Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

MEGJEGYZÉSEK: „Korszerűen44 A Vöröshadsereg útja elején van m IS-as számú háztar­tási bolt és tőszomszédságában a 2-es számú zöldségbolt Mindkét boltot az elmúlt évben építették át korszerűsí­tették és új berendezéssel látták el. A háztartási önkiszolgáló bolt lett A város központjában lévő mindkét bolt igen nagy for­galmat bonyolít le, s dolgozóiknak jogos a panaszuk, hogy nincs meg a tisztálkodási lehetőségük, mert nincs vizük. Amikor több tízezer forintos költséggel korszerűsítették ezeket az üzleteket, mindent megépítettek, csak éppen a vi­zet nem vezettették be. A háztartási boltnak van egy mosdófülkéje és a melegí­téshez szükséges gázboylert is felszerelték hozzá. A kótaji vízmű vezetéke a bolt mellett húzódik, a magánházak többsé­gébe már be is vezették a vizet De a bolt dolgozói a szomszédos házakból vederben hord­ják a vizet kézmosáshoz. A tisztiorvosi hivatal több ízben megállapította, hogy a háztartási boltban egészségügyi szempontból feltétlenül fon­tos a vízvezeték. Festékkel, különböző mérgekkel dolgoznak, percenként szükséges a kézmosás. Legutóbb a tisztiorvos ezt jegyzőkönyvben is megállapította. Mégsem történt semmi. A mellette lévő zöldségboltban ugyanaz a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ebben a helyiségben a dolgozóknak csak egy lavór áll rendelkezésükre, — víz nélkül. Pedig sá­ros, poros zöldségfélékkel dolgoznak, de mellettük mérik a savanyított káposztát, a rizskását, a babot és más élelmisze­reket. A két vállalatnak nem jelenthet különösebb anyagi gon­dot a kérdéses boltok vízellátása. De még ha úgyis volna? Milyen korszerűsítés az, ahol a legalapvetőbb egészségügyi követelmény hiányzik? Farkas Pál Nyolcvan lakás várja a fényt Három egymással határos település —- Kemeqse Kör- mendy tanya, Nyirtura Liba-bokor, Nyíregyháza Hadobás sor —- nyolcvan lakása, középületei jutottak villanyhoz, illetve egyelőre csak villamos vezetékhez. A TITÁSZ 677 ezer fo­rintos költséggel elkészítette e három tanyatelepülés villa­mos vezetékét, s március 28-án megtartotta itt a műszaki át­adást A rendelkezések értelmében a TITÁSZ azonban addig nem adhat áramot, míg a három tanyai település tanácsai összesen 120 ezer forintos hozzájárulást nem fizetnek be. Nyolcvan fogyasztó várja a három tanyán a fényt, amely egy hónapja kigyulhatott volna. Pénzzel mérhető kár ebből a késlekedésből persze nem származik. De nem volna szebb, ha a tanácsok megértenék nyolcvan család türelmetlenségét? Szilágyi Szabolcs Szükség és „üzlet44 Bemutatták a legkorszerűbb burgonyaűltetési módszert a Gyula tanyai Kísérleti Gazdaságban. A módszer valóban korszerű. a gépek is azok voltak. Az állami gazdaságok az új módszerrel ültették el több ezer holdon burgonyájukat. Ál­talában minden elismerésre méltó, csupán egyetlen dolog, ami gondolkozásra késztet. Az új módszernél a bakhát ki­képzéséhez, a biztonságos vegyszerezés elvégzéséhez hálóbo­ronára lenne szükség. A bemutatón és a gyakorlatban is e borona hiányában láncokból, zsákokból eszkábált „valamit” alkalmaztak. A robinzoni eszköz a célnak megfelelő volt. s ha nem is biztosított minőségi munkát, a bakhátak simák, egyenletesek lettek. Minden esetre a naturális gazdálkodásra emlékeztető munkagéptartozék néhány igen fontos kérdés felvetését in­dokolja; Miért nem lehet hálóboronát beszerezni az AGROKER­nél? Mert nincs. Nem gyárt a hazai ipar. külföldről pedig nem rendeltek. Túlzás és luxus lenne külföldről rendelni ezt a munkaeszközt De miért nem gyárt a hazai ipar háióborppát? Erre már nehéz válaszolni. Csupán egy biztos; számos mezőgazdasági gépgyártó üzem van az országban. A megyé­ben is akad. A mezőgazdasági gépgyártó üzemeknél pedig, — mint a példa is bizonyítja — nem minden esetben a me­zőgazdaságban szükséges gépek, munkaeszközök gyártását szorgalmazzák. Pedig az említett hálóborona azonkívül, hogy nagy szükség lenne rájuk, jó üzletet is jelentene. Csupán Itt Szabolcsban állami gazdaságok és termelőszövetkezetek több száz ilyen boronát vásárolnának. Na, majd talán jövőre... Seres Ernő Hog) kincsünk maradjon a burgonya Szabolcsi kutatók sikeres kísérletei Az ötnapos munkahét sikere a Szovjetunióban A Moszkovszkaja Pravda körkérdést intézett a moszk­vai karburátor gyár dolgo­zóihoz az ötnapos munka­hétről. Ez a nagyüzem, már egy éve hosszabb munkanapok­kal és rövidebb munkahét­tel dolgozik. A szovjet hata­lom 50. évfordulójáig az or­szág minden munkása és alkalmazottja áttér az új munkarendre. A karburátorgyári munká­sok elmondották, hogy az öt­napos munkahétpek számos előnye van. A háziasszonyok és az anyák .véleménye sze­rint az a legjobb, hogy a vasárnap „igazi családi ün­nep lett”. A háziasszonyok már szombat délelőtt el­végzik a házimunkát, úgy hogy szombat este és va­sárnap teljesen szabadok. Sokan állapították meg, hogy az ötnapos munkahét szabaddá tette a vasár­napot az esti iskolák, technikumok és főis­kolák tanulói számára, akik eddig bizony vasárnap is tanultak, de most szomba­ton egész napjuk van a ta­nulásra. A hétvége érdekesebb tar­talmasabb lett. A körkér­dés adatai szerint a szabad idő most jgy oszlik meg: ol­vasás 23 százalék, hobbyk 21 százalék, kirándulás .19 százalék, játék és sport 12 százalék, összejövetel roko­nokkal és ismerősökkel 10 Sokan nem is gondolják, mennyi fáradozás, kutatás biztosítja elismert burgonya­fajtáink jó étkezési tulaj­donságait. Csak a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben kétmillió forintot fordítanak évente a burgo­nya nemesítésére és fajta­fenntartására. Laboratóriumok sora Tizenkét esztendős az in­tézet, de a kutatómunka négy évtizedre nyúlik visz- sza a Nyírségben. Az úttö­rőmunka két kutató nevéhez fűződik: Westsik Vilmos Kossuth-díjas, és Teichmann Vilmos Állami-díjas nevé­hez. A kapitalista világban nem állt rendelkezésükre jól felszerelt laboratórium, hi­ányzott az anyagi támoga­tás is. Ezek a kutatási eredményeket is befolyá­solták. Amit elértek, kizáró­lag szívós, kitartó munká­juknak köszönhető. Ennek szentelték egész életüket. Korunk kutatói már egé­szen más körülmények kö­zött végzik munkájukat. Ti­zenkét évvel ezelőtt össze­vonták Szabolcsban is a ku­tatótelepeket, s 1965-ben 16 és fél milliós költséggel megépült Nyíregyházán a" mezőgazdasági tudományos munka impozáns fellegvára. Igazgatója dr. Klenczner Im­re. a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. Az eredményes kutatómunka minden feltételével rendel- ' keznek. Van talajtani, fizio­lógiai, biokémiai és izotóp­laboratóriumuk. Jelenleg hu­szonnyolcán foglalkoznak kutatómunkával, ezek kö­zött elsősorban a Nyírség fő növényeinek nemesítésé­vel. A kisvárdai 1181-es Jelentős eredmények fű­ződnek az intézethez. Ezek között is egyik említésre méltó a burgonya termesz­tésében elért siker. Olyan burgonyafajtákat állítottak elő és honosítottak meg, amelyek a magyar piacon közkedveltek és minősé­gükben nemzetközileg is áll­ják a versenyt Ilyenek a gülbaba, a kisvárdai rózsa és a legújabb elismert faj­ta: a kisvárdai 1181-es. En­nek még nincs neve. A kuta­tó joga, hogy megkeresztelje. Sárga húsú, étkezési tulaj­donsága a rózsaburgonyához hasonló. De mennyi fárado­zásba, kutatómunkába ke­rült ennek a kinemesítése! Egy évtized munka sűrűsö­dik az eredményben. A kis­várdai 1181-es burgonyafaj­tának jelenleg a fajtafenn­tartásán, nemesítésén, s ve­tőgumóellátásán munkálkod­nak. Köztermesztése 1969— 70-ben várható. Itt kísérle­tezték ki az aranyalma, a százalék, mozi, színház 9 százalék, előadások 6 szá­zalék. A körkérdés rámutat, hogy mivel a munkanap hosszabb lett, igyekezni kell minden­fajta üzemi gyűlés tartamát megrövidíteni. Az értekez­letek legyenek rövidek, a beszédek tömörek. A vállalatvezetőség képvi­selői rámutattak, hogy az ötnapos munkahét újabb tanúsága a dolgozók szerve­zettségének, gazdasági és politikai érettségének. Az ötnapos munkahét megvaló­sításának nélkülözhetetlen feltétele az egyenletes munka­ritmus, a szilárd fegyelem, , a magas termelési kultúra. | mindenes és boldogító burgonyafajtákat, melyek között elsősorban az arany­alma fajtának van jelentősé­ge. Egy-egy új fajta burgo­nya köztermesztésben való megjelenéséhez másfél évti­zed szükséges. Ennek az intézetnek nem­csak az új fajták előállítása a feladata, hanem az el­ismert, közkedvelt, jó étke­zési tulajdonságokkal ren­delkező burgonyák megőrzé­se és továbbjavítása. A termelőüzemek természe­tesnek veszik, hogy az álta­luk kapott burgonya min­den jó tulajdonsággal ren­delkezik. Arról kevesen tud­nak, hogy e fajták fenntar­tásában mennyi kutatómun­ka rejlik. Tíz évvel ezelőtt az intézet még csak 240 vagon jó minőségű elitvető­burgonyát tudott átadni köz­termesztés céljára. Tíz évvel később már 1700 vagonnyi lesz az a mennyiség amely átadásra kerülhet. Ennek nagy jelentősége van, hi­szen így mind nagyobb terü­letről szorulnak ki azok a burgonyafajták, amelyek különböző betegségek miatt leromlottak, alkalmatlanok lettek továbbtermesztésre és fogyasztásra. Ebben az évben ünnep­ük 10 éves jubileumukat megyénkben a legrégibb takarékszövetkezetek. Tar- pán, Nagyecseden, Rakama- zon, Demecserben, Tiszai- vasváriban, Nyírmadán, Nagyhalászon, Ibrányban és Gáván alakultak meg az el­sők. Ma már Szabolcs-Szat- márban 22 takarékszövet­kezet működik 8 kirendelt­séggel. Tízéves működésük alatt több mint 58 ezer tagnak, csaknem 200 miliő forint kölcsönt folyósítottak. Kü-. lönösen az utóbbi években erősödtek meg a falusi „bankok”, amelyek közül több már székházzal ren­delkezik és dicsekedhet a milliomos takarékszövetke­zet címmel. Ez év januárjától, márci­us végéig 70 millió forint­ra növekedett a betétállo­mányuk, s 54 millió forin­tot kölcsönöztek 12 ezer tagjuknak. A takarékszövetkezetek házépítésre 320 tagnak, 4 millió forintot adtak. Az áru­Szép és országosan is je­lentős feladat áll az intézet előtt a keszthelyi testvérin­tézettel együtt. A nyírségi kutatók 1970-ben 2600 vagon elitvetőgumót adnak át köz- termesztésre. Ez lényeges, mert 1970-től a társintézet kutatómunkáját is számítva minden második évben le­hetőség nyílik a köztermesz­tésben lévő összes burgonyák cseréjére az egész ország­ban. Jobb minőség Csaknem 9000 hold az a terület amelyen az intézet a jobb minőségű burgonyave­tőgumó előállítását végzi. Emellett Szabolcs, Borsod, Szolnok és Fejér megye tsz- eiben és állami gazdaságai­ban szaktanácsokat adnaa. Kapcsolatot tartanak terme­lőszövetkezetekkel is. Ezek a gazdaságok már lényege­sen magasabb átlagtermése­ket érnek el. A nyírségi ku­tatások eredményei reményt biztosítanak arra, hogy a kö­zeljövőben még joDb minő­ségű, új és tömegében is jelentős áruburgonyával rendelkezzen az ország. Farkas Kálmán hitel akcióba az idén kap­csolódtak be a takarékszö­vetkezetek. Az eredmények sikeresek, hiszen ilyen cí­mein 900 tagnak 4 millió forintot kölcsönöztek. K!r emelkedő munkát végzett e területen a tiszavasvári ta­karékszövetkezet ahová 150 hitellevelet adtak be. Sok segítséget adtak a takarékszövetkezetek a ház­táji gazdaságok részére is E célra csaknem 3 millió forint termelési kölcsönt juttattak 320 tag részére. Javul a kisbútor« ellátás (Tudósítónktól). Hat földművesszövetkezeu bútorbolt van megyénkben. Az elmúlt évben közel 26 millió forint értékű bútort hoztak forgalomba. Az előző évhez képest 6,5 szá­zalékkal növekedett a bú­torvásárlás. A kisbútor ellátás sok esetben gondot okozott, ke­vés volt az áru. Az új gaz­dasági irányítási rendszer lehetőséget ad arra, hogy kisbútorból és a hagyomá­nyosból is több árut szerez­zenek be a földművesszö­vetkezetek a lakosság ellá­tásának javítása érdekében. A MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya intézkedett, hogy a hat bútorbolt mellett, még tizenöt földművesszö- vetkezeti bolt árusitsan kis­bútort. A Nyíregyházi Kár­pitos és Üveges Ktsz pél­dául ez évben 448 stzlont szállított ezeknek a boltok­nak. A vásárlók kívánságára megkezdték az epetjás ru- gózatú sezlonok gyártásút is. Ebben az esztendőben még 1200 darabot adnak át a földművesszövetkezeti ke­reskedelemnek. A vásárosnaményi fmsz a megyei ipari üzemektől —- helyi árualapként — 240 garnitúra konyhabútort. 80 garnitúra Erzsébet hálót és 100 kétajtós szekrényt vásá­rol és hoz forgalomba. Kiss Lajos Nyíregyháza Újra lesz dombrádi hagyma (Tudósítónktól). Korábban már megírtuk, hogy a dqmbrádi Vörös Csillag Tsz 2000 holdas területéből 600 hold víz alatt áll. Ez komoly kárt jelent a tsz 1967. évi gazdálkodásában, hiszen 5422 forintot tervez­tek egy szántóegységre. A veszteségbe nem nyugodnak bele a tagok és a vezetők. Valamivel pótolni kell. Az állam is segít, de ők sem várják tétlenül a segítséget. Tavaly 10 holdon termeltek mákot, ami holdanként 7800 forintot hozott, most felemelték 26 holdra. Már saraboiják is. Valamikor híres volt a dombrádi hagyma. Sajnos, amióta a szövetkezet meg­alakult nem termelték. Most ezzel is foglalkoznak. Tíz holdon termelnek hagymát, és úgy számítanak, ha csak 100 mázsát hoz holdanként, ez 26 ezer forintot jelent átlagban, mert 260 forintot kapnak mázsájáért. Márpe­dig a dombrádi földekről ettől többet hoztak le vala­mikor, — az öregek így beszélik. Mindezek mellett az állat- tenyésztésből is szeretnék pótolni a szántóföldi kiesést. Mégpedig úgy, hogy 43 ko­ca helyett nyolcvanat állí­tottak be a tenyésztésbe. Az első szaporulatot ex­pressz hizlalásba fogiák. a másodikat pedig süldőként értékesítik. Tervükben sze­repel még az is — ha lehet­séges —, esalamádét vetnek, hogy a vízállta terület is hozzon valamit a gazdaság­nak­Ennyit a saját erejükből, de szívesen vesznek bárki­től tanácsot, hogy mivel le­hetne még foglalkozni, hogy a nagv kiesést — ami közel egvha rmodét teszi ki a gaz­dálkodásuknak —, némileg enyhítenék. Szabó Endre Dornbrád A Nyíregyházi Cipőipari Vállalat azonnali belépésre egy fő gépészmérnököt keres. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni szemé­lyesen vagy írásban a válla­lat Repülő téri üzemében a munkaügyi vezetőjénél lehet. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. (x)­.............. , -", i ........ — Bőripari Vállalat 3. sz. gyára (volt Újpesti Bőr­gyár) felvételre keres női ^egc(lmunk ásol at ! műszakos munkakörbe. Munkásszállás, biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Budapest, IV. Váci út 40. Jelentés a htsvárdai járásból Vetik a kukoricát Tavaszi növényekkel csökkentik a vízkárt 45 traktor kettős műszakban Bár hűvösek voltak az elmúlt napok, egyre jobban benépesedett tavaszi mun­kán serénykedő emberekkel, gépekkel a kisvárdai járás határa. Kell is az igyekezet, mert többek között még jócskán van tennivaló a ka­lászosok fejtrágyázásánál, s a tavaszi szántás is még csak 32 százalékos. Egy hét óta 2700 holddal gyarapodott a szántás területe, de még mindig több mint tizenegy- ezer holdon kell idejében földbe kerülni a vetőmag­vaknak. Borsót mintegy 100, pil­langósokat 800 holdon ve­tettek el az utóbbi hat nap alatt a járás tsz-ei, míg cukorrépamagot 420 holdon tettek földbe, s ez utóbbi­ból 1467 hold a termelési előirányzat. Legeredménye­sebbnek mondható a bur­gonya ültetése: ez ideig 4200 holdon rakták el a burgo­nya vetőgumókat. Mindin­kább szaporodik azoknak a tsz-eknek a száma melyek már be is fejezték, vagy a közeli napokban fejezik be a burgonyaültetést. Legelső­nek a mándoki Uj Élet 320, és a Kossuth 276 holdon végzett a burgonyaültetés­sel. A dögéi Rákóczi Tsz 370 hold előirányzatából 340 holdon ültette el a burgonyát. Az eperjeskei Alkotmány, a jékei Szabad Föld és a ti- szamogyorósi Egy Akarat Tsz-ek tervét is teljesítették. A kukorica vetését elsőnek a nyírlövői Kossuth és a zsurki Kossuth Tsz-ek kezd­ték meg a járásban. Kétfős műszakban 45 traktor dolgozott, de a mun­kák sürgőssége igényli, hogy a két műszakos gépek szá­mát 80—100-ra növeljék. Előre számítanak rá, hogy a kapások növényápolása munkacsúcsot okozhat, ezért a burgonya és kukorica vegyszeres gyomirtását mi­nél nagyobb területeken végzik el a tsz-ek. Az őszi vetésű kalászosok vízká­rát elsősorban kukoricával csökkentik, hogy a bevételi tervekben ne legyen jelen­tős kiesés. Tízévesek a falusi „bankok“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents