Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
„Tiszta tüzelőt" a város szívébe Két hete, hogy megírtuk, milyen lesz Nyíregyháza új szállodája, melyet jövőre kezdenek építeni a Dózsa György utca elején, s terv szerint 1969. végén adják át rendeltetésének. Szóltunk többek között arról, hogy központi fűtéssel látják el az új létesítményt: saját, olajtüzelésű kazán útján. Hallottuk időközben, hogy a MÉSZÖV a Búza téren megnyitandó új ABC áruházát a távfűtőhálózatra kívánja kapcsolni. Kérte és meg is kapta a hozzájárulást c tervéhez az Országos Energia Hivataltól. (Így van ruházás megvalósításán. Ezért fáradozik mind számottevőbb eredménnyel a megyei koordinációs bizottság. A most kínálkozó lehetőség megragadása két szempontból indokolt. Egyrészt a távfűtés messzemenően gazdaságosabb, mint a saját kazános megoldás. Emellett várospolitikai kihatása is figyelmet érdemel. Amennyiben a leágazó vezeték építése nem fejeződnék be a Búza téri ABC áruháznál, hanem folytatódnék a szolgáltatóház, a Kossuth tér irányába, úgy halljuk Orosz Menyhérttől, a távfűtőhálózat szolgáltatásának vezetőjétől — mi már az idén számolunk az új Búza téri áruház igényeivel ) Másfelől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Rákóczi és a Síp utca sarkán építendő szolgáltató és irodaház leendő birtokba vevői is megfogalmazták már kérelmüket a távfűtéssel kapcsolatban, s a beruházási irodán tudni vélik: a városközpontban lévő több nagyobb intézmény is szívesen látná, ha mielőbb az erőmű szolgáltatná épületeik fűtését. Ez pedig már azt jelenti, hogy — a már kész, vagy készülő félben lévő tervek megvalósítása esetén a távfűtés vezetékhálózata eléri a Kossuth teret, melynek szomszédságában magasodik majd az új városi szálloda. Közös javunkra utóbb többször tanúi lehetünk annak, hogy a különböző vállalatok, intézmények társulnak egy-egy kiegészítő bea megyeszékhely jelenleg legfontosabb területére jutna el a „tiszta tüzelő” oda, ahol egymás mellett sorakoznak az intézmények, s ahol eléggé sűrűn lakott a város. Mindemellett számokban nehezen mérhető javára lenne a megyeszékhely központjának, hogy nem szaporodnának itt a füstöt eregető karcsú kémények — gondoljunk csak a Kossuth téri építendő áruházak fűtésére, — rontva, szennyezve Nyíregyháza amúgy sem legegészségesebb levegőjét. Nyilvánvaló, hogy e javaslat megvalósítása elég sok pénzt igényel. Mégis indokolt, hogy akik e terv megvalósításában már eddig is igyekeztek, megértést, támogatást kapjanak. Ha sikerül a különböző létesítményekre megszabott, vagy az intézmények által betervezett pénzeszközöket egyesíteni, úgy ez a cél hamarabb elérhetővé válik. Angyal Sándor „Népművelés az utcán“ A vásárosnamenyi kezdeményezés folytatása Évekkel ezelőtt országosan felfigyeltek a vásárosnamé- nyi kezdeményezésre: itt alakították ki elsőnek a körzeti művelődési otthonok rendszerét. Számos tapasztalatcsere-látogatás, megyei megbeszélés színhelye volt ekkor Vásárosnamény. Mi történt azóta? A járás öt községében van körzeti művelődési otthon, a művelődési otthon vezetők munkáját körzeti népművelési ügyvezető segíti. Rendszeressé váltak a községek közötti közös kulturális rendezvények. Az utóbbi hetekben, hónapokban irodalmi, történelmi és helytörténeti témákban mérték ösz- sze felkészültségüket a községek vállalkozó szellemű lakói. Tarpán 450-en vettek részt ezen a vetélkedőn. A vásárosnaményi kezdeményezés tulajdonképpen nem más, mint a népművelés új formáinak, eszközeinek keresése, terjesztése, a közös tapasztalatok folytonos panaszos levél nyomán Nagyobb megbecsülést a traktorosoknak A kispaládi Uj Barázda Termelőszövetkezet traktorosai panaszos levelet írtak a szerkesztőséghez. Többek között leírják, hogy a múlt évben gépállomási norma szerint hagyta jóvá a közgyűlés a bérezésüket, de ezt év közben többször megváltoztatták. Volt idő, amikor a bizonytalanság miatt állt a munka és a járási párt- bizottságnak kellett beavatkozni. Év közben négyféleképpen is megállapították a díjazásukat. A múlt évet úgy értékelte a vezetőség, hogy a sok huzavona miatt nagy károsodás érte a szövetkezetei, ezért visszaállították a gépállomási normát, azzal a közös megegyezéssel, hogy a műszaknormáért járó 80 forint felét pénzben, előlegként kapják minden hónap végén a teljesített munka után, a fennmaradó 40 forintot pedig munkaegységben írják jóvá és majd az év végén fizetik ki. A traktorosok ezt szívesen vállalták. Az utóbbi hetekben viszont újra megkezdődött a variálás, most már az ötven százaléknak (40 forint) csak a hatvan százalékát kapják. A levelük befejező része így hangzik: „Úgy látszik, hogy az ötven százalék, amit munkaegységben írnak jóvá nem elég biztosíték arra, hogy év végéig bent maradjon. Mi traktorosok, mondhatjuk nem nagy munkakedvvel megyünk ennek a nehéz tavasznak, ami minden eddiginél nehezebbnek mutatkozik a sok víz miatt”. Felkerestük a szövetkezetben a panaszosokat, a 27 traktoros és szerelő közül több, mint tizen vettek részt a beszélgetésen, valamint a párttitkár és a főkönyvelő. A múlt év nagyjából úgy igaz, ahogyan a levélben van, — mondják a vezetők, de az idei esztendő már nem tőlük függ, hanem a bank rendelkezett így. A béreknek csak a hatvan százalékát szabad kifizetni előlegbe. Ezzel egyet is lehet érteni, de a traktorosok nem a teljes fizetésüket, csak az 50 százalékot kapnák meg. Valóságban tehát nem 60, hanem csak 30 százalékot kapnak, vagyis 24 forintot műszaknormánként.. A ki nem fizetett 40 százalék egész évben 96 000 forintot tesz ki. Az összes jövedelem, amit a tagok részére terveztek, több, mint hárommillió forint. Nem igaz, hogy ez a 96 000 forint felborítaná a szövetkezet rentabilitását. Az év végén ezt úgy is ki kell fizetni. Elég, ha az 50 százalék bér, amit munkaegységben fizetnek bentmarad a szövetkezetnél. Nem szabad a traktorosokat különleges emberként kezelni, de az sem helyes, ha csak átlag tagként veszik, még helytelenebb, ha hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint azok a tagok, akik részes művelést végeznek. Ez a húszegynéhány ember 5000 holdat művel a géppel. Százezer forintos gépek vannak rájuk bizva és több száz hold jó, vagy még jobb munká ja múlik egy-egy becsületes traktoroson. Nagyobb megbecsülést érdemelnek, ne filléreskedjenek velük. Természetesen csak jó munkáért fizessenek ren des bért nekik is. A vezetőségnek a hozott határozatokhoz, ha az jó, keményebben kell ragaszkodni és lehetőleg év közben ne változtassanak. Nyilván bizalmatlanok azok a traktorosok, akiknek tavaly már megégette a kása a szájukat. Most minden kis hibára érzékenyebben reagálnak. Bizonyára megtalálják a módját a szövetkezet vezetői és a bank, hogy jó kedvvel dolgozzanak a traktorosok ezen a vizes, nehéz tavaszon. Csikós Balázs csiszolása. „Kivitték a népművelést az utcára”, ebben a járásban a nyári hónapokban nincs „uborkaszezon”, vasárnaponként hatalmas sátort állítanak fel a járási székhely központi terén, de a nagyobb községekben is megcsinálták ezt, többek között Tarpán, s ezekben a sátrakban „nonstopp” vetítés, könyvárusítás és hang- lemezes hangverseny, sőt szabadtéri tv-nézés várja az érdeklődőket. Több ezer járókelő, az első időben főleg gyerekek, később felnőttek is, találták meg az érdeklődési körüknek megfelelő szórakozást. A könyvtár itt tartotta a kölcsönzést, számos új olvasóval gyarapították a könyvszeretők táborát. Az, hogy a televíziót is kivitték az utcára, hogy 15 népszerű ismeretterjesztő és riportfilmet kölcsönöztek a megyei filmtártól, — újszerűnek, érdekesnek tűnt a közönség szemében. Hogy ezek az utcai rendezvények milyen szerteágazó szervezést, munkát követeltek, arról Sánta Miklós, a járási művelődési ház vezetője szívesen beszél. Ennek oka, hogy mindig akadnak segítőtársak, a százférőhelyes sátort a tsz-ektől kapták, a felállításáról a tsz-közi társulás gondoskodott, a faanyagot a tsz-ek adták, és így tovább. Érthető, hogy a népművelési szakemberek megszabadulva az ilyen természetű feladatoktól, az ötletes, tartalmas műsor lebonyolításának szentelhették erejüket. „Este XO-kor ts 50—60 ember álldogál a sátrak körül, alig lehet befejezni” — mondják a művelődési házban. Egyedül nehéz, társulva könnyebb — ez a megfontolás vezeti a járás művelődési otthonait az egyes színházi' és egyéb rendezvényeknél. Három-négy község közönsége jobban elbír egy kiadós rendezvényt anyagilag is — mondják. A községek közötti íj házat építenek az összedőlt helyett munkatársuknak a konzervgyár munkásai Kovács Fálné, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója valóban a bajban ismerte meg, kik a segítőtársai. Példás kezdeményezés született a gyárban. A négygyermekes család hajlék nélkül maradt, összeomlott fejük felett a ház a Szabadság bokor 23. szám alatt. A gyár vezetői és dolgozói most közös ösz- szefogással segítenek abban, hogy új otthonba költözhessenek. Borbányán egy juttatott házhelyen kezdik meg az építkezést a jövő héten. A konzervgyár építőrészlegének vezetője Hudák János művezető vállalta, hogy társadalmi munkában elkészíti az épület tervét, beszerzi az építési engedélyt, s irányítja az új ház építését. Az építőrészleg szakmunkásai: ácsok, kőművesek, asztalosok fogtak össze s ajánlották fel szabad idejüket. Mintegy 300 munkaórát vállaltak. Segítségére sietett a családnál: az üzemi KISZ-szervezet is, a fiatalok segédmunkásként dolgoznak majd a szakmunkások mellett, ötszáz társadalmi munkaórát vállaltak az új hajlék elkészítése érdekében. Építési anyagot részben az elbontott házból biztosítanak, a gyár 8 ezer forint rendkívüli segélyt adott a négygyermekes anyának, az üzem dolgozójának, s így közös összefogással új otthon épül a bajbajutott Kovács Pál családjának. vetélkedők, találkozások segítik eltüntetni a még néhol fellelhető elzárkózást, idegenkedést. Ebben felhasználják a tv, a rádió különféle vetélkedőinek tapasztalatait, de a helyi sajátosságokból indulnak ki. Hogy az érdeklődés ne csökkenjen, a na- ményiak egy-egy neves személyiséget is meghívnak a rendezvényekre. Több százan tanulnak a járás községeiben levelező és esti oktatáson, ezért is hívták meg Radnai Bélát, a neves fővárosi pszichológust, aki népszerű, közérthető nyelven a tanulás lélektani problémáival ismerteti meg a közönséget. Komlós Jánost is meghívták április 28-ra, s más tv-ből ismert népszerű írót, művészt látott vendégül a beregi rész székhelye. Végül egy apróság, ami nem is jelentéktelen: formaság mondhatnánk, hogy ízléses, névre szóló meghívókat küldenek minden kulturális esemény alkalmával azoknak, akik várhatóan érdeklődnek is a rendezvények iránt. Ez a figyelmesség egyben a komolyságáról is tanúskodik a kulturális munkának, „garancia” a tartalomra, a meghirdetett „nagy nevek” ottlétére. A folytonos útkeresés, az újszerű formák, az időszerű tartalom, a helyzetnek megfelelő népművelés jellemzik a vásárosnaményi járás népművelőinek erőfeszítéseit. Ezek mellett nem szakítanak a hagyományos népművelési ágakkal sem, de mindég igyekeznek azokat felfrissíteni, vonzóvá tenni. Nem öncélúan, erőszakoltan, hanem a témák, a műfajok által kínált lehetőségek szerint. Páll Géza Megjegyzés; Feledékenvség ? Ma már törvényszerű, hogy minden termelőszövetkezet; szociális és kulturális alapot létesít. Azt is szabályok írják elő. hogy a közgyűlés éltai meghatározott összeget milyen célokra lehet felhasználni Ilyen többek között a munkaképtelen, idős termelőszövetkezeti tagok életkörülményeinek javítása. A rendelkezésre álló pénz felhasználására a vezetőség mellett működő kulturális és szociális bizottság tesz javaslatot. Éppen ezért kicsit különösnek tűnik az egyik jelentés, miszerint a nyírma- öai Uj Élet Termelőszövetkezetben 45 587 forintot egyáltalán nem használtak tel. Ugyanakkor túlzott a re prezentálás. Nőnapra, zárszámadási vendéglátásra, tűzoltóversenyre összesen 12 931 forintot fizettek ki a szociális alap terhére. Ez az ősz- szeg a szociális és kulturális alap 28 százalékát teszi ki. Hogyan történhetett meg mindez? Nyilván a vezetőség ötletszerűen határozta el, hogy mire fordítja a pénzt. A szociális bizottságnak aligha volt beleszólása. Vagy talán az Uj Élet Termelőszövetkezetnek egyetlen olyan idős tagja sincs, aki rászorult volna a segítségre? Biztosan van. Csak hogy a tsz vezetősége sok egyebek között megfeledkezett valamiről. Arról, hogy egyszer ők it megöregszenek. Bogár Ferenc Bírósági döntés: Az adó áthárítása Egy tsz az OTP útján korábban államosított házat vásárolt. Ebben a házban volt a szövetkezet irodája, de kétszobás lakásban az egykori tulajdonos lakott, A vásárlás után a szövetkezet a volt tulajdonosnak felmondott, egyidejűleg másik lakást ajánlott fel cseréül. A lakó sem a felmondást, sem a cserelakást nem fogadta el, ezért a tsz a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indított. A keresetet a járásbíróság elutasította, a megyei bíróság viszont helyt adott a tsz kérelmének. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: csak a személyi tulajdonban álló lakás tulajdonosát illeti meg a jog, hogy a bérlőnek felmondhat. A szövetkezeti és társadalmi szervezetek által megvásárolt házingatlanok bérlőinek, — a vonatkozó kormányrendelet értelmében — felmondani nem lehet. Egy mezőgazdaság; és kertészeti szövetkezei exportcélra kétszázezer forint értékű virágot szállított egy külkereskedelmi vállalatnak. A számlázásnál húszezer forint termelői forgalmi adót is felszámítottak. A szövetkezet pert indított ellene. A központi kerületi bíróság helyt adott a keresetnek és marasztaló ítéletet hozott Fellebbezésre a fővárosi bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint tény, hogy a szövetkezetnek forgalmi adót kell fizetnie, viszont nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy az adót a vevőre kell áthárítani. Amikor az adásvételi szerződést kötötték, nem szögezték le, hogy az adót a vevő viseli. A szövetkezetét tehát csak a virágok ára illeti meg. A régi és az új — a Déli Alközpont építkezéseinél. Hammel József felvétet*
