállításra Röntgenasztal — Szekrényágy — Építőipari gyorsfelvonó — Műbőr kosztüm — Krómozott virágállvány —- Összecsukható gyerekágy Első ízben 1960-ban és utoljára két évvel ezelőtt rendeztek kiállítást termé­keikből a Szabolcs-Szatmár megyei KISZÖV-höz tarto­zó kisipari termelőszövetke­zetek. Az immár hagyomá­nyossá váló kiállítást ez évben is megrendezik Nyír­egyházán, a négyes számú általános iskola helyiségei­ben és udvarán. Az eddigi legnagyobb szabású megyei termékkiállítás július 22-től 30-ig lesz nyitva, melyen mintegy 25 árutermelő ktsz képviselteti magát. A kiállításra már készülőd­nek a ktsz-ek. A Kisvárdai Gépipari Ktsz a már koráb­ban gyártott, kombinált fa­ipari gyalugépen kívül be­mutatja az építőipari gyors- felvonót és a legújabb gyártmányú új termékét, a röntgenasztalt is. A Nyír­egyházi Vasipari Ktsz a már ismert Nyírség moto­ros áruszállító BNV-n is be­mutatott legújabb változa- zatát, trafóházat és új ter­mékként az univerzális gép­kocsimosó állványt mutatja be. Az ELEKTERFÉM fény­csőarmatúrákat állít ki, öt változatban. Változatos be­mutatót rendez termékeiből a Nagy káliói Fémtömegcikk Ktsz. Hagyományos termé­kei — a bolti önkiszolgáló kosár és a mosdók — mellett bemutatja a legújabbakat; a krómozott virágállványt és a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számottartó, összecsukható gyermeká­gyat. Főleg új termékeket mu­tat be az asztalosipar. A Józsefvárosi háló mellett itt állítja ki először a Szabolcs nevű, új típusú hálógarnitú- ráját a Nyírbátori Asztalos- ipari Ktsz. A nyíregyháziak új típusú konyhaberende­zéssel, könyvszekrénnyel és dohányzóasztallal jelentkez­nek. Meglepetéssel szolgál majd a kárpitos szövetke­zet új fotelágya és a nyolc darabból álló sarokbútor garnitúrája. A Rakamazi Vegyes Ktsz új terméke — a szekrényágy — is minden bizonnyal beváltja a hozzá fűzött reményeket, s tetszést arat a látogatók körében. Kiállított termékei között szerepel még a Szegedi és az Óbudai könyvszekrény is. Uj termékkel — a fénye­zett hálószobabútorral és a kalapácsos darálóval — készül a kiállításra a Fehér- gyarmati Asztalos- és Vas­ipari Ktsz Itt mutatja be a már „befutott” termékei mellett a legújabbakat a FÉNYSZÖV műanyagrész­lege is. Már készülnek a Popeye-figurák, a Hófehérke és a hét törpe mesealakjai, s az ez évben gyártásra ke­rülő műanyagrepülögepek. Megjelennek a kiállításon már a Gávai Vegyes Ktsz ez évben alakult bőrdíszmű részlegének termékei is; a különböző piaci táskák és a dohányzókészlet tartók. Új­donságként állítják ki a műbőr női kosztümöket és a férfi műbőr kabátokat is. A megye cipész ktsz-ei ösz- szesen mintegy 65 olyan modellt mutatnak be, ame­lyeket a TANINPEX Kül­kereskedelmi Vállalat meg­rendelésére készítenek. A textilesek 75 ruhamodellel jelennek meg a megyei ter­mékkiállításon, s bemutat­ják a külföldi megrende­lésre gyártott termékek mintadarabjait is. Nem maradnak távol a kiállításról az építőipari szövetkezetek sem. Ä három ktsz — a kisvárdai, nyír­egyházi és a nyírbátori — az általuk készített lakóhá­zak makettjeit mutatja be. Tóth Árpád 3 tS67. tnáhis 28

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents