Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

ÚJFEHÉRTÓ a megye legnagyobb községe A főtér. lg azi falu, pedig kisváros Is le hetne. A gépkocsivezető fékez, fogat szívja, kerül, kínlódik, amíg átjut a falun. Nyolc- kilométer, szekerek, kerék­párosok, gyalogosok, járda alig. Egyetlen országútinak tű­nik Ujfehértó. Épül a műút, amelyik megkerüli a falut Megszű­nik a bosszúság az áthala­dónak. De akik maradnak? Falu, vagy város? Lafeosságszám lő ezer. Földterület: huszonnégyezer hold. Nyíregyháza után a megye legnagyobb községe. Külsejében azonban sok kis falu megelőzi. Hat év alatt 1000 fővel csökkent a lakossága. 2500 ember másutt keresd a ke­nyerét, ebből 1500-an, vagy hetenként vagy havonként járnak haza, Kisvárda városiasabb, Nyírbátor szebb, Mátészal­ka üzletsora vonzóbb. Uj­fehértó főtere minden igye­kezet ellenére kopár, ho­mokot kerget rajta a szél. Mintegy mostoha gyerek, kedvetlen, bizalmatlan. A Hajdúsághoz nem tar­tozik, Szabolcs mintha le­mondott volna róla. Ez bizony két évtized mulasztása. Pénz, pénz, pénz... Ami nincs. A községfej- lesztési alapokat évek óta gyűjtögetik a művelődési házra Ötmillió van, nyolc kellene. És kellene járda, lakás, víz. Egyetlen állami lakás nem épül. Úgy tűnik, igaz a köz­mondás, a pénz is odamegy, ahol már van. A lakás is. Az első fecske azért mégis berepül, az idén épül az első négylaikósos emeletes társasház. huszonhat községi flönott kik van, ebből hét rossz. Egy felújítására való pénze sires a tanácsnak. De ha mrnden kút jó volna, az sem lenne elegendő. Csak a tör­pe vízmű oldaná meg Uj- feiértó vízikérdését. Azt mondják a tanácson, ha ntm kellene a művelődési hizra a pénz, már az idén megalapították volna a tör- p*vízmű-társulást. Persze erői ott helyben is tár­gyalhattak volna már, de kétségtelen, hogy segítség léikül nem megy. Szórakozás — vagy ami nincs Jellemző mintegy húsz hídja, áteresze van a köz­ségnek. Évi felújítási kere­tük ötezer forint. Mire elég ez? Pedig némelyik híd már életveszélyes. Mit csinál egy átlagos há­zaspár egy héten? Hát egy­szer elmegy a moziba. Az­tán a presszóba menne ze­nét hallgatni, de nem kap helyet Mert ezenkívül csak egy kis cukrászda fogadja a vendégeket. A vendéglő­ben esténként, különösen hét végén részegek tola­kodnak a sörért A műve­lődési háznak csak a he­lye van meg egyelőre a fő­téren. Aki nem akar a te­levízió. vagy a rádió mellett ülni, az motorra, vagy ko­csira ül. Vasárnap vonatra sem érdemes, mert akkor nem közlekedik a busz. S bizony kétszer meggondolja az ember, érdemes-e az ál­lomásig oda-vissza hat-tíz kilométert gyalogolni. „Ipartelepítés“ — muokásvouatok Ujfehértó ipara jelenték­telen. A ktsz és néhány magánkisdparos képviseli. A vegyesipari ktsz új részlege a „vasüzem” — ahogyan itt nevezik. A volt gépállomás telephelyén kezdte működé­sét, ahol egy régi kastély­épület és két gépszín áll rendelkezésre. Bővíteni sze­retnék a telepet, aikár ha a ktsz lenne továbbra is jó gazdája, vagy úgy, hogy tanácsi vállalattá alakulna, vagy vidékre te­lepített üzemrésszel bővül­ne. A vidéki ipartelepítés keretében nemrég járt Uj- fehértón az Országos Terv­hivatal szakembere. Persze a bővítéshez új épületek, munkagépek kellenek. Ezek­A címben szereplő szám azt kívánja jelezni, hogy e sorok írója kétszer írt a várost kora hajnaltól késő estig zavaró kisvasút hajó­kürtjéről. És ez a mostani a harmadik. Egyben az utolsó! Ugyanis hallottam, hogy tör­ténelmileg már igen rövid időn belül kiköltöztetik a városból. Kétszer írtam róla és hiá­bavalóan. Van kollégám, aki első dolgozatát írta a han­gos sípolás ellen és most a nyugdíj előtt áll. írtak róla nagyon sokan. írtak panasz­levelet még többen. A vá­lasz mindig ugyanaz; ez MÁV, itt a MÁV szabályza­tok érvényesek. Aztán hi­vatkoztak baleseti veszélyre is. Irta volt a hírlapíró, — aki hamarosan nyugdíjba megy — első dolgozatában, hogy nem lenne elég egy csengő? írták mások, hogy uram bocsa, mi lenne ha a megállók előtt lassítana, nem olyan hosszú ez a városa vo­ll ez pedig újra csak pénz. Hely és munkaerő volna. A helyi tanács elnöke Tószegi Ferenc szerint legalább 1000 munkást tudna bizto­sítani a község. Nem szólva azokról, akik távol család­juktól dolgoznak. S hogy ez az ipartelepítés milyen szo­ciális gondokat oldana meg, csak az tudja, aki ismeri a munkásvanatok hétvégi zsúfoltságát. De az „iparte­lepítés”, „lehelyezés” túl álomszerű, nagyobb váro­soknak is csak ritkán sike­rült ezt kiharcolni. Való- szerűbb ha megyén belül keresik a megoldást azok, akik tehetnek ezért. Egy tizenötezres község szinte ipar nélkül — hát ehhez nem kell hozzáfűzni sem­mit. Népvándorlás — vasárnap Egy termelőszövetkezet, öt termelőszövetkezeti csoport, valamint állami gazdaságé« gyümölcskísérleti gazdaság jelenti Ujfehértó mezőgaz­daságát. A nagy tömegű föld 10 000 hold a termelő­szövetkezeti csoportoké, ahány tag, annyi parcella. Az az a 10 000 holdból már van 10 holdaesfca, ami közös művelésű. Málna. 2000 hold gyenge szántónak, jó lenne gyümölcsösnek, de almát nem kaptak telepítésre, csupán bogyós gyümölcsöt. Fő termény a gabona és néhány kapás. Az állatte­nyésztés nem jelentős. Do­hány azelőtt 500 hold volt, most alig 100, mert nincse­nalszakasz, és akkor elég lenne egy kis duda, vagy va­lami hasonló. És írták szá­zan és százan, hogy ez nem bírható; kora hajnaltól ké­ső estig ez az iszonyatos, dobhártyát szaggató molesz- táció. Most már mindegy. Ez a dolgozatom már nem re­ménykedik változásban, hi­szen immáron egy nem túl távoli búcsúzás előtt va­gyunk mindnyájan, a város és a kisvasút. Azért írom csak most meg ezt, mert utá­na félek, nem találna rokon- szenvre, hiszen az iszonya­tos hangú kürt, ha már nem lesz, ifjúságukra fogja emlé­keztetni az embereket. Egy­kori szerelmeikre, vidám napokra. Az egykori átko- zódás, amikor az esküvői díszebéden a nagyapa meg­nek dohánypajták. Kevés a gép is. Ez a gazdálkodási forma természete, hogy nem tud kenyeret adni minden em­bernek. Munkaigényes mű­velési ágak kellenének, gé­pek, dohánypajták, alma közös művelésű területek, épületek a közös állatállo­mány kialakításához, közele­dés a nagyüzemi módszerek­hez. Ehhez persze ismét álla­mi segítséget, hitelt szeretné­nek. A major telephely ki­alakítására a kérelmet már egy éve beadták, építkezné­nek a csoportok, de a hely még most sincs kijelölve. Nemcsak 10 000 hold szán­tóról, egy nagy község me­zőgazdaságának jelentős ré­széről van szó. Ennél — bár ez önmagában is jelentős — szélesebb körű a következ­mény. Kétezerötszáz eljáró dolgozó, hány apát hiányoló család ? Mennyire megnyo­morított kulturáltság. A magánépületek igénytelensé­ge? A fáradtság a község arculatán. Beszélni kell a tszcs-ről, nagy kérdése ez Ujfeh értó­nak. Vasárnap, hogy a busz nem közlekedik, hosszú sor­ban baktatnak a messze- utazó munkások az állo­másra. Valóságos népván­dorlás ez. Egy olyan élet­forma szomorú képe, ame­lyet a gazdasági átalakulás hozott ugyan magával, de amely fölött máris átfutott az idő. Megszüntetéséért azonban tenni kell. És csak úgy mellékesen; vasárnap miért nem közle­kedik a busz? Az „utánpótlás“ Hiába fogy a község la­kóinak száma, évről évre több az elsőosztályos. (Ezek már nem Ratkó-gyerekek!) Úgy tonik az ország más vidékének nevelik itt az ifjúságot. S bizony elég szűkös kö­rülmények között. A felsza­badulás óta öt általános is­kolai tanterem épült. Egy osztályra 70 tanuló jut. Viszont kitűnő a tanyai kollégium és az új gimná­zium. Szívderítő látvány az érettségiző diáklányok fe­hér blúza, a régi, poros ut­cákon. Nincs gyakorló műhely­terem, nincs elég napközi otthon, a kettőből az egyik egészségre ártalmas volt felvonulási épületben „mű­köszörűlte a torkát és hozzá­kezdett: „Boldog nap ez drága...” és itt megszakadt a kürt miatt, csak kékült és pirosodott. Ez is kedves em­lékké homályosul majdan. Minden kérést, kritikát, bírálatot, javaslatot kibírt tehát a SZABÁL. Az egyet­len szabály, amely ebben az országban megmaradhatott 1945 után — az értelem, az ésszerűség és a logika tár­sadalmában — nemcsak megmaradt, hanem minde­nek felett győzedelmeskedett. (Pedig, hogy lehetett volna valamit segíteni, az is bizo­nyítja, hogy nem minden mozdony bőg teli hangerő­vel. Ez attól függ mindig, hogy ki vezeti. No mindegy ) Hogy ez a szabály, tulaj­donképpen SZABÁL,, azt bizonyítja egy apróság: a MÁV utasellátó problémája. ködik”. Itt kell megemlíte­ni, hogy gyermekgyógyásza­ti szakrendelés már van Általában az egészségügy gondoskodás jobb, három szakrendelésével, négy kör zeti orvosával, mint az is kólái helyzet. Fogy a lakosság — més De talán később, ha valóbai városiasabb lesz Ujfehértc kialakul az „utánpótlásból' a patrióta új lakosság, amely már nem a Debrecen és Nyíregyháza közötti in­gázást, a távoli ipartelepe­ket keresi, és nem is lesz szüksége rá. Tervek (talán nem álmok) Vagy inkább elképzelé­sek? A főtér. Eltűnik a la­pos kocsmára emlékeztető vendéglő, helyén emeletes irodaház emelkedik, a tsz, tszcs-k és az fmsz közös akaratából. Ez ugyan hiva­talos tervben nincs, de a legbiztosabb az alapja. A szolgáltatóház kissé távo­labb a főtértől már épül. A művelődési ház 400 szemé­lyes nagytermével, sokféle szobáival, emeletes megol­dásával dísze lesz a térnek. Az egyik sarkára tervezik A kisvasutat nem tagadom, csak ürügyként hoztam fel a mostani mondókámhoz. A kitűnő utasellátó, amely általában elismert kulturált­ságáról — udvariasság, fi­gyelmesség, jóízű ételek, (például a mi nyíregyházink is tőlünk vendégektől jeles minősítést élvez.) — mégis, amikor felmegy a vonatra többet árt, mint használ. Miért árusít alkoholos italt a MÁV utasellátó a vonatokon? Miért? Kinek és minek az érdekében? Na­pirenden a verekedések, a késelések a munkásvonato­kon. Mindennapos látvány a dülöngélő, izgága, emberte­lenségig leittasult ember. Új­ságírók százai szólaltak el­lene. Asszonyok tízezeréi panaszkodtak miatta. És minden hiába. A kulturált utasellátó a vonaton nem kulturált. Nem dicsérhető. Bort mér, sört mér. pálin­kát mér. Miért mér?! Ki nem értené meg, ha a földművesszövet kezet nagy vendéglőjét. És majd eme­letes háztömbök — a bel­területre csak emeletes há- ?ak kerülhetnek. Ezután át- ilakítják a közvilágítást és mdezik a parkot. Községi fürdő már van izenhat kádas. De építése >ta másra használták, meg­rongálódott, fel kell újítani. Akár hogyan történt, nem volt helyes. De a fűtőanya­got már megrendelték, * Hammel József felvételei fürdő ez évben végre meg­kezdi hivatását. És talán megépül a gáz- cseretelep is, elég volt rá két év töprengési idő. Lehetséges, hogy szép lesz a község és kényelmes ben­ne az élet? Még egyszer a műútról Épül a műút, ami meg­kerülj a falut. Nem kell majd fogát szívnia az átha­ladó gépjárművezetőnek Egy­szerűen elhajt majd az ember a község mellett. A problémákat megkerül­ni azonban csak a műútnak szabad. Nekünk nem. nem mérne csak üdítő italo­kat, szódavizet és ennivalót adna. Kinek sértené az ön­érzetét? (Legfeljebb az al­koholisták bosszankodná­nak.) Tudom, azt is lehet mon­dani, hogy aikkor az italos ember előre megvenné és magával vinné a vonatra. Ez így is van. Vennének egy, két, esetleg három üveg bort. De higyjék el többet nem. A józan ember még nem olyan „gavallér”, hogy akár az egész keresetéért bort, vagy sört vegyen. Nem, ezt akkor még nagyon meggon­dolja. S akkor lenne legfel­jebb néhány spicces ember. De eszméletlenségig leittasult emberek aligha lennének. Ezt tagadni nem lehet, de itt is lehet valamiféle SZA­BÁL. És ez is győz. Minden érvet legyőz, negligál. A lényeg: győzött a kis­vasúinál és győz utasellátás­ban, és ez a „SZABÁL.” Elismerés a kitartásért. Ordas Nándo! Sipkay Barn» KISVASÚT III. A gyümölcskísérleti gazdaság jól felszerelt laboratórl- tmmal dolgozik. Egészséges, szép a tanyai kollégium.

Next

/
Thumbnails
Contents