Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

A termelőszövetkezeti kongresszus előtt Nehéz szavakba önteni az érzést, mit is jelent szá­munkra a termelőszövetke­zetek első kongresszusa, történelmi tény, munkánk elismerése, megbecsülése. Örömmel vettem, hogy idöttnek választottak a • negyei tsz-tanácskozásra. .«agy felelősség ez. Akik Jtt leszünk, egy megye pa- nsztságát képviseljük. Al- a.munk nyílik arra, hogy ■aját sorsunk irányításába óbban beleszóljunk, mint 'ddig. És úgy gondolom, iogy az ott elhangzottak iapján esetleg még törvé­nyek, rendeletek is szület­etnek, melyek meghatá­rozzák termelőszövetkeze­tink, parasztságunk jövő­jét. Sok téma van, nehéz a vá­lasztás. Néhányat a legfon­tosabbak közül említek, amelyek foglalkoztatnak bennünket. 1. Először ami örömet kel­tett. Szövetkezetünkben eddig még nyugdíjas nem volt, csak öregségi járadé­kos. Az idősebbeket min­dig foglalkoztatta: mi lesz később, lesz-e nyugodt öregkor? Megnyugvást kel­tett., hogy aki tíz évet dol­gozott és elérte á 65 évet, 100 forintnál kevesebb nyug­díja nem lehet. Két éven be­A háztáji terület okos kihasználása szép jövedel­met nyújthat. Különösen a háztartásbeli nők, nyugdí­jasok, de sok esetben a ser­dülő korú gyerekek közös munkával nagyobb összeget kereshetnek. Lássuk csak: mit érdemes termelni, s milyen állat szakszerű te­nyésztésével járna jól a család? Tyúktartás — T ojáshozumok A háztáji és kisegítő gaz­daságok jelenlegi tyúktörzs­állománya 28 millió darab körül van. Ez bőségesen elegendő lenne a belföldi igények kielégítésére és még exportra is jutna, ha sok helyen javítanák a tai’tásvi- szonyokat, az élelmezést, s a takarmányozás megfelelő lenne. Szakszerű gondozás­sal 80—100 tojás helyett 160 —200 tojás kerülhetne piac­ra, egy-egy háztartásból. Ez azt jelenti, hogy évenként 40 tyúkot számítva 6—8000 darab lehetne a tojáshozam. A földművesszövetkezetek szívesen tájékoztatják a gazdálkodókat a már jól kipróbált fajtákról és ha szükséges, a háztáji épüle­tek átalakításához, a beren­dezésekhez kölcsönt is fo­lyósítanak, A lúdtenyésztés Általában igen jól kifize­tődik: a hízott libáért a földművesszövetkezet kilón ként 25 forintot fizet, az első tépésű toll ára 150, a második tépésű 140 forint. A libamáj felvásárlási ára pe­dig 110 és 140 forint kilo­grammonként. Tanácsos az állománycserénél a nagy lül nálunk ez félszáz embert érint, akik a barázdából öregedtek ki. Hasonló örö­met okozott a táppénzren­dezés, a szülési és gyermek- gozdozási segély, az OTP- hitelakció, melyek a tsz-pa- rasztságra is kiterjednek. 2. De nézzük a gondokat Ami aggaszt... Mi termelünk de sok esetben a haszon aránytalan részét a felvá­sárlási szervek teszik zseb­re. Főleg azzal, hogy a tsz- ek áruit nem igazságosan minősítik. Nekünk az az érdekünk, hogy a fogyasztó járjon jól. Úgy érzem, hogy néhány termék ára még rendezésre szorul. Elsősorban a dohányra és a hízott ser­tésre gondolok. Ezt szeret­ném javasolni, s úgy érzem a kongresszuson is vitaté­ma lesz. Ez annál is inkább aktu­ális, mivel a közös gazda­ságok amortizációs alapja, plusz a tíz százalék saját erő beruházás a tsz-paraszt- ság jövedelme elvonásával jár. Ezen a termelői árak további rendezésével, illet­ve a mezőgazdasági gépek, a műtrágya és növényvédő­szerek árainak a csökkenté­sével lehetne segíteni. Amit lehetett a szövetke­zetek megfogtak... De megmondom, hol lehetett testű rajnai libákat válasz­tani. Szükséges azonban az egészségügyi követelmények szigorú betartása: száraz ól­ban, megfelelő takarmányo­zásuk mellett szép jövedel­met hoz. » I Házinyúltenyésztés Az elmúlt évek alatt nép­gazdaságunk részére is fon­tos termelési ággá fejlő­dött: keresett exportcikk a házinyúl. A rendkívüli igénytelen házinyúl jófor­mán minden hulladék ta­karmánnyal beéri. A család számára is nagyon kedvelt könnyű ízletes húsa, nagy fehérjetartalma miatt. A gyermek boldogan törődik a kedves nyuszikkal. A föld­művesszövetkezetek segítik a nyúltenyésztő szakcsopor­tokat: a legjobb fájták ki­választásához tanácsot ad­nak. A szerződéssel lekötött nyulak után darabonként 1 kg szemes takarmányt, s szükség esetén a gazdasági épületek átalakításához köl­csönt is folyósítanak. A gombatermesztés Évről évre népszerűbb a gombatermesztés. Szakszerű munka mellett igen kifize­tődő. Negyven négyzetmé­ternyi területen ládás ter­mesztéssel két telepítés mellett 10—15 ezer forint évi jövedelmet is biztosít­hat. Gondozása nem sok időt igényel. Termesztése a földművesszövetkezet szak- tanfolyamán megtanulható. Szerződés esetén a termelők magas előleget kaphatnak. Egy termelési időszak 6 hónap. (S. E.) bennünket megkárosítani. Elsősorban az exportnál. Egy példát. Exportra szállí­tunk bikákat. Ez bőrében jut ki az országból, nincs próbavágási lehetőség. Ki­zárólag a minőségtől függ, hogy A, vagy B minőségben veszi át. Mindkettő kiváló, de ha B betűt üt bele 2 forinttal kevesebbet kap a a tsz. Ki kell kerülni a szubjektivitást. 3. Ezeknek a problémák­nak a megoldása érdekvé­delmet kíván. Gondolom erre is jók lesznek a terüle­ti tsz-szövetségek. Hogyan működnek majd, nem tu­dom. Én azt szeretném, ha úgy töltenék be feladatukat, hogy a tsz-ek és a vállala­tok között a kapcsolat szo­cialista partneri viszony len­ne. Végezzenek e szövetsé­gek piackutatást. Teremtse­nek kapcsolatokat ipari üzemekkel, hogy az áru közvetlen a fogyasztóhoz jusson. A tsz-szövetségek akkor fognak jól működni, ha a mezőgazdasági szakpropa­gandát, a legfejlettebb módszereket minden terme­lőszövetkezetben elterjesz­tik és magas színtű tapaszta­latcseréket szerveznek. Ezek­nek persze feltétele, hogy a legképzettebb mezőgazdá­szokkal és közgazdászokkal rendelkezzenek. Létrehozá­suknál nem szabad semmi­féle protekcióknak érvénye­sülni... És nagyon ügyel­nünk kell arra, hogy ezeket a szövetségeket mindenfé­le kupecszellemtől megóv­juk. Különben újra csak problémáink lesznek. 4. Sok gondot okozott a gazdaságoknak a földtulaj­don. Csak üdvözölni lehet, hogy végre rendeződik. Ugyanis mi volt a hely­zet. Eddig azok a pártoló tagok is kaptak háztájit, akik egyetlen napot sem dolgoztak a közösben. így sok föld nem került közös művelésre. Ellentmondá­sokhoz vezetett. Ezt most rendezni kell. Csak áz kap­jon háztájit, aki a közös munkában részt vesz. Amikor néhány évvel eze­lőtt a magyar paraszt a tsz- be lépett, s kitettük a táb­lát a falu végére: tsz-köz- ség, akkor az emberek gon­dolkodásában megindult egy folyamat. Ennek a határ­köve, állomása lesz a tsz- kongresszus. Úgy érzem a szellemi vetés is kezd beér­ni. Elmondta: Siket Gyula, a vásárosnaményi Vö­rös Csillag Tsz elnöke. Feljegyezte: Farkas Kálmán /. Tudomány Hallottam a héten, hogy alapos pénzügyi vizsgálatot tartottak egyik megyei in­tézményünknél. A revizorok arra voltak kiváncsiak, ho­gyan sáfárkodnak a rendel­kezésükre bocsátott pénzzel az intézmény vezetői. El­készült a terjedelmes be­számoló, majd megszületett az utólagos ellenőrzés do­kumentuma is. Ebben olvas­tam a következő sorokat: .....A szállásköltség kifizeté­sének jogtalansága az utó­ellenőrzés során nem igazo­lódott, így ennek az összeg­nek a visszafizetetlensége indokolt.” Az említett intézmény tu­dományos szintű tanácsa hosszas elemző munka árán fejtette meg, hogy világos­sá vált: a szállásköltségek elszámolása jogos volt... 2. Bosszú A törékeny, félszeg asz- szonyka bement a ruha­anyagok boltjába. Ritka al­kalom: örökké kuporgató férje ötszáz forintot adott neki a rendkívüli prémium­jából, hogy vásároljon rajta kosztümanyagot húsvétra. Megállt az asszonyka a pult Mivel gyarapífhgfjuk a háztáji Jövedelmet? Felemelték a dohány felvásárlási árakat SZABOLCSI és DEBRECENI dohányéi 25—30<Vo-kal KERTIÉT 22. SZÜLÖK) és HAVANNA dohányéi 33. a HEVESI zölddchányét 50%-kal A felemelt felvásárlási árak. kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett ÉRDEMES DOHANVT TERMELNI Kössük meg mielőbb a dohánytermelési szerződést! „NÁLUNK TORIÉNT“ A Kelet-Magyar or szag pályázatára érkezett írás Az első kultúrest A történetet azzal kezd- hetném, hogy hitet­lennek tűnt falunk cigány­ságának a termelő munkába való bevonása. Vályogot akartak továbbra is vetni, én néhány fillérre, alamizs­nára szert tenni alkalmi muzsikálással. Tengődni — rongyoskodni — természe­tes volt náluk. Az írás-ol­vasásnak nem látták értel­mét, s különösen a felnőt­teket volt nehéz egy-egy tanfolyamra beszervezni. Ha indult mégis egy tanfo­lyam, egy-két hét után szerte széledtek az írástu­datlan emberek, asszonyok, legények. Tényleg úgy lát­szott, hogy Ököritón az analfabétizmust csak akkor lehet felszámolni, ha az írni-olvasni nem tudók ki­halnak. Közhitté vált ez. öt éve két tanítónő kol­legámmal lementünk a ci­gányok telepére. Hívluk őket a kultúrotthonba. Sze­rettei, emberséggel. És az­nap este igen sokan jöttek el, lehettek százan is. öre­gek, mogorvák, fiatalok, forró vérüek. Beszélgettünk, énekeltünk. Éjfél tájon, hazamenetel előtt, lelkes-mókás hangulat közben Sándor, a cigányok tanácstagja szót kért. Egy műsor összeállításáról be­szélt. Cigánykórusról, ci­gánytáncokról, a cigányság ősi tábortüzeinek színpadi ábrázolásáról. A fiataloknak igen tet­szett a dolog. A jelenlévők nagy része viszont hitetlen­kedett. Féltek. Ök, a cigá­nyok beszéljenek a színpa­don? Hátha kigúnyolják őket? Készültünk a kultúrestre. Az írás-olvasásról azonban szó sem esett. Az estéken táncoltak, életükről beszélgettek, a múltról, a jelenről. Az első héten minden estén feljár­tak hozzám. Kiválogattam a gyönyörű cigánydalokat, a táncokat, a táncelemeket, melyek betanításra alkalma­sak voltak. Összeírtam a ré­gi tábortüzeik lefolyásáról elmondottakat is. így meg­volt a szép, a cigányéletből összegyűjtött műsoranyag. De egy színdarab megtanu­lását is kértem a csoporttól. Nem akarták. — Nem tudunk olvasni!-i- Én nem ismerek be­tűt! — kiabálták tiltakozó­ig. Megnyugtattam őket. A szövegtanulás roppant nehezen ment. Tízszer, húsz­szor is el kellett mondanom egy-egy mondatot, míg jó hangsúllyal megtanulta egyik-másik. Szerettek fel­járni a kultúrházba. Heten­ként négyszer jöttek, s jött mindenki, aki csak nem volt beteg. Nem akart senki el­maradni az estékről. Erre alapítottam. A harmadik héten aztán, a legjobb hangulat közben ünnepélyes komolysággal mondtam ki a nagy felhí­vást; — Holnap estétől pedig, írni-olvasni tanulunk, em­berek. Látják, így nem tu­dunk felkészülni a műsorral. Ha megtanulunk olvasni, hamar megy a dolog. Ellenvetés nélkül tanulni kezdtek. Délután négy órá­tól hétig írni-olvasni taní­tották őket tanítónő kollé­gáim, hét órától éjfélig pe­dig a kultúrházba jöttek ta­nulni; kulturáltan viselked­ni, dalolni, táncolni, szöve­get mondani. Mire a műsort betanulták, akkorára szé­pen írtak, olvastak. A faluban csodálkoztak. Ezren, meg ezren akarták látni őket a színpadon. Az ököritói kultúrotthon nagy­terme soha sem fogadott be még annyi nézőt, mint azon az estén. A siker óriási volt. Mindenki szemében olyan emberek lettek egy­szerre a cigányaink, mint akiket lehet nevelni — ta­nítani, és akik tudnak kul­turáltak is lenni. És döntő fordulat állt be életükben. A háromhónapos közös munkánk idején felébredt bennük a vágy egy szebb, egy másabb élet után. Ezután rendszeres elő­adássorozatokon vettek részt. Filmeket mutattunk be nekik. Megdöbbentette őket a „Cigányok” című al­kotás. Ott látták saját ma­gukat, nyomorukat, telepü­ket. A velük való foglalko­zás alatt rájöttek, hogy a kivezető utat a munka je­lenti számukra. Az állandó munka a tsz-ben, az ipar­ban. És kezdtek munkára je­lentkezni. Ma minden ci­gányunk dolgozik. A kuny­hók eltűntek, a rozoga há­zak sorra megszépülnek, szép házak épülnek. Gye­rekeik tisztán, gondozottan járnak iskolába, s mind többen és többen végzik el az általános iskola VIII osz­tályát. Cigányaink ma már a társadalom egyenlő érté­kű emberei lettek. És ez olyan nagy dolog. Erdélyi Béla kiváló népművelő Ököri tófül pös Ma: nyitás Sóstón Téti fürdőzés szabadban — Elkészült az új presszó Autóbusszal a fürdőbejáratig Sóstón ma van az 1967-es premier: a meleg strandon a nagy medencét meleg vízzel töltötték fel, és ezen­túl a „nagy nyitásig”, má­jus 1-ig minden hét végén, szombat—vasárnap a sza­badban, meleg vízben fü­rödhetnek a Sóstó kedvelői. A medencében, amely 2000 köbméteres, állandó lesz a hőmérséklet és folyamatos a vízcsere. A fürdőzőket fűtött öltözők várják A Sóstófürdő területén általános a készülődés. Az új felvételi épületben már a belső szerelési munkákat végzik, májusra ez is ké­szen várja a vendégeket. Nagy eredmény ez a léte­sítmény: májustól kulturált körülmények között étkez­hetnek, szórakozhatnak is a fürdővendégek. A felvé­teli épületben helyet kapott egy 120 négyzetméter alap- területű presszó, amelyben a hagyományos áru- és ital­féleségek mellett több fajta hideg ételt is fogyaszthatnak. A vendéglátó másik helyi­ségében meleg ételek nagy választékával várják a lá­togatókat. Ez évben javítják a für­dőhely közlekedését js. Már építik az utat, amelyen a városi autóbuszok a fürdő bejáratáig szállítják az uta­sokat. Május elsején itt is megkezdődik a menetrend szerinti forgalom. A sóstói parkban gyorsí­tott ütemben végzik a ta­karítást, rövidesen megkez­dik a virágok kiültetését is. (m) I előtt és gyönyörködött a polcon lévő anyagokban. Mondta: talán a halványpi­ros lenne jó. Közelebbről már kevésbé tetszett neki. Félénken kérte ezután, hadd nézze meg azt a kékeset. Az eladó eléje dobta. Éz meg nem állt jól az asszonyka arcához. Zöld anyagra lett volna még kiváncsi, mire az eladó: „Mit gondol, le­szedem az egész készletet?” A kis törékeny asszony ek­kor elment a boltból, vásár­lás nélkül és otthon jól ki­sírta magát. Másnap egy férfi jelent meg ebben a ruhaanyag boltban és szinte parancsoló hangon kérette maga elé egymás után a végeket. Amikor már halomnyi anyag magasodott előtte, így búcsúzott: „Tegnap a feleségem azért kérte, hogy választhasson, mert venni akart belőle. Nekem eszem ágában sincs vásárolni...” 3. Szerencse Mesélik, hogy amikor kezdetét vette az autóvá­sárlásra történő befizetés, valóságos „roham” indult a városi OTP-fiók bejárata el­len. Mindenki törekedett, hogy minél előbb postára adhassa a befizetéssel meg­erősített felettébb komoly igénylését a MERKUR cí­mére. (Jelszó: „Aki hama­rabb jelentkezik, gyorsab­ban jut kocsihoz!”) Volt, aki már hajnali háromkor „helyet foglalt” az OTP bejáratánál. Aztán, ahogy megindult a „nyo­más”, egy férfi rosszul lett az első sorokban. „Vigyék ki!” — tanácsolták sokan, ám senki sem akadt, aki erre vállalkozott volna. T. i.: akkor ő hátrébb kerül a sorban és várhat a kocsira 1969-ig). Állítólag addig fúj­ták a levegőt az áléit em­berre, mig magához tért. Újságolja a héten ismerő söm: ő nem tolongott, dél után intézte az igénylését és lám, háromszázzal jobb a sorszáma a MERKUR­nál, mint aki „fújt”. Hiába: a szerencse forgandó. 4. Csak röviden... (Fél kilenckor, reggel). Megállít Mozoga a folyo­són és azt mondja: „Rémes, hogy mennyit beszél ez a Tohonya. Az ember már menne, várja a sok munka, de ő csak mondja, mondja, hogy így a főnök, meg úgy a prémium és hogy ő jól tudja, merről fúj a szél.” (Tíz órakor). „Becs szóra, szájkosár kellene az ilyenek­nek. Hát mit érdekel engem a Tohonya esete a főnöké­vel? Vagy, hogy ki kit fúr a háta mögött. Ahelyett, hogy dolgozna Tohonya, ilyen felesleges dolgokkal traktálja az embert.” (Ti­zenegy óra). „Már tervezem is, hogy megmondom a To­honyának, unom, megőrjít a véget nem érő locsogása. Mert az ilyen nem veszi észre, hogy felörli az ember idegeit.” (Déli harangzúgás). „Mondd, igazam van vagy nincs igazam”? Végre én is szólhatnék, de ez öngyilkosság lenne, mert Mozoga újra hozzá­kezdene és akkor — oda volna az ebédem is. Angyal Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents