Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
Az országgyűlés ülése (Folytatás a 2. oldalról) két. Arra van szükség, hogy a gyorsan fejlődő élet változó követelményeinek megfelelően szervezzük állami, társadalmi életünk rendjét és biztosítsuk a Magyar Népköztársaság törvényeinek maradéktalan betartását. Tisztelt képviselő élvtársak! Gazdasági munkánk középpontjában az 5 éves tervben meghatározott feladatok megoldása, az éves terv teljesítése és a gazdásági mechanizmus reformja áll. A jövő évtől kezdődően a gazdasági tervezés rendszere. a gazdasági irányítás egésze megváltozik. A részleteket is kötelező erővel élőíró tervutasításos rendszert a tervgazdálkodásnak Célszerűbb és a fni körülményeinek között hatékonyabb formájával váltjuk fel. A vállalatoknak 1903-fa már önállóan kell kidolgoz- niok éves tervüket, gazdasági tevékenységük programját. A reform jó megvalósításával népgazdaságunk fejlődése új lendületet kap. Hatékonyabban érvényesülhet az alkotó munka, jobbad kifejezésre juthat a2 értékesebb tevékenység nagyobb elismerése. A gazdasági mechanizmus átalakításában célként jelöltük meg, hogy sokrétűbbé, gyümölcsözőbbé váljék a számunkra különösen fontos nemzetközi együttműködés, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országok között. A reform kihat a társadalom egész életére. Kormányunk tevékenysége arra irányul, hogy a dolgozók várakozásának megfelelően tovább erősödjön állami és közéletünk demokratizmusa, szűnjön meg az állami és társadalmi élet fejlődését akadályozó, a dolgozó emberek életét megkeserítő, szocialista rendünktől idegen bürokratizmus. A magyar népben egyetértésre talált a párt IX. kongresszusának a szocializmus teljes felépítésére irányuló programja. Az egyre élevi/ebb közéleti tevékenységben kovácsolódi k szorosabbá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik népünk szocialista öntudata és internacionalizmusa. Tanúsítja ezt a Szocialista világrendszer kialakulását megindító Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére szélesedő szocialista munkaverseny is. Ezzel is kifejezzük a kommunizmust építő testvéri szovjet nép iránti tiszteletünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is á béke védelmét szolgálja. Szorosan együttműködünk a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült országokkal, a szocializmust építő és az imperializmus ellen szabadságukért, önálló állami iétükért harcoló népekkel. Segítjük az amerikai imperializmus agressziója ellen küzdő vietnami népet. Következetesen harcolunk Európa biztonságáért. Kormányunk munkája során igényli az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — bírálatát. Az országgyűlés aktív ellenőrző tevékenysége meggyőződésünk szerint segíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényességet, még jobban kibontakoztatja a szocialista demokráciát. A kormánynak az a szándéka, hogy az országgyűlés következő ülésszakán beszámol tevékenységéről és terveiről. Számot kíván ádht a gazdasági helyzetről, az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, valamint a gazdasági mechanizmus reformja során megtett és tervezett intézkedéseiről. Tisztelt országgyűlés, képviselő elvtársak! Most az országgyűlés ünnepi hangulatú alakuló ülése után mindannyiunk számára a szorgos hétköznapi munka ideje következik. Jó munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssál fogadott beszéde után Kállai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt és az országgyűlés nevében sok sikert kívánt felelősségteljes munkájukhoz. Beszédét a következőkkel folytatta: — Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! — Alakuló ülésünk napirendi pontjaival végeztünk. A Magyar Népköztársaság országgyűlését megalakult- nak jelentem ki. Ezzel legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületünk négy évre szóló megbízatással megkezdi munkáját — Tisztelt képviselőtársaim: — önök most visszatérnek választókerületükbe, munkahelyükre, találkoznak újból választóikkal. Kérem önöket, adják át az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Fejezzék ki újból köszönetünket azért az egységes támogatásért, amelyben pártunk, a Hazafias Népfront és kormányzatunk politikáját és célkitűzéseit a választások alkalmával szavazataikkal részesítették. Hívják fel a választópolgárok figyelmét arra, hogy ugyanilyen egységben és összefotrottságbart dolgozzanak a szavazással elfogadott program megvalósításán: a szocialista Magyarország teljes felépítésén. Az előttünk álló nagy feládaitok elvégzéséhez tisztelt képviselőtársaimnak, az ország egész népének minden jót, sok sikert kívánok. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula berekesztette. Elutaztak hazánkból a Román Kommunista Párt képviselői Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, valamint Gheorghe Rosu, az RKP Központi Bizottságának tagja, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodtak, pénteken hazautaztak. A román testvérpárt képviselői eszmecserét folytattak Komócsin Zoltánnal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, valamint Púja Frigyessel, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a külügyi osztály vezetőjével, a két párt baráti kapcsolatainak fejlesztéséről a nemzetközi munkásmozgalom, valamint az európai biztonság egyes kérdéseiről. Emil Bodnarast és Gheorghe Rosut fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Életrajzok Losonczi Pál Kállai Gvula iSlÖ-ben született a Somogy megyei Bolhó községben. Szegényparaszt családból származik. A felszabadulásig mezőgazdasági munkásként dolgozott. 1940 óta a párt tagja. A felszabadulás után a földosztásból juttatott földjén gazdálkodott. 1943-ban kezdeményezésére rítegala. knlt az azóta országos hírűvé vált barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelynek elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezet felvirágoztatásában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Irányítása alatt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet négyszer nyerte el a Minisztertanács vándorzászlaját. 1954-ben megválasztottak az MDP KV póttagjává, 1957 óta pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. I960 január lS-e óta földművelésügyi miniszter, és országos termelőszövetkezeti tanács elnöké, országgyűlési képviselő. Fock Jenő 1910. július 10-én született Berettyóújfalun. Apja egyszerű falusi csizmadia Völt. A középiskola elvégzésé utáfi a tudománvegye- tem bölcsészeti karán tanult, 1931-ben tagja lett az illegális kommunista pártnak, Egyik létrehozója volt a „márciusi front”-hak. 1939 —1944-ig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Szervezője volt a történelmi emlékbizottságnak, valamint az 1942. március 15-i fa- siSZtaellenes béketünletes. hek. 1939-ben és 1942-ben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja lett a párt központ} vezetőségének. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárként^ majd mint külügyminiszter dolgozott. 195! -ben koholt Vádak alapján letartóztatták. Áz 1956-os ellenforradalom idején részt vett a párt újjászervezésében. 1065 június 30-án lett a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, 1958 óta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöki tisztségét IS betölti. 1957 óta az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt, országgyűlési képviselő. 1916-ban született, rrtűsze. rész volt. 1932 óta tagja a kommunista pártnak. 1937- től az Országos Ifjúsági Bizottság tagjaként működött. 1940-ben letartóztatták és a hadbíróság három évi fegyházbüntetésre ítélte. A felszabadulás után több felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1952— 1994 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes, 1855—57-ig a SZOT titkára, illetve főtitkárhelyettese Volt. Az 1956-os ellenforradalom után részt vett á párt újjászervezésében. 1957 februárjától az MSZMP Központi Bizottságának, júniustól pedig Politikai Bizottságának tagja. 1957 ég 1961 között az MSZMP KB titkára vált. 1961 szeptember 13 óta a Minisztertanács elnökhelyettese. Dr. Diméiiy Imre 1922-ben született Komol- lón, földműves szülők gyermekeként, édesapja termelőszövetkezeti tag. Mező- gazdasági mérnök, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa. A felszabadulás óta, mint mezőgazdasági szakember különböző munkakörökben dolgozott, majd 1960 és 1962 között áz Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Ebből a tisztségéből került a Központi Bizottság apparátusába. 1962-ben a kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság póttagjának és megbízási kapott a KB mezőgazdasági osztályának a vezetésére. 1966-bán a Párt IX. kongresszusán ä Központi Bizottság tagjává választották. Dr. Ajlai Miklós Kiss Árpád 1914-ben született Rákosligeten. Középiskolai tanulmányai után a Budapesti Tudományegyetemen vegyészdoktori oklevelet szerzett, s a felszabadulás előtt hosszú évekig a Chinon gyárban dolgozott üzemmérnökként. A munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba. Részt vett a budapesti partizánharcokban, s egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori váróéi színházban tartott nyilas nagygyűlést robbantással megzavarta. A felszabadulás után került az államapparátusba. A Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, az Iparügyi Minisztériumban Csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban a miniszter első helyettese volt. 1956-tól a Tervhivatal elnökhelyetteseként, majd el. ső elnökhelyetteseként dolgozott. 1961-ben kinevezték az Országos Tervhivatal elnökévé. 1962 óta az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. 1918-ban született, mérnök. Üzemmérnök volt a Ganz Villamossági Gyárban. 1943-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1944-ben szociáldemokrata működése miatt büntetőszázaddal a frontra küldték. 1950—1954-ben könnyűipari miniszter, 1954—1956- ban vegyipari- és energiaügyi miniszter volt. Ülőiben aZ MDP Központ! Vezetőségének tagjává választották, 1957 óta äZ MSZMP Központi Bizottságénak tag. ja. 1957-től 1961 szeptember 13-ig az Országos Tervhivatal elnöke volt. 1961 ótá az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke. Párdi Imre Dr. Tímár Mátyás 1923-ban született Mohácson. Iskoláit is ott végezte, majd Baján és Újpesten mint bőripdri szakmunkás dolgozott. A munkásmozgalomban 1941 óta vesz részt. 1943 óta tagja a kommunista pártnak. 1945-től az ifjúsági mozgalomban, majd a pártappa. rátusban töltött be különböző funkciókat. Egyetemi tanulmányait munkája mellett végezte el. 1949 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban. Hosszú időn keresztül volt a költségvetési főosztály ve. zetője. 1955 és 1956, majd 1960—62 között miniszterhelyettes, 1962 november 27-e óta pénzügyminiszter. A IX. kongresszus a Központi Bizottság tagjává választotta. 1963-ban a közgazdasági tudományok kandidátus« lett. Hosszabb ideig tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jog. tudományi karán és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1922-ben született Tatabányán, ahol édesapja mint bányász dolgozott. Eredeti foglalkozása géplakatos. Mint ilyen dolgozott egésZeh a felszabadulásig Azóta főiskolai végzettséget szerzett és különböző pártfunkciókat töltött be. Volt a Tatabányai Városi Pártbizottság titkára, a Komárom Megye} Pártbizottság titkár raid a Veszprém Megyei Párt- bizottság első titkára. i959 óta a Központi Bizottság apparátusában dolgozott, mint osztályvezető. 1962 őtá a Központi Bizottság tagja. Vályi Péter 1919-ben született Szombathelyen, iskoláit ugyanitt végezte. 1942-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett A bőripar és a gyógyszeripar területén különböző üzemekben tevékenykedett. Az ötvenes években a párt Központi Bizottsága ipari osztályán dolgozott. Az Országos Tervhivatalban — megszakítással másfél évtizedig működött. először mint előadd. Az utolsó hat esztendőben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt. 1945 óta párttag. TerVhi ratal i működése során főként nemzetközi együttműködési és pénzügyi kérdésekkel fog. lalköZott. llj orvosi rendelők, gyógyszertárak, bölcsődék Székházat kap a járványügyi állomás A megye egészségügyi hálózata évről évre gazdagodik. A reprezentatív, nagy létesítmények mellett — mint például a vásárosna- ményi, a fehérgyarmati, a kisvárdai kórházak, a nyíregyházi tbc-szanatórium — orvosi, fogorvosi rendelők, lakások, gyógyszertárak gazdagítják, javítják Szabolcs- Szatmár lakóinak rendszeres egészségügyi ellátását, gondozását Komplex létesítmények — egymillióért Ez évben orvosi rendelő, egészségügyi ház, védőnői lakás építését fejezik be Nyírvasváriban és Nyírbog- dányban. 1967-ben látnak hozzá az építkezésekhez Vasmegyeren, Csarodán és Aporligeten, s jövőre ezekben a községekben is átadják az új orvosi rendelőket, lakásokat. Egy-egy ilyen komplex létesítmény közel egymillió forintba kerül. Szintén ebben az esztendőben rakják le az alapjait megyénk öt községében a fogorvosi rendelőknek. Valamennyihez szolgálati lakás is csatlakozik. 600—650 ezer forintos költséggel építik a fogorvosi rendelőt 1967—68-ban Tiszadadán. Pátrohán, Porcsalmán, Bal- kányban és Ujfehértón. A gyógyszertárhálózat is bővül: 1967-ben nyitja kapuit az egymilliós költséggel épített Nyíregyháza északi alközpontbeli új gyógyszertár, s a nyírkarásziaknak sem kell ezentúl más községbe menni az orvosságokért: községükben is ez évben adják át az egymillióháromszázezer forint költséggel épített gyógyszertárat. Nyírbog- dányban és Ujfehértón is megkezdődtek a munkák, mindkét községben 1968-ban tartják az aVatót. 60 kisgyereknek — kényelmes otthon A legkisebbek, mégin- kább a kisgyermekes mamák számára jelentős: ez évben befejezik a Nyíregyháza, Északi Alközpont böi- csődeépítkezéseit (négymillióért építkeznek itt,) s hátvan kisgyermeknek nyújt majd kényelmes második otthont. A megyei kórház területén is befejezéshez közeledik egy negyven személyes bölcsőde építkezése Ebben a kórház dolgozóinak gyermekeit helyezik majd el. Ramocsaházán húszszemélyes bölcsődét építenek, s adnak át 1967- bén. Balkányban jövőre fejeződnek be az építkezések, ezentúl az idény jellegű helyett állandó bölcsödében gondozzák a kicsinyeket. A létesítmények legtöbb* jéhez anyagi erejükhöz mérten községfejlesztési alapjaikból Is hozzájárultak a községi tanácsok, ugyanakkor több millió forintot állami beruházási keretekből kaptak. 200 áyya« szociali« otthon épiil A megye új egészségügyi létesítményeinek sbrébáft kívánkozik megemlítésre: 1967-ben befejeződik Nyíregyházán, a sóstói erdőben a 200 ágyas szociális otthon építkezése. Erre n&íntégy 15 millió forintot költenek. Két jelentős beruházási program is elkészül az idén. A tervelőkészítést megkezdték. az építkezések Í9R8— 69-ben kezdődnek, melynek során 13 milliós költséggel új székházat kap a megyei Közegészség- és Járványügyi Állomás. Nyíregyházán a Széha téren. Ti Zen kétmilliós rekonstrukciós munka kezdődik, szintén 1968—69- ben Mátészalkán. A járási kórház fejlesztési, korszerűsítési munkáinak beruházási programja a befejezéshez közeledik. <M. SJ
