Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-25 / 96. szám
Tizennegyedszer élüzem Okszern gazdálkodás n BaHiány! Állami Gazdaságban Dr. Fekszi István a megyei tanács elnöke április 22-én a Balká- nyi Állami Gazdaság kultúrtermében átadta a gazdaság dolgozóinak az 1966. évi termelési eredmény elismerését, az élüzem kitüntetést,. A Harkányi Állami Gazdaiáé tizennegyedszer lett élüzem. Két ízben a szocialista munkaverseny legmagasabb kitüntetését kapták meg. a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Nem könnyű feladat az 1600 holdas gazdaság fejlődéséről, sikereiről, gondjairól átfogó értékelést adni. A régi emberek még emlékeznek, hogy tizennyolc évvel ezelőtt egy pár lóval kezdték a munkát. Nagy utat tettek meg. Első és legfontosabb feladatuk a homok meghódítása volt. A gazdaság földterületének több mint 50 százaléka futóhomok. A terméketlen talaj termővé tételére a gazdaság nem egyedül vállalkozott, ők csak végrehajtói voltak a kutatómunkáknak, azt gyümölcsöztették. A végrehajtásban nem volt hiba. Jó példa a 1040 holdas gyümölcsös, amelyből 820 hold új telepítésű. A gondos telepítés, kezelés nyomán a fák által ma a homok aranyat ad. A tavalyi évben 500 vagon jonatánalma szüretelését tervezték. Exportra 380 vagonnal szántak. Végeredményben 754 vagon almát szedtek a fákról és szerte a világba ebből 500 vagonnal küldtek. A gazdaság vezetői munkájuk lényegét pár szóban sűrítik. Azt mondják, eredményük titka az okszerű gazdálkodás. Vajon mit jelent ez? A homok nem egyszerre és nem véglegesen hó. dőlt be az embernek. A harcot. újra és újra kell kezdeni és minden esetben nagyobb arányokban. Ebben a küzdelemben a legfőbb fegyver a tápanyag-utánpótlás. Ma már ott tartanak, hogy átlag egy hold területre 600 kilogramm vegyes műtrágyát szórnak ki. Burgonya és takarmánynövények alá 5—5 mázsát. Mindez járási, megyei, sőt nem egy esetben országosnál is magasabb termésátlagot eredményez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az állattenyésztéshez megfelelő takarmánybázist teremtsenek. Az állattenyésztés viszont elegendő szerves trágyát ad. Ez hát az okszerű gazdálkodás, amelynek egyik eredménye, hogy a gazdaság háromszázas tehenészettel rendelkezik és saját alapból 150 hízómarhát értékesítenek, 150 növendékmarhát tartanak. A tehenészet legfőbb termelési eredménye, hogy míg 1965-ben 2900 liter tej volt az egy tehénre eső termelési átlag, 1966-ban már 3319 liter. Itt kíván helyet, hogy nemcsak a tehenészetben, a sertéstenyésztésben is kiváló eredményeket értek el. Tavaly 4000 hízott sertést értékesítettek, s egy kilogramm hús előállításához jóval az országos átlag alatt, 4,19 kilogramm abraktakarmányt használtak fel. Ritka, hogy minden üzemág önmagában is nyereséges. A Balkányi Állami Gazdaságban az elmúlt évet külön- külön is, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gyümölcsösben nyereséggel zárták. A nyereség ossz értéke több mint 30 millió forint, a tervezettnél 16 millió forinttal több. Nem lenne teljes a kép, ha a termelés személyi feltételeiről nem esne szó. A gazdaságban éves átlagban 700 ember dolgozik. Ezek az emberek szinte állandó jelleggel vesznek részt továbbképzésben, a kertészetben 114 dolgozó tett szakmunkásvizsgát, állattenyésztésből, növénytermesztésből többen mint hatvanan most vesznek részt szakmunkás- képzésben. A szakmai továbbképzés egyéb tényezők mellett szintén hozzájárul magasabb terméseredményekhez. A magasabb terméseredmény az egyénnél pedig úgy érezteti hatását hogy három év alatt a dolgozók évi átlagkeresete több mint kétezer forinttal nőtt, De nemcsak a magasabb kereset miatt dolgoznak szívesen a gazdaságban az emberek. Olyan helyen nem terhes a munka, ahol a szociális igényeket kielégítik, a kulturálódáshoz is biztosítják a feltételeket. Az elmúlt öt évben átlag egymillió forintot költött a gazdaság az említettekre. Minden telepen korszerű pihenőt, öltözőt rendeztek be, új ebédlőt, klubhelyiséget építettek, könyvtárat létesítettek. A műhelyeket a korszerű gépek mellett központi fűtéssel, neonvilágítással, hideg-meleg vízzel szerelték fel. Seres Ernő „Nagyvonalúság“ egy több milliós beruházásnál Sürgős intézkedést vár a baktai szakmunkásképző iskola MEGIEGYZESEK t Roskadozó politechnika Vizen áll a nemrég készült 8,5 millió forintos beruházással épült baktalóránt. házi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola egy része. A talajvíz felnyomta a kazánház, a technológiai műhely betonalapját. A' szennyvíz fenyegeti és el is árasztotta az intézet egyik műhelytermét. Sürgős segítségre, intézkedésre van szükség, hogy e fontos megyei intézményt megmentsék. Megbénul az iskola munkája, a közegészségügyi szervek megtilthatják a további működését. „Miért a prérin“? Hogyan fordulhatott elő, egy jelentős beruházásnál ennyi meglepetés ? Arról már késő beszélni, miért került ilyen messze a járási székhelytől a szakmunkásképző iskola. Bent a községben nemcsak a község képét alakította volna előnyösen, kevesebbe is került volna. A gimnázium közelében az elhelyezés, az étkeztetés, a közismereti tárgyak oktatásának koordinálása számos közös gondon enyhítene. Nem kellett volna akkor a zsúfolásig megtelt — 120 személyes kollégiumban, ahol jelenleg 140 tanuló lakik — a baktalórántházi fiatalokat is elhelyezni. Mindezekre ma már nincs orvosság. A „prérire” telepített iskolát nehéz megközelíteni, távol esik a lakott területtől. Ami mégis mostani helye mellett szól: ugyanitt van a gépjavító állomás, ahol ideális lehetőség nyílik a fiataloknak a gyakorlásra Sajnos ezzel is problémák vannak: Fülöp Mihály igazgatónak szóban már felmondott a gépjavító állomás, nem akarják tovább átengedni azt a műhelycsarnokot, mely a leendő szakmunkások gyakorlati képzését szolgálja. Most „feketén” kell építeni saját csővázas színeket, hogy ne szüneteljen az oktatás. „Apró" hibák De van ettől nagyobb gond is; a talajvíznek és a szennyvíznek a kártétele. A pincében, ahol a technológiai műhely, a kazánház és egyéb kiegészítő helyiségek vannak ~ víz áll. A betonalap megmozdult, engedelmeskedett a talajvíz nyomásának, Mikor lesz itt rend, mikor folytatódhat a tanuKitfifiitetetÉ megyei üzemek Mint már korábban közöltük, a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatával egyetértve a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit az elmúlt évi munkaversenyben legjobb eredményt elért üzemeknek és vállalatoknak. A vállalati, illetve üzemi szinten értékelt eredmények alapján természetszerűen a kitüntető cím tulajdonosai, illetve viselői lettek azok a gyárak, gyáregységek, üzemek és telepek is, amelyek végrehajtói, megvalósítói voltak a kitűzött feladatoknak, s kiváló eredményeket értek el a munkaversenyben. Megyénkben is számos ilyen egység működik. Ilyenek ■ a Debreceni TITÁSZ Vállalathoz tartozó nyíregyházi üzletigazgatóság, a szintén debreceni székhelyű XHl-as számú Autójavító Vállalat nyíregyházi, kettes számú üzemegység, a Budapesti Ládaipari Vállalat vásárosnaményi 4-es, és a ti- szalöki 6-os számú telepei, a Növényolaj- és Mosószergyártó Országos. Vállalat nyírbátori növényolajgyára, a Magyar Dohányipar Nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Gyára. illetve annak debreceni és Sza- boIcs-Szatmár megyei üzemei. Ezeknek az üzemeknek egy része megkapja az élüzem címet, s küldötteik részt vesznek az anyavállalatnál a közeli napokban megrendezésre kerülő vándorzászló átadási ünnepségeken, valamint a termelésben kiváló munkát végző dolgozók jutalomban is részesülnek. lás a technológiai műhelyben. Egyébként sincs megnyugtatóan megoldva a szennyvíz elvezetése, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói megvizsgálták ezt és komoly kifogásokat rögzítettek. Derítő kellene. Már ez eddig két súlyos, költséges adósság. Szemmel látható, hogy az iskola épülete mintegy 50—60 centiméterrel alacsonyabb a környező terepnél, szinte süllyesztett az építmény. Az alacsonyabb fekvés miatt idefolynak a talajvizek. Vannak itt még olyan „apróbb” kivitelezési hibák, mint: megrepedt a kollégium két szárnyrészének találkozásánál a fal. a kollégium teteje több helyen beázik, elfelejtették szigetelni a fürdőszobák falát, hullik a vakolat a mennyezetről, selejtes számos helyiségben a parkett és mozaikkő munka Hosszú lista Hosszú lenne a lista, melyet több tucat ajánlott levélben, sürgetésben továbbítottak az iskola vezetői. Júniusban jár le a garanciális idő, ekkorra kell helyrehozni a hibákat a megyei építőipari vállalat dolgozóinak, a kivitelezőknek. De muszáj-e addig várni? Nehéz megérteni, a nagyvonalúságot az új létesítmény telepítése, építése körül. Miért engedünk meg magunknak ilyen lukszust? Páll Géza Életveszélyessé vált az tiki általános iskola politechnikai műhelye. Az idestova kétszáz éves épület falai között kapott helyet a mun- káranevelés korszerű forrná, ja. Ma már itt nem tanítanak. A jövő tanévben sem tanítanak. A nyári szünidőben szeretnék felújítani a műhely épületét. A laikus is 100 ezer forintra tenné a rekonstrukció költségét.. A járási tanács erre a célra 40 ezret juttatott. Ennyivel lehetetlen hozzálátni a munkához. Elvesszen tehát a negyvenezer is? Mert csak ennyit rákölteni felelőtlenség lenne: ezzel az összeggel nem lehet használhatóvá tenni az évente közel 100 kisiskolás politechnikai képzését biztosító épületet. Több pénz kellene, melyet vagy a járási tanács újabb segítsége; vagy a község társadalmi összefogása biztosíthatna. A cél indokolt, a megoldás sürgető! A Fenyves és hivatása A baktalórántházi „Fenyves” „műfaji” meghatározása: autós, motoros csárda. Csárda, de nem a szó hagyományos értelmében. Hivatása a megye egyik legforgalmasabb útján közlekedők étellel, hűsítő itallal és kávéval való ellátása. A szeszes ital itt. csak sokad- rendű nedű. S hogy a hivatását a csárda mennyire nem a szó úiabb értelmében tölti be, arra elég lesz bizonyítéknak a felszolgáló április 21-i válasza: „Kávénk sajnos nincs, leszerelték a presszógépünket”! Reklám A vásárosnaményi fmsz áruház cipős kirakata sok nézelődőt vonzott az utóbbi napokban. Egy férfi félcipő gumitalpa jó háromnégy centire eltávolodott a cipőfelsőrésztől, feltételezhetően a nap hatására. A tátogó „csuka" talán reklámfogás? Valóban, itt több a néző a kirakatnál, mint másutt, de ezek a nézők vajon mire gondolnak? Szilágyi Szabolcs Nagygyűlés a gyarmati ifjúság napján Nyíregyházán és Vásárosnamenvban Április 24; a gyarmati ifjúság napja, Ä fiatalok minden esztendőben — így ez évben is — nagyszabású békedemonstrációkat, nagygyűléseket rendeztek. Nyíregyháza szombaton volt az ünnepség színhelye. A Móricz Zs! gmond Színházban helyet foglalt a nagygyűlés elnökségben Sinka Antalné, a megyei párt vb tagja, Ba- nóczi Gyula, a KISZ megyei A kis hírlap megírta, nem is az ügy súlya miatt, inkább tanulságként: a karbantartás csoportvezetője elemeit néhány doboz festéket; kertvárosban lakik, jön a tavasz, milyen szép a frissen mázolt kerítés. Az esetre rájöttek, az ügyből fegyelmi lett. Á tudósítás es a morál úgy hasonlított az ilyen jellegű cikkekre, mint egyik doboz festék a másikra. A gyár csoportvezetői is elolvasták és csóválták a fejüket. Helytelenítették az írást, nem azért, mintha az esetet maguk is nem ítélték volna el. A fegyelmi határozat különben sem volt valami szigorú. Egész más volt a baj. A csoportvezetők ösz- ezedugták a fejüket is megállapították: mi lesz a csoportvezetői tekintéllyel a cikk megjelenése után? Akad-e még dolgozó ezután a gyárban, aki végrehajtja egyetlen csoportvezető utasí. tását? Küldöttséget választottak, három csoportvezető felkereste a szerkesztőt, hogy tudomására hozzák nemtetszésüket. Kifejtették: az ilyen elhamarkodott írásoknak a munkafegyelem issza meg a levét. Az is bolond aki ezek után még vállalja < csoportvezetőséget. SÉRELEM hlig a küldöttség tagjai beszéltek, a szerkesztőnek melege lett. Gondolkodott az ügyön és kissé megingott önbizalommal némileg igazat adott nekik. Nyomban közölte velük, hogy igyekszik jóvátenni a történteket. A szerkesztő elment a gyáregységvezetőhöz és segítségét kérte az újságcikkel megsértett csoportvezetői tekintély helyreállításához. A gyáregységvezető megértő ember volt és ígéretet tett, hogy a legközelebbi termelési értekezleten alaposan megmossa a művezető fejét. Szerinte ugyanis az illetékes művezető nem gyakorol megfelelő ellenőrzést, ezért fordulhat elő, hogy lopják a festéket. A termelési értekezleten természetesen jelen voltak a művezetők, végighallgatták a fejmosást, és megmosott fejüket csóválták. Másnap felkeresték a vezért és közölték vele, hogy a gyáregységvezető rombolja a művezetők tekintélyét. Vajon a jövőben akad-e olyan csoportvezető, aki hallgat arra, amit egy művezető mond? A vezér szórakozottan hallgatta a panaszt, de magában már eldöntötte, bizonyos mértékig igazat ad a művezetőnek. A legközelebbi gyáregységvezetői értekezleten kifejtette, nem tartja helyénvalónak az ügy ilyen elintézési módját. A bíráló megjegyzéseket mondják el lehetőleg mennél szűkebb körben. A termelési értekezlet nem arra szolgál, hogy azon oktalanul rombolják a művezetők tekintélyét. A gyáregységvezetők végighallgatták a vezért és jelenlétében nem merték csóválni a fejüket. Az értekezlet után azonban összeültek egy sörözőben, ahol annál szorgalmasabban csóváltak. Jóllehet, a vezéren és rajtuk kívül más nem vett részi az értekezleten, mégis attól tartottak, hogy az eset kiszivárog, híre kel és ez súlyosan csorbítja majd a gyáregységvezetői tekintélyt. Elhatározták, hogy levelet írnak az országos lapnak, amelyben kifejtik: helytelenítik a vezér magatartását. Hogyan kívánhatják tőlük, hegy rendet tartsanak a gyárban, emeljék a termelékenységet, előkészítsék az új mechanizmust, ha a vezér ilyen meggondolatlanul csorbítja a gyáregységvezetők tekintélyét. A lap igazat adott a gyáregységvezetőknek, feltárta az esetet és megírta hogy milyen esetben mi a helyes vezérigazgatói eljárás. Semmi esetre sem az, hogy a vezér maga. alatt vágja a fát és csorbítja a pyáregy- ségvezetök tekintélyét. A legkevesebb amit el lehet várni egy vezetőtől, hogy legalább vezetni tanuljon meg. A vezérek elolvasták a cikket és az utolsó mondatnál már nyúltak a telefonért. Egymást hívták és a telefon-konzultációk után elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a minisztériumba. Nem azért, mintha nem értenének elvileg egyet azzal: nem árt, ha egy vezető tud vezetni. Elvileg az ügy eddig rendben lenne, a cikk konkréten és ebben a formában mégis árt a tekintélyüknek és élesen felvetődik a kérdés: hogyan lesz a jövőben tekintélye a vezérnek a gyáregységvezetők előtt? A minisztérium közvetítette a panaszt. A nagy lap főszerkesztőjének melege lett és belátta, hogy az ügy minden jószándéka ellenére is túllőtt a célon. Közölte a minisztériummal; helyreállít- ja a sértett vezérek msg- csorbult tekintélyét és lapjában megjelentet egy elvi cikket, amelyben minden név. vagy kategória megjelölése nélkül, sötét színekkel és mély realitással kifejtik, hogy a tolvajlás miért üldözendő és a tolvajokat súlyosan meg kell büntetni. A cikk megjelent, nagy feltűnést keltett, a sok-sok olvasó között természetesen elolvasták a tolvajok is és csóválták a fejüket. Elvben egyetértettek a törvénnyel, amely a tolvajlást bünteti, de a cikket ebben a konkrét formájában a maguk szempontjából elfogadhatatlannak tartották. Elhatározták, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulnak védelemért, mert végtére nem lopják ők a tekintélyüket és hogyan merészel majd egy Ilyen cikk után egyetlen vállalat vagy munkaügyi osztály vállal kozni arra. hogy őket munkába állítsa. Márpedig mi lesz az Igazságszolgáltatással, ha ők munka nélkül maradnak? Kerekes Imre bizottságának első titkára. A gyarmati ifjúság napja alkalmából Rakó József. a Pajtás főszerkesztője mondott ünnepi beszédet A jelenlévő bolíviai, jemeni, ciiilei és guineai fiatalok közűi Maria Rairec bolíviai és Barry Onsman guineai diák beszélt hazájuk ifjúsági mozgalmáról, a szabadság- harcokról. A nagygyűlés résztvevői Nyíregyháza város fiataljainak nevében tiltakozó táviratot küldtek az Amerikai Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseletéhez. Táviratukban követelik a vietnami agresszió megszüntetését, s elítélik a neokolonialista törekvéseket. A nagygyűlés után színes kultúrműsort adtak a fiatalok. amelyen többek között fiatal katonák zenekarának tagiai mutatták be saját szerzeményű pol- beat dalaikat, amelyek a háború a gyarmatosítás embertelenségeiről szóltak. Vásárosnaményban ugyancsak ifjúsági nagygyűlés volt. Az Esze Tamás járási művelődési házat zsúfolásig megtöltötte a járás községeiből érkező közel hatszáz fiatal. Ott volt az ünnepségen Hegedűs Sándor, a járási pártbizottság első titkára. ünnepi beszédet mondott Szerdahelyi Mihály. a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, majd Phannavong Santung laoszi fiatal beszélt életéről. a laoszi szabadságmozgalmakról. A nagygyűlést követően a KISZ és a művelődési otthon tanulói adtak kultúrműsort, a sportpályán pedig ünnepi sportműsort szerveztek. A hét végén számos KÍSZszervezetben tartottak megemlékezést a fiatalok az imperializmus elleni küzdelem jegyében.
