Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
A nemzetközi jogászküldöttség beszámolója az amerikaiak vietnami agressziójáról Záhonyi változások UJ DELHI Súlyos fegyveres összetűzések robbantak ki az elmúlt napokban a Bengália Calcutta városában, az ott élő szikh-ek és más csoportok között. A zavargások során 13 ember halt meg, igen sokan megsebesültek. Egy tömeggyűlésen, amelyen Adzsai Mukerdzsi, az egységkormány főminisztere elnökölt, a szónokok élesen elítélték a társadalmi és vallási ellentétek felszítását. FREETOWN A Sierra Leone-i nemzeti újjászületés tanácsának tagjai csütörtökön Juxon Smith alezredes elnökletével megbeszélést tartottak a hatáskörök elosztásáról. A hivatalos lap közlése szerint Juxon Smith, a tanács elnöke, egyben pénzügyminiszter, belügyminiszter, hadügyminiszter és a fegyveres erők főparancsnoka lett. A külügyminiszteri tárcát William Leighre, a tanács alelnökére bízták. DJAKARTA Az indonéz katonai hatóságok pénteken több kínai származású üzletembert tartóztattak le — jelenti az UP1 amerikai hírügynökség. A letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy a Suharto-kormánnyal szembenálló ellenzék kialakítására szövetkeztek és pénzzel támogatták az illegálisan tevékenykedő kommunista- keit« GUATEMALA A hírügynökségek szerint ■ guatemalai kormány harminc nappal meghosszabí- totta az ostromállapotot, amely a hó végével lejárt volna. Az intézkedések a haladó erők, főleg a partizánok ellen irányulnak, akik igazságos agrárreformért, szociális intézkedésekért és Washingtontól független külpolitikáért küzdenek. Bukarest, (MTI): A pénteki sajtó közái az EKP Központi Bizottsága legutóbbi plénumának határozatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának romániai megünnepléséről. A határozat értelmében szovjet ipari kiállítást rendeznek Bukarestben, országszerte ünnepi gyűléseket tartanak, nagyszabású rendezvényekkel emlékeznek meg a nagy október fél évszázados jubileumáról. A Központi Bizottság határozata a többi között rámutat: A román és a szovjet nép, országaink között bővülnek a barátság, az elvtársi együttműködés tartós kapMoszkva, (MTI): Sárga amerikai „ananászbombát” és annak 300 fém- gömböcskét tartalmazó tökéletesített változatát mutatta be az állandó vietnami vizsgáló bizottságnak a VDK-ban járt küldöttsége pénteki moszkvai sajtóértekezletén. Az állandó vietnami vizsgáló bizottság, amelynek elnöke Henri Rolin belga államminiszter, az amerikai bombázások jellegének megállapítására küldte ki delegációját Vietnamba. A több mint kéthetes helyszíni vizsgálat zárónyilatkozatát a küldöttség egyik tagja, Joe Nordmann, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének főtitkára ismertette Moszkvában több mint száz szovjet és külföldi újságíró előtt. A nemzetközi jogászokból és egy orvoaszakértőből áiA TASZSZ nyilatkozatban foglal állásit Csüng II Kvon dél-koreai „miniszterelnök” washingtoni hivatalos látogatásával kapcsolatban. Mint a nyilatkozat megállapítja Washingtonban Csüng II Kvon minden erejével azon volt, hogy védelmébe vegye az amerikai agresszorok vietnami politikáját, óva intette az amerikai hivatalos köröket a vietnami politikai rendezés csolatai. Fejlődnek a testvéri kapcsolatok a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között. Ezeknek, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus ideológiájára, a társadalmi rend és a célok közösségére, a függetlenség, a jogegyenlőség, a kölcsönös megbecsülés és tisztelet elveire alapozott kapcsolatoknak a fejlődése megfelel népeink, a szocialista országok egysége, a béke és az emberiség haladása érdekeinek. A nagy október évfordulója — hangoztatja a határozat — újabb lépést jelent majd a testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlődésében. bombázásokat követően végzett helyszíni ' vizsgálatokat Észak-Vietnkm különböző pontjain. A jelentés drámai hangon számol be arról, hogy a bombázások eltöröltek a föld színéről olyan 60—70 000-res lakosú városokat, mint Than Hoa és Vinh, leírja az amerikai bombázás és tüzérségi tűz pusztításait katonai célpontoktól távoleső helyeken. Az agresszió bűncselekményét, béke elleni bűntetteket, háborús bűncselekményeket, az emberiesség törvénye ellen elkövetett bűn- cselekményeket ró fel a küldöttség az amerikaiaknak, akik Vietnamban megszegték az 1899-es és 1907-es hágai konvenciókat, az 1925- ös genfi jegyzőkönyvet, az 1949-es genfi konvenciót, a nürnbergi és tokiói törvényszékek elveit, az ENSZ alapokmányát, a népirtásról szóló 1948-as konvenciót, az 1954-es genfi egyezményeminden kísérletétől, sürgette a VDK bombázásának folytatását. Az Egyesült Államok, amikor bevonja agressziójába dél-koreai bábjait, akik dollárért áruba bocsátják honfitársaik életét, ezzel „kollektív akció” jellegét próbálja adni ennek a rabló tevékenységnek, — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata. Jelenleg 45 ezer délkoreai katona harcol Dél- Vietnamban, de a dél-koreai vezetők ezit is keveslik. Csüng II Kvon sajtójelentések szerint a közelmúltban kijelentette, hogy Dél-Korea kész újabb csapatokat küldeni Dél-Viet- namba és Washingtonban nyilvánvaló megelégedéssel nyugtázták ezt. A dél-koreai „miniszterelnök” és az Egyesült Államok elnökének tárgyalásai a vietnami háború kiterjesztését és a Távol-Kelet térségében a feszültség további szitását jelenti. A szovjet kormány, minden szovjet ember határozottan támogatja a hős vietnami népet az imperialista agresszió elleni harcában. Teljes szolidaritást vállal a testvéri koreai néppel, amely harcol az ország demokratikus alapokon, minden külső beavatkozás nélkül történő, békés újraegyesítéséért. Nem lehet kétséges, hogy az amerikai imperialisták és szöuli bábjaik újabb összeesküvése Korea, Vietnam és egész Ázsia népei ellen végül is kudarcot vall — fejeződik be a TASZSZ nyilatkozata. Előzetes Adatokat a szocialista brigádmozgalomról Záhony átrakó állomáson Tóth Lászlóné szolgáltat. Amikor kezdődött — 1959-ben — 13 szocialista brigád alakult 82 tővel. Ma 185 brigád dolgozik, 1207 fővel. A szocialista brigádversenyben a brigádok 419 oklevelet, 165 zászlót, 57 bronzplakettet, 48 ezüstplakettet nyertek eddig. A szocialista brigádok 1967-re összesítve vállalták, hogy balesetmentes munkával a teljesítményt 2—3 százalékkal növelik. A társadalmi munka célja a záhonyi vasutas sporttelep rendbehozása, illetve újjáépítése. Ebben munkában 130 brigád, 870 fővel vesz részt és összesen 2767 órát dolgoznak. Más brigádok beteg munkatársaik, nyugdíjasok megsegítését határozták el. Továbbtanulnak. 206-an vállaltak politikai tavább- képzést, szakmai és egyéb iskolára 179-en jelentkeztek. Párbeszéd A statisztika szép és egyértelműen egyenes fejlődést mutat. A számokhoz azonban szorosan kapcsolódik Nagy Pál normással folytatott párbeszéd. — Milyen változást hozott az állomás munkájában, az emberek életében a szocialista brigádmozgalom? — Nincs maradvány. A kocsikat ma már gyorsan és időre rakják ki a brigádok. Ez a legfőbb eredmény. Aztán a munkafegyelem, az ma már olyan, hogy össze sem lehet hasonlítani a két- háröm évvel ezelőttivel. És régen, fizetésnapokon a munkások meglepték a kocsmákat, az asszonyok meg idejártak. Nem az uruk elé jöttek, a pénzért. — Ma már nem isznak az emberek? — De. Csak nem úgy, és nem annyit, mint régen. Erős munkát végeznek, jólesik utána az egy-két pohár sör. Többet azonban nem isznak. — Tudna-e olyan brigádot mondani, amely a kezdetkezdetén alakult, és töretlenül állta a versenyt? — Nem is egyet. Ott van a Szűcs Bertalan brigádja. Az arany plakett várományosai. Vagy a Torony-brigád. Az aztán tényleg egy toronybrigád, mert torony magasan teljesítik a tervüket és mindent, amit vállaltak. Vagonok között A záhonyi állomás évről évre nagyobb és nagyobb. El lehet tévedni a vagonok között. Néha a szerencse kedvez. A sínek párhuzamában hat puíajkas ember ballag. Elől egy óriás. Magassága közel a két meterhez, súlya talán a mázsán is felül. Nem ő a brigádvezetó. Csupán a Torony-brigád szimbóluma lehetne. Ű csak nevet azon, hogy hány mázsát bír egyszerre felemelni. Torony József brigádve- zető közli: — Ezt mi már kipróbáltuk. Egyszer a községben láttam, hogy egy zsák lisztet vitt a nyaka ban, aztán mi itt a vagonban a vállára raktunk kétmázsa cukrot, s úgy vitte, mint a pelyhet. Sikola Sándor a dicséretre — mert hisz az — pirul. — Fogadásból vitte a két- mázsát ? — Nem. Mi ilyesmiben nem fogadunk. Nem virtus- kódunk a munkahelyen, abból úgysem származna jó. — Hát azt miért teszik, hogy 20—30 százalékkal többet teljesítenek, mint általában a többi brigád? — Keresni akarunk — mondja Túr István, aki Torony Józseffel együtt a legöregebb tagja a brigádnak. — Kell a pénz. Én például nyolctagú családot tartok el, idén is négy disznót vágtam, hát erre sok pénz kell. — Csak a pénzért? — Hát nem egészen. Mert ha futja az erőnkből, miért ne raknánk ki három vagont, kettő helyett. Inkább hármat rakunk ki, mint kettőt. — Egy vagonba mennyi áru van? — Az attól függ. Négy, vagy hatszáz mázsa. — Ezek szerint a brigád egy-egy tagjának ha két vagont raknak ki, naponta kétszáz mázsát kell megmozgatni. Nem fáj utána a derekuk, karjuk? — Fortélya van annak. Kevés erővel is súlyos dolgokat lehet megmozgatni. Ezt már megtanultuk. Sőt vállalásunkban is szerepel, hogy átadjuk munkamódszerünket a többi brigádnak. Őszintén Az eső szemetel, a brigád kora reggel végzett egy vagon búza átrakásával, s éppen a vezénylőbe igyekeznek. A beszélgetés ott folytatódik. Kényes kérdések. — Ha nem szocialista brigádként dolgoznának, kevesebbet teljesítenének? — Egy mázsával sem. — Akkor mi hasznuk abból, hogy szocialista brigádok? — Sok. Másképpen élünk, más a fegyelem és tanulunk. — Ezek szerint ha hazafelé igyekeznek munka után Tiszabezdédre, akkor nem isznak előtte, nem kártyásnak a vonaton? — Iszunk is, kártyázunk is. De tudja, azelőtt milyen kártyajátékot játszottunk? Ferblit. Hazárdjátékot. Most meg filkózunk, ultizunk. Ha meg is iszunk egy-két pohár sört, közülünk italosán még senki sem jelentkezett munkára. Hétéves a szocialista brigádunk, de még nem volt igazolatlan hiány zás. — A szocialista módon élni nemcsak azt jelenti, hogy munkahelyen éljenek szocialista emberhez me i- tón, de otthon is. Nem ki.U rá válaszolni: hogy einek a családjuk körében? Csak pillanatnyi csend. A brigádvezető Túr Istvánt ösztönzi, beszéljen c. mert hogy éppen az öccséröi tenne szó, de aztán egy más szavába vágva mondják: — Amikor a fiú megnősült, úgv akart élni továbbra is, mint legénykorában. Csavarogni, meg mi egyeb. Hát mi szépen behúztuk a vagon zugába és elmagyaráztuk neki. hogy most már rendesen kell viselkednie. Mi magunk is ehhez tartjuk magunkat. Gyerekeink vannak, a Sándornak (a két mázsát bíróról van szó) meg édesanyja, ő annak, mi a családnak keressük a pénzt. íjra elsők A beszélgetés, ott a vagonok tövében,. s később a vezénylőben a leírtaknál sokkal több kérdést, feleletet tartalmazott. Benne volt az elmondottakban, hogy a brigád 1965-ben a Debreceni Vasútigazgatóság területén első volt a szocialista brigádok versenyében. Jutalomként Pestre utaztak, családostól. Az 1966. éves termelési versenyben Záhony állomáson szintén aa első helyen végeztek, több, mint 130 százalékos teljesítménnyel. Tavaly a községük óvodájában végeztek társadalmi munkát. A gyerekeknek babaházat, az óvoda köré kerítést készítettek. Idén a brigád Túr Istvánnak segít új házat építeni. Záhonyban két állomás- épület van. Egy kicsi, szürke falú régi épület. A régi mellett épült fel az új és modern. Ha más nem' is, ez a két épület sokatmondóan jelezné huszonkét év fejlődését. De jelzi a fejlődését a sínpárok sokasága, a sok millió tonna acél, amit, sínpárra fektettek. Mindennél jobban azonban az emberek tette, mai gondolkodása a legmagasabb mérce, annak az új munkáshadnak a gondolkodása, amely a szocialista brigádmozgalombaa edződött és edződik nemesebb ötvözetűvé az acélnál. Seres Érné Határozat az októberi forradalom ötvenedik évfordulójának romániai megünnepléséről lo héttagú küldöttség nehány órával az amerikai két. TASZSZ-nyilatkozat a dél-koreai „kormány“ politikájáról Moszkva, (TASZSZ): J. Hosszú, végtelennek és kiismer b e te ti e n ne k tűnő folyosókon és lépcsőkön haladtak. Miklós, jóllehet, hosz- szabb ideig volt a vár lakója, eltévedt volna, ha sógornője, aki csak négy esztendővel előbb költözött a királyi palotába, nem mozgott volna olyan biztonságosan. A Vár pincelabirintusa felé tartottak abba a kis szobácskába, ahol a titkos rádióleadó működött'. Amikor beléptek, a készülék mellől felállt egy testőr. — Alázatosan jelentem. — Semmi? — kérdezte Horthy Istvánné. — Alázatosan jelentem, semmi! — válaszolt még mindig feszes vigyázállás- ban az őrmester. — Az alezredes űr egy órával ezelőtt itt járt, neki már jelentettem. — Pihenj! Helyezze magát kényelembe! — vezényelt Ili asszony, teljesen előírásosan, katonai nyelven, mintha tiszthelyettesi iskolát végzett volna. A testőr tiszthelyettes, a készülék kezelője addig nem ült le, amíg a kormányzóhelyettes özvegye nem helyezkedett el a számára odaállított öblös karosszékben Ifjú Horthy Miklós ugyancsak leült. Ili asszony elővette a fonalat, a kötőtűket, egy félig kész érmelegítővel foglalta el magát. A fronton küzdő honvédek számára kötötte. A lapokban éppen az előző héten közöltek fényképeket arról, hogy a kormányzó menye, anyósával egyetemben sem lustálkodik az új Európáért, a győzelemért folyó világméretű küzdelemben. Kötnek, hogy derék magyar véreik ne fázzanak majd a hideg télben a frontokon. Ifjú Horthy Miklós várakozás közben egy angol nyelvű könyv olvasásába mélyedt. Egész életében nagy tisztelője volt az angol társadalomnak. Most, amikor az ország és a Horthy család válságos helyzetbe jutott, ezektől a jobb köröktől várta, hogy segítő jobbot nyújtanak számukra. A titkos adó, amely a Vár pincéjében rejtőzött, s amelyet maga a kormányzó fia és menye tartott felügyelete alatt, Tost alezredesnek, a kormányzó számysegédjének segítségével éppen ezekkel a körökkel igyekezett kapcsolatot teremteni. BakáchBessenyei Györgytől, a volt berni követtől várnak üzenetet, ő tapogatózik a nyugati hatalmaknál — vajon mit lehetne tenni, hogy Magyarország, ha már elvesztette a háborút, ne a határainál harcoló szovjet csaljatok, hanem a tőle sok száz kilométerre lévő angol csapatok előtt kapitulálhasson. Bakách-Bessenyei mindeddig nem közölt semmi bízatok A rejtjeles táviratok, amelyeket hajnalig tartó munkával fejtettek meg Tost alezredes várbeli lakásán a kormányzói család tagjai, nem ígértek sok jót. Bakách-Bessenyei olyasmit jelentett, hogy még komolyan sem hajlandók vele tárgyalni, a tervet fantasztikusnak, Horthyt pedig olyan embernek ítélik, aki megérdemli a sorsát. Tost alezredes most nem a sifré fejtésében segédkezik, hanem más konspirativ tevékenységgel van elfoglalva. Egy rejtett folyosón vezeti a kormányzói lakosztály felé gróf Bethlen Istvánt, akit Horthy megbeszélésre hivatott. Bethlen, aki Horthy valamennyi híve közül a legokosabb politikus hírében állt egykori miniszterelnöksége óta, a német megszálláskor azonnal elbújt. Oka volt rá, hogy a Gestapótól tartson. A nagy úr, aki 1921-től 1931- ig, több mint 10 esztendeig volt miniszterelnök, s ő konszolidálta a szegedi fővezér rendszerét, már Gömbös miniszterelnöksége óta ferde szemmel nézte, miként kötik a magyar királyi kormányok az ország szekerének rúdját a hitleri Németországhoz. S mivel mindez Horthy beleegyezésével történt, a köztük lévő baráti viszony is megromlott jó időre. Később aztán, amikor a hadiesemények kezdték bebizonyítani, hogy Bethlennek, aki a felsöház konzervatív ellenzékének vezetójeként óvta többször is az országot a túlzott elkötelezettségtől. Horthy kénytelen volt elismerni: kár volt nem hallgatni Bethlenre, kár volt vele összeveszni Most, hogy sorsdöntő elhatározás előtt állt, üzent érte. Inkepusztá- ról, aho] Bethlen saját birtokán rejtőzött — tehát azért olyan nagyon nem kereshette a Gestapo, hiszen könnyen rálelhetett volna —, egy testőrségi gépkocsi hozta fel a budai Várba. Itt aztán, a rejtett hátid bejáraton és különböző folyosókon keresztül Tost alezredes vezette a kormány-; zód fogadószobába. Az egybegyűlt urak nagy örömmel üdvözölték Bethlent. Természetesen maga Horthy Miklós szorított vele kezet elsőnek, aztán a többiek, a „titkos tanácsosok”, akiket egybehívott! Eszterházy Móric gróf. a dúsgazdag nagybirtokos^ Károlyi Gyula gróf, maga is volt miniszterelnök. Kánya Kálmán volt külügyminiszter, Perényi Zsig- mond báró koronaőr, a fei- sőház elnöke, három nyugalmazott tábornok, Köder Vilmos, Sónyi Hugó és Ná- day István A kormány tagjai közül is ott voltak hárman. Lakatos Géza miniszterelnök, Hennyey Gusztáv külügyminiszter és Csatay Lajos honvédelmi miniszter Kormányon kívül ők is mindhárman katonák, tábornokok. Horthy vázolta a nehél helyzetet: — Azért kérettelek magamhoz benneteket, hog* mint minden nehéz órában* kikérjem tanácsotokat. (Folytatjuk* Dokiiinentumregény
