Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

„Tiszta tüzelőt" a város szívébe Két hete, hogy megírtuk, milyen lesz Nyíregyháza új szállodája, melyet jövőre kezdenek építeni a Dózsa György utca elején, s terv szerint 1969. végén adják át rendeltetésének. Szóltunk többek között arról, hogy központi fűtéssel látják el az új létesítményt: saját, olajtüzelésű kazán útján. Hallottuk időközben, hogy a MÉSZÖV a Búza téren megnyitandó új ABC áru­házát a távfűtőhálózatra kí­vánja kapcsolni. Kérte és meg is kapta a hozzájáru­lást c tervéhez az Országos Energia Hivataltól. (Így van ruházás megvalósításán. Ezért fáradozik mind szá­mottevőbb eredménnyel a me­gyei koordinációs bizottság. A most kínálkozó lehetőség megragadása két szempont­ból indokolt. Egyrészt a távfűtés messzemenően gaz­daságosabb, mint a saját ka­zános megoldás. Emellett vá­rospolitikai kihatása is fi­gyelmet érdemel. Amennyiben a leágazó vezeték építése nem feje­ződnék be a Búza téri ABC áruháznál, hanem foly­tatódnék a szolgáltatóház, a Kossuth tér irányába, úgy halljuk Orosz Menyhérttől, a távfűtőhálózat szolgáltatá­sának vezetőjétől — mi már az idén számolunk az új Búza téri áruház igényeivel ) Másfelől azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy a Rákóczi és a Síp ut­ca sarkán építendő szolgál­tató és irodaház leendő bir­tokba vevői is megfogalmaz­ták már kérelmüket a táv­fűtéssel kapcsolatban, s a beruházási irodán tudni vélik: a városközpontban lévő több nagyobb intéz­mény is szívesen látná, ha mielőbb az erőmű szolgál­tatná épületeik fűtését. Ez pedig már azt jelenti, hogy — a már kész, vagy készü­lő félben lévő tervek meg­valósítása esetén a távfűtés vezetékhálózata eléri a Kos­suth teret, melynek szom­szédságában magasodik majd az új városi szálloda. Közös javunkra utóbb többször tanúi lehetünk an­nak, hogy a különböző vál­lalatok, intézmények társul­nak egy-egy kiegészítő be­a megyeszékhely jelenleg legfontosabb területére jut­na el a „tiszta tüzelő” oda, ahol egymás mellett sora­koznak az intézmények, s ahol eléggé sűrűn lakott a város. Mindemellett számok­ban nehezen mérhető javá­ra lenne a megyeszékhely központjának, hogy nem szaporodnának itt a füstöt eregető karcsú kémények — gondoljunk csak a Kossuth téri építendő áruházak fű­tésére, — rontva, szennyez­ve Nyíregyháza amúgy sem legegészségesebb levegőjét. Nyilvánvaló, hogy e ja­vaslat megvalósítása elég sok pénzt igényel. Mégis indokolt, hogy akik e terv megvalósításában már eddig is igyekeztek, megértést, tá­mogatást kapjanak. Ha si­kerül a különböző létesítmé­nyekre megszabott, vagy az intézmények által beterve­zett pénzeszközöket egyesí­teni, úgy ez a cél hamarabb elérhetővé válik. Angyal Sándor „Népművelés az utcán“ A vásárosnamenyi kezdeményezés folytatása Évekkel ezelőtt országosan felfigyeltek a vásárosnamé- nyi kezdeményezésre: itt alakították ki elsőnek a körzeti művelődési otthonok rendszerét. Számos tapaszta­latcsere-látogatás, megyei megbeszélés színhelye volt ekkor Vásárosnamény. Mi történt azóta? A járás öt községében van körzeti művelődési otthon, a művelődési otthon vezetők munkáját körzeti népműve­lési ügyvezető segíti. Rend­szeressé váltak a községek közötti közös kulturális ren­dezvények. Az utóbbi he­tekben, hónapokban irodal­mi, történelmi és helytörté­neti témákban mérték ösz- sze felkészültségüket a közsé­gek vállalkozó szellemű la­kói. Tarpán 450-en vettek részt ezen a vetélkedőn. A vásárosnaményi kezde­ményezés tulajdonképpen nem más, mint a népműve­lés új formáinak, eszközei­nek keresése, terjesztése, a közös tapasztalatok folytonos panaszos levél nyomán Nagyobb megbecsülést a traktorosoknak A kispaládi Uj Barázda Termelőszövetkezet trakto­rosai panaszos levelet írtak a szerkesztőséghez. Többek között leírják, hogy a múlt évben gépállomási norma szerint hagyta jóvá a köz­gyűlés a bérezésüket, de ezt év közben többször megvál­toztatták. Volt idő, amikor a bizonytalanság miatt állt a munka és a járási párt- bizottságnak kellett be­avatkozni. Év közben négy­féleképpen is megállapí­tották a díjazásukat. A múlt évet úgy értékelte a vezető­ség, hogy a sok huzavona miatt nagy károsodás érte a szövetkezetei, ezért vissza­állították a gépállomási nor­mát, azzal a közös meg­egyezéssel, hogy a műszak­normáért járó 80 forint fe­lét pénzben, előlegként kapják minden hónap vé­gén a teljesített munka után, a fennmaradó 40 forintot pedig munkaegységben ír­ják jóvá és majd az év vé­gén fizetik ki. A traktorosok ezt szívesen vállalták. Az utóbbi hetekben viszont új­ra megkezdődött a variálás, most már az ötven száza­léknak (40 forint) csak a hatvan százalékát kapják. A levelük befejező része így hangzik: „Úgy látszik, hogy az ötven százalék, amit munkaegységben ír­nak jóvá nem elég biztosí­ték arra, hogy év végéig bent maradjon. Mi trakto­rosok, mondhatjuk nem nagy munkakedvvel me­gyünk ennek a nehéz ta­vasznak, ami minden eddi­ginél nehezebbnek mutat­kozik a sok víz miatt”. Felkerestük a szövetke­zetben a panaszosokat, a 27 traktoros és szerelő közül több, mint tizen vettek részt a beszélgetésen, valamint a párttitkár és a főkönyvelő. A múlt év nagyjából úgy igaz, ahogyan a levélben van, — mondják a vezetők, de az idei esztendő már nem tőlük függ, hanem a bank rendelkezett így. A bérek­nek csak a hatvan százalé­kát szabad kifizetni előleg­be. Ezzel egyet is lehet érteni, de a traktorosok nem a teljes fizetésüket, csak az 50 százalékot kap­nák meg. Valóságban tehát nem 60, hanem csak 30 szá­zalékot kapnak, vagyis 24 forintot műszaknormánként.. A ki nem fizetett 40 szá­zalék egész évben 96 000 fo­rintot tesz ki. Az összes jö­vedelem, amit a tagok ré­szére terveztek, több, mint hárommillió forint. Nem igaz, hogy ez a 96 000 forint felborítaná a szövetkezet rentabilitását. Az év végén ezt úgy is ki kell fizetni. Elég, ha az 50 százalék bér, amit munkaegységben fizet­nek bentmarad a szövetke­zetnél. Nem szabad a traktoroso­kat különleges emberként kezelni, de az sem helyes, ha csak átlag tagként ve­szik, még helytelenebb, ha hátrányosabb helyzetbe ke­rülnek, mint azok a tagok, akik részes művelést végez­nek. Ez a húszegynéhány ember 5000 holdat művel a géppel. Százezer forintos gé­pek vannak rájuk bizva és több száz hold jó, vagy még jobb munká ja múlik egy-egy becsületes traktoroson. Na­gyobb megbecsülést érde­melnek, ne filléreskedjenek velük. Természetesen csak jó munkáért fizessenek ren des bért nekik is. A vezetőségnek a hozott határozatokhoz, ha az jó, keményebben kell ragasz­kodni és lehetőleg év köz­ben ne változtassanak. Nyil­ván bizalmatlanok azok a traktorosok, akiknek tavaly már megégette a kása a szá­jukat. Most minden kis hi­bára érzékenyebben reagál­nak. Bizonyára megtalálják a módját a szövetkezet ve­zetői és a bank, hogy jó kedvvel dolgozzanak a trak­torosok ezen a vizes, nehéz tavaszon. Csikós Balázs csiszolása. „Kivitték a nép­művelést az utcára”, ebben a járásban a nyári hónapok­ban nincs „uborkaszezon”, vasárnaponként hatalmas sátort állítanak fel a járási székhely központi terén, de a nagyobb községekben is megcsinálták ezt, többek kö­zött Tarpán, s ezekben a sátrakban „nonstopp” vetí­tés, könyvárusítás és hang- lemezes hangverseny, sőt szabadtéri tv-nézés várja az érdeklődőket. Több ezer já­rókelő, az első időben főleg gyerekek, később felnőttek is, találták meg az érdeklő­dési körüknek megfelelő szórakozást. A könyvtár itt tartotta a kölcsönzést, szá­mos új olvasóval gyarapítot­ták a könyvszeretők tábo­rát. Az, hogy a televíziót is kivitték az utcára, hogy 15 népszerű ismeretterjesztő és riportfilmet kölcsönöztek a megyei filmtártól, — újsze­rűnek, érdekesnek tűnt a kö­zönség szemében. Hogy ezek az utcai ren­dezvények milyen szerteága­zó szervezést, munkát kö­veteltek, arról Sánta Miklós, a járási művelődési ház ve­zetője szívesen beszél. Ennek oka, hogy mindig akadnak segítőtársak, a százférőhelyes sátort a tsz-ektől kap­ták, a felállításáról a tsz-közi társulás gondosko­dott, a faanyagot a tsz-ek adták, és így tovább. Érthe­tő, hogy a népművelési szak­emberek megszabadulva az ilyen természetű feladatok­tól, az ötletes, tartalmas mű­sor lebonyolításának szentel­hették erejüket. „Este XO-kor ts 50—60 ember álldogál a sátrak körül, alig lehet befe­jezni” — mondják a művelő­dési házban. Egyedül nehéz, társulva könnyebb — ez a megfonto­lás vezeti a járás művelődési otthonait az egyes színházi' és egyéb rendezvényeknél. Három-négy község közön­sége jobban elbír egy kiadós rendezvényt anyagilag is — mondják. A községek közötti íj házat építenek az összedőlt helyett munkatársuknak a konzervgyár munkásai Kovács Fálné, a Nyíregy­házi Konzervgyár dolgozója valóban a bajban ismerte meg, kik a segítőtársai. Pél­dás kezdeményezés született a gyárban. A négygyermekes család hajlék nélkül maradt, összeomlott fejük felett a ház a Szabadság bokor 23. szám alatt. A gyár vezetői és dolgozói most közös ösz- szefogással segítenek abban, hogy új otthonba költözhes­senek. Borbányán egy juttatott házhelyen kezdik meg az építkezést a jövő héten. A konzervgyár építőrészlegé­nek vezetője Hudák János művezető vállalta, hogy tár­sadalmi munkában elkészíti az épület tervét, beszerzi az építési engedélyt, s irányítja az új ház építését. Az építő­részleg szakmunkásai: ácsok, kőművesek, asztalosok fog­tak össze s ajánlották fel szabad idejüket. Mintegy 300 munkaórát vállaltak. Segít­ségére sietett a családnál: az üzemi KISZ-szervezet is, a fiatalok segédmunkásként dolgoznak majd a szakmun­kások mellett, ötszáz társa­dalmi munkaórát vállaltak az új hajlék elkészítése ér­dekében. Építési anyagot részben az elbontott házból biztosíta­nak, a gyár 8 ezer forint rendkívüli segélyt adott a négygyermekes anyának, az üzem dolgozójának, s így kö­zös összefogással új otthon épül a bajbajutott Kovács Pál családjának. vetélkedők, találkozások se­gítik eltüntetni a még néhol fellelhető elzárkózást, ide­genkedést. Ebben felhasznál­ják a tv, a rádió különféle vetélkedőinek tapasztalatait, de a helyi sajátosságokból indulnak ki. Hogy az érdek­lődés ne csökkenjen, a na- ményiak egy-egy neves sze­mélyiséget is meghívnak a rendezvényekre. Több szá­zan tanulnak a járás közsé­geiben levelező és esti okta­táson, ezért is hívták meg Radnai Bélát, a neves fővá­rosi pszichológust, aki nép­szerű, közérthető nyelven a tanulás lélektani problémái­val ismerteti meg a közönsé­get. Komlós Jánost is meg­hívták április 28-ra, s más tv-ből ismert népszerű írót, művészt látott vendégül a beregi rész székhelye. Végül egy apróság, ami nem is jelentéktelen: forma­ság mondhatnánk, hogy ízlé­ses, névre szóló meghívókat küldenek minden kulturális esemény alkalmával azok­nak, akik várhatóan érdek­lődnek is a rendezvények iránt. Ez a figyelmesség egy­ben a komolyságáról is ta­núskodik a kulturális mun­kának, „garancia” a tarta­lomra, a meghirdetett „nagy nevek” ottlétére. A folytonos útkeresés, az újszerű formák, az időszerű tartalom, a helyzetnek meg­felelő népművelés jellemzik a vásárosnaményi járás nép­művelőinek erőfeszítéseit. Ezek mellett nem szakítanak a hagyományos népművelési ágakkal sem, de mindég igyekeznek azokat felfrissí­teni, vonzóvá tenni. Nem öncélúan, erőszakoltan, ha­nem a témák, a műfajok ál­tal kínált lehetőségek sze­rint. Páll Géza Megjegyzés; Feledékenvség ? Ma már törvényszerű, hogy minden termelőszövet­kezet; szociális és kulturális alapot létesít. Azt is szabá­lyok írják elő. hogy a köz­gyűlés éltai meghatározott összeget milyen célokra le­het felhasználni Ilyen töb­bek között a munkaképte­len, idős termelőszövetkeze­ti tagok életkörülményeinek javítása. A rendelkezésre ál­ló pénz felhasználására a vezetőség mellett működő kulturális és szociális bizott­ság tesz javaslatot. Éppen ezért kicsit külö­nösnek tűnik az egyik je­lentés, miszerint a nyírma- öai Uj Élet Termelőszövet­kezetben 45 587 forintot egy­általán nem használtak tel. Ugyanakkor túlzott a re pre­zentálás. Nőnapra, zárszám­adási vendéglátásra, tűzol­tóversenyre összesen 12 931 forintot fizettek ki a szociá­lis alap terhére. Ez az ősz- szeg a szociális és kulturá­lis alap 28 százalékát teszi ki. Hogyan történhetett meg mindez? Nyilván a vezető­ség ötletszerűen határozta el, hogy mire fordítja a pénzt. A szociális bizott­ságnak aligha volt beleszó­lása. Vagy talán az Uj Élet Termelőszövetkezetnek egyetlen olyan idős tagja sincs, aki rászorult volna a segítségre? Biztosan van. Csak hogy a tsz vezetősége sok egyebek között megfe­ledkezett valamiről. Arról, hogy egyszer ők it megöregszenek. Bogár Ferenc Bírósági döntés: Az adó áthárítása Egy tsz az OTP útján korábban államosított há­zat vásárolt. Ebben a ház­ban volt a szövetkezet iro­dája, de kétszobás lakás­ban az egykori tulajdonos lakott, A vásárlás után a szövetkezet a volt tulajdo­nosnak felmondott, egyide­jűleg másik lakást ajánlott fel cseréül. A lakó sem a felmondást, sem a cserela­kást nem fogadta el, ezért a tsz a felmondás érvé­nyességének kimondása iránt pert indított. A keresetet a járásbíró­ság elutasította, a megyei bíróság viszont helyt adott a tsz kérelmének. Törvé­nyességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíró­ság ítéletét hagyta helyben. A Legfelsőbb Bíróság ki­mondta: csak a személyi tu­lajdonban álló lakás tulaj­donosát illeti meg a jog, hogy a bérlőnek felmond­hat. A szövetkezeti és tár­sadalmi szervezetek által megvásárolt házingatlanok bérlőinek, — a vonatkozó kormányrendelet értelmé­ben — felmondani nem le­het. Egy mezőgazdaság; és kertészeti szövetkezei ex­portcélra kétszázezer fo­rint értékű virágot szállí­tott egy külkereskedelmi vállalatnak. A számlázásnál húszezer forint termelői forgalmi adót is felszámí­tottak. A szövetkezet pert indított ellene. A központi kerületi bíróság helyt adott a keresetnek és marasztaló ítéletet hozott Fellebbezésre a fővárosi bíróság a kerese­tet elutasította. Az ítélet indokolása szerint tény, hogy a szövetkezetnek for­galmi adót kell fizetnie, viszont nincs olyan jogsza­bály, amely előírná, hogy az adót a vevőre kell átháríta­ni. Amikor az adásvételi szerződést kötötték, nem szögezték le, hogy az adót a vevő viseli. A szövetkeze­tét tehát csak a virágok ára illeti meg. A régi és az új — a Déli Alközpont építkezéseinél. Hammel József felvétet*

Next

/
Thumbnails
Contents