Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
«Foiytetác &i l. oldalról) tanácsi vezetői felvették a kapcsolatot a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel. Elmondták a hallgatóknak: Szabolcs-Szatmárnak is megvan a maga szépsége. És megállapodtak velük abban, hogy gyakorlati időre 40 hallgató eljön a megyébe. A tarpai termelőszövetkezet látta őket vendégül. Ott találkoztam én is először azzal a fiatalemberrel, aki ma is termelőszövetkezetünk agro- nómusa. „Hát ez ilyeu szép . . . ?“ — Ez a fiú budapesti, egyetlen gyerek. Apja valamikor Czájával együtt profi birkózó volt. Neki magának szakajtónyi aranyérme van, főiskolai bajnokságokon nyerte, mint atléta. (Derültség.) Mikor találkoztam vele azt kérdezte: van-e sportpálya a községben? Mondom. Hogyne lenne. Járási székhely és lesz sportolási lehetőség. Gondoltam, hátha megmarad nálunk ez a fiú. Akkor virágzott az al- mafa. májusban. Kivittem a gyümölcsösbe egy kollégájával együtt. Amikor meglátta a virágzó almafákat, szinte látható volt, hogy ez az ember lélekben átalakul. Azt mondja: hát ez ilyen szép? Hát — mondom — ez ilyen. (Derültség.) És — mondom — látná milyen szép ez ősszel, amikor a termést már beérlelte. — A fiú ottmaradt gyakornoknak. Igyekeztünk számára kedvező lehetőségeket teremteni, mert láttam, hogy bátor, kezdeményező és vnyugtalan Mindig akar valamit. Mondtam az akkori agronómusnak, aki ma párt- titkár a termelőszövetkezetben — igen bölcs ember — és elnökhelyettes, hogy ezzel a fiúval érdemes foglalkozni. Állítsa talpra ezt az embert, adjon neki bátorságot, hogy tehetsége kibontakozzék, s ne menjen el esetleg pincérnek, mint ahogy ilyet is láttunk már. (Derültség.) — A termelőszövetkezet lakást adott neki. Elintéztük, hogy üzemi kosztot kapjon a iöldművesszövetkezeti vendéglőben. Három nap múlva azt mondja nekem édesanyám: te fiam, amikor te ilyen fiatal voltál, igen jó étvágyú fiú voltál. Ennek sem lesz elég az a koszt. Adjunk enni neki. Mondom: édesanyám, nagyon örülnék, így történt. Elmúlt egy hét, a ruha szennyesedéit. Kérdi a feleségem: mi lesz ennek a szennyesével? Történetesen ugyanis a szomszédunkban lakott. Mondom: hát mi lenne, ki kell mosni. Ráfelel erre: nem mondhatod. hogy vigyék el valahová máshová, mert mit szólnának az emberek. Majd kimosom én. A feleségem nem volt ráutalva, hogy ruhát mosson, mégis jól tette, hogy elvállalta. A családias környezet az emberi közelség és az őt körülvevő szeretet és megbecsülés a termelő- szövetkezetben embert faragott a fiúból. A kombájn- cséplést már 6 szervezte. Nagyszerű ötletekkel jött, sok üresjáratot megszüntetett És hároméves munkássága alatt elértük, hogy ezen a kevés földön — amikor még nem fordult termőre az új gyümölcsös, s any- nyink van, mint volt — 14 000 forintról 21 000 forintra emelkedett az egy tagra jutó jövedelem. Tavaly 103 vagonnyit szüreteltünk azokról a fákról, amelyeken azelőtt 36 vagon alma termett. Gondolom, az idén sem lesz kevesebb. Ottmaradlak a fiatal szakemberek — El kell még mondanom, hogy azok a fiatal szakemberek akik eljöttek oda Szabolcs-Szatmárba, arra a mostoha vidékre, ott- maradtak. Négy-öt lemorzsolódott ugyan, de tudjuk nagyon jól, hogy mindennek van alja. Gondolom: akik elmentek, azokért nem is kár. (Derültség). Nem is nagyon törték magukat az elhelyezkedésért. — A felszólalók itt arra hivatkoztak, hogy a problémákat csak Ilyen meg olyan rendeletekkel lehet megoldani. Legnagyobb lehetőségeink az emberekben vannak. Az emberek hordozzák magukban a csodákat, mint ahogy hordozta a mi agronómusunk is és hordozza valamennyi termelőszövetkezeti tag, akivel emberségesen tudunk beszélni. Legyen elvünk — banknak, vállalatnak, termelőszö— Nagy örömmel hallgattam az elhangzott beszámolókat és javaslatokat, amelyekkel teljes egészében egyetértek. ügy gondolom, hogy termelőszövetkezetünk valamennyi tagjának nevében szólok, hiszen a küldöttválasztó közgyűlésen már megvitattuk a legfontosabb kérdéseket, amelyekről most is tanácskozunk. Termelő- szövetkezetünk tagjai véleményt mondtak az új termelőszövetkezeti törvényről, s megfogalmazták javaslataikat a különböző kérdések rendezésére. Kívánságuknak teszek eleget, amikor kérem a kongresszustól, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit, jó tapasztalatait tegyék közkinccsé, hasznosítsák a jövőben is. — Úgy vélem: kong'resz- szusunk határkövet jelent termelőszövetkezeti mozgalmunk életében. Fórumán ugyanis szinte minden olyan kérdés szóba került és kerül, amely parasztságunkat érinti. — örvendetes, hogy pártunk IX. kongresszusa óta, néhány hónap alatt számos rendelet látott napvilágot a közös gazdaságok tagjai életkörülményeinek javítására. Elsősorban a termelőszövetkezeti családi pótlékra, a gyermeknevelési segélyre, a táppénz rendezésére, az új paraszti nyugdíj- törvényre gondolok. Nagyon örülünk, megelégedéssel tölt el bennünket, hogy így gondoskodnak a falvak népéről. Történelmünk során még soha ilyen támogatást FEHÉR LAJOS: Tisztelt kongresszus! Kedves barátaim! Pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében meleg Szeretettel köszöntőm termelőszövetkezeti parasztságunk első országos kongresszusát. Tíz évvel ezelőtt, amikor az ellenforradalmi támadás után ismét talpraálltak szövetkezeteink, még csak a legöntudatosabbak, vagy még azok sem merték gondolni, hogy néhány éven belül eljön az idő, amikor a termelőszövetkezetek felölelik majd hazánk egész parasztságát. Parasztságunk a párt vezetésével, a munkásosztály, a társadalom segítségével nagy forradalmi tettet hajtott végre: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjait Magyarországon. S egyidőben azzal a nagy társadalmi fordulattal, amelynek eredményeként csaknem egymillió parasztcsalád termelőszövetkezetbe egyesült: egészségesen fejlődött a mezőgazdasági termelés, s egészségesen fejlődik azóta is. Pártunk mindig nagy figyelmet és gondoskodást tanúsított a parasztság, a falu jövője iránt. Ez a tanácskozás is a IX. kongresszus kezdeményezésére ült össze. Azok, akik parasztságunk megbízásából erre a kongresszusra egybegyűltek — új, nagy kezdeményezés cselekvő részesei! Ez a kongresszus hivatott arra, hogy lerakja az egységes szocialista osztállyá szerveződő magyar parasztság új típusú társadalmi szervezetének alapjait. vetkezeti elnöknek és mindenkinek —, hogy az embernek valóban társa az ember. A vezetőnek a beosztott legyen munkatársa és viszont. Legyünk egymásnak elvtársai, mert erre tettünk hitet most március 19-én, amikor a népfront jelöltjeire, pártunk politikájára adtuk le szavazatunkat. — E gondolatok jegyében fogadom el a beszámolót, a határozattervezetet és így kívánok jó munkát a megnem kapott a magyar paraszt. — Tisztelt kongresszus! Meggyőződésem, hogy az eddigi intézkedésekéi újabbak követik, amelyek tovább szűkítik, majd véglegesen megszüntetik a munkások és parasztok életkörülményei, ellátása közötti különbséget. Mivel 1966 január 1-töl a tsz-tagok keresetük után progressziven fizetik az SZTK-járuiékot, indítványozom, hogy a nyugdíj összegének megállapításakor ne az utolsó öt, hanem legalább 10—15 év átlagkeresetét vegyék figyelembe. A nyugdíjazás előtti esztendőkben ugyanis csökken a tsz-tagok jövedelme, hiszen öregségük miatt már nem tudnak úgy részt venni a munkában, mint korábban. — A következő javaslatom az új földjogi törvénynyel kapcsolatos. Nálunk ugyanis gondot okoz, hogy honnan vegyünk el telket a lakásépítkezések számára. Szeretnénk, ha lehetővé tennék, hogy a község határán belül, az úgynevezett belsőségből a termelő- szövetkezet adna telket a rászorulóknak, köztük is elsősorban a fiataloknak, így szorosabb szállal fűznénk őket a faluhoz, nem vándorolnának el a tsz-ből, hiszen ha már építenek, ott is maradnak. Ugyanakkor tagjaink háztáji gazdaságának területe sem csökkenne. — Sajnálom, hogy kongresszusunkon a hozzászólásokban kevés szó esett az asszonyok munkájáról, pedig termelőszövetkezetünkA mezőgazdaság szocialista átszervezésével új szakasz kezdődött a szocialista államhatalmunk alapját képező munkás-paraszt szövetség fejlődésében is. Jelenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egy típusú osztályok testvéri szövetsége, amelynek Célja a szocializmus teljes felépítése. A két osztály szocialista jellege olyan alap, amely lehetővé teszi, hogy egymáshoz kapcsolódó közös érdekek uralkodjanak a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság együttműködésében. A termelőszövetkezetek kollektív szocialista vállalatok. Ez bizonyos sajátosságokkal jár a gazdálkodásban. A sajátosságok szem előtt tartása nem jelentheti azt, hogy a termelőszövetkezetek bármilyen vonatkozásban háttérbe szoruljanak. A termelőszövetkezetek azért, mert kollektív szocialista vállalatok, nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, sem a gazdálkodást befolyásoló anyagi, pénzügyi, beszerzési, értékesítési feltételek terén, sem az állami vállalatokkal kiépült kapcsolataikban. Pártunk Központi Bizottsága következetesen munkálkodik ennek az irányvonalnak a megvalósításán. Igen fontos, hogy a különböző posztokon dolgozó vezetők is jól megértsék ennek lényegét és maradéktalanul be is tartsák a gyakorlatban. Ennek a politikának a társadalmi alapja a parasztság osztályhelyzetének az átalakulása. A magángazdái. alakult országos tanácsnak, a területi szövetségnek. Munkájuk hirdesse, hogy itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás. (Nagy taps.) Ezután Bódi Imre, a ti- s7af öld vári Lenin Tsz elnöke szólalt fel. Ebédszünet következett, majd az első felszólaló Madarász Lajos után Pinkóczi Ferencné, a tuzséri Rákóczi Tsz munkacsapat vezetője lépett a mikrofonhoz. ben is nagyrészt a nők látják el a növénytermesztéssel járó teendőket. Kérem a kongresszust, foglaljon állást: az asszonyok és lányok arányuknak, munkájuknak megfelelő, tehát az eddiginél több helyet kapjanak a közös gazdaságok vezetőségeiben. — Hiána dolgoznak becsülettel, tesznek eleget hiánytalanul kötelezettségeiknek, csak 800 négyszögöl háztájit kapnak a nők. Nem tudom, egyetértenek-e velem az elvtársak, de ez igazságtalan. Jó lenne, ha megszüntetnék a megkülönböztetést, s egyenlő mércével mérnék a férfiakat és az asszonyokat és lányokat. — Egyebet is javasolnék: a lehetőségekhez mérten építsenek több óvodát, bölcsődét a falvakban. A termelőszövetkezetekben dolgozó édesanyáknak is gondot okoz, hogy hol helyezzék el napközben gyermekeiket. Végül pedig kérem: tegyék lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek vezetői, a brigádvezetők csakúgy, mint az elnökök, önállóan megfelelő szankciókat hozhassanak a munkafegyelem megsértői ellen. *— Köszönöm a meghallgatásomra szánt türelmet, ígérem, hogy termelőszövetkezetünk valamennyi tagjával együtt minden erőmmel azon munkálkodom majd, hogy még jobb eredményeket ériünk el, s mielőbb megvalósítsuk a kongresz- szi’sunk határozatait. Áz itt elhangzott javas'atok valóra váltásához erőt. egészséget, sok sikert kívánok. kodás viszonyai között rétegekre bomlott parasztság napjainkban egységes, új szocialista osztállyá ková- csolódik. Igaz, hogy az új szocialista parasztság kialakulása hazánkban még csak elkezdődött. Ez a folyamat még hosszabb időt vesz igénybe és nem mentes az ellentmondásoktól. De a történelem kereke nem forog visszafelé. A szocializmus végérvényesen győzött a magyar faluban is: parasztságunk a munkásosztály segítségével és vezetésével egyre nagyobb léptekkel halad előre a szocializmus teljes felépítése, az egységes szocialista osztállyá formáló, dás útján. E forradalmi átalakulás eredményeként szövetkezeti parasztságunk nem eltávolodik a munkásosztálytól, hanem egyre közelebb kerül hozzá. Ezek alapján dolgozta ki pártunk IX. kongresszusa a munkás-paraszt szövetség erősítését szolgáló elméleti következtetéseket és gyakorlati tennivalókat. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának összehívása és a szövetkezeti képviseleti szervek kialakításának kezdeményezése is ennek a politikának fontos láncszeme. Ezért mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek új országos tanácsának életre hí. vása a munkás-paraszt szövetség erősödésének új állomása lesz hazánkban! Az országos tanács feladata, hogy a két kongresszus közötti időben a termelőszövetkezetek országos jelentőségű kérdéseit megtárgyalja, azokban állást foglaljon,' kéz. deményezzen. Mind a szövetségeknek, mind az országos tanácsnak elsősorban agrárpolitikánk minél következetesebb és eredményesebb megvalósításán kell fáradoznia. Tevékenységük azonban nem merülhet ki ebben. A termelőszövetkezeti kongresszus, az országos tanács, a területi szövetségek egyúttal olyan fórumok Is, amelyek lehetőséget adnak a szövetkezeti parasztságnak saját helyzete és jövője alakítására. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézkedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette: egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje, törölték a hitel- tartozások igen jelentős ré- szét. Mindehhez az utóbbi napokban még egy kedvező körülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Minisztérium eddigi, nagymértékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölthette be az élelmiszertermelés gazdaságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős részé más főhatóságok kezében összpontosult. Hasonló okok miatt az Élelmezésügyi Minisztérium sem vállalkozhatott erre. Az élet, a célszerűség követelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az uj egységes minisztérium létrehívásának a célja: az állami irányítás hatékonyságának növelése a mezőgazdaság, a felvásárlás, az élelmiszer- ipar, az erdőgazdálkodás és a földigazgatás területén. A termelőszövetkezeti területi szövetségek magalakulása és érdekképviseleti tevékenységük várható kiterjesztése is megkívánja, hogy az állami érdekek mindenkor kellőképpen tisztázottak, egységbe foglalhatók és érvényesíthetők legyenek. Mindaz, amit az egységes Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívásának indokaival és a működés iránti igényekkel kapcsolatban az előbb elmondottam, teljesen összhangban áll a gazdaságirányítás reformjának megvalósításával. Azzal, hogy a döntési jogkörök számottevő része a gazdaságokhoz, a vállalatokhoz kerül, lehetővé válik, hogy a központi szervek a legfontosabb feladatokra, a fejlődés irányának és arányainak a meghatározására összpontosítsák a figyelmüket. A gazdasági reform megvalósításával tehát a központi irányítás lényeget tekintve nem gyengül, hanem erősödik. A változtatások kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy számottevően növeljük a központi szervek munkájának hatékonyságát, s ezzel meggyorsítsuk a fejlődést. Tisztelt kongresszus! A termelést meghatározó gazdasági feltételek változtatásával, a mezőgazdasági irányítás szervezeti átalakításával kedvezőbb körülmények teremtődnek szövetkezeteink megszilárdításához, ennek révén a több és olcsóbb mezőgazdasági termeléshez. A reform persze nem egy- csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását — s erre fel kell készülnünk. A megtett és folyamatban lévő ár- és pénzügyi intézkedéseknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyekkel valamennyiünknek tisztában kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják és azt, hogy a harmad.k ötéves tervben a tervezett mértékben nőjön a szövetkezeti parasztság reáljövedelme. A gazdálkodás pénzügyi rendbetétele a szövetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erőből történő fejlesztés lehetősége. Ezenkívül valamennyi szövetkezetben lesz amortizációs alap, hasonlóképpen lehetővé válik a garantált munkád íj r. lap létesítése is. Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a termelőszövetkezeteink? A legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Most, hogy megszűnik vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a szövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódjanak, ismerjék és helyesen mérjék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változását. Az új termelőszövetkezeti tanács és az új egységes minisztérium minden bizonnyal segíteni fog ebben. Érdemes röviden kitérni a tervezőmunkára is. Reális üzemtervekre elengedhetetlenül szükség lesz szövetkezeteinkben a jövőben is. Az éves üzemterv az operatív gazdálkodás legfontosabb alapokmánya marad továbbra is sőt, az üzemi tervezés szerepe jelentősen növekedni fog Az eredményes gazdálkodásnak azonban elengedhetetlen feltétele az előrelátás. A termelés ésszerű szerve- zése azt követeli, hogy a vezetők ne máról ho!nai>- ra gazdálkodjanak, hanem néhány évvel előre pontosabban is felmérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is előre lássák n fejlődés fo irányát, Beltcries és jövedelmező gazdálkodást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció kidolgozásával lehet megalapozni ! A központi intézkedések lehetővé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírják nz amortizációt Ezzel azonban gaz- dálkodni is kell tudni. \ gazdálkodás egyik alapvető követelménye, hogy az álló eszközök — gépek, épületek. stb. — elhasználódósa lassúbb ütemű legyen, mint az amortizációképzés. Ilyen esetben ugvanis az amortizáció a pótláson kívül kisebb felhalmozása i„ fedezetet nyújt, termelőszövetkezeteink egv része a legfontosabb állóeszközök használatánál már az. idén anyagilag is érdekeltté tette ebben a dolgozókat. Helyes, ha minél többen követik példájukat. Az amortizáció felhaszná. lásánflk másik fontos követelménye. hogy az ne pusztán változatlan színtű pótlást eredményezzen: Minden gazdaságban arra törekedjenek, hogy a pótlás során kirebb-nagyobb korszerűsítést eredményező cserére kerüljön sor A szövetkezete kijen a gazdasági vezetők legfontosabb tennivalója annak mérlegelése. milyen ágazatok fejlesztésével lehet a legnagyobb bruttó jövedelmet elérni. A gazdasági reform az 11 ven iránvú szerkezet,] változást segíti. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fegyelmezett, szakszerű. munkája is nélkülözhetetlen Szövetkezeti parasztságunk szorgalma egvik fő forrása a termelés és a tér. melékenvség növelésének, a költ'égek csökkentésének' Meg vagyok róla gvőződ- ve. hosy ez a kongresszus újabb lendülete- éc alkotókedvet szabadít fel szövetkezeti parasztsásunkban. Helyeslem a kongresszus beszámolójában és határa., zati javaslatában foglalt irányelveket, a beterjesztett működési szabályzatokat. Megvrlósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbbre egó«> szövetkezeti mozgalmunk é* mezőgazdaságunk fejlődését. A kongresszus résztvevői pénteken délután elfogad-* ták az országos kon eresz-* szíts határozattervezetét. A határozat ismertetésére va-* sárnapi lapszámunkban visszatérünk. Pártunk mindig nagy figyelemmel kísérte a parasztság, a faj lefelé! Több nőt a gazdaságok vezetőségeibe ! Pinkóczi Ferencné t*z munkacsapatvezető felszólalása
