Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

A D1YFF a kormányalakítás tervével foglalkozik Külpolitikai széljegyzet: Két forduló kózöfft... Freda Cook, a Morning Star angol kommunista na­pilap hanoi tudósítója in­terjút készített Nguyen Van Tiennel, a DNFF ha­noi képviseletének vezető­jével. — A dél-vietnami megbízott kijelentette, hogy a DNFF fontolóra vette egy koalíciós kormány megala­kításának tervét. A koalíció felölelné a fronton belül és kívül álló erőket, amelyek készek együttműködni az amerikai agresszió ellen. Mivel Dél- Vietnam területének körül­belül négyötöde és a lakos­ság tízmilliós tömege a front ellenőrzése alatt áll, már mindenféle hatalmi bizottságok létesültek a falvaktól a tartományi köz­pontokig. Ezek a bizottsá­gok irányítják és szervezik a termelést, a közbiztonsági erőfeszítéseket, az önvédel­met, az orvosi ellátást, a kuturális életet és a lakos­ság életszínvonalának eme­lését. A DNFF már régóta kormányként működik, de sok olyan város van, ame­lyek lakossága az amerikai megszállás miatt egyelőre képtelen bekapcsolódni a front munkájába — mon­dotta Nguyen Van Tien. A koalícióban részt ven­nének a vallásos emberek, az értelmiségiek és a nem­zeti burzsoázia képviselői is. Együttműködésük alap­ját az a program képezné, amely a nemzeti független­séget, a békét, a semleges­séget, és — végső célként — az ország újraegyesítését szorgalmazza. Csupán azok­kal nem tudunk és nem akarunk együttműködni, akik az amerikai agresszo- rokkal kollaborálnak. A tudósító megkérdezte, mi igaz azokból a saigoni állításokból, hogy „észak le akarja gyűrni a déít”. Ngu­yen Van Tien így vála­szolt: „Sem észak a délt, sem dél az északot nem kívánja hatalmába keríteni. Moszkva (MTI): Befejezéshez közeledik a választási kampány a Szov­jetunióban, ahol március 12-én és 19-én megválaszt­ják a szövetségi köztársa­ságok és az autonom köz­társaságok legfelső tanácsa­it, valamint a helyi taná­csokat. Alekszej Koszigin mi­niszterelnök nagy visszhan­got keltett hétfői választási beszéde után ma — ugyancsak a moszkvai nagy Végső célunk az újraegyesí­tés, de egyelőre a két öve­zetnek külön külön kell munkálkodnia.’* A felszabadítás! arcvonal katonái szerdán hajnalban aknatűz alá vették a Me­kong deltájában létesített első amerikai haditámasz­pont területét A Mekong deltájában fekvő támasz­ponton kívül a partizánok megtámadtak két őrállásl a fővárostól 16 kilométernyire fekvő Rach Kien övezeté­ben A hatvan főnyi helyőr­ségnek súlyos veszteségeket okoztak. színházban — Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke talál­kozik a szovjet főváros Le­ningrad kerületének válasz­tóival. Podgornij a gyűlésen nagy beszédet mond, akár csak a pénteken a Kreml kongresszusi palotájában Leonyod Brezsnyev, aki Moszkva Bauman választó- kerületének jelöltje. Moszkvában és az OSZSZSZK egész területén március 12-én reggel hat órakor nyitnak a szavazóhe­lyiségek. Vasárnap választások Moszkvában Ma Podgornij, pénteken Brezsnyev beszél Fordulat a „kulturális forradalomban“? Kiéleződtek az ellentmondások a Mao-csoporton belül Peking (BTA) A kínai „kulturális forra­dalom” új szakaszba lé­pett — jelenti a BTA pe­kingi tudósítója. A mostani helyzetet egyrészt a Liu és Teng vezette Mao-ellenes csoport leverése, másrészt a Mao-csoporton belüli el­len ■ mondások kiéleződése jellemzi. A Mao-csoportnak sike­rült megsemmisítő csapást mérni Liu Sao-csire, Teng Hsziao-pingre, Tao Csura, Peng Csenre és másokra. Ennek hatása mind Pe­kingiben. mind pedig vidé­ken fenyegető méreteket öl­tött, felkavarta a párt-, az állami és a gazdasági káde­reket, az ország gazdasági életét. Lin Piao, a Mao-cso- port legaktívabb embere Kang Senre és Csen Po-tára a politikai bizottság két tagjára, valamint Mao fele­ségére, Csiang Csingre tá­maszkodott. Tekintettel a munkásság, a parasztsák, a pártkáde­rek és a hadsereg nagy ré­szének ellenállására, az or­szágban létrejöttek a nyílt polgárháború kirobbanásá­nak objektív feltételei. Ez kiélezte az ellentmon­dást a Lin Piao által kép­viselt „szélsőséges” és a Csou En-laj által képviselt „mérsékelt” erők közt. Az utóbbi időben egyre keve­sebbet lehet hallani Lin Piaóról, december óta nem szerepelt nyilvánosan és a néhány héttel ezelőtt Kíná­ban járt albán katonai kül­döttséget sem fogadta. Úgy látszik, hogy január —február óta Csou En-laj került előtérbe, aki ugyan támogatja a „kulturális for­radalom fő irányzatát, Mao politikai irányvonalát, de ellenzi a dúrva módszerek alkalmazását. Csou En-laj több beszédében „korrekció­kat” sürgetett, követelte a pártszervezetek jogai hely­reállítását. Lin Piao Verésére Mao Ce-tung utasítást adott, hogy az egyetemeken, a kö­zépiskolákban és az általá­nos iskolák felsőbb osztá­lyaiban országosan vezessék be az évi húsznapos katonai kiképzést. A napi kiképzés nem haladhatja meg a négy órát. A párt, az igaz­gatási és a katonai intéz­ményekben a fiatalok és a középkorúak részére szin­tén be kell vezetni az évi húsznapos katonai oktatást. DAMASZKUSZ Szíriában szerdán meg­emlékeztek a „március 8-i forradalom” 4. évforduló­járól. A nemzeti ünnepen katonai díszszemlét és fel­vonulást tartottak Damasz- kuszban. Este Nureddin Atasszi államfő nagy foga­dást adott. PÁRIZS Szerdán Párizsban egyez­ményt írtak alá, amelynek értelmében az Egyesült Ál­lamok vállalja több nyugat­európai ország közös mes­terséges holdjának felbocsá­tását. A felbocsátásra 1968 második felében kerül sor a Kennedy-foki amerikai űrkísérleti telepen. A mes­terséges hold harmincöt- millió frankba kerül. MOSZKVA Március 9-án Moszkvában nemzetközi szimpózium kezdődik, amelyen megvi­tatják a nőknek a szocialis­ta társadalomban betöltött szerepét. Eddig öt világ­részből 81 nöküldöttség ér­kezett az értekezletre. Tíz nemzetközi szervezet kép­viselteti magát, köztük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Szakszerve­zeti Világszövetség, a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal, az UNESCO, a Béke-világ- tanács. A , fő beszámolót Nyina Popova, a szovjet nők bizottságának elnöke terjeszti elő, s ennek alap­ján bontokozik ki az előre­láthatólag háromnapos vita. „Miért félnek a gaulleis­ták?” — ezt a kérdést sze­gezte olvasóinak, első olda­lán a Nouvel Observateur a vasárnapi francia általános választások előtti utolsó szá­mában. Ma már — az ered­mény ismeretében — a pá­rizsi hetilapénál is ponto­sabb választ adhatunk a kérdésre. A gaulleisták ugyanis, akik az V. köztár­saság híveinek nevében in­dultak a választásokon, ke­vesebb szavazatot szereztek, mint a baloldal: a kommu­nisták és a demokrata-szo­cialista szövetség koalíciója, s kevesebbet, mint 1965-ben De Gaulle tábornok az el­nökválasztás első fordulójá­ban. De ugyanúgy megkérdez­hetjük azt is, hogy— miért nem félnek a gaulleisták? Miért bíznak olyan rendü­letlenül abban, hogy parla­menti pozícióikat ez az eredmény nem fenyegeti közvetlenül. A felelet: ha Franciaországban egyfor­dulós választási rendszer lenne, a „kormánytöbbség” pártja a szavazatok 37,75 százalékával már elvesztet­te volna többségét a balol­dal 41,25 százalékával szem­ben. Csakhogy jövő vasár­nap hátra van még a vá­lasztások második forduló­ja, amely az egyes választó- kerületekben jelentősen szé­pítheti a gaulleista ered­ményt. így adódhat elő, hogy bár az országos átla­got tekintve a kormánypárt alul maradt, mégis megsze­Véres zavargások Indiában Uj-Délhi, (MTI): Jaipurban, Rajasthan ál- • lám fővárosában a keddi véres eseményeket követő­en megerősített katonai és rendőri járőrök cirkálnak az utcákon. A városban va­sárnap tüntetések kezdőd­tek amiatt, hogy a válasz­tásokon kisebbségben ma­radt kongresszus párt képviselőjét bízták meg az állam új kormányának megalakításával. A helyi kormányzat vezetői szerint a tüntetők kedden megtá­madták a karhatalmat és az önvédelemből használta fegyverét. Ellenzéki politi­kusok szerdán kijelentették, hogy a kiadott hivatalos jelentéssel szemben a ked­di összetűzéseknek nem hat halálos áldozata és mintegy 30 sebesültje volt, hanem a halottak száma eléri a harmincat és Igen sok a se­besült A hatóságok a za­vargásokkal kapcsolatban vasárnap óta 328 személyt vettek őrizetbe. A városban kijárási ti­lalmat rendeltek el a köz­hivatalok. iskolák és üzle­tek szerdán zárva marad­tak. Kalkuttában, Nyugat- Bengália fővárosában a rendőrség bejelentette, hogy összeesküvést fedeztek fel. Az összeesküvők Adatai Mukerdzsi miniszterelnököt olyan módon akarták meg­ölni, hogy személygépkocsi­jának egy súlyos teherautó­val akartak nekihajtani. rezheti magának a mandá­tumok többségét, az egyes választókerületek helyi erő­viszonyainak eltolódása jó­voltából. Éppen e helyi viszonyok sürgették parancsolóan a baloldali jelöltek összefo­gását. Az első forduló után és a vasárnap esedékes má­sodik forduló előtt örvende­tes fejlemény, hogy a kommunista párt és a de­mokrata-szocialista szövet­ség máris megállapodott, hogy tartja magát az elő­zetes egyeszséghez és köl­csönösen a másik fél jelölt­jét támogatja ott, ahol az az esélyesebb. A baloldali választási ösz- szefogásban nagy szerepe volt annak a felismerésnek, hogy a kommunista párt nélkül manapság elképzel­hetetlen hatásos baloldali akció Franciaországban. A választások számszerű ered­ménye igazolta ezt a felis­merést. A 22 millió szava­zóból 5 millió a kommu­nista pártra szavazott, amely ezzel a legnagyobb baloldali pártként került ki a választásokból. A választások a maguk módján a De Gaulle féle propagandának azt az állí­tását Igazolták, hogy Fran­ciaországban tulajdonkép­pen csak „két pólus" van: a kormánypárt és a kom­munisták. Valóban: De Gaulle-ék 8 millió szavaza­tot kaptak, a kommunisták 5 milliót. Csakhogy míg a De Gaulle féle propaganda ezzel a „két pólus” elmélet­tel el akarta szigetelni a kommunista pártot, felőröl­ni a baloldal erőit, az érde­keltek egészen más, pozi­tív következtetést von­tak le a kommunisták hely­zetéből. Éppen ezért a vá­lasztások első fordulója után úgy tűnik, hogy a bal­oldal összefogása következ­tében a második fordulóban a „két pólus” így módosul majd: az egyik oldalon a kommunisták és a velük választási szövetségben lé­vő Mitterand féle de­mokrata-szocialista szö­vetség, a másik olda­lon a kormánypárt és a Lecaunet-féle polgári centristák, akik a jellegte- lenségük következtében ér­zékeny szavazatveszteséget szenvedtek. Ha ez a „polarizálódás” talán nem is fogja alapjai­ban megváltoztatni a fran­cia parlament és kormány összetételét, — érdekes és tanulságos változásokat hozhat a választások utáni Franciaország politikai szín­képének alakulásában. A. Zubov — L. Perov—Á. Szergejev: 50 titka 4, Fordította: Bányász Béla — Bocsásson meg, hogy néhány percre elhagyom. — Távozás közben a lányra nézett — Katrin, ha már itt vagy, nézd meg a tüzet. — Igenis, madam, Pjotr Makszimovicsnak úgy tűnt, mintha a lány akarna valamit mondani. Lehet, hogy csak képzelő­dött. Ö meg azt akarta megtudni” hol tanult még a lány oroszul. De éppen ak­kor visszajött Janett Moso­lyogva nézett a gyorsan tá­vozó lány után. — Az ön honfitársa. A háború gyermeke. A szere­lem mindennél erősebb. Megszeretett egy külföldit. Nem tért haza. A férj ke­veset keres. Hozzánk szegő­dött. A precizség és szol­gálatkészség valószínű so­hasem volt az erős oldala. Dehát jónak kell lenni. Egészen közel lépett a vendéghez, végignézte és megkérdezte: — Miként fog engem szó­rakoztatni az orosz tudós? — És anélkül, hogy vá­laszt várt volna, megfogta a férfi kezét Ö diszkréten kiszabadí­totta kezét, aztán határo­zottan felállt meghajolt: — Elnézést kérek. Sok a dolgom... Mégegyszer meghajolt és eltávozott, A következő nap regge­lén Jegorov, miután kijött a szállóból Katrint pillan­totta meg a néptelen ut­cán. — Jó reggelt! Úgy hal­lom, orosz? — Igen. — Azért jött, hogy talál­kozzon velem? — Nagy kérésem van. Vigye el ezt a kis csoma­got, Ajándék az unoka­öcsémnek. A bátyám nem akarja, hogy csomagot küldjék. Azt írja, nincs rá szükségük. De hát ez apró ajándék, írok majd neki, menjen el a csomagért. Nem utasít vissza? Tegye meg ezt a szívességet. Mit csi­náljak. így hozta a sors. Ne Ítéljen el. ★ Átadta a tudósnak a gondosan bekötözött kicsiny csomagot. És nemsokára el­tűnt a sarkon, kezében az összegyűrt papírral, rajta a tudós moszkvai címéveL A küldöttség pár nap múlva hazaindult. Szeretet­tel búcsúztak tőlük a szim­pózium vendégei. Janett a testvérével együtt eljött az állomásra, mintha semmi sem történt volna azon az estén. — Remélem kellemes is­meretségünk folytatódik Moszkvában. Viszontlátás­ra Jegorov úr! Moszkvában a főnök és Natalja Viktorovna várta a tudóst. Pjotr Makszimovics mikor meglátta a fordító­nőt, elpirult és örömteli mo­soly jelent meg az arcán. Mindjárt az első este, mi- kór kettesben maradtak, a lány bevallotta, hogy sokat gondolt Pjotra, és féltette őt — És te gondoltál rám legalább egyszer? Ö nem válaszolt, csak megfogta a lány kezét és sokáig hallgatagon sétáltak. — Rád gondoltam én Ja- nettel hasonlítottalak össze. És elmondta a lánynak az egész történetet a kísé­rőről. nővéréről és megem­lítette. hogy rövidesen Moszkvában is találkoznak. — Rettenetes volt. Te nem találod annak, Natasa? — Nem tudom, Petya, lehet, hogy rettenetes, de ki tudja milyen náluk a szokás? Nem igaz? A „kísérő“ Moszkvában Elmúlt egy év, Pjotr Makszimovics már elfelej­tette a külföldön történte­ket. A munka és Natasa teljesen lefoglalta minden idejét. Hirtelen, titokzatosan megjelent a vendég. Kari telefonon adott jelt magá­ról. Pjotr Makszimovics meglepődött, s egy kissé meg is riadt, ö nem hagy­ta meg a telefonszámát Karinak, a tudakozó meg nem közli az intézet tele­fonjait. Kellemetlen Kér­dezze meg Karitól? Meg­sértődik. A fene tudja, mi­re nem gondol. Meg aztán lehet, hogy valaki a tudó­sok közül segített összeköt­tetést teremteni. Sokféleképpen fogadhatta volna a vendéget, de az ud­variasság kötelezte. Elvitte színházba, étteremben va­csoráztak. Megmutatta neki Moszkvát. Meghívta ottho­nába. Ittak, ettek, élénken beszélgettek. A vendég áhítattal szólt a szovjet tu­dósokról, köztük is Pjotr Makszimovics főnökéről, akinek nevét jól ismerte a tudományos irodalomból. Egyszercsak megjegyezte: — Elutazásom előtt egy neves folyóirat szerkesztője megkért, adjam át javasla­tát — írjon egy cikket az önök kutatásairól. Nagy ho­norárium, hírnév Az egész világ önről fog beszélni. Pjotr Makszimovics éle­sen, sőt majdnem gorom­bán félbeszakította Karit. — Tudja, mit jelent a ja­vaslata? Ha nem lenne a vendégem... Kari témát váltott és a világ tudósainak barátságá­ra ürítette poharát. Már búcsúzott, mikor megje­gyezte: — A cikkről mégis gondolkozzon. Van egy va­riáció. ön kikötheti, hogy a cikket — ne közöljék, ha ez kellemetlenséget okoz­hat. De a honorárium tér mészetesen marad. A vendég szavára várat­lanul a házigazda is barát­ságosan felelt. — Tudja mit? Nem rossz variáció Van miről gondol­koznom. Találkozunk megbeszéljük. Korán reggel Pjotr Mak­szimovics felhívta az állam­biztonsági szerveket és kér­te. fogadják sürgősen. ff l 0 az, vajjy nem ő? — Igen, a belépő meglesz, várom. Jegorov telefonhívása na­gyon megörvendeztette Ptyicin Őrnagyot. Néhány napja jelezték a határról, hogy a várvavart vendég megérkezett egy turistacsoporttal. A tábor­noknak Ptyicin őrnagy azt mondta: — Azt gondolom, tábor­nok elvtárs. hogy az ese­mények menete a követke­ző lesz: A turista megjele­nik Moszkvában és felke­resi Jegorovot és kapcsola­tot próbál teremteni. Mi­lyen alapon? Ezt nehéz ki­találni De biztosra veszem, hogy Jegorov az első talál­kozás után jelentkezik ná­lunk. — Miből gondolja? — Ma megint meghall­gattam a „Gyöngyvirág” ál­tal küldött szalagot. Azon az estén Janett házában a tudós úgy viselkedett, ahogy az elő van írva. „Gyöngyvirág” azt jelenti: Kari kemény diónak tartja Pjotr Makszimovicsot (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents