Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

Megy ci kulturális nagyaktíva Nyíregyházán Óvári Miklós, az MSZMP KB kulturális osztályvezetője tartott vitaindítót Megyei kulturális nagy­aktívát tartottak április 28-án Nyíregyházán a Jó­zsef Attila Megyei Művelő­dési Ház nagytermében. Mintegy négyszáz oktatási, népművelési dolgozó, párt­munkás vett részt a tanács­kozáson, melyet dr. Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitott meg. Emlékeztetett azokra a fő feladatokra, melyeket e párt IX. kongresszusa tűzött az ország népe elé. Ideológiai és kulturális életünk kérdéseiről Óvári Miklós elvtárs, az MSZMP KB tudományos közoktatá­si és kulturális osztályának vezetője tartott előadást. Bevezetőjében elmondotta, — mint ismeretes — a IX. pártkongresszus az eddigi helyes politika folytatása mellett döntött, ez vonatko­zik az ideológiai, kulturális munka tartalmára, módsze­reire is. Országunk, jelentős gazda­sági átalakulás előtt áll, s ez felvet számos ideológiai problémát ja — Nem elég ha csak gaz­dasági intézkedéseket ho­zunk, számolni szükséges e lépések ideológiai kihatásai­val, amelyek az emberek gondolkodásában, állásfog­lalásaiban jutnak kifejezés­re. Találkozunk olyan aggá­lyokkal, vajon a fokozott •anyagi érdekeltség elve nem ad talajt a kispolgári gon­dolkodásnak. Mit válaszol­hatunk erre? Azt, hogy ez az aggály nem jogos, hisz az új gazdasági reform, mely anyagilag fokozottan érdekeltté teszi a dolgozókat a termelésben, éppen azt juttatja kifejezésre: aki töb­bet ad a társadalomnak, jobban dolgozik, részesedjék jobban az anyagi javakból Ez jó az egyénnek, jó a tár-_ sadalomnak, ettől még sen­ki nem válik kispolgárrá Az anyagi érdekeltség el­vének és gyakorlati problé­máinak vizsgálata után, az előadó a szocialista hazafi- ságra való neveléssel fog­lalkozott. Ez sem új Vonás a párt Ideológiai, kulturális munkájában, de szükséges újra meg újra leszűrni a tar pasztalatokat, megvitatni a problémákat A szocialista hazafiságra nevelés lényeges politikai feladat hisz fontos erőforrás a mindennapi épí­tő munkában. Tennivaló akad, ma még nem egyfor­mán világos mindenki szá­mára hogyan függ össze nemzeti múltunk haladó ha­gyományainak ápolása jele­nünkkel. A szocialista ha- zafiságnak szerves része nemzeti múltunk megbecsü­lése, a szabadságharcos és • forradalmi hagyományok méltó ápolása. — Napjainkban az is hozzátartozik a hazafiság fogalmához, hogy nemzeti múltunk megbecsülése mel-l * ** lett, mit teszünk jelenleg a hazáért, az előrehaladásért mely egyet jelent a szocia­lizmus építésében való rész­vétellel. Mint Ideológiai problémá­val foglalkozott a valláso' dolgozók és a párt, valamint a vallás és a marxizmus vi­szonyával. Hangsúlyozta: a párt szövetségi politikája abban a tekintetben is vál­tozatlan, hogy a vallásos dolgozókat továbbra is segí­tőtársaknak tekintjük a szo­cializmus építésében. A val­lásos dolgozók jól együttmű­ködnek az építőmunka min­den fontos feladatában. A mérce itt is az, ki mit tesz a társadalom előbbrehaladá- sáért, milyen munkát végez, eszerint ítélik meg az embe­reket. Ez természetesen nem jelent megbékélést a vallás. Sal, mint ideológiával, amely összeegyeztethetetlen a tu­dományos Világnézettel, a materializmussal. Éppen ezért politikai szövetségre törekszünk a vallásos töme­gekkel, de továbbra is foly­tatjuk az ideológiai küzdel­met az idealista világnézet ellen. Mindezt olyan módsze­rekkel, hogy az ne zavarja a ténylegesen meglévő poli­tikai szövetséget. A következőkben a kultu­rális élet néhány területével foglalkozott a Központi Bi­zottság osztályvezetője: kie­melte a tudomány nagyobb szerepét, hatókörét a társa­dalom további építésében. A közoktatási feladatok kö­zül az oktatási reform meg­valósításának tapasztalatait, problémáit összegezte. A re­form alapelveinek helyessé­gét az élet igazolta. Ha van­nak problémák, jogos pana­szok, mert vannak — azok a megvalósításból adódnak. Közoktatásunk eddigi ered­ményei miatt nem kell szé­gyenkezni, az általános isko­la, a továbbtanulás, a fel­nőttek továbbképzése szem­pontjából magunk mögött hagytunk számos európai országot. Gondjaink is van­nak, jobban össze kell egyeztetni a társadalmi és az egyéni szempontokat a továbbtanuló fiatalok és a társadalom érdekében. — A helyesebb arányok kialakításával van a baj — folytatta az előadó — egyel iskolatípusokra, szakokra többszörös a túljelentkezés, a kitűnőket sem tudják tel­jes létszámmal felvenni, má­sutt a közepesek is bejutnak a felsőfokú oktatási intéz­ményekbe. Nagyobb gondot kell fordítani a pályaválasz­tásra, felmérve a társadalom szükségleteit már a jelentke­zések előtt irányítani kell a tanulók érdeklődését, pá­lyaválasztását. Befejezésül Óvári elvtárs a kulturális élet olyan új, korszerű eszközeinek térhó­dításáról szólt, mint a tele­vízió. Arról a megnöveke­dett közérdeklődésről, mely a művészeti, irodalmi alker tások iránt megnyilvánul, s melyek szerepének helyes megítélésében sok munka vár az ideológiai és a kultu­rális élet munkásaira. A kulturális munka nem vonatkoztatható el a párt általános politikai feladatai­tól, akkor mondható ered­ményesnek, ha termékenyen segíti a párt, az ország előtt álló fontos feladatokat, a szocializmus teljes felépí­tését. Az előadást vita követte, mélyben megyénk kulturális, ideológiai problémáiról, fel­adatairól szóltak a részve­vők. Jó ütemben halad a nyíregyházi ßl 0 személyes fflmszin- 1 áz építkezése a Lenin téren. Képünkön: Nagy András brigádjának tagjai — Térjék József, Gavallér József és De­ák Zoltán — a vasbeton elemekét szerelik. Foto: Hammel József B Amulatos az őnural­** mám, az akaraterőm — tudom, tudom — hiúság, mégis naphosszat elgyönyör­ködöm magamban. Hát nem? Pokoli gyötrel­meket állattak ki velem, több hétig kivontak a forga­lomból, tablettákkal gyömö­szöltek, bőröm át, meg átlyuggatták az injekciós tűkkel — és mégis, mégis — győzött a férfiúi erény! S akkor még a lelki gyömö- szölés, a fejem majd szét pattant a hallott zsolozsmák­tól! — éreztem, ha kikerü­lök, könnyen más ember le­hetek. Plusz útravalóval is ellát­tak — zsebeim telerakták pasztillákkal s mondták — ha jön a kísértés, zsuppsz égyet bele a számba s er­nyedten fordulok vissza a kocsmaajtóból. Borzongva hallgattam a JBvómröl festett képet — mi­dőn búcsúztattak az elvonó kúráról, létezik, létezik, hogy ennyire átalakítsanak? Még egy könyvecskéi is kaptam, amely kimutatta, hogy a víz­ivók könnyen elérhetik a száz évet, s többnyire makk egészségesen hunynak el, akár a villamos alatt, akár az ágyban szusszannak Utolsót. És valami rémes — mit tettek velem, óh mit tettek, már az első kocsma előtt felfordult a gyomrom. Min­den gyógyszer, melléktermék elfogyasztása nélkül — döb­bentem meredten a cégtáb­la feliratára: Bor, sör, pá­linka. Semmi hatás. Rázott az undor s még a küszöbön fekvő hajdani sorstársam sem birt vonzerővel — pe­dig istenem, hányszor foglal­tam el magam is ezt a pózt Percek alatt tíz évet öre­gedtem, sötét holló hajam galambőszre váltott — megvert ebként kullogtam tovább. Mi lesz velem? Mi lesz velem? — dőltem egy Vil­lanyoszlopnak. Hallottam, amint a hátam mögött ösz- szesúgnak: — Nézd a részeg diszna­ját! Megvonaglottam — óh balga, nem tudom, kik — méltatlant jutalmaztak a kitüntető jelzővel! De tovább kellett vánszo­rognom — várt az édes ott­hon, parádi víz, tej, yog­hurt, s asszonyom a házsár- tos nyelvével! Akinek az egészet köszönhetem — ha ő nincs, máig sem józanodom ki. Bús utam a Három Fehér Egér előtt vitt el — itt egyszer összetörtem a beren­dezést. Nekem meg a fejem csinálták szét — valamiért valamit, régi szép idők — Épül a Nyíregyházi megyei Kórház új reumatológiai pavilonja — a hatvanmillió« beruházás egyik létesítménye. Előtérben: Vakály Mihály, Bárány Sándor, Kertész Fe­renc kubikosok dolgoznak. Hammel József felvétele Jánd — az öregek faluja Kilenc Toldi Miklós — Négy folyó völgyében Kevés faluban dicseked­hetnek olyan magas élet­korral emberek, mint a négy folyó — a Tisza, Szamos, Kraszna, Túr — közelé­ben fekvő Jándon. Az 1020 lakosú településre ráillik az elnevezés: az öregek faluja. Horsai Ede helybeli refor­mátus lelkész, aki különös érdeklődéssel foglalkozik a hosszú élet titkainak ku­tatásával, kimutatta: az alig ezernél több lakos között 94-en túl vannak a 70. életévükön, 21-en pedig meghaladták a 80 évet. Kiima, életmód, gondoskodás Id. Koncz Gábor, özvegy Mándi Miklósné, id. Toldi István, özvegy Lénárt Ist­vánná, Szarka Bertalan, id. Mándi István, özv. Vasas Józsefné és özvegy Simon- Károlyné közel vannak a 90 évhez, özvegy Tóth Sándor- nét — aki soha nem volt orvos kézben — 102 éves korában temették el. Jánd csaknem 14—15 százaléka hetven éven felüli idős em­ber. Tudományos kutatáso­kat még nem végeztek eb­ben a — mondhatjuk — Európa egyik „legöregebb” falujában. A helyiek a jó klímának, az egészséges életmódnak és annak tulaj­donítják a magas életkort, hogy a fiatalok nagyon kí­mélik az idősebbeket a ne­héz munkától. E népi meg­figyelést még azzal kell kie­gészíteni, hogy az utóbbi 20 évben lényegesen keve­sebb erőkifejtést kíván meg a paraszti munka, a gyógy­kezelés természetessé vált, s az egyedül maradt paraszt- emberek — mint a 89 éves id. Koncz Gábor — gondozást kaprtak a szociális ottho­nokban. Érdekessége a fa­és nyúltam a tabletták felé. Kellett, mert valaki rámkö­szönt. — Krucsirek koma, négy kilós lányom született, erre csak iszol velem egyet. A kezem szerettem volna leverni, a tabletta már a gégémet reszelte — pokoli, hogy elgyá.vult,am. Amaz le­gyintett, vérvörösbe borul- tan léptem el megszégyenü- lésem színhelyéről. Reszket­tem az önvádtól — velem, velem történik mindez? Aki demizsonból itta a pálinkát? Velem, aki fogadásból har­minc korsó sörrel locsoltam kétkiló fokhagymás kol­bászt? Szégyen, nem szégyen könnyes lett a szemem, s hirtelen vad eltökéltség fo­gott el. A Szerlik-féle ka­csafarmhoz értem — dönte ni, egy pillanat müve voll — a récék lelkesen kap- dosták be a tablettákat! Nem híábd ostoba baromfik nincs bennük semmi önura­lom. Akaraterő! S a többi már drámai gyors egymásutánban zajlott lunak, hogy a családok többsége Toldi, jelenleg ki­lenc Toldi Miklóst ismernek. Ki gondolná, hogy né­met, lengyel, cseh, holland, szovjet és más országok tu­ristái, látogatásra érkező külföldiek is felkeresik Ján- dot. Különösen élénk a kapcsolat a Német Demok­ratikus Köztársaság egyes városaival, községeivel: rendszeresen érkeznek ven­dégek Kari—Marx—Stadt- ból, Haliéból, munkások mérnökök kötöttek először levélben, majd személyesen barátságot a jándi paraszt­családokkal. Egy hónap alatt 30—40 levelet továbbit a posta Európa számos or­szágából, de főként a szom szédos testvéri országokból. A családok csere formájá­ban oldják meg egymás üdültetését. Nyáron hajóki­rándulásra viszik a vendé­Tanácstagi fogadóórákon a lakosság sokszor észrevéte­lezte, hogy elavultak, kor­szerűtlenek Nyíregyháza főbb útvonalai. Különösen vohatkozott ez a Bethlen utcáraj Egyház utcára és annak Kálvin téri folytatá­sára. A városi tanács éppen a közérdekű bejelentések alapján ez évben községfej­lesztési alappal együtt közel másfél millió forintot for­dít az utcák korszerűsítésé­re. A munka több helyen már meg is kezdődött. Há­le! Pepi bácsi, a Mákos ré­tes pincére ismerte, tudta, honnan jöttem, kérdően né­zett rám s meg is szólalt: — Birslét? Málnát? Utast? — Te, te — mondtam ne­ki — vigyázz a tréfával! Azt hiszitek, le lehet engem csak j úgy egyszerűen teperni! Duplán a szokottat! Elismerően mért végig! — micsoda akaraterő izzóit te­kintetében. Ja — félliter borba deci kisüsti s az egész pofoncsapva egy kis családi­val! És ezt duplán! Aztán újra duplán! És megint dup­lán! Semmi csoda, hogy még aznap este a kijózanítóban ébredtem fel — a doktor ré­gi ismerősnek kijáró tiszte­lettel üdvözölt: — Na, részeg disznó, is­mét körünkben? Boldogan mosolyogtam — hazaértem! Duzzadt bennem a lebírhatatlan akaraterő, a tettvágy! Halleluja, legyőz­tem önmagam! Igen, igen! Majd pont velem fognak holmi elvonókúrák kibabrál­ni... Nagy &. József geket, megmutatják a kör­nyék műemlékeit, neveze­tességeit. Az öregedés titka Jánd, ahová a középkort háborúk, a folyók, a termé­szetes bástyák miatt nemigen jutottak el — érdekes etni­kai. néprajzi — esetleg élet­tani meglepetéseket tartogat fnind a hazai, mind a kül­földi szakembereknek, turis­táknak. Talán nem lenne haszon­talan kapcsolatot keresni az élet meghosszabbításán, az öregedés ellenszerét ke­reső bukaresti tudományos intézettel, s onnan is meg­hívni kutatókat. Segíteni megfejteni az öregedés sok évezredes titkát — a ma élők javára. Páll Géza rom méter széles, korszerű járda készül a Bethlen Gá­bor utcán. A munkát a za­vartalan forgalom biztosítá­sa érdekében szakaszosan Végzik. A bal oldalon a kö­vezet felszedésével már a Szabolcs utcáig készeit, közben haladnak a betono­zok is. A tervek szerint végleges burkolatot, kap a« utcának a Rózsika cukrász­da és a Zrínyi utca közötti szakasza is. Azonban addig nem kezdenek hozzá, amíg a „vasalóházat” le nein bontják és a helyére kerü­lő épületet fel nem húzzák. Az erőgépek, különböző csa­tornázások úgyis tönkreten­nék. A vele szemben lévő oldal viszont még ez év ben megkapja a korszerű burkolatot. Hasonlóképpen jól halad a munka az Egyház Utcán és a Kálvin tér nyugati ol­dalán. A közérdekű beje­lentések azonban ennél sok­kal több járdát említenek. Ezért még az idén elkészí­tik a burkolatot az Arany János utcán a Petőfi tér és a Jósa András utca kö­zötti részen. Ezenkívül mintegy 390 négyzetméter­nyi területen betonlappal felújítják a Szarvas utcái a Kereszt utca és a Csipke köz között. Minden elavult, korszerűt­len járda felújítása ez év­ben nem lehetséges. Azon­ban a városi tanácson fi­gyelembe vették a közérde­kű javaslatokat, melyek alapját képezik a tanács következő négyéves munká­jának. A fontossági sor­rendet figyelembe véve minden évben tetemes ösz- szeget költenek majd az utcák korszerűsítésére. (b. fc» A közérdekű be e entések alapján Másfél millió a járdakotszerűsítésre Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents