Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

M«pf»eyré*f Es ha nincs ott 1 1 •• 1 ff Q a felügyelő Egy ellenőrző körút és néhány tanulság a munkavédelemnél T' ' kétszeres I ÍZ ©V — zöldterület Építik a legkorszerűbb nyíregyházi parkol Sok keserűséget okozott már egyénnek, családnak és egyes üzemek vezetőinek a gondatlanság, a munkavédel­mi rendelkezések elhanya­golása. Gyerekek maradtak apa nélkül vagy vált egész életére rokkanttá a kenyér­kereső. Ilyenkor már késő a megbánás, a sajnálkozás és az együttérzés. Ezeket meg kell előzni. SÖTÉTBEN TANULNI Ellenőrző kőrútjára kísér­tük el Varga Endrét, az SZMT munkavédelmi főfel­ügyelőjét. Első állomásunk a Balkányi Állami Gazdaság. Példás rend. Kifogásolni való csak az ipari tanulók szállásán akad. Délelőtt _ 10 óra és még nem takarítot­tak. Az ágyakon paplanok, de elég piszkos rajtuk a hu­zat. A zuhanyozó külön van a szállótól, s télen is csak az udvaron keresztül közelíthe­tő meg. Ez helytelen a fia­talok egészségéről van szó. Kertész István a szakokta­tó mutatja a III. éves gép­szerelők tanulószobáját. — Elég sötét — jegyzi meg Varga Endre. — Több fény szükséges a tanuláshoz. A szerelőműhelyekbe neon­csöveket szereltek. Ez jó, de a darun nincs végállókap- csoló. Balesetveszélyes! — Szereljék fel. Hiányzik a felírás is, hogy A teher alatt tartózkodni tilos. Fekete Antal műhelyvezető megjegyzi: — Tizenöt esztendeje dol­gozom itt, de még komo­lyabb balesetünk nem volt. Az elővigyázatosság soha nem árt. Baumgartner Jó­zseftől, az egyik tanulótól érdeklődünk: — Túlmunka nincs, jó áz ellátás. Naponta 1 forint 50 fillért fizetünk. Minden­ről gondoskodnak részünkre. A gazdaságban van filmve­títés, sportolási lehetőség, KISZ-klub. Általában példás a műhe­lyek, istállók gépeinek mun­kavédelmi felszereltsége. Elégedett a főfelügyelő is. ÁRAMÜTÉS KIZÁRVA A nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben nincs meg az éves munkavédelmi Intézkedési terv, pedig rendelet írja elő. Követésre méltó viszont, hogy a tsz-nek a Kisvárdai Gépjavító Állomással szer­ződése van, mely szerint rendszeresen ellenőrizni kö­telesek az elektromos be­rendezéseket, ezek földelé­sét. — Sajnos sok tsz-ünknél még hiányzik ez — mondja a főfelügyelő. — Pedig ez a balesetek megelőzésében igen jelentős. — Ingyen nem csinálják — jegyzi meg Tóth Sándor, a főkönyvelő — Legutóbb is 16 ezer forintot fizettünk ki a villamosberendezések kar­bantartására. De megéri, mert áramütéses baleset ki­zárva. Különösen a nyáron jártunk jól. Leszakadt a tsz-en keresztül haladó ma­gas feszültség vezetéke. Leé­gett volna egy értékes do­hánypajtánk, ha nincs föl­delve. Kovácsműhely. A földön éles ekevasak. Szomszédsá­gukban kábel kígyózik sza­badon. Benne magas feszült­ség. Azonnal szól Varga Endre. — A hegesztőműhelyben korábban már volt baleset. Robbanás. Még a falat is kiszakította. Tanultak belőle, jól fel­szerelték. Jávor József rakodó^ há­rom hete került a fűrész­üzembe. Csupán negyedórá­nyi időt fordítottak oktatá­sára. — Előírás szerint legalább két óra oktatás szükséges — mondja a főfelügyelő, s ki­fogásolja, hogy a köszörűgép védőfelszerelése hiányos. Könnyen az újjába kerülhet annak, aki ezen dolgozik. Az elnök és a főkönyvelő azonnal intézkednek. TIZENEGY BALESET Kézi Zoltán, a Nyírbátori Gépjavító Állomás igazgató­ja a következőkkel fogad: — Egyrészt a balesetek miatt nem lehetünk élüze­mek Tavaly 117 munkanap­kiesést okoztak. Tizenegy baleset Többségük a köszö­rűgépeknél történt. A szerelőműhelyben gyen­ge a világítás. Ezt írásban is kifogásolták a munkások... Elektromos hegesztést végez Varga István. Lyukas a vé­dőpajzs, felszerelést nem használ. Az ibolyántúli su­garak ártalmasak. A főfelügyelő leállítja a munkát. Intézkedik. fis ha nincs ott? Farkas Kálmán p iíi Palkót régóta is- •* merem. A gyárban a Sóhivatal vezetője. Kopott karosszékből néz a semmibe. Naponta há­rom ceruza végét rágja szét, mellette két ügyeletes gép- írólány lakkozza körmeit és főzi a kávét. Piti Palkó a világ legel- foglaltabb embere. Termé­szetesen most sem ér rá, olvassa a Turfot, dehát a hivatásommal jár, hogy Piti Palkót is megvárjam. Piti Palkó részvéttel vé- gigmustrálgat és megkínál egy Fecskével. — Szép időnk van... — és nyájasan végig­néz rajtam, így látta tegnap a tv-ben a zangbalakapi el­lenkormány miniszterelnö­kétől. aki tarokkparti után elvegyült a nép között. — A Sóhivatalra, mint ne­ve is mutatja, rendkívül nagy szükség van, szervezé­sében egyéni és társadalmi érdekek dialektikus érvénye­Szombaton és Vasárnap tehergépkocsik sora hordta a földet az Északi Alköz­pont parképítkezésére, s az automata billenőkből nagy halmokba szóródott a ter­mőföld Szükség van rá, hi­szen itt korábban olyan sí­vó volt a homok, hogy csak bányászásra használ­hatták, nem nőtt benne még a gyom sem. Az építkezé­sek befejeztével — már februártól kezdve — meg­kezdték a homok legya tu! fi­sát, s most ennek a helyére raknak kétezer köbméter termőtalajt. — Hasonlítani sem lehet ezt a parképítést egyetlen korábbi munkánkhoz sem — tájékoztatott Jenser György, a Kertészeti Válla, lat igazgatója. — Két és fél millióba kerül a 30 ezer négyzetméter új park, s eddig a legnagyobb mun­kánk a Petőfi térj volt, az éppen fele ennyibe került. Az építkezés szigorú terv szerint folyik, amelyet a LAKÖTERV kert mérnökei készítettek. A fenyők, a padok, az utak és játszóte­rek helyét, centiméterre ki­jelölték A játszótereken pedig — korcsoportok sze­rint — minden lesz a má­szórácstól a hintáig, amit manapság korszerű játszóte­reken el kell helyezni. — Furcsa, hogy á fekete salakkal van a legtöbb gon­dunk — mondja az 'gazga- tó. — A vasúton a villamo­sítás és a dieselesítés miatt magukat is alig tudják el­látni salakkal, s nekünk a Mátravidéki Hőerőműből A Nyíregyházi Járási Ta­nács VB mezőgazdasági osz­tálya és az AGROGER Vál­lalat közös rendezésében több mint ötven mezőgazda- sági szakember előtt bur­gonya és kalászos vegysze­res gyomirtási bemutatót tartottak április 18-án, a Nyírtelek—Gyulatanyai Kí­sérleti Gazdaságban. A be­mutató előadója Cseh Sán­dor, a gazdaság főagronó- musa volt A bemutatót megelőző el­méleti beszámoló különösen a burgonyaültetés számos vitás kérdését tisztázta. XJj megállapítás, hogy a burgo­nya nem fázik meg. Mí­nusz két fokot is elbír, ez a hőmérséklet csupán kés­lelteti a csírázást. Érdekes számítást közölt a főagronó- mus a hagyományos és a gépi burgonyaültetésről. Míg sülése játszott szerepet. — A Sóhivatal tízeszten­dős tevékenységéről szeret­nék... Megvárja, míg befejezem a mondatot. — Nos? — Tíz év alatt mennyi hasznot hozott a gyárnak? — Ezt így nem lehet, ké­rem. — Mégis mennyit? — Erkölcsi hasznot. Az pedig ugyebár nem mérhető forintban! — És miből áll a munká­juk? — Hát, ugye, fontos kér­dések megoldására kon­centráljuk erőinket, ilyenek meg mindig adódnak. Ter­veinkben is csak lényeges problémák szerepelnek, de természetesen, ha valami még fontosabb is akad ak­kor azt részesítjük előny­ben. — Tehát? — Mondtam: a fontot kér­kell vagonokban szállíta­nunk a szükséges mennyi­séget. Közelebb nincsen* A Sóstói út felől már alakul a leendő park, itt-ott látszanak az utak, földben vannak az alig méteres fe­nyők, terítik a termőtalajt, jól halad a munka. A lakó­telep parkosításának első részét június végéig, a töb­bit pedig októberre fejezi be a kertészet. — A hat év alatt, mióta létezik vállalatunk, száz­ezer négyzetméterrel nőtt a város rendezett parkfelü­lete, s az idén meghaladja lakosonként az öt négyzet­métert. A következő tíz év­ben meggyorsul a fejlődés: megkétszereződik a zöldte­rület. Köztudott, hogy Nyíregy­házán szinte létkérdés a parkosítás. A jelenlegi hely­zet országos viszonylatban is jónak mondható, hiszen például nálunk négyszer- annyi a park lakosonként, mint Miskolcon. Azt a törekvést, hogy szebbé tegyük a környeze­tünket, nemcsak a számok ismerik el. Május 4-én és 5-én országos zöldterület fejlesztési konferenciát tar­tanak Budapesten, ahová meghívták a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnökét, hogy a vízsregény városok zöldterületi problémáiról tartson előadást. Ez az országos figyelem önmagában is elismerés. <k) a hagyományos módszerrel 600 forintba kerül egy hold burgonya elültetése, a gépi ültetés költsége 1Í0 forint. Ez megfelelő talajelőkészí­tést kíván. A kísérleti gaz­daság több mint 400 holdas burgonyatábláján a leg­újabb módszerrel, bakháta­sa n ültették a burgonyát. Ennek előnye, hogy mind­járt az Ültetés után elvég­zik a töltögetést, majd Bur­gonya G-vel a vegyszeres gyomirtást. Ezek után a szedésig nincs gondja a gazdaságnak. A gazdaság munkásai gyakorlatban ts bemutatták az új módszert. Bemutat­tak egy nagy teljesítményű automata burgonyaültető gépet. A gép gyorsan és jobb minőségű munkát vé­gez, a jelenleg alkalmazott félautomata öltetőknéL iések megoldását bízták ránk. Nem akarok laikus­nak látszani, ezért meg Sem próbálom közelebbről meghatározni. — Mégis, ha lehetne. — A fontos kérdés, ezt mindenki tudja, önmagában fontos. Anélkül, hogy konk­rét vetületéről fogalma len­ne az embernek, itt a fon­tosságra kell a fő súlyt he­lyezni. Mindenütt akadnak fontos kérdések. Gyárunk­ban ezeket a Sóhivatalra bízták. Úgy is mondhatnám, hogy fontosak azok a kérdé­sek, amelyeket itt a Sóhivi­taira bíztak. — Ha jól értettem, akkor fontos az a kérdés, amiért a gyárban Piti Palkó a felelős. — Úgy! — Akkor helyben va­gyunk. Miből áll Piti Palkó sóhivatalvezető kartárs mun­kája? Ha lehetne, konréten. — Mint azt eddig is ész­revehette, a fontos kérdések megoldását irányítom. A ké- nyesebbjét közvetlenül ma­gam intézem, a bizalmas természetű, fontos és egyút­tal kényes problémák meg­oldását pedig mindig sze­mélyesen végzem, tennésze­Fagylalt Ritka öröm a tanyai gye*- rekeknek, amikor a fagy- íaltos hozzájuk is ellátogat. Nyírtelek-Gyulátanyán egy ilyen eseménynek voltam szemtanúja. Az ócska, po­ros. olajos nem éppen higi­énikus oldalkoosis motor- kerékpárt már a megérke­zés pillanatában közel 100 gyerek fogta gyűrűbe, s az apró markokban ott fény­lettek az 1 és 2 forintosok. A maszek pillanatok alat* több Száz forintot árult, s a megelégedés kétoldalú volt. A gyerekek csemegé­hez. fagylalthoz jutottak, az árus kel-esett. Különben az oldalkocsis motorkerékpár mindennapi vendége a nyír­egyházi járás tanyáinak, tá- nyabokrainak. Jó üzleti érzékkel bőséges bevételhez jut. Mindez nem róható fel számára, hiszen 6 jót tesz, hézagpótló szerepet tölt be, mert az állami, szövetke­zeti kereskedelem még nem fejlődött odáig, hogy be­szerezzen egy-két rnotoro« meghajtású fagylaltos ko­csit, tisztát és higiénikusát. Talán attól tart. hogy rá­fizet a boltra? (se) Rekordmennyiségű almái vásárolnak lei ai idén Több, és minőségileg jobb gyümölcs és zöldségféle ke­rül az idén a fogyasztók asztalára, mint az elmúlt évben. A felvásárlásra ke­rülő mintegy 21 ezer va- gonnyi áruból, csak az alma 12 ezer vagont tesz k'. Ez hatván százalékkal több, mint 1966-ban volt. Ilyen nagy mennyiségű almára még nem volt példa, hiszen 1963-ban, amikor a legjobb termés volt, 10 390 vagont vásárolt fel a MÉK Az al­mából 7 700 vagont expor­tálnak, ennek mintegy felét a Szovjetunió vásárolja meg. Burgonyából 6 500, zöld­ségféléből pedig 2 300 vagon felvásárlására kötöttek szer­ződést. Kedvefic csemegéje a fogyasztóknak a szamóca és a málna. A kettőből ősz* szesen száz vagonra számít­hatunk. Lényeges, hogy a terme­lőszövetkezetek, már most mérjék fel a várható ter­mést, hogy a szállítások, de főleg a göngyölegellátás za­vartalanságát biztosíthassák. tesen feletteseim támogatá­sával és ki nem rekesztva a kollektíva véleményét, ugyanakkor érvényesítve az egyszemélyi felelősség elvét. — Szóval mit csinál ab­ban a bizonyos nyolc órá­ban? — Ne értetlenkedjék! A fontos kérdések... a bizal­mas... a kényes kérdések... amelyek az én hatáskörömbe tartoznak, s amelyeket nem véletlenül bíztak hivatalom­ra és személy szerint rám. Különben unom ezt a süket akadékoskodást! Hogy konk­rétan, meg, hogy milyen hasznot hajtunk? Ezek piti dolgok! A lényeg a fontos­ság. a hatékonyság, a jelen­tőség... De remélem nincs több kérdése? — Már csak egy van. A felosztás... Hogy mikor? Mi­kor oszlatják fel a sóhiva- talt? Krajczár Imre A rakamazi Győzelem Tsz-ben korszerű állattenyésztés folyik. Az itatásos borjúneveléshez jól felszerelt tejkony­hát rendeztek be, ahol megfelelő minőségű és hőmérsékletű tejet kevernek. Hammel József felv. Tanyák és külterületek villamosítása Tovább épül a megye nagy- és kisfeszültségű hálózata A TITÁSZ nyíregyházi üz­letigazgatósága idei hálózat- építési programja alapján 574 külterületi, illetve ta­nyai lakásba juttatják el a fényt Az év folyamán több mint. tíz kilométernyi nagy- feszültségű és 15 kilométer­nyi kisfeszültségű vezetéket építenek, illetve 5 transz­formátorállomást létesíte­nek közel hárommilliós költ­séggel. Ebből az összegből a községi tanácsok több mint félmilliót vállaltak. A Bal- kány melletti Görénypusz­tán februárban 74 lakásba vezették be a villanyt. Két hete készült el a Nyíregyhá­za melletti Ujteleki bokor hálózata. Április végéig ki- gyúl a fény a Jánosi és Zombori bokorban. Itt 68 lakás kap áramot. Elkészült és bekötésre vár három ta­nya — Kemecse Körmendi tanya. Nyírtura Liba-bokor. Nyíregyháza Hadobás sor — közös összefüggő hálózata, melyből nyolcvan fogyasztó­hoz jut el az áram. Az idei tervekben szere­pel még Kálmánháza ökör- kút közel két kilométeres kisfeszültségű hálózatának megépítése, valamint Fábi- ánháza Előtelek villamosítá­sa. A két tanyatelepülés vil­lamosítása 139 fogyasztót érint őLlőtylalt ember. Új tudományon megái lapít ást Mínusz két fokig nem fagy meg a burgonya 490 forintos megtakarítás a gépi ültetéssel IMI. április 2A s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents