Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-15 / 63. szám
{Folytatás az t. oldalról) melószövetkezetek lagjaihak rendszeresebb foglalkoztatását a helyi lehetőségek és igények kielégítését, ugyanakkor sok hasznosítható nyersanyag pusztulását eredményezte. — Gátló tényező volt eddig a gazdaságirányítási Nagy tartalék rejlik A gyenge termelőszövetkezetek, megerősí tűsére hozott megkülönböztetett anyagi- és szervezeti intézkedések eddig a gyengeség okait csak mérsékelni tudták, a megszüntetéshez ezek nem voltak elegendők. A gyengeség okait vizsgálva, a már említett általános fejlödésgótló tényezők mellett egyöntetűen megállapítható, hogy legdöntőbb gátló tényezők a kedvezőtlen természeti adottságok. Megyénk mezőgazdaságának ma legnagyobb tartaléka a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása. Éppen ezért a harmadik ötéves terv során is egyik legfontosabb feladat a gyenge gazdálkodás okainak felszámolása. a gyengeség természeti tényezőinek mérsékelésé. A közös gazdaságok mellett, mint azok szerves réseiére, nagy feladat hárul a háztáji gazdaságokra. Megyénk területén a háztáji gazdaságok kezelésében 95 ezer hold szántóterület és a megye állatállományának mintegy 60—70 százaléka van. Legnagyobb szerepük a termelőszövetkezeti családok önellátásában van, de a központi készletbe felvásárolt termékeknek is mintegy 15—18 százalékát adták. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben még fokozottabban gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek maximális kihasználására, szem előtt tartva, hogy a háztáji gazdaság növelése ne menjen a közös gazdaság rovására. A termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának megjavításéra a megyei párt és tanács végrehajtó birehíszér tólzótt közpohtóíf* íásá. Ez az átszervezés éveiben, de még a közös gazdálkodás első éveiben is szükségszerű és eredményes volt. Ebben az időszakban a kevés tapasztalattal rendelkező szövetkezeti vezetők részére szükséges volt az állami irányítás ilyen módszere. a gyenge tsz-ekben zottságai a korábbi években határozatokat, illetve intézkedéseket hoztak. Ennek eredményeképpen javult a termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának színvonala, bővült közös tevékenységük. A megyében a termelőszövetkezeti csoportok közös vagyonának értéke 66,2 millió forint, amely főleg dohánypajtákból, gyümölcs- ültetvényekből, valamint erő- és munkagépekből tevődik ki, 'fee van már közös állatállomány is. A termelőszövetkezeti csoportoknál továbbra is a gazdálkodásuk fejlesztése, közös tevékenységük kiszélesítése a fő feladat. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításával — a második ötév® terv átlagához képest — a mezőgazdaság termelését 13—15 százalékkal kell növelni. A megyében az egyes termőtájak sajátos helyzetét figyelembe vévé, a fejlesztés főbb irányai a következők: — Kiemelten kell kezelni megyénk futóhomokos területeit, ahol több évre szóló hasznosítási tefv készítésével, fokozott mértékű állami támogatással, új termelésszerkezet alakítható ki, mely megfelelően igazodik a termelési adottságokhoz, a közgazdasági viszonyokhoz. Növelni kell a homoktalajok javítását, elsősorban a helyben lelhető javítóanyagok felhasználásával. Tovább kell növelni a zöldes műtrágyázás arányát. — A sza tmá r-bere gi területen és a Tisza mentén legfontosabb az üzemi és területi Vízrendezés elvégzése, valamint a talajjavítás. A harmadik ötéves terv során be kell fejezni az Ecsedi-láp komplex vízrendezését. Kenyérgabona, horgonya, dohány További erőfeszítéseket kell tenni a kenyérgabona betakarításának teljes gépesítésére, az intenzív bú- záfájtdk arányának növelésére. — A megye sajátos helyisetéitek megfelelően kiemelten kell kezelni a burgonyatermesztést. Vetésterületét távlatilag Is a jelenlegi szintén kívánatos tar- táhi. Az üzemek jövedelmezőségét elsősorban a hozamok növelésével kell biztosítani. — Hasonló gondot kell fordítani a dohánytermesztés fejlesztésére. E téren legfontosabb feladat a pe- ronoszpóra kártétel megelőzése, a termelési költségek csökkentése, a hozamok és a minőség javítása. — A takarmányeilátás javításának fontos és hatalmas tartaléka a rét- és legelőgazdálkodás javítása, fejlesztése. A tervidőszak alatt á légélők 40—5Ö százalékát fel kell javítani, kultúrállapotba kell hozni. — A gyümölcsültetvények nagyobb arányú területi növelését jelenleg nem tartjuk célszerűnek. Legfontosabb az elért eredmények megszilárdítása, a meglévő ültetvények járulékos beruházásainak megvalósítása. Anyagi eszközeink jelentős részét erre kell koncentrálni. A párt IX. kongresszusa határozatokat hozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséről, az önállóság növeléséről, a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátásának javításáról. Határozatot hozott arra vonatkozóan is, hogy ez év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek első Országos kongresszusa, és tárgyalja meg a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, »álassza meg az országos termelőszövetkezeti tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának és működésének kérdésében. — Fontos, hogy a termelőszövetkezetek a jelenleginél önállóbban és hatékonyabban gazdálkodjanak, és így a népgazdaság feladataiból a rájuk eső részt eredményesebben oldják meg. —- A Politikai Bizottság 1985. július 6-án határozatot hozott a mezőgázdásági ár- adó és pénzügyi rendszer továbbfejlesztéséről amelynek alapján, mér 1966-bán mintegy 9 Százalékkal emelkedett a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal. — Az elmúlt év július 1-t hatállyal megemelték a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátásának színvonalát és a betegellátás, anyasági segély, fogorvosi ellátás tekintetében lényegében megszűntek a különbségek az ipari munkások, és a termelőszövetkezeti tagok között Éj szövetkezeti törvényre van szükség — Ez év január 1-Vel életbe lépett a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátásának új rendszere. Az új nyugdíjrendszer létrehozásával a párt és a kormány a népgazdaság erejéhez mértén, jelentős lépést tesz annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonala tovább közelítse még á bérből és fizetésből élő dolgozókét. A termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi ?. tVf. jeléhtŐsén elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ma már azonban a termelőszövetkezetekben kialakult nagyüzemi viszonyok, a tagok többségének tudati fejlődése, és a vezetés színvonalának növekedése következtében, kinőtték a termelőszövetkezetek e rendelet kereteit. Ezért a párt IX. kongresszusa állást foglalt a termelőszövetkezetek működésének a következőkben felsorolt elvek alapján történő újbóli szabályozása mellett: — A termelőszövetkezetek az önkéntesen társult dolgozó parasztok átfogó szervezete, amely szövetkezeti jelleggel, nagyüzemi keretekben önálló — vállalatszerű — gazdálkodást folytat. — A termelőszövetkezeti tagsági viszonyban jusson, kifejezésre a tulajdonosi és egyben a munkavállalói jelleg. — A termelőszövetkezet vezetésében a demokratikus centralizmus elve érvényesüljön. — A közös gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett továbbra is ki kell használni a háztáji gazdálkodás lehetőségeit. — Fokozatosan meg kell Valósítani a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét. Lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek használatában, de nem szövetkezeti tagok tulajdonában lévő földek, termelőszövetkezeti tulajdonba vételét. Ezen kérdések rendezésére azért van szükség, mert a földtulajdonnak és a föld használatának az elkülönülése, zavarja a termelőszövetkezeti földhasználat biztonságát. A szövetségek létrehozásáról szóló 1966. május 25-i KB határozat, valamint a párt IX. kongresszusa ide vonatkozó határozata alapján, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban, a szövetkezet} demokrácia ki szél e= sítése és az állami felügyelet továbbfejlesztése érdekében, ki kell alakítani a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szervezetét. E munka során az az elv érvényesüljön, hogy a termelőszövetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból, a megkötött szerződésekből valamint á közgyűlés és a választott szervek határozataiból származhat. A szövetkezeti parasztság a határozatokat örömmel fogadta és nagy Várakozás^ sál tekint a szövetkezeti kongresszus és a területi szövetségek megalakulása elé. A termelőszövetkezetek választott szervei A termelőszövetkezetek demokratikusan választott szervei: —- Termelőszövetkezetek kongresszusa, — a termelőszövetkezetek országos tanácsa, — és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Fő céljuk a szövetkezetek gazdálkodásának, működésének elősegítése, jogvédelmük ellátása. Ezek egyben á termelőszövetkezeti parasztság pozitív értelemben vett érdekképviseleti szervei is. E szervek nem alkotnak egységes szervezeti hálózatot, nem gyakorolnak közvetlen irányítást. A működésükkel kapcsolatos költségeket a termelőszövetkezetek viselik. A szövetségek létrehozásával a szövetkezeti parasztság közéletben váló fésavétele tovább szélesedik, valamint erősödik a szocialista állam demokratizmusa, mert a munkás— paraszt hatalom egyik alapvétő osztályának új társadalmi szervezete kapcsolódik be aZ államgazdáság szervező munkájába. A továbbfejlődés lehetőségeit és módját pártunk IX. kongresszusa határozta meg. E határozatok Végrehajtása elsősorban a szövetkezeti tagokon múlik. Feladataink végrehajtása, igen nagy szervező, felvilágosító munkát igényel. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek végrehajtása ég a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése egyetlen célt szolgál: a szocializmus ten vábbi fejlődését, a termelés növekedését, áz életszínvonal emelkedését. Eddigi munkánk biztosíték arra, hogy képesek vagyunk az előttünk álló feladatok végrehajtására és ezzel egész népünk további boldogulásának elősegítésére. A beszámolót követő vitában tizennégyen vettek részt. Majd a vita lezárása után megválasztották ä 47 tagú küldöttséget, amelyik a Szabolcs-Szatmár megyei tsz-eket és tszcs-két képviseli a kongresszuson. A választás után a földművelés- ügyi miniszter nevében dr. P. Szabó Gyula negyvennégy termelőszövetkezeti elnöknek, tagnak adta át a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Ezzel véget ért a termelőszövetkézetek megyei tanácskozása. A felszólalásokra lapunk holnapi számában visszatérünk. Moszkvába érkezeit az osztrák kancellár Moszkva (TASZSZ) Dr. Josef Klaus, osztrák szövetségi kancellár dr. Lujo Toncic-Sorinj szövetségi külügyminiszter kíséretében kedden délután a szovjet kormány meghívására hi« vatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A kancellár március 21-ig tartózkodik a Szovjetunióban és Moszkván kívül Leningrádba, Ki- jevbe, Tbiliszibe, valamint Lipeckbe is ellátogat. Az osztrák kancellár szov- jetunióbeli útja a két ország vezető államférfiai között kialakult személyes kapcsolatok megerősítését szolgálja. Az osztrák kormányfő fogadására a vnukovói repülőtérén megjelent Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök-helyettes. Andrej Grorúiko külügyminiszter, Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter és több más vezető személyiség. A megjelent sok ezer moszkvai szeretettel köszöntötte az osztrák vendégeket. A replőtérről Klaus kancellár Koszigin miniszterelnök társaságában moszkvai rezidenciájára hajtatott. NDK-lengyel párt és államközi tárgyalások Varsó (MTI) Kedden reggel a LEMP Központi Bizottsága, az államtanács és a minisztertanács hivatalos meghívására Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az államtanács elnöke és Willi Stoph rr.'nisz- terelnök vezetésével NDK párt- és áílami küldöttség érkezett Varsóba. Walter Ulbricht és Willi Stoph látogatást tettek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságánál, ahol megkezdődtek a tárgyalások a lengyel vezetőkkel. Lengyel részről résit vettek a megbeszéléseken a lengyel párt és kormány vezetői, elükön Wladysláw Go- mulkával. A megbeszéléseit szívélyes, baráti légkörben folytak. I Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyllatkazata Párizs (MTlj A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki és ebben a választások eredményeit értékeli. A szavazás második fordulójának eredményei — állapítja meg a nyilatkozat — kihangsúlyozzák az első forduló főbb vonásait. A gaulleista hatalom antidemokratikus és szociális Visszafejlődést maga után vonó politikája súlyos kudarcot szenvedett. A kommunista jelöltekre adott szavazatok milliói kifejezik egy igazán demokratikus rendszer létrehozására irányuló törekvést. Pártunk sikere résZé a Vatikáni vendég az Egyházügyi Hivatal elnökénél tolikus egyház több vezetőjével és papjával A szívélyes légkörű ta- lálkozásóh jelen volt Miklós Ibire, áz Állámí Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. BteZaűöczy Pál e. püspök, a püspöki kár titkára és dr. Zemplén György professzor a római magyar egyházi intézet igazgatója. Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke udvariassági látogatáson fogadta Monsignore Louigi Bongianíno pápai tanácsost, aki a vatikáhi államtitkárság megbízásából a magyar katolikus püspöki kar vendégeként néhány személyi jellegű kérdésről megbeszéléseket folytatott — a magyar kabaleldaii eröK altalános előretörésének, A kommunis a képviselők, akiknek száma 41-ről 73-ra nőtt, fokozott tevékenységet fejthetnék ki a dolgözók és ä üemzét szolgálatában — mondja a nyilatkozat. A Választás második fordulójának fontosabb téhye a gaülleiStá párt visz- szaeséSéh kívül az, hogy a köztársaság hívéi tömegesen helyeselték a Francia Kommunista Párt és a demokrata-szocialista baloldali szövetség közötti megállapodást. A francia kommunisták örülnek a demokratikus erők egységére irányuló politikájuk népi jóváhagyásának, tflégköszöhik ä Választók millióinak beléjük helyezett bizalmát. Ettől a támogatástól megerősítve a Francia KöfhmUftistä Párt, arfiely 1967-ben már eddig is 57 ezer új taggal gyarapodott és amelyhez újabb ezrek fognak csatlakozni, állhatatosan folytatja az egység megvalósítására irányuló erőfeszítéseit. A kommunisták így kívánnák hozzájárulni a személyi hatalom rend- széfének megdöntéséhez és a demokratikus egységkormány létrehozásához, amely képes lesz rá, hogy megvalósítsa a nép és a nemzet érdekeinek megfelelően a Szociális haladás és a béke politikáját. A. Zubov-~L. Perov — A. Szergejev: 50 Fordítottas Bányász Béla 9. A vér arcómba tódult. , .Szóval eszükbe jutottam.” Megkérdeztem: „Ki ön?” Ezt önnek nem kell tudnia. Holnap már nem leszek a városban. Hallgasson és cselekedjen: bármilyen indokkal Moszkvába kell utaznia. Ha nem küldik hivatalosan, akkor hivatkozzék arra, hogy beteg valamelyik közeli ismerőse. Ha két hét múlva nem lesz Moszkvában, magára vessen”. Nem tudok most Moszkvába menni. Nem küldenek.” „Vegyen ki fizetésnélküli szabadságot, keressen megfelelő indokot. Amikor megérkezik, a Leningrád Filmszínház előcsarnokának telefonfülkéjében a belső oldalra írja fel: „Szása-f Mása=szerelem. Ne próbáljon meglógni. Megtalálják!” Hallgattam áz utasítást és becsületszóra nem akaródzott Utazni. Megfogtam Volna ezt az alakót... Űe tudtam: nem lehet. Miután hazatértem, arra gondoltam: „Jo lenne, ha az igazgató nem engedné el.” Aztán reggel közölték velem, hogy Moszkvába hívnak, Kruglov professzor telefonált.” A professzor egy szerkezet tervét hozta Kruglov professzornak. A szerkezet jó, csak ez ne lenne. — Izgulok, megtudom-e játszani amit kell. Mert, hogy nem értek ilyesmihez. — Nem jól beszél. Kell, hát megcsinálja. Gondolom, hogy valaki találkozni fog Önnel, A telefonfülkében járt már? Nem? Még ma írja oda a kívánt szöveget. Ne felejtse el: Szása+Mása. A találkozást követő nap jelentkezzen telefonoh. Majd megmondom, hói találkozunk. Az ügynök nem sokáig váratott magára. Az, hogy ki közölte Veié, hogy Koftsz- táhtyih PetfoVics áz Erírii- tázs Színházban hallgat valamilyen héger énekest, titok maradt. Mikor a tudós kifelé jött a színházból, a pafkban magas, széles vál- lű, atlétatermetű férfi lépett, hozzá és megmutatta a jelvényt az Ei ff eh toronnyal. „Nem, őrt vesztette el?” A professzor Űr bár készült ä találkozásra, meglepetten nézett oldalra és bután kérdezte: — Ki mondta önnek, hogy az Ermitázsban vagyok? — Ne kérdezősködjön. Nekein van kérdésem: miért nem jelezte megérkezéséit — Vegyük az incidenst el- intézettnek. írjuk a tudós szórakozottságának rovására és foglalkozzunk áz Ugy- gyel. Először is kértek, adjam át önnek ezt a széréliy ajándékot. Fényképalbum. Emlék árról az éjszakáról... Tessék, fogja meg, — Már majdnem nyújtotta az albumot, aztán meggondolta magát. — Elnézést. Előbb még a másik dolog jön. Ez a kettő ikerpár, égyik a másik nélkül nem élhet. Áz „Atléta” mosolygott szellemességén. — Hallgasson íigyéime- seh. Ön járatos Kruglov kísérleteiben, Mi is ismerjük a problémakört és még valamit. De pontos adatok kellenek a kutatásról. És az Önök szibériai intézetéről is. Remélem, rendelkezésünkre bocsátja., három nap múlva találkozunk á 3-as trolibusz Csehov Utcai megállójánál, a Puskin tér mellett, 19 órakor. Ptyicin meghallgatja a professzort és latolgatja az egyenletet az ismeretlenekkel. Van még néhány. Valamit már tudnak. pöfitos adatokat kérnek. Vajön mit tudhatnak? Ki adta ezeket az adatokat? AZ, aki értesítette az ügynököt, hogy a professzor az Errrtitázs Színházban van. (Folytatjuk)
