Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

A szakszervezetek betöltik hivatásukat A Szakszervezetek Megyei Tanácsának választó küldöttgyűlése A magyar szakszerveze­tek soron következő kong­resszusa előtt április 12-én szerdán Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermé­ben tartották a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának választó küldöttgyűlését. Pur István, az ÉDOSZ me­gyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelent 119 küldöttet és a vendégeket s tett javaslatot az elnökség tagjaira és az ülést leveze­tő elnök személyére. A je­lenlévők egyhangúlag az ülés elnökségébe válasz­tották Vass Imrét, a SZOT elnökség tagját, a Művésze­ti Szakszervezetek Szövetsé­gének főtitkárát, Gombás Sándort, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Fekszi Istvánt, a megyei tanács vb elnökét, Kanda Pált, az SZMT vezető titkárát, Oláh Lászlót, a faipari vállalat igazgatóját, a megyei párt vb tagjait, Kovacsics Gyu­lát, az SZMT elnökét, to­vábbá Koncz Károlyt, Bá- nóczi Gyulát, Acél Bélát, Veress Menyhértnét, Palicz Zoltánnét, Raducziner Lász- lónét, Czika Sándornét, Fu- csovics Jánosnét, Vancsicsin Istvánt, Perecsényi Jenőnét, Hegedűs Dezsőt és Piszter Jánost. A küldöttgyűlés le­vezetésére Nagy Károlyné dr. kapott megbízást. Ezt követően Nagy Ká­rolyné dr. nyitotta meg az ülést, méltatva a tanácsko­zás fontosságát s tájékozta­tót tartva az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, majd Kanda Pál elvtárs, az SZMT vezető titkára mon­dott szóbeli kiegészítést a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának írásos beszámoló­jához. Az SZMT beszámolója A Szakszervezetek Sza­bolcs-Szatmár megyei Ta­nácsa írásos beszámolója négy nagyobb fejezetben szól a termelést segítő tevé­kenységről, a dolgozók élet- és munkakörülményének alakulásáról, a szocialista embertípus kialakításáról, valamint az SZMT irányító szervező munkájáról és a szervezeti élet megyebeli alakulásáról. Megállapította a jelentés, hogy míg országosan nyolc, addig Szabolcs-Szatmárban 14 százalék volt az ipari ter­melés növekedésének évi üteme, melynek nyomán a harmadik ötéves terv első évében, 1966-ban a minisz­tériumi vállalatok már 1,8 milliárd forint termelési ér­téket állítottak elő. Tanácsi iparvállalataink ugyanebben az időben már közel fél- milliárdos termelést értek e>. A termékek korszerűsége, jó minősége, s az új pro- itok jelentkezése következ­ében megnőtt megyénk ex­portjának volumene. Az öt ev előtti 140 millióval szem­ben tavaly a külkereskedel­mi szerveknek átadott me­gyei érték megközelítette a 650 millió forintot. Jóllehet több nehézség gátolta a még eredményesebb ipari munkát, összességében Sza­bolcs ipara teljesítette a második ötéves tervben a rábízott feladatokat. Szá­mottevő volt megyénk be­ruházása, amely öt év alatt meghaladta a 6,2 mil­liárd forintot, melyből a mezőgazdaság részesedése volt a legnagyobb. Az épí­tőiparban 100 munkásra csaknem kétszer annyi gép jut, mint öt évvel korábban. A mezőgazdaságról szólva a jelentés megállapítja: a tsz-ek közös vagyona négy év alatt 2,1 milliárdról 3,7 milliárd forintra nőtt, egy dolgozó tag átlagosan közel 3000 forinttal több részese­déshez jutott 1965-ben, mint négy évvel ezelőtt. Megyénk kereskedelmi helyzetéről a beszámoló megállapította: ja­vult a kiszolgálás kulturált­sága, az áruk választéka, minősége, tovább bővült üz­lethálózatunk, különösen a tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett, amit mutat, hogy öt év alatt 8 ezer motorkerékpár, 40 ezer darab rádió, 19 ezer televí­zió, 14 ezer gázkészülék, 1500 személygépkocsi, 64 ezer kerékpár került eladás­ra, s a bútorforgalomban közel 50 százalékos volt az emelkedés. Megyénk közle­kedési helyzetének taglalása után az SZMT megállapítot­ta: — A munkához való szocialista viszony fejlődé­sének egyik kifejezője a munkaversenyben történő állandó és tömeges részvé­tel. E munkaverseny kere­tében egyre jobban szélese­dett megyénkben is a szo­cialista brigádmozgalom. A második ötéves terv során a címet elnyert brigádok száma négyszeresére nőtt, Tavaly már 1137 kollektíva több mint 10 ezer tagja küzdött a megtisztelő cí­Kanda Pál elvtárs szóbeli kiegészítésében elsőként ar­ról szólt, hogy az elmúlt négy év alatt tovább fejlőd, tek megyénkben a szocialis­ta termelési viszonyok, a párt irányításával erősödött a munkásosztály vezető sze­repe, s létrejöttek a szocia­lista társadalom felépítésé­nek feltételei. Megyénk po­litikai, gazdasági és kultu­rális arculatának formálá­sában jelentős része volt annak a több mint 76 ezer szervezett dolgozónak, aki megértette és magáévá tet­te a párt politikáját, igyeke­zett annak megvalósításáért dolgozni, úgy ahogy azt a megyei pártbizottság hatá­rozata rögzítette — mondot­ta az előadó, majd azzal folytatta, hogy e munka si­kerrel járt. Az eddigi eredmények kellő alapul szolgálnak ar­ra, hogy a szakszervezetek az új gazdasági mechaniz­mus időszakában is betölt­sék hivatásukat A párt és a szakszervezeti mozgalom politikai garanciát vállal azért, hogy a reform cél­jai szocialista viszonyok kö­zött valósuljanak meg — mondotta, majd részletesen szólt a szakszervezet jövő­beli tennivalóiról. Hangoztatta, hogy a szak- szervezetek munkájának to­vábbra is egyik legfonto­sabb része hazánk gazda­sági erejének növelése. Mél­tatta a szocialista brigád­mozgalom résztvevőinek munkáját, azokét, akik eddig is a legtöbbet tették a társadalmi felemelke­désért. Majd elmondta, hogy az elmúlt négy év során a termelésre történt mozgósí­tás mellett némileg háttér­be szorult a dolgozók neve­lése. tudatformálása. Ezt a jövőben pótolniuk kell a szakszervezeteknek. Beszéde befejező részében jelentést tett a küldöttérte­kezlet résztvevőinek a szak. szervezeti választások ez évi tapasztalatairól me­gyénkben. Hangsúlyozta, e komoly feladat végrehajtá­sához igen nagy segítséget kapott a szakszervezet a megyei, a városi és a járá­si pártbizottságoktól, a párt- alap&zervezetektől. Me­gyénkben a tervezett ha­táridőn belül választották újjá 317 alapszervezet, va­lamint nyolc megyebizott- ság vezetőségét. Csupán 16 alapszervezetnél nem fogad­ta el a tagság a jelölő bizott­ság javaslatát az elnök és a titkár személyére, míg harmincöt esetben az szb- tagjára, vagy a szakszerve­zeti tanács tagjára történt új jelölés. Szabolcs-Szatmár megye szakszervezeti alap- szervezeteinél 11 ezer 262 tisztségviselőt választottak újjá, ami közel másfél ezer fővel több, mint a korábbi választás során bizalmat ka­pott aktívák és tisztségvi­selők száma. Ismertette az előadó azo­kat a javaslatokat, problé­mákat, melyeket a dolgozók a szakszervezeti választások során felvetettek: a gyakori túlóráztatást, a műszaki fejlesztés hiányosságait, a néhol tapasztalható bérfe­szültséget, a bölcsőde-nap­közi férőhelyek számának szükséges növelését, a la­káselosztás jelenlegi rend­szerének megváltoztatását, a családos és gyermeküdül­tetés fokozását stb. A választásokig tevékenyke­dő valamennyi szakszerve­zeti tisztségviselőnek, akti­vistának megköszönjük ed­dig végzett fáradságos munkáját és az újonnan vá­lasztottaknak jó egészséget, sok sikert kívánunk az el­következendő bonyolult, de felemelő feladatok teljesíté­séhez — fejezte be beszédét Kanda Pál. Kanda Pál beszámolója után Raducziner Lászlóné a számvizsgáló bizottság je­lentését terjesztette elő. majd kezdetét vette a két beszámoló feletti vita, mely­nek során húsz küldött ka­pott szót. A küldöttgyűlés elnökségében (balról jobbra) dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, Veress Menyhértné, az SZMT titkára, Gombás Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, Nagy Károlyné dr., az ülés levezető elnöke, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Vass Imre, a SZOT Elnökségének tagja és Kovacsics Gyula, az SZMT elnöke. Hammel J. felvétele. Vass Imre felszólalása Szólásra jelentkezett töb­bek között Vass Imre, aki a SZOT elnöksége nevében meleg szavakkal köszöntöt­te a szabolcs-szatmári szer­vezett dolgozók képviselőit, s méltatta azokat az ered­ményeket, melyeket a me­gye dolgozói értek el az utóbbi négy évben. — Az új létesítmények nem a földből nőnek ki, hanem az ember teremti azokat, mi­közben maga is fejlődik — mondta, s utalt arra, hogy az emberek mozgósításában, a szocialista tudat formá­lásában igen jelentős szere­pük van a szakszervezetek­nek, melyek Szabolcs-Szat­márban is egyre nagyobb társadalmi erőt képviselnek. Szükséges és lehetséges e szakszervezetek jogkörének bővítése a jövőben, mely a demokratizmus további szé­lesedését hozza. Nő az ön­állóság, s ez azt is jeleni i, hogy a szakszervezeteknek egyre nagyobb súlyuk lesz a vezetők megítélésében, megerősítésében, vagy fel­mentésében. Mindez a munka színvonalának eme­lését feltételezi, s azt, hogy ezután még szorosabb le­gyen a kapcsolat a párt, az állami szervekkel — hangoztatta Vass Imre, s végül jó munkát kívánt az új SZMT-nek. Gombás Sándor felszólalása Felszólalt a szakszerveze­tek megyei küldöttgyűlésén Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra. Elöljáróban tolmácsolta a megyei pártbizottság üd­vözletét a tanácskozás részt­vevőinek, megállapítva, hogy a párt vezetésével követke­zetesen dolgozik megyénk­ben a szakszervezet, kielé­gítően ellátja a 76 ezer dolgozó érdekvédelmét. Túl ezen — mondta — a me­gyei pártbizottság nagyra értékeli azt a munkát, me­lyet a szakszervezetek a ter­melési feladatok sikeres végrehajtásában teljesítenek a munkaverseny, a szocia­lista brigádmozgalom szer­vezése, segítése által. Elmondta ezután, hogy az utóbbi négy évben tovább erősödtek megyénk szak- szervezetei, s ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy meg tudják oldani a rájuk váró még nagyobb feladatokat, Ha a jövőben sikerül jól összehangolni a különböző szakmai megyebizottságok tevékenységét, úgy e fel­adatok teljesítése még hiánytalanabb lesz. —- Tennivalóinkat a párt kilencedik kongresszusa vi­lágosan megszabta. A kong­resszus határozatai nyomán konkrétabbá vált az új tár­sadalom teljes felépítésének programja: aki e program mellett áll, nem kell szé­gyenkeznie még akkor sem, ha — mint az elhangzott hozzászólások igazolják — pillanatnyilag még nem tudjuk kielégíteni a gyor­san növekvő igényeket. Arra utalt ezután, hogy a szocializmus teljes felépíté­sének programja mindenek­előtt n evorsabh előreiutás anyagi feltételeinek a meg­teremtését írja elő. Ahhoz, hogy sikerrel teljesítsük a harmadik 5 éves terv cél­jait, hatékonyabban kell fejleszteni a termelést, vé­gezni a műszaki fejlesztést. Fő célunk a meglévő esz­közök tervszerűbb, eredmé­nyesebb hasznosítása, a mi­nőség javítása. Ez csak szín­vonalasabb munkaszerve­zéssel és tervszerű ember­formálással érhető el, mely­ben nagy szerep vár a szak- szervezetekre. — Az új gazdasági me­chanizmus társadalmunk alapjának, a teirnelési vi­szonyoknak a szilárdítását szolgálja. A néhol tapasz­talható ferde nézetekkel szemben mi azt mondjuk: a gazdaságvezetés új rend­szerével a szocialista ala­pokat kívánjuk és fogjuk erősíteni. Mások az új gaz­dasági mechanizmusló! a problémák automatikus megoldódását várják. Szó sincs erről: 1968 január elseje után csak ott várhatnak nagyobb eredményeket, ahol az eddigieknél is szorgal­masabban, becsületesebben dolgoznak, s így élnek a na­gyobb önállóság adta lehe­tőségekkel. Ahol összefog a párt, a gazdasági és a szak- szervezeti vezetés, ott a legnagyobb akadályokat is le tudják majd küzdeni. Végezetül Gombás Sán­dor a tömeg-kapcsolat erő­sítésének a szocialista de­mokratizmus fejlesztésének, a munkamódszer csiszolásá­nak szükségéről szólt, majd a megyei pártbizottság ne­vében sikeres munkát kí­vánt a megválasztandó úi SZMT-nek. helytállásáról. bérezéséről, dr. Bankó László főorvos az egészségügyi dolgozok gondjairól, Szikszai József területi instruktor a vasutas dolgozók életkörülményei­ről, munkasikereiről. Szé­kely Csaba, a közúti igazga­tóság képviselője a fiatalok legsürgősebb gondjairól, Müller Mihály, a VAGÉP szocialista brigád vezetője a tapasztalatcserék szorgalma, zásáról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny felkaroláséról, Katkó Ele­mér a záhonyi csomópont 241 szocialista címért küzdő brigádjának életéről. Sípos Sándorné, az építőanyagipa­ri vállalat dolgozója .a,, nők helyzetéről, dr. Várszegi Mihály, a szakszervezet fo­kozódó érdekvédelméről, Bánóczi Gyula, a KISZ MÖ első titkára a fiatalok be­vonásáról a fontos döntések meghozatalába, Koncz Sán­dor, az ÁKF vezetője a ke­reskedelmi ellenőrzések ha­tásáról, ifj. Szilágyi Imre, a földmérési felügyelőségek dolgozóinak munkáiéról, Abari Attila, a pedagógus­szakszervezet megyei bizott­ságának titkára az oktatás­ügy néhány aktuális kérdé­séről, a pedagógusok lakás­építésének fokozásáról. Ho- vánszlcy János, a MEDOSZ megyei titkára a mezőgaz­dasági dolgozók szociális helyzetéről. Valii Józsefné, a fermentáló szb-titkára a szerződéses dolgozók gyer­mekgondozási segélvének hiányáról. Töröcsik Tibor- né. a Nyíregyházi Konzerv­gyár szb-titkára a bölcső­dei, óvodai ellátottság, va­lamint a sajáterős lakás­építések gondjairól beszélt. A felszólalásokra Kanda Pál elvtárs adta meg a vá­laszt. Ezt követően került sor a szavazásra, melynek során a résztvevők bizalmat szavaz­tak a jelölő bizottság által előterjesztett 47 tagú új SZMT-nek. Az SZMT nyom­ban megtartotta első ülését, ahol megválasztották a 13 tagú elnökséget, s tisztség­viselőket. Az elnökség tag­ja lett: Abari Attila, Bu- zsáki László. Gátfalvi Bar­nabás, Hovánszky János, Kanda Pál, Kovacsics Gyu­la, Lencsés János Nagy Károlyné dr. Óvári Zoltán, Perecsényi Jenőné. Pur Ist­ván, Tusay Pál és Veress Menyhértné. Az SZMT el­nöke ismét Kovacsics Gyu­la. vezető titkára Kanda Pál, titkára Veress Meny­hértné lett. Kanda Pál beszéde mért. Az elmúlt évben e címet már 646 kollektíva mondhatta magáénak. 1966- ban először került sor a bronzplakett kitüntetés ki­osztására, melyben 69 bri­gád több mint félezer tag­ja részesült azért, mert 4— 5 éve folyamatosan teljesí­tette a szocialista cím fel­tételeit. Még kezdetleges, de kibontakozóban van a szocialista üzemrész, válla­lat címért folyó verseny. Há­rom éve még csak egy, ta­valy már tizennégy üzem­rész teljesítette megyénk­ben a magasabb követel­ményeket. A továbbiakban a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa megállapította: sok he­lyen nem törődnek eléggé e mozgalommal, nem gondos­kodnak annak rendszeres értékeléséről a nyilvánosság előtt. Az is előfordul, hogy nem megfelelő az anyagi er­kölcsi elismerés. Éppen ezért a szakszervezeteknek a jövő­ben segíteniük kell, hogy tovább javuljon a verseny tartalma: rendszeresebbé kell tenni a konkrét segít­ségadást, az értékelést és a jó példák nyilvánosságra hozatalát. Értékelte a jelentés me­gyénk újítómozgalmát, megállapítva, négy év alatt több mint kilencezer újítási javaslatot nyújtottak be megyénkben, melyből 4260- at fogadtak el, nagyon sokat bevezettek, a vállalat, a nép­gazdaság javára. Mindezek ellenére nem mentes a problémáktól újítómozgal­munk: csökken a javaslatok száma, melynek egyik oka kétségtelenül az újítási ren­delet avultsága, merevsége, de oka a fellelhető bürok­ratikus ügyintézés, egy-egy javaslat elbírálásának több hónapos elhúzódása is. Méltatta az SZMT be­számolója a társadalom­biztosításbán bekövetkezett kedvező fejlődést, megálla­pítva, hogy 1967. január 1- én megyénk lakosságának már 98,4 százaléka részesült a társadalombiztosítás szol­gáltatásaiban. Jelentős ősz- szegeket fordítottunk a be­tegségbiztosításra, nőtt a terhességi, gyermekágyi se­gélyre juttatott összeg, ja­vult a nyugellátás. Mind­emellett a legjelentősebb eredmény, hogy pártunk IX. kongresszusa határozatot hozott a tsz-tagok társada­lombiztosításának rendezésé­ről, melynek nyomán hely­zetük megközelíti a bérből és fizetésből élő dolgozók helyzetét. Végezetül az SZMT beszá­molója az új gazdaságirá­nyítás rendszeréből adódó szakszervezeti feladatokat összegezi és azokat a köz­vetlen tennivalókat, melye­ket az idei. valamint a har­madik ötéves terv céljainak megvalósítása érdekében maradéktalanul kell elvé­gezniük megyénk dolgozói­nak. Az új SZMT és lisztsépviselői Készt vett a vitában még Vári János, az Alkaloida szb-titkára, aki a szocialis­ta munkaverseny eredmé­nyeit ismertette, Buzsáki László, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, aki a szocialista törvényesség to- I vabbi szilárdításáról, Van- csisin István, a megyei épí­tői pali vállalat szocialista brigádvezetője, aki a moz­galom időszerű feladatairól szólt. Darvas Lászlóné, a nyíregyházi 3-as számú is­kola szb-titkára a nevelők 3 1967. április 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents