Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-26 / 122. szám
Kínálat nyereséggel Kétezren Szabolcsból a jubileumi építőtáborokban Irány: a tengerpart — KISZ-vezetők, sportolók, üdülők Sóstón Szakemberek a laktanyában Egyenértékű a polgári jogosítvánnyal Leszerelés után a tsz-ben Aki látta a Tükör című képes hetilap hátoldalán a Magyar Dohányipar hirdetését, talán nem is gondolt arra, hogy ennél szebb, vagy ötletesebb, s ennyire csupán a képpel beszélő hirdetést a nagy nyugati magazinokban sem találhatunk. Úgy tűnik, lassanként a hirdetésekkel is elérjük a világszínvonalat. Egy példa. A nyíregyházi kölcsönzőbőlt új szolgáltatást vezetett be. Hűtőszekrényt adtak kölcsönbe, úgy, hogy egy idő után a gép a kölcsönző tulajdonába megy át. A vételárba természetesen beszámítják a kölcsönzésért fizetett díj nagy részét is. Csupán egy aprócska hirdetés hívta fel a figyelmet erre az akcióra, a rendelkezésre álló gépeket azonban elkapkodták. (Kérdés, miért csak ennyi volt? Avagy miért nincs ei állandóan ?) Van persze olyan eset is, amikor hiába a jó reklám, nem vezet a várt eredményre. Ennek azonban rendszerint más oka van. Történt például, hogy a Nyírség Áruház és a Bizományi Áruház közös akciót hirdetett, amelyben a régi televíziókat újakra lehet cserélni. Az ötlet kitűnő, másutt remekül bevált Különösen Budapesten. Nyíregyházán Korszerűsítik a malmokat A hetekben leállították a demiecseri malmot. Munkájának megszüntetését a gazdaságtalan termelés indokolta. A Gabonafelvásárló és Feldolgoz» Vállalat hasonló okkal a közeljövőben még egy malmot kíván leállítani. Cél az, hogy a meglévő malmok kapacitását jobban kihasználják, korszerűsítésüket tervszerűen végezhessék. Ez évben is több gépcserére kerül sor. A megszüntetett malom munkáját a baktai. tiszalöki és a nagyhalászi malmok veszik át. Ezzel természetesen nem csökkentik a lisztcseretelepek számát, sem azok forgalmát. A gabona beszállítást is fokozni kívánják. E célból fejlesztik gépjármű parkjukat. Földes György: A mikor jó huszonöt esztendővel ezelőtt Bencze Jenő vállalati könyvelő és felesége, született Márkus Piroska házasságot kötöttek, örökölték Márkus nagymamától a zugligeti családi házukat. Ebben a házban született és nőtt fel az első gyerek, a most huszonkét éves János, majd a második gyérik is, az immáron tizenkilenc éves nagylánnyá cseperedem Ilonka. A fiú egyetemista, a lány tavaly végezte el az élelmiszeripari technikumot. Amióta a gyerekek felnőttek, a mama is dolgozik, statisztikus egy óbudai vállalatnál. A kis család békés és kiegyensúlyozott élete a múlt év elején megváltozott: a mama tisztán száznegyvenezer forintot nyert a lottón, annak a két szelvénynek az egyikével, arneazonban nem bizonyult sikeresnek, illetve az érdeklődés volt kisebb iránta, mint ahogy a szakemberek kezdetben várták. Vajon miért? Talán a reklámban volt a hiba? * Nem. Az ok a viszonyokban található, s ezen a hirdetések özöne sem segíthet. Nyíregyházán később terjedt el a televízió, mint például Budapesten, mert csak nemrég kezdte meg adását a tokaji relé, tehát nincs olyan sok ősrégi tv-készü- lék, mint másutt. Az új gazdaságirányítási rendszerben — gyakran hallani erről, — a vállalatoknak érdekük, hogy termékeiket megismerjék, megszeressék a vásárlók. Ezt szolgálja a hirdetés, a reklám is. És ahogy közeledünk az új irányításra való áttéréshez, úgy növekszik az újságokban a hirdetések terjedelme. A reklám e formái jelzik, hogy már az irányítás új rendszerére való áttérés előtt megpezsdült a gazdasági életünk. A vállalatok keresik a lehetőségeket, hogy jobban megismertethessék termékeiket a vásárlóval, a fogyasztóval. Ezáltal az eddiginél gyorsabban realizálódik a termékekbe fektetett munka. — kun — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkaterve alapjául még az első fél évben megvizsgálják a személyszállítás helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A vizsgálat országos jellegű, tehát ebből a munkából a Szabolcs megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is tevékenyen kiveszi részét. Helyes volt ez az elgondolás, hiszen a megye legkülönbözőbb községeiből érkeznek jelzések a személyszállítás hiányosságaira. Nem annyira a vonat, mint inkább az autóbuszközlekedést kifogásolják. Az eredeti elképzelés szerint a vizsgálatot júniusban végezték volna, azonban a megyei tanácsülésen lyet hetenként kitöltött, bízván a szerencséjében, mint annyi sokan mások. — Naív lélek vagy Piroskám, ha azt hiszed, hogy pont neked lesz majd ötös találatod — mondta nem is egyszer Bencze a feleségének. — Nem vagyok olyan nagyigényű, és telhetetlen sem vagyok. Én megelégszem négyes találattal is — felelte és amikor kifizették a száznegyvenezer forintot, valóban nagyon elégedett is volt. Eleinte egészen jól indult a tervezés. Különösen az csigázta fel a családot, hogy nyáron, a szünidőben, a mama pénzt és fáradságot nem kímélve, meglepetésként mind a négyük számára háromhetes külföldi IBUSZ- utazást szervezett a Dalmát tengerpartokra. Megyénk fiataljainak bőven lesz alkalmuk ezen a nyáron üdülni, pihenni, tanulni és dolgozni egyaránt: a KISZ megyei bizottság illetékes munkatársai már javában dolgoznak a nyári programok végleges formáin. Az ifjúsági építőtáborok munkájában ebben az évben kétezer szabolcsi középiskolás vesz részt. A munkát július másodikán kezdik, az utolsó turnus pedig augusztus 26-án zárul. A lányok mezőgazdasági munkát végeznek a Szolnok melletti alcsi-szigati, lakiteleki és megyénkben a Tiszavasvári Állami Gazdaságban. Ez utóbbiban 640 lány dolgozik. A gazdaság már készül, hogy a kapunyitásra minden készen álljon. A fiúk Taktaköz mellett csatornaépítésben vesznek majd részt. A sóstói KlSZ-vezető- képző tábor programja is kialakult. Június első napjaiban az országjáró diákok második megyei találkozóját tartják itt, s ugyanakjavasolták. hogy még a tanítás időszaka alatt kezdjenek hozzá. így választ kaphatnak az iskolai tanulók szállításával kapcsolatos kifogásokra is. A közlekedési állandó bizottság, a megyei szállítási bizottság, a Kelet-Ma- gyarország szerkesztősége máris számos bejelentésen alapuló panaszt továbbított a népi ellenőrzésnek. A vizsgálat nagyságára jellemző, hogy megyénkben több, mint kétszáz népi ellenőr vesz részt a munkában, számos szakértő közreműködésével. A járásokban összesen 50—60 népi ellenőrzési csoport segít az adatszolgáltatásban. A vizsgálat május 3i-én befejeződik. Szerfelett elégedetten, vidáman és napsütötte barnán érkezett haza a család kis otthonába. — Nem ismerünk rád, Piroska — mondták a kartársnők a hivatalban és nem győzték dicsérni, hogy mennyire megfiatalította a lottónyeremény, meg a nyaralás. De nemcsak ennyit mondtak a kollégák a hivatalban, hanem azt is mondták, hogy „adj kölcsön Piroska nyolcezer forintot, mert hisz te most gazdag vagy”, és azt is mondták, hogy „adj kölcsön Piroska tizenötezret, hogy be tudjam fizetni a nekem juttatott szövetkezeti lakásra az alaptőkét”. Legalább húszán kértek tőle kölcsönt a vállalatnál, ezertől húszezerig, mire Piroska azt felelte, hogy előbb meg kell beszélnie a családdal, mert hiszen harmincezret már elköltötték a nyaralásra és a megmaradt száztízezerrel más tervük van. De ezt Piroska csak úgy mondta, mert az otthoni tervek korántsem tisztázódtak még. Útban a nyaralásból hazafelé, a vonaton, már volt ugyan némi vita, de Piroska abban egyezett kor sportvetélkedőket is rendeznek a tízéves építőtáborok tiszteletére. A legjobbak részt vesznek az országos döntőkön. Az országjáró diákok június elején Balatonfüreden, az építőtábori sportversenyek legjobbjai pedig június végén Székesfehérvárott vetélkednek az országos bajnoki címekért. Június 5-től 150 KISZ-fiatal egy hétig üdül a sóstói táborban. Közülük sokan jutalomként kapták a beutalót KlSZ-szervezetük- től, vállalatuktól. Június és augusztus hónapban öt nagy csoportban több mint ezerkétszáz úttörővezető és ifivezető, valamint honvédségi KISZ-es vesz részt a továbbképzéseken. Augusztus 13-án ismét üdülők veszik birtokukba a tábort, augusztus 20-tól pedig a mezőgazdasági alapszervi KISZ-titkárok, majd az üzemi és hivatali KISZ-ve- zetők tanulnak Sóstón. Sok szabolcsi fiatal vesz részt országjáró túrákon, és közel ötszázan külföldre is eljutnak ezen a nyáron. Az építőipari vállalat KISZ- bizottsága, a nagyecsedi gimnázium, a Kossuth szak- középiskola tanulói külön autóbuszokkal indulnak országjáró túrákra. Az NDK az úticélja a nyíregyházi, a kisvárdai, a fehérgyarmati KISZ-fiatalok egy-egy csoportjának, akik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda útján jutnak el a tengerpartra. A vásárosna- ményi járásból és Záhonyból KISZ-fiatalok utaznak a Szovjetunióba, Moszkvába és Leningrádba. A mátészalkaiak Csehszlovákiába indulnak. Egy csoport szeptemberben megtekinti Lipcsében az NDK—Magyar- ország válogatott labdarúgómérkőzést. A nyáron szabolcsi fiatalok utaznak Dániába, Franciaországba. A Szegedi Szabadtéri Játékokon 500 szabolcsi KISZ-es vesz részi. (marik) meg a férjével és a két gyerekkel is, hogy majd nyugodt körülmények között otthon megbeszélik az egész ügyet. Már az első vasárnap, amikor együtt volt a család, sor is került erre. . — Bözsinek feltétlenül adnunk kell húszezer forintot — mondta Bencze a feleségének —, mert ha mi ilyen jó helyzetbe kerültünk, akkor vegye meg Bözsi is az új bútorokat. Talán köny- nyebben férjhez tud majd menni. — Egy vasat sem adunk Bözsi néninek — horkant fel János —, inkább vegyünk egy Wartburgot. Ha szétaprózzuk a pénzt, semmire sem telik. — Szó sem lehet kocsiról — mondta határozottan Ilonka —, csak azért, hogy János a fruskáival éjjel nappal furikázzon rajta. Inkább építsünk egy nyaralót a Duna-kanyarban. A papa még közölte, hogy neki kell három öltöny ruha, meg egy tavaszikabát, János szmokingot és szarvas- bőr zakót igényelt, Ilonka két tavaszi és két nyári kosztümöt kért, ezenkívül egy kisestélyit, hogy majd télen legyen miben elmennie az üzemi bálra. Csak éppen Sok bevonuló fiatal tanul szakmát a néphadseregben és arra is volt már példa, hogy a friss szakácsbizonyítvánnyal bevonult katona a honvédségnél a „szakma” mesterévé képezte magát. A leszerelés után pedig meg sem Vált a magyar gasztronómiát Párizsban sikeresen reprezentáló bemutatkozásig, s utána a francia főváros egyik legelőkelőbb éttermében főzte a paprikás pusztai ételeket, és a többi speciális „Made in Hungary” fogást. Az építőiparban is „bérelt helyük” van a katonáknak. Egyetlen építő csapat évi termelési értéke — anyaggal, munkával együtt — 460—500 millió forint. S a fiatalok nagy része a laktanyákban szerez szakmun- kásbizonyítványt, vagyis a „balra át”-tal, a fegyverkezeléssel egyidőben — hisz elsősorban mégiscsak katonák — civilmesterségeket is tanulnak. Rajparancsnok, mint brigádvezető A Magyar Néphadsereg építő csapatának központjában kérdéseinkre a főmérnök válaszol: — Milyen szakképesítést szerezhetnek itt a katonák? — A polgári jogosítvány- nyál teljesen egyenértékű nehéz- és könnyűgépkezelői bizonyítványt. Az itt „polgárilag” is kiképzett katonák 50—60 százaléka megmarad munkakörében — a leszerelés után is. Évente 55—60 könnyű- és nehézgépkezelőt avatunk. — Ezenkívül folyik még a segédmunkások, a betanított munkások, a szakmunkások képzése is: évente 260 fiatalt oktatunk. Brigádvezetőket is nevelünk, akik egyúttal rajparancsnokok. Ugyanakkor 30—40 asztalost átképzünk — állványozó szakmunkásokká; várják már őket az építkezéseken. — Sok ezer fiatal a hadseregben is gyakorolhatja eredeti szakmáját. Mindez a technikusokra is vonatkozik, akik egyébként nálunk századtechnikusi beosztásban dolgoznak. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a termelőszövetkezetekben, az a mama nem kért semmit, hanem elővette a noteszát, és a golyóstollával egymás alá fölsorakoztatva, jegyezni kezdte, hogy ki mit igényel. A noteszlapra először felírta: „Kölcsönök a hivatalban”, és sorolta egymás után: Berekné nyolcezer, Godai Juci ezerötszáz, Fe- rencziné tizenötezer, Makai Berci húszezer, Letenyei hétezer, Kengyel bácsi, a hivatalsegéd, ötszáz. összesen ötvenkétezer forint. Amikor ezzel végzett, új rovatot nyitott. „Kiadások a családra”: Bözsinek bútorra húszezer, Jánosnak Wartburg hetvenezer, Ilonkának vikendház nyolcvanezer, apunak három öltöny és egy tavaszikabát kilencezer, Jánosnak szmoking és szarvasbőr zakó négyezerötszáz, Ilonkának két tavaszi, két nyári kosztüm és egy kisestélyi hatezerötszáz, nekem egy gyapjú sál százötven forint, összesen százki- lencvenezeregyszáaötven forint. — Ez összesen annyi, mint — ismételte félhangosan — százkilencvenezer és egy- százötven forint — majd felnézett a számoszlopról és így szólt: — Az én kedves kis csaláállami gazdaságokban sóit katona tanulta meg a traktorvezetést. Az alakulatok parancsnokságai azoknak a leszerelés előtt: álló honvédeknek nyújtanak erre lehetőséget, akik vállalják, hogy katonakönyvük kézhez vétele után valamelyik tsz-ben, vagy állami gazdaságban nyújtják majd be munkaköny- vüket: Civil szakma egyenruhában Az egyenruhában megtanulható civil foglalkozások köre meglehetősen széles. Hathónapos tanfolyamon például sok ezer első-, másod- és harmadosztályú rádiótávirászt képeznek, akik a csapatok mindennapi Morse-világában két év alatt jó távirászokká fejlődnek, s ezután kerülnek a postához, a minisztériumok központjaiba, vagy a MALÉV-hez. Nemrég tüzéreket keresett a Geodéziai és Kartográfiai Vállalat, mert szükség volt tüzérségi mérőműszerekhez értő munkatársakra. A nehezebb szakmákban, hatalmas árokásók, sose látott, nagy teljesítményű buldózerek, szorgalmas földgyaluk, szalagszerű vasútépítő gépek „mutatkoznak be” a fiatalembereknek; akik azt gondolták a bevonulás előtt, hogy ezt a szakmát töviről hegyire megismerték. Vissza a polgári éleibe Az autóbuszüzemek, az autóközlekedési vállalatok a kiegészítő parancsnokságok szobáiban minden évben öles plakátokkal „csalogatják” magukhoz a leszerelő honvédségi gépkocsi- vezetőket. A MAHART a flotillától toborozza utánpótlása egy részét, mert tudja: az itt kiképzett matrózokból a jövő hajóstisztjeit nevelhetik. Persze vannak a hadseregnek „háztáji” szakmunkásai is, ilyen például a laktanyák szakácsai, szabói, nyomdászai, lakatosai hegesztői, kovácsai, vízvezeték-, villany-, fűtésszerelői, akik — ha visszakerülnek a polgári életbe —, ugyancsak elmondhatják magukról: nem töltötték haszontalanul a kétéves katonai szolgálatot. (b.) dóm világosan láthatja, hogy mindenre nem telik. Ha hozzáadom az itthoni igényekhez a hivatali kollégáim kívánságait, akkor kétszáznegyvenkétezer és egy- százötven forintra lenne szükségem ahhoz, hogy mindenkit kielégítsek. — Ha anyu így fogja fel a lottónyeremény ügyét — siránkozott Ilonka —, és ennyire semmibe veszi a család érdekeit, akkor Kár minden szóért. —Úgy látom — szóiaít meg a mama némi szomorúsággal, de nem kevésbé gúnyosan —, hogy a pénzből is megárt a sok. És én csak arra lennék kiváncsi, mi lett volna akkor, ha véletlenül egy ötös találattal és kétmillió forinttal áldott volna meg a sors! És a pénzt, nem törődve a család zúgolódásával — ötszáz forint kivételével, — bent hagyta a takarékban és sem a hivatali, sem a családi igényekből semmit sem elégített ki. Az ötszáz forintot pedig másnap bevitte Kengyel bácsinak, az öreg hivatalsegédnek. nem ií kölcsönbe, hanem ajándékba és az elsejei fizetésébőj megvette magának a százötven forintos gyapjúsálat.. A személyszállítás fejlesztésének lehetőségét vizsgálja a NEB A PÉNZ
