Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-14 / 62. szám
Köszöntjük a tsz-tanácskozást Búj cm mondta a közelmúltban az egyik idős parasztember: „Sok még a gond, a baj, sokat kell a jövőn töprengeni. De nehogy valaki is azt higyje, hogy azon fő a fejünk, hogy lehetne visszacsinálni ezt, a közös öt esztendőt. Ázon gondolkozunk, hogyan lehetne gyorsabban, kevesebb zökkenővel haladni ezen az úton.” Sok hasonló példa mutatja, hogy gyökeret vert, a dolgozó parasztság életének meghatározó részévé lett Szabolcs-Szatmár megyében is a szövetkezés, az összefogás a gazdálkodásban. Aligha szorul ma már bizonyításra, hogy ez az út vezet a magyar parasztság boldogulása, emberibb élete felé. A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt öt .esztendőben megizmosodott. Belvíz, aszály, elemi csapások sújtották megyénket, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti megszilárdításán kívül a természet erői elleni küzdelem is nehezítette a munkát. A közös gazdálkodás, a nagyüzem előnye itt mutatkozott meg fényesen. Gazdaságaink ezekben az években is gyarapodtak. Növekedett a közös vagyon, több az épület, a munkát könnyítő, gyorsító traktor, aratógép, kombájn, a Speciális termelő- ésakőz. Sokat mond az a statisztikai adat is, hogy termelőszövetkezeti gazdaságainkban az elmúlt fél évtized alatt mintegy ötezer forinttal növekedett az egy tagra a közösből jutó évi jövedelem. Jó volt, helyes tehát az az út, amit a párt mutatott a dolgozó parasztságnak. Falvaink megváltozott képe, lakóinak már most is megújult élete — az Új házak, a rengeteg építkezés, a boltok nagyobb forgalma, s az igény a kiváló minőségű élelmiszerekre, ruhákra, a háztartási gépekre — megfelelően bizonyítják, a fejlődés egy pillanatra sem szünetelt. Felesleges volna ugyanakkor számításon kívül hagyni, hogy Szabolcs megyében még sok a gyenge termelőszövetkezet. Nem kevés közös gazdaságunknál nem zökkenőmentes a munka, kell hathatós intézkedéseket tenni a munkaszervezés, a technikai színvonal, a vezetés, a tagság és a vezetők közötti kapcsolat javítására. A termelőszövetkezetek jó néhányá- nál a legnagyobb problémát éppen a mostoha természeti adottságok — a gyenge termőképességű futóhomok, vagy a belvízborította talaj, a szikes láp stb okozzák. Legalább annyira működnek itt-ott a visszahúzó érők, az elégtelen, helytelen anyagi ösztönzők, a szakmailag, politikailag felkészületlen szövetkezeti vezetés. Érthető, hogy az utóbbi esztendőkben nagy erőfeszítéseket tett és tesz a párt és a kormány a helyzet alapos felmérésére és megváltoztatására. Ennek az igyekezetnek a következménye volt az az intézkedés, amelynek nyomán máris javultak a parasztság élet- körülményei, termelési kedve. Megemelték a felvásárlási árakat, megjelentek a termelőszövetkezeti gazdálkodásban az önállóság kezdeti vonásai. A falusi ember elérte élete nagy vágyát részesül a társadalom- biztosítási juttatásokban, az Ipari munkáshoz hasonlóan kaphat nyugdíjat, táppénzt, családi pótlékot. A Hazafias Népfront nemrég megjelent Választási programjában szerepel! 1970-ig el kell érnünk, hogy a dolgozó parasztság élet- és munkakörülményei fokozatosan megközelítsék, i egyes területeken el is érjék a bérből és fizetésből élőkét. Ennek útja és módja csak az lehet, hogy a mezőgazdaság kevesebb költséggel állítson elő több és jobb árut. Ehhez fejlett új módszerek alkalmazása, a technika lehetőségeinek teljesebb kiaknázása szükséges. Nagy összegű beruházásokkal segíti államunk ezután is a gyenge tsz-ek megerősödését, a talajjavítást, a vízrendezést, az árutermelést és a járulékos létesítmények építését Nem csupán engedélyezik, de elő is segítik a központi és megyei illetékes vezető szervek, hogy a szövetkezetekben — ott ahol arra lehetőség van — hozzanak létre mellék- és segédüzemágakat, a tsz maga csomagolja, szállítsa megtermelt áruját. Nemrég hangzott el a felsősimái választási nagygyűlésen a megyei pártbizottság első titkárának beszéde, amelyben a többi között így határozta meg a szövetkezetek jövőjének körvonalait: „A eél, hogy jól jövedelmező, erős, vállalatszerű gazdálkodást folytató nagyüzemeket hozzunk tétre. Az új tsz törvénytervezet ennek megfelelően szabályozza a szövetkezetek alapvető működési rendjét. Meg kell határoznunk a jövőben, hogy alapvető kérdésekben csak a közgyűlés dönthet. Ugyanakkor azt is javasoljuk, hogy terjesszék ki a tsz-ek vezetőinek . jogkörét. Üj. nagy változások várhatók szövetkezeti mozgalmunkban. Meggyőződésünk, hogy ezek a változások jó irányban hatnak. Azt akarjuk elérni, hogy a tsz-ben is épp úgy megtalálja mindenki a helyét, mint az iparban.” Sokféle javaslattal jöttek „Sát csak ntosi , teke fa ék fia fal“ Meglátogattam égy idős ibránvi parasztembert, Kovács Lajost Ö a legbuzgóbtí olvasója a helyi könyvtárnak, valósággal orvosság neki a könyv. Lakása: hosszú, ala- eson épület, fehérre meszelt falak, kis ablakok. Az apró, szerényen berendezett szobában a házigazda fogad. Kezén, arcvonásain, egész megtört alakján látszik a több mint félévszázados megfeszített munka. — Mindig nyitott szemmel jártam — mondja. — A könyv szeretetét tanítóm plántálta beiéin, bizony már nagyon régen. — Nyolcvankét éves vagyok. Sokat olvastam. Jóformán mindent. Nagyon szeretem Jókait, Petőfit. De nem csak tőlük olvastam. Megnézem az asztalon fekvő könyvet, amelyet most olvas Őr. Marék Antal: Hoa megye szövetkezeti küldöttei a mai tanácskozásra. Egyben azonban biztosak lehetünk: a közös gazdaságok tagsága örömmel üdvözli államunknak a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében hozott és most születő intézkedéseit. Azt várjuk a mai tanácskozástól, s a jövő hónapban első ízben összeülő tsz-kong- resszustól is, a létrehozandó megyei, területi szövetség és az Országos Termelőszövetkezeti Tanács segítse elő a fő célokat: a jobb gazdálkodást, a szövetkezetek közös együttműködését, a város jobb és olcsóbb élelmiszerellátását, Mindez a tsz-ben tömörült parasztság és szövetségese, a munkásság, az egész ország együttes érdeke. Ennek az érdeknek az egyeztetése, a mód és út kijelölése vár a megyénk közös gazdaságait a mai megyei tanácskozáson képrkselő küldöttekre. Ehhez a munkához kívánunk sok sikert. Épül az Újfeliértoí megkerülő ioiaf Hétfőn kezdődött az igazi „rajt” a KPM Közúti Üzemi Vállalatnál. Minden fagyszabadságon lévő dolgozót behívtak, s hozzákezdtek a mintegy százmilliós nagyságrendű munkák megvalósításához. A felkészülés utolsó aktusaként a múlt hét végéri gépszemlét tartottak a vállalat telephelyén. A három évvel ezelőtti hárommilliós értékű géppark ma már 13 milliósra duzzadt. Csak ez évben üj gépekre 2,6 millió forintot költöttek. Dömpereket, szképefládá- kat, különféle erőgépeket, teherkocsikat vásárolták. Az a cél, hogy a nehéz fizikai munkát minél jobban gépesítsék. Hétfőn teljes erővel megindult a munka Ujfehértó határában. Itt készül A fié- gyes számú országos főútvonal községet elkerülő szakasza. Egyelőre a földmunkán dolgoznak. Ezenkívül még Nyírtéleken és Kisvar- sányban készül állami út összesen tíz kilométer hosz- szúságban 22 millió fofiht értékben, A mezőgazdasági termények zavartalanabb szállítása érdekében egyre több termelőszövetkezet kíván bekötő utat építeni. Tizen- I egy tsz-ben 14 kilométeres utat készítenek. Többek között Tiszavásváriban kettőt, Balsán, Nyírkátán, Nyírbogdányban, Gemzsén egyet-egyet. Kisebb útépítési munkát végeznek Fehér- gyarmaton, Panyolán, Ra- kamazon is. Igen nagy munka kezdődik a nyírbogdány—pá&ni útszakaszon. Mintegy hat kilométernyi hosszúságban szélesítik ä pályát 4,5 millió forintos költséggel. A KPM Közúti Üzemi Vállalat dolgozói nemcsak út, hanem kisebb hídépítéssel is foglalkoznak. Az idén nyolc községben készítenek hidat. Közülük legnagyobb a nyírbogdányi és az urai híd. A múlt évben megyénk úthálózatában tetemes károkat okozott a fagy. Becs- , lések szerint ez évben mint- i egy 25 milliós nagyságrendű j javítást kell elvégezni, el- j sösorban a szatmári részen. Már a héten megkezdik Mátészalka és Kocsord környékén a fagy roncsolt utak rendbehozását. (b. r.) Amikor közbeszól a kollektíva Munkások között gyan éljen az idős ember? Című műve. Az idős ember rátttnéz, elmosolyodik, — Igen. Sokat tanultam és tanulok a könyvekből. Most tanulok helyesen élni. Hiszen rólam is szól a könyv. Aztán megjegyzi, csak úgy mellékesen, hogy tavaly kapott ajándékba egy könyvet a tanácstól. Már hozza is a vaskos kötetet Felnyitom a fedelét. Karsái Elek: A befehtes- gandeni sasfészektől a berlini bunkerig. A cím alatt egy kézzel írott mondat: ,,Az ibrányi községi könyvtár legtöbbet olvasó tagjának.” Itthon IS szép könyvtára van. — Nem sok — mentegetőzik, miközben egy szekrényben megmutatja a könyveket, lehet vagy 100— 150 kötet Van közöttük Tudja, melyek a pártmunka legszebb percei? — kérdezte megyénk egyik nagyüzemének párttitkára a napokban. — Amikor megnyílik az egyszerű ember szíve és úgy érzi, a pártnak minden búját-baját elmondhatja. Vagy amikor a kollektíva nem engedi, hogy elvesszen egy ember. Hallgasson meg három kis epizódat, mostanában történtek, itt a pártirodán, az üzemben. Száger „papa“ és a politika A mi Száger „papánk” nagyszerű munkásember. Mindenki szereti öt. Régi párttag, buzgólkodik, ott van mindenütt, ahová hívjuk. Csak egy a baj: ázt hiszi, nem tud beszélni, politizálni az emberekkel. Egyszer régebben bejött hozzám és ezen vitatkozni kezdtünk. Ismét erősítgette, hogy ő nem ért a politikához. Mondom neki, mindig a fiatalok közt látom, eljár az üléseikre, klubestékre, ott nem szól talán semmit? „Szólok én, de csak tanácsokat adok nekik." Az is valami, mondom neki. „Na meg beszélek a múltról, hogy mi nehezen éltünk, amikor olyan fiatalok voltunk, mit ők.” Én akkor megmagyaráztam neki, hogy ez politika. Bólogatott, de azért láttam rajta, hogy ő továbbra is valami olyan Petőfi összes, rengeteg Jókai-kötet, Újabbak is, mint például Váci Mihály: Szegények hatalma című kötete. Kiveszem a Verses kötetet közben megkérdezem, hogy melyik Váci Verset szereti a legjobban? Lajos bácsi habozás nélkül felel: , — A cigánylány. —* Miért? — kérdeztem. — Mintha magamat látnám a gépnél, úgy harminc évvel ezelőtt. Ott is voltak cigánylányok. Ilyenek, mint ebben is. Szép. Visszateszem a könyvet. Lajos bácsi folytatja. — Bár csak most lehetnék fiatal. Tudja ezt a szobát teleraknám könyvekkel. Rengeteget olvasnék. Mikor kikísér, s a kapuban kezet- fogunk, csak úgy fejből, Petőfi egy verssorát idézi: „Nem írástudóknak, nem áz úri rendnek, De beszélek szűrös, gubás embereknek...” Maj d hozzáteszi: — Én is ilyen szűrös ember volnék, hát az ilyen író- embereket szeretem. Horváth Sándor János dolognak tartja a politikát, amit nem az egyszerű emberek csinálnák. Jó egy éve bejöttek hozzám a fiúk. Képzeljem, mondták, Száger papa beiratkozott az általános iskolába. „ötvenéves elmúlt és most altar tanulni” —■ ál- mélkodtak a fiúk és később is sokszor beszéltek arról, hogy milyen megható az idős munkásember buzgalma. És amikor Száger papa túl volt az első vizsgán, behívtam az irodára, gratuláltam neki. Én elmondtam neki, hogy milyen hatással van a fiúkra. Sokan iratkoztak be iskolába. „A példamutatás — látod ez is politika” — fejtegettem előtte. Nézett rám, bólogatott. Most lépett nyugdíjba, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy teljesen hitt nekem. Hiába ő már egy ilyen ember... A hála Kopogtattak, s az irodánkba elfogódottan belépett egy munkásnő. Ne haragudjunk rá, mondta, nem akar zavarni, de valaki azt tanácsolta, keresse meg a titkárt, ő segít a bánatán. Aztán elmondta élete nagy tragédiáját. Későn ment férjhez. Egy idéig jól éltek, de az ember rövidesen zül- leni kezdett, munkakerülő, csavargó lett belőle. Minden pénzét elszedte, gyakran megverte, s a gyerekekkel együtt kiüldözte a lakásból. Egy darabig tűrte ezt, megpróbált változtatni rajta, aztán amikor betelt a pohár, beadta a válókeresetet. A férj hibájából kimondták a válást, de az nem ment ki a lakásból. Ekkor gyűjteni kezdett, hogy legalább egy szövetkezeti lakáshoz elegendő pénzhez jusson. Be is adta kérelmét, s amikor megkapta az értesítést, hiába kereste a pénzét. A férje ellopta tőle. S továbbra is ott van a nyakukon üldözi őket. Mit csináljon — kérdezte tőlünk —, s ott sírt, zokogott előttünk. Hát persze, hogy mindent elkövetünk az érdekében. Tizenöt éve dolgozik az üzemben, tisztességgel, becsülettel, s meg kell menteni a gyerekeket is — érveltünk mindenfelé. Telefonálgattunk, egyik vezetőségi tagunk sokat járt Vele mindenfelé. Aztán egyszer csak sikerült: kis sZobácskát kapott a város szélén. Még a költözésben is segítettünk neki. Nem sokkal ezután újra kopogtattak az ajtón. Sztá- niné állt előttünk. Kicsit hajlotían, mert tele volt a köténye. Három nagy zacskó szemes kávét hozott nekünk. Fogadjuk el tőle, kö- nyörgött. Tudtuk, hogy há-! Iából teszi, de tapintatosan, szépen visszautasítottuk.! Mondtuk, hogy mindez kö- j telességünk, szeretetből,! megbecsülésből segítettünk i neki. | Elment, de másnap újra megjelent. Megint csak tele' volt a köténye. Három cserép virágot hozott. A sajátjából. Ezt már igazán nem utasíthattuk Vissza. Ott zöldellnek, virítanak a muskátlik az irodánk ablakában. Családvédelem Taggyűlés elé vittük egyik pártvezetőségi tagunk ügyét. Ivott, a családi élete is tönkrement. Sokat beszéltünk vele erről, munkatársai is próbálták visszatartani, de már nem lehetett másként segíteni rajta, A taggyűlés elhatározta: nem maradhat tagja a pártvezetőségnek. Az emberek komolyan Vették az esetet, mivel az a pártszervezet jó hírét is érintette és alaposan megmon- dogatták a véleményüket. Felállt például az egyik gépkocsivezető, aki Mik- szóthnak az italozó emberről szóló tréfás mondásával kezdte, majd komolyan folytatta: „Van azonban ennek az ügynek egy általánosabb vonatkozása is. Nem tudom, megfigyelték-e az elvtársak, mi történik a mi műhelyeinkben, ha Valamilyen nehézséggel, bajjal találkoznak a munkában egyes elvtársak? Nem az irodai, hanem a fehér cisztáinál beszélgetik meg a dolgokat. Mondják, így könnyebben megy. Ebben, persze néha van is igazság. De bizony sokszor csak ürügy a fehér asztal közvetlensége. Az italkedvelők, szeszcimborák elfeledkeznek riiagükfól, s könnyén elúszik a család keresete egy-két vidám estén. Szerintem az ilyen jelenség ellen fel kell lépni. Nemcsak az ital miatt, hanem más okból is szükséges megvédeni dolgozóinkat, ha helytelen útra lépnek. Sokfajta bizottság van nálunk, de egy bizottság még nem lenne felesleges. Olyan, amely a családvédelemmel foglalkozna.’-’ Elmúlt a taggyűlés, azóta fáradozunk egy ilyen bizottság létrehozásán. Ügy hisszük hasznot fog hajtani a köznek. Orosz Szilárd. Dr. Csanádi György köziekedén és poslaügyi miniszter valakié u Kelet* •I agyaror»zág ^érdeseire Szerkesztőségünk az alábbi kérdésekkel l'oruuit ar. Csanádi Györg) aözlekeacs- és postaügyi miniszterhez: KÉRDÉS: Miért állították le a szabolcsiaknak annyira fontos Budapest Nyugati pu-ról induló 13.30-as gyorsvonatot? VÁLASZ: Januártól márciusig terjedő időszakoan végrehajtandó menetrendkor iátozás során kénytelenek .■oltunk néhány párhuzamosait futó vonat közlekedését korlátozni. így a 18 óra 20 perckor induló nyíregyházi gyorsvonat utasforgalmát a 18 óra 31 perckor Induló Diesel-vonta táSÚ gyors járatú személyvonat bonyolítja le. Az említett gyorsvonat az üj rtlehetruidben már egész éven át, naponta közlekedik, KÉRDÉS: Kap-e Szabolcs megye a közeljövőben új autóbuszokat? VÁLASZ: Szabolcs megye az év folyamán összesen 10 darab autóbuszt kap, ebből 8 darab csuklós és 2 darab Ikarusz 311 típusú autóbusz. A csuklós autóbuszokat az év végéig folyamatosan kapja, 2 darab Ikarusz 311-es buszt pedig a IV. negyedévben. KÉRDÉS: Vart-e már végleges terv a nyíregyházán keresztül járó keskeny vá- gányú vonat kitelepítésere? '' VÁLASZ: A nyíregyházi kisvasút a városból kitelepítésre kerül úgy, hogy az erdei kitérőtől a záhonyi fővonal mellett új nyomon vezet be Nyíregyháza állomásig. Ennek megfelelően aa állomástól a városon keresztül az erdei kitérőig Vezető sínek felszedésre kerülnek és az eddig a villamos által lebonyolított városi személyforgalmat az áütóbuszközlekedés (MAVA- ÚT) veszi át. A városi helyi forgalom lebonyolítására vonatkozó tanulmányt az UVATERV készíti, annak eredményeit megbeszéljük a városi párt és tanácsi Vezetőkkel. Március 14-21: Vasvári Pál emlék* hét Nyíregy házán Iskolájának névadója tiszteletére emlékhetet rendez a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium március 14 és 21 között. Az immár hagyományos rendezvénysorozatnak az idén a „forradalmi ifjúsági napok" ad keretet. Az ünnepi hét során „Magyar márciusok” címmel emlékünnepélyt tartanak az iskolában, megkoszorúzzák Vasvári Pál tiszavasvári szülőházát. Március 16-án tanácsköztársasági emlékkiállítás nyílik az iskolában, a kollégiumban pedig bélyegkiállítás mutatja be hazánk elmúlt 22 éves fejlődését. Ugyahezert a napon Faragó Vilmos, az Élet és Irodalom munkatársa tart vitaindító előadást a hazafiságról. A vitát Kübihyi Ferenc tró vezeti. A KISZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Halász András, a KISZ megyei bizottságának osztály- vezetője mond beszédet a március 21-i ifjúsági nagygyűlésen . A Vasvári Pál emlékbét keretében ezenkívül sport- vetélkedőket, tanulmányi versenyeket, bemutató tanításokat, nyilvános szakköri üléseket és honvédelmi bemutatót tartanak. Ez alkalommal helyezik üzembe aj oktatás két korszerű segédeszközét: a zárt láncú tv- berendezést és a programozott oktatást megvalósító „Didaktomat”-ot.
