Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
Maradjon napirenden „...a fiatalok képviselőjének érzem magamat7’ ♦ Életkora: 27 év — Munkahelye: Csegöld, termelőszövetkezet— A neve: Tarca János A választások előtt és a szavazáskor a pártmunkások, az aktivisták ezrei lelkiismeretes és eredményes munkát végeztek. Lelkes aktivitásuknak köszönhető annak az országos beszélgetésnek a kibontakozása, amely még közelebb hozta egymáshoz a jelölteket és választókat, százezrek kérdéseire adott választ, s hozzáértő megjegyzések, javas, latok sokaságát hozta felszínre. Most a választás után már jó néhány pártszervezetben a jövő feladataival foglalkoznak. Érthetően a választási munka tapasztalataiból indulnak ki. Azon gondolkoznak, hogyan őrizzék meg és alkalmazzák elevenen ható erőként a napirenden lévő feladatok megvalósításában azt az aktivitást, amely a választásokat előkészítő munkában, az országos beszélgetés idején kibon (akozott. A jelölő- és választási gyűléseken, a csoportos beszélgetések ezrein a szavazópolgárok nemcsak a jelöltekről mondták el véleményüket, hanem életünk sok kisebb-nagyobb gondjáról is. Felszínre kerültek megoldatlan problémák és bosszantó hibák is. Az országgyűlési képviselők és tanácstagjelöltek, de a pártmunkások és á társadalmi aktivisták is a választási munka sodrában többnyire nem voltak többre képesek, mint a problémák, a javaslatok feljegyzésére. A „jegyzetelés” azonban csupán a munka legelső lépése. A tlszalöki járási pártbizottságon már foglalkoznak a panaszokkal, javaslatokkal és megvalósításra ajánlott tervekkel, hogy azután ;— ésszerű Sorrendben — hozzáláthassanak az elintézéshez, a megoldáshoz. A választás másnapján összeültek a pártbizottság munkatársai, hogy megbeszéljék: mit tegyenek az aktivitás ébren tartásáért. A tennivalók meghatározásakor a választási munka tar. talmi kérdéseinek és új szervezeti formáinak elemzéséből indultak ki. De a többi járási pártbizottságok sem tétlenkednek. A választási munkát mindenütt helyzetfelmérésnek is tekintették, amely lehetővé tette, hogy a terület problémáit, a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek gondjait, elképzeléseit, javaslatait részletesein megismerjék. A 1959. december 4-én, délután szekerekkel érkeztek új otthonukba Ujfehértóra a tanyai általános iskola diákjai. Bundy Gyula, az újfehértói tanyai iskolák akkori igazgatója faradságot nem ismerve dolgozott. Mint minden új dolog létrehozása, úgy ez az eddig ismeretlen intézmény megszervezése is nehéz feladat elé állította. Egy-két tanyai pedagógus kivételével, a szülők többsége ellenezte. A tanyákon élő szülök és tanítók nem látták és nem értették meg ennek az új intézménynek a jelentőségét, mely a tanyán lakó gyerekek iskolai nevelésében, tanulmányi eredményeinek fejlesztésében lesz jelentős. Aláírásokkal ellátott panaszos leveleket küldtek a felsőbb szerveknek. Nagy nehézségek árán 14 tanulót sikerült beszervezni az új intézménybe. Ez már a magját képezte a tanyai választások lehetővé tették, hogy a pártmunkások és a társadalma aktivisták olyan területekre is eljussanak, amelyeket egyébként kevés, bé látogatnak. Nem is beszélve arról, hogy a családok meglátogatása milyen kitűnő alkalmat adott az egész kötetlen és így az egyes kérdéseket még alaposabban felszínre hozó beszélgetésekre. Az újonnan választott tanácstagok a pártszervezetek, és a népfront aktivistáinak segítségével bevonhatják a lakosságot a járás fejleszté. si programjának megvitatásába is. S a járás lakossága társadalmi munkák szervezésével közvetlenül is részt vehet e tervek egy részének megvalósításában. A tavaszi munkák sok lehetőséget kínálnak az új tanácstagok, a társadalmi munkába most „belekóstolt” új társadalmi aktivisták és természetesen a már évek óta a közösség ügyeit intézők tevékenykedésére. A választási kampány a legtöbb helyen összeesett a zárszámadásokkal. A beszél, getéseken a pártmunkások, társadalmi aktivisták megismerkedtek a termelőszövetkezeti parasztok örömeivel, gondjaival és kívánságaival is. Vétek volna a sok-sok tapasztalatot kihasználatlanul hagyni. A beszélgetésekre vissza kell térni, a javaslatok megvalósítását szorgalmazni kell — ezt követeli meg az a bizalom is, amelyet a választások napján a falusi szavazók százezrei kinyilvánítottak. A jelölő gyűléseken, csoportos beszélgetéseken sok olyan kül- és belpolitikai kérdés került szóba, amelyet — a sürgető tennivaló közepette vagy időhiányban — nem lehetett alaposan megvitatni. Fontos, hogy a megválaszolatlan kérdésekről ne feledkezzenek meg, azokról újra és újra elbeszélgessenek. A választási munka véget ért. Az utóbbi hetekben megnövekedett aktivitást azonban nem ereszthetjük szélnek. A gyűlések részvevői a problémák, a gondok és a javaslatok tömegét — gyakran hosszú töprengésük eredményét — mondták el. Nem maradira tunk adósak a problémák megoldásával, a kérdések megválaszolásával. E nagy és fontos munkát jól segítheti a választások idején kibontakozott tettvágy és lendület. iskolák kollégiumának. Most már a tanulók elhelyezése volt probléma. Az új intézményért lelkesedő igazgató a községi tanács vezetőivel karöltve mindent elkövetett, hogy a szükséges épületet biztosítsák. Mivel lakáshiánnyal küzködött a község, így ennek megoldása sem volt egyszerű. Egy kis épületet tudtak kollégium céljára biztosítani. Az igazgató és egy tanyai tanító éjjel-nappal dolgoztak, hogy minél otthonosabbá tegyék az épületet az új lakók szamára. A gyerekek között voltak olyanok, akik hazaszoKiett szüleikhez. Az igazgatónak, tanítóknak kellett értük menni és visszahozni. A kedves otthon, a szerető bánásmód, a jó koszt lassan megbátorította az új intézmény új lakóit. Azóta nyolc év telt el. Az intézet háromszor költözött, sok nehézségekkel kellett megAlakuló ülését tartotta Csegöldön a községi tanács. Talán nem is volt véletlen, hogy egymás mellett ült a legidősebb és a legfiatalabb tanácstag. Tarca János 27 éves, a helyi termelőszövetkezetben állat, tenyésztő, most választották először tanácstaggá. Szomszédja, Koós János pontosan kétszer annyi idős, a tsz kertészetében dolgozik és megalakulása óta tagja a tanácsnak. A szavazás eredménye ebben a községben százszázalékos volt. A jelöltek, most már tanácstagok teljes egészében élvezik a lakosság bizalmát. Az ő kezükbe tették a falu vezetését, elvárják, hogy ügyesbajos dolgaikat lelkiismeretesen intézzék. Érthető, hogy Tarca János a fiatalok érdeklődésével figyelt minden szóra. Öt a fiatalok választották, tőle várnak segítséget. Hogyan is lett tanácstag? — Öt évet dolgoztam Budapesten a XIV. kerületi garázsban. Jól kerestem, de egyetlen fillért nem tudtam megtakarítani. Két évvel ezelőtt visszajöttem, most a tei-melőszövetkezetben dolgozom. Munkatársaim szeretnek, megbecsülnek. Jócsán László tsz-elnök nem tudja megállni, hogy közbe ne szóljon. — A múltkor odajött hozzám ez a fiú. Azt mondja: Laci bácsi, van húszezer forint megtakarított pénzem, szeretnék lakást építeni. Azt hittem, mindjárt megölelem örömömben. Mert szeretem az igyekvő, szorgalmas embereket Hogyan is képzeli el egy fiatal tanácstag a munkáját? Melyek a legfontosabb feladatok, amiket szeretne megoldani? — Elsősorban a fiatalok képviselőjének érzem magam — folytatja Tarca János, — hiszen én is fiatal vagyok. Szeretném egy kicsit közelebb hozni őket küzdeniük a vezetőknek és növendékeinek egyaránt. Ma már egy volt kastély felújításával és annak építménnyel történő kibővítésével 2 holdnyi területen helyezkedik el a tanyai kollégium. Már nem kell agitálni sem szülőt, sem gyermeket, megértették és megszerették a kollégiumot, sőt a szülők versengenek, hogy gyermekük ne maradjon ki a kollégiumból. 290 lakója van a tanyai kollégiumnak. Sok lehetőséget ad a kollégium diákjai részére kulturális, sporttevékenységük fejlesztésére, a tv-nézés, filmvetítés és rádióhallgatáson kívül biztosított a zenével, a képzőművészettel való foglalkozás, de bekapcsolódhatnak az énekkar, a tánccsoport és színjátszó- csoportok munkájába is Mindezeket a tanyai élet nem tudta biztosítani. A kollégium sokat tesz növendékeinek egészséges egymáshoz. Kollektív életről nálunk nemigen lehet beszélni. Persze ennek is megvan a sajátos oka. A több, mint ezer lakosú községnek nincs kul túrháza. A tanácshoz szomszédságában van a mozi, azonban az is korszerűtlen, inkább csak szükségmegoldás. A fiataloknak nincs hely, ahol összejöhetnének. — Nagyon hiányzik a kullúrház. Úgy érzem, ha az meglenne, sokkal köny- nyebben boldogulhatnánk. A községi tanács elnöke elmondta, hogy már hatszázezer forintot tartalékoltak az építkezésre. Még kel] hozzá egy kis pénzt gyűjteni, aztán indulhat az építkezés. A tanácstagok — ismerve az embereket — biA tavasz érkeztével megkezdődtek megyénkben az útépítések. A legjelentősebb munkák mellett — mint a 4. számú főközlekedési útvonal Ujfehértó előtti átvágása, a Nyírbogdány— Pácin közötti út építése — az ár- és belvíz által megrongált utak helyreállítására összpontosítják az erőket. Főleg a szatmári, beregi utak javítására van nagy szükség. Az itteni munkákra — amelyek már megkezdődtek — összesen mintegy huszonötmillió forintot költenek. Jelenleg Jánkmajtis, Hermánszeg, Cégénydányád. Szamosújlak és Kocsord térségében dolgoznak a Közúti Üzemi Vállalat mun. kásái. Ujfehértó határában megkezdték a földmunkákat azon a hatkilométeres útszakaszon, amelynek elkészülte után a négyes főútvonalon haladó járművek életmódjának kialakítására a napi sokoldalú és rendszeres sportolással és játékokkal. Az intézmény udvarán sportpálya, Kezilao- da-pálya mellett atlétikai sportokra is alkalom nyílik. A fizikai munkára való nevelés sem elhanyagolt feladat a kollégiumban, A fásítás, a kollégium szépítésével járó munkákat a diákok jutalomnak tekintik. A lánytanulók sajátos nőt munkára való nevelése sem hiányzik. Jól működik a kézimunkaszakkör, szabás- varrás sem elhanyagolt munkaterület. Olyan leányokat és fiúkat nevel az intézmény, akik mindenhol megállják helyüket. Ez a fiatal' intézmény a szétszórt településekről iskolázza be növendékeit. Az intézet alapító növendékei közül van már érettségizett, szakmunkás és családanya. Nagy utat tett meg az intézet nyolc év alatt, de ezt csak úgy érhette el, hogy nevelők és szülők összefogtak a tanyai gyerekek nevelése, tanitasa érdekében. Kovács Antal Ujfehértó, Vasvári Pál u. 1. zakódnak: nem lesz hiány a társadalmi munkában. Természetesen sok egyéb probléma van a faluban, mely megoldásra vár. Utak portalanítása. járdaépítés, gazdálkodás a községfejlesztési alappal, és így to_ vább A huszonhét éves fiatalember nagy ambíciót érez magában. Mit is mondhat „útravalóul” a nagy tapasztalattal rendelkező, régi tanácstag, Koós János? — A választók megbíztak Tarca Jánosban, s ezzel a bizalommal nem szabad visszaélni. És amit én a legfontosabbnak tartok: először mindig az emberek érdekeit nézze és csak aztán a magáét. Ha ezt megtartja akkor a választók megelégedésére dolgozik a következő tanácsi ciklusban. elkerülhetik a községei. Hét méter széles utat építenek itt, mindkét oldalon vezető sávokkal — tizenkét millió forint körüli költséggel. Folytatják r Nyírbogdány—Pácin közötti út építését, újabb ötkilométeres szakaszt készítenek el ez évben, jövöre pedig a hiányzó ötkilométeres szakaszt, egészen Nyírbogdányig. A termelőszövetkezetek is egyre több igénnyel jelentkeznek: bekötő Utakat kivannak építtetni. Ez évben tizenegy termelőszövetkezetben mintegy 14 kilométernyi bekötő utat építenek. Elsőként a nyírkátai. bal- sai, nyírbogáti utak építését kezdték meg. A megyeszékhely úthálózatában is több korszerűsítést hajtanak végre. Ezek hosszabb távon is összehangoltak: a villamosközlekedés megszüntetése után autóbuszok bonyolítják majd le a forgalmat. Az utak jelenlegi állapotát javítani szükséges. Ezek közé tartozik a Széchenyi utca is. a város jelenlegi főutcája. A tárgyalások előrehaladottak: elsőként a Szabolcs utea és a Szabadság tér közötti útszakaszt aszfaltoz, nák le, a Szabadság téren megfelelő forgalomszabályozást is megvalósítva. Az útépítők azonban összehangolják az itteni víz-, gáz és szennyvízcsatorna záró miatti útfelbontásokat. s csak azután végzik el a végleges útburkolást. aszfaltozást. Előrehaladottabb állapotban van a nyírszőlősi bekötő út. A három toronyház, az Északi Alközpont mellett mintegy nyolcszáz méter hosszan hat méter széles, pormentesített utat építenek, amelyet június végén adnak át. Ugyancsak i< ütemben halad a Berenát dűlő útépítése a Sóstón. Ez megoldja majd az anyáscsecsemőotthon, és a strand közlekedési gondjait. MitndMeg jegyzés: Szerénység Az Építő és Szerelő Vállalat műszaki munkakör betöltésére mérnököt keresett. Jelentkezett egy fiatalember. Szerény, és jóma. dorú. Diplomáján még alig hogy megszáradt a nyomda- festék. s ennek tudatában igénytelensége nem ismert határt. Csupán azt kérte a vállalat vezetőiétől adjanak 3200 forintos alapfizetést, biztosítsanak számára egy 1000 forintos másodállást, és mivel még nőtlen a lakás ne legyen vaovcbfi két- szcba összkomfortnál. Mekkora szerénység! Népi demokratikus államunk nem költi értelmetlenül azt a több. mint százezer forintot, amikor eoy-egy hasonló mértéktartó fiatal egyetemi tanulmányait finanszírozza Mert gondoljunk csak bele: mi van akkor, ha jeles barátunk szerénység helvett szerénytelen, és az alapbérhez. a másodálláshoz, az összkomfortos lakáshoz meg egy toronyórát is kér táncostól. esetler ka^srinhon forgó vikendházat. Gerge- lyiugornyán a Tiszr-partnn —, nos ha még ezeket is '•»rí, akkor sem túloz Dehát az ÉPS7ER-nél nem értékelik a szerénységet Ajtót mutattak a fiatalembernek. Talán azt gondolják, akinek kicsi az igénye íz már nem is lehet V munkaerő? S. E. kettő a Kemecsei út felöl közelíthető majd meg, körforgóimat "álákítariálö‘"k'i. s parkírozóhely is lesz. A munkával egy-másfél hónap múlva lesznek készen, a főszezonra csaknem teljes egészében megold ód nak a Sóstó közlekedési gondjai. Folytatják az Arany János utca építését egészen a Szarvas utcáig, tervezik a Szarvas utca végén lévő útszűkület megszüntetéséi, a egyben a megrongálódottét helyreállítását.. A Színház utcán a jelenlegi gyalogúidat elbontják, helyette gépkocsiforgalomra is alkalmas átkelőt építenek, s így ösz- szekötik a Színház utcát a Vasgyár utcával. Az új híd ez évben elkészül. M. S. Szovjet— niagvar vízügyi tárt?uiíás !\Tt íréin házán Nemzetközi tárgyalásokat folytattak április 6—7-én Nyíregyházán, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság székhazában Szovjet és magyar vízügyi szakemberek tárgyaltak az árvízvédelmi együttműködésről, a vízhasznosításról, továbbá a Tisza- völgyi nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről. A tárgyaláson részi vevő szovjet küldöttséget K Sz. Hüo- bocsenko ukrán vízügyi miniszterhelyettes. a magyar küldöttséget Szászheiyi Pál az OVF főlgazgató-heh öltésé vezette. Részt vett - munkában Jancsó Gyula. Ft’ső- Ttszavidéki Vízügyi Igazga- •ság igazgató-főmérnöke is. „NÁLUNK TÖRTÉNT“ A Hetet-Ma gyár or szag pályázatára érkezett írás Tanyai kollégium Bogár Ferenc Javul a közlekedés Nyíregyházán Javítják a fontosabb úttesteket — Megoldják Sóstó jobb megközelítését — Újjáépítik a megye árvízrongáha útjait 1967. április 8. S
