Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

A Szovjetunió pavilonja. A Nemzetközi Kiállítási Iroda Kanadát bízta meg az 1967. évi világkiállítás megrendezésével. A mont­reali világkiállítás április 28-án nyílik és fél év alatt mintegy 35 millióan láto­gatják meg. Bár Magyar- ország nem vesz részt a vi­lágkiállításon, hazánkban is nagy az érdeklődés e vi­lágméretű látnivaló iránt. A Központi Sajtószolgálat in­terjút kért az EXPO 67 ren­dezőitől, kérdéseikre Mr. Michael Dibben, a világ- kiállítás szóvivője válaszolt. Válasza a többi között: A világkiállítás színhelye: a Szent Lőrinc folyó szige­tei, s egy mérföldnyi hosz- szúságú rakpart. Az egyik sziget mesterséges, a kiállí­tás céljaira építették A pa­vilonok elhelyezését meg le­hetett volna oldani e rend­kívül költséges szigetépítés nélkül is, de Montreál váro­sa e létesítményt a kiállítás egyik különlegességének szánja. lakóház még utópia, t a jövőt kívánták érzékeltetni vele. A nemzeti pavilonok kö­zött érthetően a szovjet és az amerikai kiállítást kíséri a legnagyobb figyelem. A forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió most különösen reflektorfényben áll. Maga az épület a Kreml kongresszusi palotájára em­lékeztet. Acélból és üvegből készült, de a két anyag be­építésére olyan szerkezetet találtak, mely légies köny- nyedséget kölcsönöz az épít­ménynek. A belépőt a pa­vilonba a világ első szocia­lista államát szimbolizáló sarló kalapácsos jelvény fo­gadja. A kiállítási épület szintjein a szovjet technika legmodernebb vívmányait, a kulturális élet eredményeit mutatják be a rendezők „Kozmosz-kiállítás” címen külön bemutatót állítottak össze a világűrkutatás ered­ményeinek ismertetésére, szenzációsnak ható doku­mentumokat is megtekint­hetnek a nézők. Az Egyesült Államok pa­vilonja szomszédos a szov­jet kiállítással. A kiállító­tér építészeti lezárását egy földgömb formájú mű­anyaggal és üveggel borított szerkezet adja meg. A ki­állítás célja a jelszó szerint az „Alkotó Amerika” be­mutatása. Az űrkutatás e mási|k vezető állama is be­mutatja e téren elért ered­ményeit, s szemlélteti az 1970-re tervezett Apollo Hold-program megvalósítá­sát célzó elképzeléseket. Hetven ország állít ki Az Amerikai Egyesült Államok kiállítóterme nemzeti pavilonjaiban. Brüsszelben csak 42 ország vett részt kiállítóként. Az „ember és világa” — gondo­lat jegyében megrendezett világkiállítás az alkotó, a kutató, a termelő és a ke­nyérkereső ember gondolat­körében kívánja bemutatni a mát A brüsszeli világkiállítás jelképe az Atomium volt. Montreal a Habitat 67 elne­vezésű építményt teszi szimbólumává. A magyará­zó szöveg így jellemzi a Habitat G7-et: „Lakások és kertek az égben.” A hiper­modern elvek szerint meg­épített 12 szintes lakótelep 158 családnak nyújt otthont. Egybeépített, de különálló családi házak ezek: virágos- kerttel, terasszal, sétányok­kal. A lakásokat a jflenleg ismert összes kényelmi be­rendezésekkel felszerelték. Nagy szenzációja lesz a Habitat a kiállításnak még akkor is, ha a rendezők azzal a gondolattal hívják oda a látogatókat, hogy ez a 2 1967. április 14. 15. Azokban a napokban Skorzenynek alkalma volt megismerni nemcsak a ma­gyarországi katonai, hanem a politikai helyzetet is. A führer rendkívül nyugtalan­kodott amiatt, hogy utolsó szövetségese. Horthy is kü­lönbékét köt, s hátatfordit Németországnak. Újabb és újabb táviratokkal ostro­molja magyarországi teljha talmú megbízottját, Veesen- mayert, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, szerezze: biztosítékokat arra, hogy a magyarok továbbra is ki tartanak az ő oldalukon Veesenmayer ismételten azt jelenti, hogy a Lakatos kor­mány ugyan német szem­pontból nem a legkívánato­sabb, de a jelenlegi ma­gyarországi helyzetben más mindig ez a legjobb megol­dás. A Lakatos kormány egyelőre tovább harcol, ép­pen most jelentek meg újabb parancsok az erdélyi front megerősítésére, a kor­mány újabb erőfeszítéseke' tesz a hadsereg erejének fokozására, s a kormányzó egyébként is megígérte neki Veesenmayernek, hogy mié lőtt bármit tennének, hű fegyvertársként közük » szövetségeseikkel. Skorzeny azt is megtudta hogy Veesenmayer jelenté­seivel ellentétben Winkel­mann és különösen Höttl Schellenberg, Kaltenbrun- ner és Himmler útján sürge­ti, hogy Hitler döntsön vég­re a kormányzó eltávolítása ügyében. Winkelmann — Höttl adatai alapján — újra feljelentette Vessenmayert Hitlernél. Azzal vádolta, hogy a Führer magyarorszá­gi teljhatalmú megbízottja túlságosan kesztyűs kézzel bánik a magyarokkal, túl nagy megértést mutat irán­tuk, ahelyett, hogy végre . is rájönne: Magyarország csak akkor lesz teljesen sta bil német szempontból, hs a nyilasokat, Szálasit jut­tatják uralomra. A feljelen­tés Ribbentrophoz került neki adta át Hitler, s a kül­ügyminiszter is hajlott rá hogy az állományába tartozó Veesenmayerrel szemben az SS-nek s a Gestaponak vagyis Winkellmannak és Höttlnek a pártját fogja Egyelőre azonban Veesen- mayert nem rendelték a fő­hadiszállásra, hogy új uta­sításokkal lássák el. A ma­gyarországi helyzet miatt jobbnak látták, ha egyelőre Budapesten marad. A Sturmbannführer jelen­léte a konferenciákon egyre természetesebbé vált. A har­madik napon már akkor sem küldték ki, amikor más frontok helyzetét vitatták meg. Egy ezredes nyíltan megmondta Hitler előtt. Folytatja munkáját a moszkvai tudományos értekezlet Moszkva (TASZSZ): Moszkvában több. mint ötven ország képviselőinek részvételével szerda óta tudományos értekezlet fo­lyik „A nemzetközi munkás- mozgalom problémái és a leninizmus” címmel. Csü­törtökön, az értekezlet má­sodik napján ismertették Waldeck Rochet-nak. a Francia Kommunista Pár) főtitkárának és Giorgio Amendolának, az Olasz Kommunista Párt Politika Bizottsága tagjának érteke zését. Waldeck Rochet előadása ban rámutatott, ma mái megvan a lehetőség arra hogy Franciaország békés úton térjen át a szocializ­musra. A békés áttérés az összes dolgozókat felölelő Phenjan (MTI): Alig egy héttel a Pan­mindzson közelében lezaj­lott fegyveres provokáció után. amikor amerikai ka­tonák a demilitarizált öve­zetben megölték a KNDK. polgári rendőrségének szol­gálatot teljesítő öt tagját, egy rendőrt pedig megsebe sítettek, az amerikai fegy­veres erők újabb incidenst robbantottak ki a Koreát kettészelő katonai demarká­ciós vonalán. Amerikai katonák csütör­tökre virradó éjszaka a ka­tonai demarkációs vonal középső szakaszán 2 pontról automatafegyverekkel több. mint 3000 golyót lőttek a demarkációs vonal északi oldalára. Ezt követően fel­lőttek 40 világító rakétát, demokratikus mozgalom eredményeként jöhet létre. E célból szükség van a szocializmus felépítésében érdekelt valamennyi de­mokratikus párt együtt­működésére. A demokrati­kus erők szövetsége a szo­cialista forradalom békés győzelmének alapfeltétele. Giorgio Amendola előadá­sában leszögezte: ma is idő­szerű az a lenini tétel, amely szerint a kommunis­ta- és munkáspártoknak sa­ját országukban végzett te­vékenysége és a nemzetközi kommunista- és munkás- nozgalom között elengedhe- etlen a szoros kapcsolat. Ebben az összefüggésben kifejtette, mennyire káros a Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek szakadat- politikája a szocializmus ügye szem­pontjából. majd 81 milliméteres ak­nákkal és 105 millimétere» fegyverekkel 250 golyót lőt­tek ki. A KNDK rendfenn­tartó erői hatásos eszközök­kel azonnal visszaverték a súlyos provokációt. A KNDK külügyminisz­tériumának sajtóosztálya csütörtökön 18,30 órakor — budapesti idő szerint 10,30 órakor — közölte: „az éjsza­kai események színhelyén délutáni sajtókonferenciánk idejétől kezdve az ellensé­ges erők ismételten tűz­harcot provokáltak. A fegyveres összetűzések je­lenleg is tartanak.” 18,45 órakor « phenjani rádió adását megszakítva bejelentette: „a demilitari- zált övezet több pontján az ellenséges fél növekvő szá­mú felfegyverzett erői tűz­harcot provokáltak.” Spanyolországi tüntetések Madrid (MTI): Madrid egyetemi negyede­ben szerdán délután mint­egy 5900 diák gyűlt össze az orvostudományi kar előtt, hogy tiltakozzék a diáktün­tetések brutális elfojtása és a mód miatt, ahogy a sajtó az eseményeket tálalta. A riadórendőrség, sőt a lo­vasrendőrök is behatoltak az egyetem területére. Szá­mos diákot tartóztattak le. A rendőrség úgyszólván teljesen megszállta a diák­negyedet. miközben a diá­kok az orvoskar épületében kerestek menedéket. A diákok illegalitásban működő demokratikus szer­vezete röplapokban szólítot­ta fel a hatóságokat, hogy ne gumi botokkal és letar­tóztatással keressenek meg­oldást a diákproblémákra. Bilbaóban legalább ezer ember gyűlt össze teljes rendben és csendben a tar­tományi kormányzóság előtt. A titkos propaganda ter­jesztésével vádolt egyik munkáspap védelme érde­kében petíciót akartak átad­ni. A kormányzóságon azon­ban a küldötteket nem fo­gadták. mennyire válságos a helyzet a lengyel fronton. A führer — kivételesen ült a jelentés alatt — fel­ugrott és torkaszakadtából ordítani kezdett: — Miért nem mondták ezt meg nekem előbb? Felmarkolta az asztalról színes ceruzáit, s az egészet az asztalra vágta. Jodl és Keltei teljes tábornoki dísz­ben ugrott, hogy a vezért irónokat felszedegessék az asztal alól. — Jodl, maga egy hülye’ ' Keitel, maga mindig hazu­dik nekem! A luftwaffe nem ár sz..t sem! Jodl és Keitel, miután befejezték a ceruzák össze szedését, feszes vigvázzba vágták magukat, meg sem moccantak, úgy hallgatták amint Hitler szidalmazza őket. S amilyen ijesztő modor dühbe gurult Hitler, ugyan­ilyen ijesztő módon hirtelen visszanyerte önuralmát. A tábornokok iránti megvetése jeléül egy alezredeshez for dúlt és gyors egymásután­ban több technikai kérdés' intézett hozzá: — Vannak még tartalé­kaink?... Nem tudunk ló­szerszám tmányt idejében odairányítani ?... Van a kö­zelben utászegység? És hozzáfogott ahhoz, hogy toldozzon toldozzon, megpróbálja a frontok lyu­kait betömni. Senki sem tudta, mikor kezdődik a következő düh­roham. Mindenki felléleg­zett, amikor Hitler a kon­ferencia végét jelezte. Keitel és Jodl is kifelé indult vol­na. de Hitler kijelentette: — Jodl és Keitel marad­janak! Küldjék be Ribbent- ropot és Hlmmlert is! Skorzenyhez lépett, s jól­lehet. szinte ágaskodnia kellett, megfogta a strum- bannführer vállát: — Otto, most megbeszél­tük azt, amiért a főhadiszál­lásra rendeltem' Már jóval elmúlt éjfél, amikor Hitler helyet muta­tott a tanácsterem sarkú­ban álló kerekasztal körül Jodlnak, Kelteinek, Rib- bentropnak, Himmlernek és Skorzenynek. Hitler először felvette a szemüvegét, mint aki a tér­képet akarná használni a megbeszéléshez, de aztán le­vette, az asztalra dobta. Né­hány másodpercig fáradtan dörzsölgette az orrnyergét. Szemmel láthatóan nagy erőfeszítésére volt szükség, hogy összeszedje gondolatait Aztán elkezdte: (Folytatjuk! Provokáció a KNDK elfen Dók u mentu m regény Pintér István:

Next

/
Thumbnails
Contents