Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

«■*4« MottrAíjiu te»esOi/irtKj XXIV. ÉVFOLVAM, 64. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1967. MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK Termelőszövetkezeti tanácskozás A termelőszövetkezeti tanácskozást előkészítő bizottság beszámolóját ismerteti dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Az elnökség első sorában balról Kál­lai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Berki Zoltán, a kissze­keres! Előre Tsz elnöke, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A termelőszövetkezetek I. kongresszusának megyei előkészítő tanácskozását kedden tartották Nyíregyhá­zán. Lapunk szerdai számá­ban ismertettük az előké­szítő bizottság referátumát és a hozzászólások kivételé­vel a tanácskozás egyéb ese­ményeit. A vitában har­mincötén kértek szót, de az idő rövidsége miatt tizen­négyen szólalhattak fel. A tanácskozás munkájában hozzászólásukkal részt vet­tek: dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. Kállai Sán­dor, az MSZMP Szaboics- Szatmar megyei bizottságá­nak titkára, Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csil­lag Tsz elnöke, Kohány Já­nosáé, a nagy kallói Virágzó Föld Tsz tagja, Torma László, a vámosoroszi Uj Élet Tsz elnöke, Mikó Já­nos, a kislétai Rákóczi Tsz elnöke, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz el­nöke, Huszka Imre, a balsai ■ Petőfi Tsz elnöke. Pécsért Ernő, a íülpösdaróei Petőfi Tsz párttitkára, dr. Weslsik Vilmos, nyugalmazott Kos- suth-díjas akadémikus, Vir- j tis Ferenc, a nyírtassi Dó­zsa Tsz elnöke, Szántó Sán­dor, a tiszadadai Dózsa Tsz elnöke, Weinberger Márton, a ramocsaházi Rákóczi Tsz elnöke és Szabó Zsigmond, a szamossályi Uj Élet Tsz agronómusa. Dr. Dimény Imre felszólalása Dimény elvtárs bevezető­jében átadta a Központi Bizottság üdvözletét a ta­nácskozásnak, majd így folytatta: sokat vártunk ezektől az értekezletektől és sokat is kapunk. P. Sza­bó elvtárs referátuma gaz­dag eredményekről, egész­séges fejlődésről adott szá­mot. A szövetkezeti pa­rasztság Szabolcs-Szatmár- ban is — életviszonyban és gondolkozásban egyaránt — közelebb került a munkás­osztályhoz. A tagok szor­galmán túl a fejlődésben benne van a munkásosztály, az allam segítsége. Tudatá­ban vagyunk, hogy a mező- gazdasági termelés és az életszínvonal alakulása ko­zott szoros összefüggés van. A IX. kongresszus meg- \ itatta a termelőszövetkeze­tek eddigi működését és elismerését fejezte ki azzal is, hogy további jelentős tá­mogatásra hozott határoza­tot, A mostani támogatási rendszerrel egyidőben kí­vánjuk növelni a vállalati es a szövetkezeti jelleget, illetve a szövetkezetek ön­állóságát. A termelőszövet­kezetek a közelmúltban a nagy külső erőforrások, a sok hitel mialt igen erős függőségbe kerültek. Sok szervnek volt joga az adott anyagi támogatáson keresz­tül beleszólni a szövetkezet gazdálkodásába. Ez a bele­szólás főbb vonalaiban meg is határozta a tevékenysé­get. így a szövetkezeti tag­ságnak — ha igényelte is — nem sok beleszólása volt a saját szövetkezetének ve­zetésébe. Most az önállóság­gal nagyobb jogot kap a tagság, valójában gazdája lehet a szövetkezetnek. A vállalatszerű szocialista gaz­dálkodás és demokrácia nem ellentétes egymással, sőt feltételezi egyik a má­sikát. A hozott intézkedések közül példaként említem a családi segélyt és a nyug­díj t, amelyek a parasztság megbecsülését, életszínvona­luk emelését jelentik, ugyanakkor kihatnak a szö­vetkezet erősödésére is. A nyugdíj, az anyasági és gyermekgondozási segély arra ösztönzi a tagokat, hogy minél több munkaegy­séget teljesítsenek. Ez gon­dot is okoz egyes szövetke­zetekben, mert a meglévő tagság, de az új belépők is lehetőleg egész évben szeret­nének dolgozni. Ezért is ha­tározott úgy a IX. kongresz- szus, hogy bővíteni kell a szövetkezetek tevékenységi körét. Korábban csak a szántóföldi, kertészeti és ál­lattenyésztési üzemágakat ismertük el fő tevékenység­nek. Ez ma már túlhala­dott. A tagság foglalkozta­tása. a jövedelem fokozása és bizonyos értékek meg­mentése miatt sokkal széle­sebb tevékenységi kört kí­vánunk biztosítani a szö­vetkezeteknek. Sokat várunk a szövetke­zetek szövetségeitől. Várjuk tőlük a szövetkezetek érdek- védelmét azokban a vitás esetekben, amiket itt a ta­nácskozáson elmondtak az áruátadásokkal kapcsolat­ban. Az itt felmerült kér­dések is hozzásegítik majd a szövetkezetek I. kongresszu­sát, hogy jó határozatokat hozzon, aminek alapján az illetékes állami fórumok törvényt, rendeleteket hoz­hatnak. Befejezésül Dimény elv­társ arra kérte a szövetke­zetek küldötteit, adják to­vább otthon is azt a lelkes légkört, ami a tanácskozá­son kialakult és sok sikert kívánt a tavaszi munkák végzéséhez. Kállai Sándor felszólalása A mai tanácskozásunkon a termelőszövetkezetek kül­döttei nemcsak a kongresz- szusi küldötteket választják meg, hanem ezzel egyidejű­leg értékelik a megye szö­vetkezeti mozgalmának gaz­dasági, politikai helyzetét, valamint megbeszélik a to­vábbfejlődés főbb feladatait. A tanácskozást minden termelőszövetkezetben köz­gyűlés előzte meg. ahol az egész szövetkezeti tagság mondta el véleményét ezek­ben a kérdésekben és adott megbízást a megválasztott küldötteknek szövetkezetük képviseletére. A IX. pártkongresszus határozatai es az ennek nyomán született gazdasági, politikai és szociális intéz­kedések a mezőgazdasági dolgozók körében jó vissz­hangot váltottak ki. Növel­ték a falu politikai aktivitá­sát, a dolgozóknak a part iránti bizalmát. Ez érezhe­tő volt a zárszámadási köz­gyűléseken, a küldöttválasz­tó közgyűléseken, az ország- gyűlési és tanácsválasztások előkészítésénél is. (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlés a Pe tő fi - szoborn ál Március 15-1 ünnepség a budapesti Petőfi-szobornál. (Rozsán Endre felvétele) Az MSZMP budapesti bi­zottsága, a Hazafias Nép­front budapesti elnöksége és a KISZ budapesti bizottsá­ga nagygyűlést rendezett szerdán a Petőfi-szobornál az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1942 március 15-i antifa­siszta tüntetés emlékére. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány is a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. Az 1942 március 15-i tün­tetést szervező Történelmi Emlékbizottság' tagjai közül jelen voltaik: Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgatója, Bernáth Au­rél, Kossuth-díjas festőmű­vész, Darvas József, a Magyar író Szövetség el­nöke, Hont Ferenc, a Szín­háztudományi Intézet igaz­gatója, a 92 éves Krenner Miklós, aki Spectator néven ismert újságíró volt abban az időben, Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszer­kesztője, dr. Ortutay Gyula. a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat elnöke. Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrászművész, Raics Ist­ván zeneszerző és Somogyi Miklós nyugdíjas. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. Ott volt az 1942 március 15-i tüntetés részvevőinek népes cso­portja is. Felcsendült, a Himnusz, majd Tordy Géza színmű­vész siszavalta Petőfi Sán­dor: 1848... te csillag című költeményét Főcze Lajos, a KISZ budapesti bizottságá­nak titkára mondott meg­nyitót, majd Darvas József szólott a két március jelen­tőségéről. Méltatta 1848 tör­ténelmet formáló napjait, majd az 1942-es tüntetésre emlékezett. — Mai megemlékezésünk nemcsak a múltnak, a má­nak, a jövőnek is szól. Az évfordulón megfogadjuk, hogy 1848 és 1942. már­cius 15-e útját járjuk to­vábbra is rendületlenül — zárta beszédét Darvas Jó­zsef. A Petőfi-szobor talapza­tán ezután elhelyezték a megemlékezés virágait. A nagygyűlés az Tnterírá- cionalé hangjaival' ért' .Ve- éet. * Nyíregyházi március 15-i ünnepségek Honvédek, úttörők, KISZ- íiatalok adtak díszőrséget március 15-én délelőtt Nyír­egyháza főterén, a Kossuth- szobor előtt. Tíz órakor ün­neplő fiatalok vonultak hosszú sorokban, hogy az emlékezés virágait elhelyez­zék a szobor talapzatán. Szász József, a városi KISZ- bizottság titkára emlékezett meg a régi, s az új márci­usokról, az ifjúság forradal­mi hagyományairól. Ezt kö­vetően elsőként a Hazafias Népfront, majd a KISZ vá­rosi bizottsága nevében ko­szorúztak. Utánuk a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak képviseletében ott lévő fiatalok helyeztek el a szobor talapzatára koszorú­kat, virágokat Délután ifjúsági nagygyű­lést rendezett a KISZ me­gyei és nyíregyházi városi bizottsága. A nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra, Mészáros Árpád, a KISZ KB munkatársa is. Szász József, a KISZ városi bi­zottsága titlcárának meg­nyitója után a József At­tila Művelődési Ház nagy­termét zsúfolásig megtöltő ifjúság előtt Havacs József, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára mondott ün­nepi beszédet Méltatta az 1848-as már­cius történelmi jelentőségét, az eltelt évtizedek, az el­múlt húsz év eredményeit, harcait. Kiemelte: a fiata­lok minden időszakban hű követői voltak a negyven- nyolcas örökségnek, a for­radalmi hagyományoknak. Részletesen beszélt az el­múlt tíz év ifjúsági mozgal­mi eredményeiről. Arról, hogy az ifjúság aktív ré­szese a szocializmus építé­séért folyó harcnak, ápolója az internacionalizmusnak, a világszabadság nemes gon­dolatának. Az ünnepségen a Nyíregy házi Vasvári Pál Gimnázi­um KISZ-szervezete irodal­mi színpadának tagjai ad­tak műsort. A fiatalok . megyeszerte megemlékeztek március 15- ről. Koszorúzások. ünnep­ségek voltak a megye szá­mos községeben. Koszorúi­kat helyeztek el a KISZ- szervezetek Tiszavasváriban. Tiszalókön Rakamazon. Ke- mecsén. tbrányban, Búj községben A szobrok előtt KISZ-esek. úttörők állták díszőrséget. A nyíregyházi boszorúzási ünnepség résztvevői a Kos­suth-szó bornál. Foto: Hammc' 'ózseff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents