Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
A beregi ísz-ek sorsa, jövője Beszélgetés Hegedűs Sándor elvtárssai, a Vásárosnaményi Járási Pártbizottság első titkárával Százezer katasztrális holdon terül él a vásárosnaményi járás. Bereg kötött talaján nagyon mostohák a gazdálkodás viszonyai. 1965. után tavaly is sok volt a csapadék, idén a tél végén pedig a járás területének negyedrésze került víz alá. A mostani felmérések szerint ötvenmilliós a kár a vetésekben a földeken, a házakban és az utakban. Több ezer holdas területet még most sem lehet megmunkálni, 2500 holdon pedig teljesen tönkrement az őszi vetés. Milyen hatással van a szövetkezeti gazdálkodásra ez a természeti csapán, hogyan szilárdulhatnak tovább ilyen körülmények között is a tsz-ek? — erről beszélgettünk Hegedűs Sándor elv- társsal, a Vásárosnaményi Járási Pártbizottság első titkárával. — Hat-hét évvel ezelőtt ha. sonló károkat okozott az időw járás — kezdte a beszélgetést a járási első titkár — mégsem lehet a jelenlegi helyzetet az akkorival összehasonlítani. Most mindennek ellenére bizakodnak az emberek. Bíznak a szövetkezeti életformában. S bár az itteni lakosokat keményebb fából kell faragni, mint a jobb körülmények között élőket, nem hiányzik a tetterő, az elszántság, hogy felvegyék a harcot a természettel. Példa erre, hogy amint lehet rámennek a földre, vasárnapi« igyekeznek pótolni, ami pótolható. Szántanak, vetnek, megteremtik az idei jobb lehetőségek alapját. A szövetkezeti gazdák politikai érettségét bizonyította a tanácsválasztásokon, a tsz-kül- döttválasztásokon, zárszámadó közgyűléseken és a tervtárgyalásokon tanúst, tott magatartása. Valóban a jó gazda módjára vitatták meg a teendőket, nem keseregtek, hanem okos ötletekkel álltak elő. — Én. ezt a párt és a kormány legutóbbi hónapokban hozott helyes intézkedésein kivül annak is tulajdonítom, hogy közvetlen a kapcsolat a tsz-ek vezetői és tagjai közt. Minden problémát — egyéni sérelmet, apró dolgokat, a közös ügyeit, a kifogásokat és a javaslatokat — csoportos gyűléseken beszélnek meg rendszeresen. Előre ismertetik, megvitatják a közgyűlések anyagát, kötetlen, felszabadult légkörben mondják el véleményüket olyanok is, akik ezt eddig soha nem tették. Megbeszélik és elrendezik a bajokat, s a közgyűlés ezután már nyugodtan tárgyalhatja az egészet átfogó kérdéseket. — Ügy tudom, a mostoha természeti körűimé, r.yek, s bizonyos gazdálkodási hibák miatt is az átlagosnál jóval több a gyenge termelőszövetkezet a járásban. — Valóban nem a kivánt színtű a fejlődés, pedig az emberek mind jobban a magukénak érzik a közöst, s kutatják, hogy lehetne jobban. Említettem a természeti okokat. Nagyrészt ebből adódik, hogy 1965-ben tíz, tavaly már tizenhét gyenge tsz volt a járásban a huszonnyolcból. Csak növény- termesztésnél húszmilliós volt a kiesés a tervezettel szemben, nyolcmilliós volt a jövedelemcsökkenés. Ez a' dohány, napraforgó, aprómag és kenyérgabona kieséséből következett be. Jóval magasabbak voltak ilyen körülmények között a termelési költségek is. — Tettek-e a lehetőségekhez képest hathatós intézkedéseket? — Már a pártvezetőségek újjáválasztásánál megkülönböztetett módon segítettük, hogy a gyenge tsz-eknek a helyszínen adjon segítséget, tanácsot a járási párt,-tanácsi, tömegszervezeti vezető gárda egy-egy tagja. Most három-hat napig tartózkodik ott minden patronáns. Havonta kétszer egésznapos képzésre hívjuk a tsz-párt- titkárokat, ahol a pártmunka új stílusáról, a vezetés módszereiről beszélgetünk, hogy a pártmunka ne csak szólam legyen, kamatozzék a mindennapi munkában. Idén hat szövetkezetben választottak új elnököt. Felkészültebb, felelősségteljesebb, a tagság bizalmát jobban élvező emberek kerültek a vezetésbe. Sajnos, még most is kevés a jó szakember. Beregbe nem könnyen jönnek máshonnan, hiszen a kulturális-kommunális ellá. tpttság és a városoktól való távolság miatt sók mindent kell nélkülözniük. Szövetkezeteink jíedig nem Sajnálják az áldozatokat: sok fiatalnak adnak ösztöndfjat, lakást. Nagy eredmény, hogy Má- rokpapiban már egyetemet végzett házaspár látja el a főagronómusl és főállattenyésztői posztot, s három gyenge tsz-ünkbe — Gem- zsébe, Mátyusba, Tiszakere- csenybe — is agrármérnököket sikerült szerezni. — Melyek a járási pártbizottság szerint azok a területek, ahol gyors változásra van szükség? — Hármat említek, mind egyformán fontos és együtt: a vízrendezés, a savanyú talajok megjavítása és az állat- tenyésztés fejlesztése. Fel keli készülnünk aszályos időre is víztárolók építésével csőkutas öntözéssel, hiszen egész Bereg alatt kimeríthetetlen bőségű a víz, olcsó a kivétel, nagy a hozam. Csapadékos időjárásnál — mint mostanában Is — nagy gond a víz elvezetése. Tsz-eink tavaly is 130 kilométeren építettek csatornát, de mindez kevés, hiszen a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó csatornákat nem tisztítják, mélyítik, elhanyagolják, a vizet nem vezeti le megfelelően. A járásban működő két szivattyúház teljesítménye is minimális. Készítettünk egy vízrendezési tervet. Sürgős lenne a megvalósítása, 32 millió forint kellene hozzá. Hogy menynyire megérné, azt mutatja az idei kár nagysága is. E nélkül ki vagyunk szolgáltatva a természetnek. A talajjavítás másik égető gondunk. A meszezéssel javított talaj csak öt-hal évig jó, aztán újra kell kezelni 18 000 hold javítására lenne szükség állandóan, ezzel szemben a lehetőség évente mindössze 1000—1200 holdra terjed. Istálló és zöldtrágyával a terület csak 15 százalékát tudjuk leszórni — ez is nagyon kevés. Növelése a zöldtrágyázástól és az állattenyésztés fejlesztéstől függ. A gödöllői egyetem segítségével elkészült a járás távlati mezőgazdasági terve. Ahhoz, hogy az állattenyésztést fokozzuk, sok minden kell. A zöldtrágyázáson kívül a műtrágya ésszerűbb és gazdaságosabb felhasználása, a takarmányterületek növelése és minőségi javítása. Azon dolgozunk, hogy a járás termelje meg a saját takarmányszükségletét. A szántóterület közel negyedrészén pillangós takarmányt vetünk, öt szövetkezetben villany- pásztoros legeltetést vezetünk be, szakaszos legeltetést honosítunk meg, az ab- raktakarmány növelését vegyszeres gyomirtással segítjük elő. Bereg hagyománya a szarvasmarha-tenyésztés. Legújabb felméréseink mutatják: nem lehetünk elégedettek a fejlődéssel, különösen nem a közös állományéval. A javuláshoz még a férőhelyeket is növelnünk kell. Súlyosan érint minket a beruházások alacsony szintje, túlnyomórészt nálunk találhatók a szerfás istállók, amelyekben ma már nem le. hét nagyüzemi állattenyésztés fejlesztéséről beszélni. Igaz, az állattenyésztésre az árintézkedések Is ösztönöznek, de nagyobb mértékű támogatás híján építkez.ni nem lehet. Egyelőre még ott tartunk, hogy a pénzbenl munkadíjazás alapjai előteremtésénél is sok a probléma, a tizenkét ilyen tsz Májustó! októberig Nem hallgattam semmi narasztalásra. Bajos lenne na már megmondani hon- ían, mi módon kerítették issze szüleimék a szatmári újból a fővárosig szóló oor- sos vasúti jegy árát és azon- :elül némi zsebpénzt elhe- yezkedésemig. De szegényen ütünk, gondoltam, más lesz i gyárban. Apám nem kísért ki az illomásra, harmados kuker -icát ment vetni a nagylányokkal. Anyám, meg két sisebb testvérem törölte csak i szemét, amikor elindult velem a vonat. Aztán elmaradt apró házaival, lombosodé kert- és utcafáival a falu. A legszebb hónap eleje volt: május. Két, korábban elment cimborával, Láposi Bélával és Veres Károllyal előre leleveleztem, hogy én is utá" nuk indulok, számitsanas rám. Címük alapján a Nyugatiból Újpestre mentem ahol kérdezősködéssel rátaláltam a Liszt Ferenc utcáin a 4-es számú házra. Az ismerős fiúk estére tértek haza, szállásukra. Addigra én is megegyeztem a pia- cozó kofa főbérlő nővel, hogy a szerencsére még üres egy vaságyért heti három pengőt fizetek. Mert a szobában pontosan fél tucat ágy sorakozott: hármat fia- tai székely házaspárok béreltek, kettőt pedig a fa" lumbeli fiúk. Másnap reggel együtt mentem a cimborákkal a gyárhoz. Mindketten egy helyen dolgoztak: a Lázát és Offner Vegyészeti RT- ben. Hanem a vaskapun függő tábla nagyon megdöbbentett: ..Munkásfelvétel nincs”) A fiúk mentegetődz- tek, hogy nem tehetnek róla. Ök is nehezen kaptak helybe. Sajnálják, hogy így van. Tanácsolták: menjek más gyárakhoz, hátha felvesznek valamelyikbe. Jó délig járkáltam. Farkas éhségig eljutottam, felvételhez azonban sehol. Következő n fi hajnalban indultam. Még vékony sugár ujjai látszottak csak a közül csak négy ad pénzt tagjainak saját erőből. Nagy gond az előlegezés is. — Milyennek ítéli meg a gyenge szövetkezetek helyzetét az önállóság fokozásával, a jövőre életbe lépő új gazdaság- irányítási rendszer körülményei között? — Erre nekünk fokozottan fel kell készülnünk. Elsősorban az ottani pártszervezetek további erősítésével. Mái idén I960 feladataiban kell sok területen gondolkoznunk. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyenge tsz-ünk csatlakozzon a területi szövetséghez, hiszen nekik még nagyobb szükségük van érdekeik — a szükségletre valc termelés és a kedvező piac- adta előnyökre, mint a nagyobb, erősebb tsz-eknek. Az idei tervezésnél már jelentkezett az önállóság. Jó vonása volt, hogy az állat- tenyésztést — különösen a gyors hasznot hajtó kisállat- tenyésztést — igyekeznek fejleszteni. Kilenc tsz-ünk és a MÉK társulásából létrejön egy közös vállalkozás, amely először zöldség és gyümölcsszárítást, később szeszfeldolgozást és palacko-1 zást is végez. Több szövetkezet jelentette be igényét városi árusítóhelyre. Az önállósági törekvéseknek azonban negatív vonásait is tapasztalni. Egyrészt a kevésbé munkaigényes (és természetesen kevésbé jövedelmező) növények termesztését szorgalmazzák, másrészt magasabb prémiumot akarnak adni. mint tavaly. Ez nem a közös erősítésének ügyét szolgálja, ezért az egyénnek sem jó. — Miben látja még a megszilárdítás lehetőségeit? —■Most az a döntése a járási párt vb-nek, hogy minden erőt a tavaszi munka végzésére, találkozott a tagság egyetértésével, s ez a legbiztatóbb a holnap kilátásait illetően. Gépeket csoportosítunk át, úgy keli dolgoznunk, hogy idejében a földön legyen a műtrágya, elvégezzük a szántási vetést. Állandóan két műszakban dolgozzanak a gépek. Kezdeményezzük • vetésben élenjárók külön jutalmazását. Ha ezt az évet jól dolgozzuk végig, s az időjárás is kedvez — kilábalunk a gondokból. Akkor pedig, ha a fent említett segítséget megadják az illetékes felsőbb szervek, távlatokban is rendeződik a Bereg további sorsa, megnyílik az út a gyors fejlődéshez. K. J. Biró István komplexbrigádja előregyártott elemekből födémezi a Sóstón épülő szociális otthon „A” épületét. Hammel J. felvétele Tervek ßuftossal Nvíresrt háza városligete Szabályozzák a „tavakat“ Sétányok, sporttelep, fásítás Lebontják az egészségtelen lakásokat A városi tanácstagi jelölőgyűléseken szám szerint 321 közérdekű bejelentés, javaslat, észrevétel hangzott el. Közülük ezúttal egyet szeretnénk kiemelni. A Bújtoson lakó családok nevében kérdezték: mi lesz a városrész sorsa? Szeretnék ismerni a távlati elképzeléseket, hiszen azok alapján történhetnek a közművesítéseit, csatornázások, a járulékos és kapcsolódó beruházások. A lakosok ugyanis most azt érzik, hogy városrészük „mostohagyermek”, nem foglalkoznak vele any- nyit, amennyit megérdemelne. Valószínű, hogy megvan ez az érzés, azonban a tények egészen mást mutatnak. A Bújtos rendkívül rossz talajviszonyai miatt mint lakóterület, elpbb- utóbb megszűnik. A talajvíz magasán áll, nem is kell kiadós esőnek lenni ahhoz, hogy egyes udvarokban akár csónakázni lehessen. Az agyagos talaj miatt valamikor ezen a részen téglagyár üzemelt, s a kitermelt föld helyén számtalan, apró tavacska található. A tavaszi esőzések után számos bejelentés érkezik a tanácshoz erősen megrongálódott, vagy összedőlni készülő lakásokról. Ismerve a talajviszonyokat, a városi tanács már hosszú évek óta nem ad kj építési engedélyeket. Ha egy ház összedől, ugyanott, újra nem építhető fel. A Bújtos sorsának rendezésére az első lépéseket már kelő Napnak, amikor megállapodtam az egyik gyár előtt, amelyik kapujáról hiányzott az a bizonyos table Körülöttem azonban evyre nőtt a felvételre várakozók tömege. Rám összehúzott szemmel, látható bosszúsággal néztek: kiríttam csizmanadrágommal, bakancsommal a tömegből. Amikor pedig aranyozott szegélyt mutató sapkájával kinyitotta a portás a kiskaput és közölte, hogy tíz-tizenöt felvétel van csupán, elevenen akart eltaposni a tülekedő tömeg. Lányok sikoltoztak, meglett férfiak acsarkodtak, asszonyok jajgattak. Elrémültem én onnan. Majdnem három hét telt így el, fillér kereset nélkül. Már vagy húsz pengővel tartoztam a cimboráknak s egy heti elmaradó bérrel a vaságyért. Pedig igazán szűkösen bántam a zsebpénzzel. Végre egy régi gyár átalakításánál jutottam munkához, az újpesti Duna-parton. A pesti munkásoknak deszkatáskájuk volt, azt bontották ki reggelizéskor, ebédkor. Mi, vidékiek pedig rohantunk a rövid szünetekben a Megyeri út sarkára a hentesüzletbe, a zöldségesboltba liptói túróért, fekete hurkáért, meggyért, barackért. Csupa olcsóságért így mindennap. Egy teljes hétre tizennyolc pengőt kerestem. Mikorra elrendeztem belőle a tartozást, az ágybért meg a vasárnapi kosztot, szinte semmi nem maradt. Közben egyre jobban nyűtt rólam a ruha, kopott a bakancs. Más munkaalkalmak után jártam. A Váci utcai Siemens Művek, majd a Csa- varárugyár következett. Előbbiben a felvétel után mindjárt három nappal, utóbbiban másfél hét múlva közölték, hogy anyaghiány miatt nem tudnak tovább alkalmazni. Ismét Újpesten az Anker Művek Fémkohászati RT-hez kerültem. Irtózatosan nehéz volt a munka. Elkövetkezett egy szombat délután, amikor elmentem a Telekire, az ócskára. hogy valamire való ruha- és lábbelifélét vegyek. Na másnap a zakó jobb ujjának könyöke szabályszerűen szét- feslett. A cipővel pedig délutánra gyűlt meg a bajom, mikorra a repedéseiből kihullott a beléjük tömött boksz. (Vagy inkább szurok?) Olyan repecsessé, töredezetté vált az alaposan kiszolgált holmi, hogy — ha van ilyen — talán az irántam való irgalom nem engedte teljesen szétszakadozni. Hétfőn egy csoportunkat — a legkésőbben felvettekel — behivattak a személyzeti irodába, ahol tudtunkra adták: létszám felett vagyunk nem tudnak tovább munkát adni. Levelet se írtam hazakészülődésemről. Anyám csak azon sopánkodott. hogy májustól októberig elpocsékoltam a drága időt. Nem vittem semmire. Sőt az is odaveszett, lenyűtt rólam, amiben elmentem. A pótlása meg, szerinte nem ért meg egyetlen pengőt. Asztalos Bálint az elmúlt évben megtették, összenyitották a kis tavakat, hogy a vízszinteket szabályozni tudják. A Felső- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ez évben egy zsil j>- rendszert tervez, melyek segítségével a vízszintszabályozás sokkal tökéletesebben történhet, sőt. a kis tavak egy része teljesen lecsapolható. A zsiliprendszer ez évben elkészül. Ugyanakkor a városi tanács megbízta az ÉM. várostervezési osztályát, hogy készítsék el a Bújtos részletes rendezési tervét. A VÄTERV 1968-ban . már kész tervdokumentációt szállít, s ezután megkezdődhet a rendezés Természetesen á tervek elkészítésénél is az a tény az irányadó, hogy a Bújtos, mint lakóterület megszűnik, és helyette városligetet készítenek. Az épületek szanálását részben elvégzi a természet, a talajvíz, de a részletes tervek elkészítése után elképzelhető, hogy nagyobb arányú lebóritásokia is sor kerül. Mindez a város anyagi erejétől függően történhet, tehát nem megy máról holnapra. A kialakítandó városliget viszont kellemes pihenést, jó szórakozást biztosíthat a lakosságnak, s ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a városközpont tőszomszédságában készül. Az elképzelés szerint néhány nagyobb tavat meg hagynak, vízét szabályozzák, körülötte sétányokat építenek, padokat helyeznek el. Ugyanakkor az egész területet fásítják, parkosítják. Olyan javaslat is elhangzott — s nem -js alaptalanul, — hogy kapjon helyet a Bújtoson néhány sportlétesítmény. Elsősorban tenisz, röplabdapályákra gondoltak, melyek nem foglalnak el nagy helyet és jól illeszkedhetnek a városliget összképéhez. .Mindezek a tervek, elképzelések indokolják, hogy a város nagyobb beruházásokat nem végezhet a Bújtoson. Elsősorban csatornázásokról, egyébb közművesítésről, utak. járdák építéséről van szó. A városliget megvalósítása azonban a sok lakóépület miatt hosszadalmas munka lesz. De a megvalósításának elkezdésére is csak a részletes rendezési tervek leszállítása után kerülhet sor. Bogár Ferenc
