Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

Gyorsabban igyekszünk segíteni a szabolcsi emberek gondján Orosz berenc elvtárs beszéde Nyíregyházán a felsősimái választási nagygyűlésen A felsősimái választási n agygyűlésen Orosz Ferenc elvt árs beszédét mondja. Választási nagygyűlést rendeztek kedden este Nyír­egyházán. A felsősimái mű­velődési házat zsúfolásig megtöltő termelőszövetkezeti, tagok, a környező tanyabok­rok termelőszövetkezeti cso­portjainak tagjai és a ta­nyák lakói nevében Csertő Kálmán iskolaigazgató kö­szöntötte Orosz Ferenc elv- társat, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Nyír­egyháza IX. számú választó- kerületének országgyűlési képviselőjelöltjét, Bíró László elvtársit, a városi ta­nács vto elnökét, Pokro- bentzks József elv-társa*, a városi pártbizottság titká­rét és a vendégeket Cser­tő Kálmán megnyitója után Orosz Ferenc elvtárs mon­dott beszédet. Most falóban a népé az ország Bevezetőben megköszönte a bizalmat amellyel a vá­ros lakosai képviselőnek jelölték. Elmondta, hogy a jelölés során megnyilvánuló bizalom a párt, a kormány és a Hazafias Népfront po­litikájának szól, és azoknak az embereknek, akik e po­litika megvalósításáért fá­radoznak. — Nagyon nagy megtisz­teltetés — folytatta be­szédét Orosz Ferenc elvtárs — és nagy felelősség képvi­selni a dolgozók érdekeit, figyelemmel kísérni Sza- bolcs-Szatmár megye, Nyír­egyháza sorsét részt venni jövője alakításában. Ugyanakkor nagy öröm is együtt dolgozni a válasz­tókkal a lakosság érdeké­ben, hogy tovább halad­junk, hogy gyorsabban szün­tessük meg azt a nehéz örökséget amit a múlt bű­nei hagytak ránk. — Ilyenkor, választások előtt számot adunk az el­múlt négy év eredményei­ről. De ez az alkalom, ezek a találkozások a vá­lasztókkal jó lehetőséget nyújtanak arra is, hogy el­mondjuk: mit akarunk ten­ni az előttünk álló négy ev során. Jogos büszkeség­gel állapíthatjuk meg: po­litikánk jól szolgálta or­szágunk, megyénk előreha­ladását Erősödött szocia­lista társadalmi rendszerünk es szilárdabb lett társadal­munk legfontosabb politikái alapja a munkás—paraszt szövetség. Egységesebb lett népünk. Nagy eredmény­ként tartjuk számon, hogy az elmúlt négy évben az emberek megítélésének mér­céje egyre inkább a2 általuk végzett munka lett. Ha­zánk a társadalmi haladás ét vonalában van, nagyban növekedett nemzetközi te­kintélyé. Ennek alapvétő forrása, hogy szocialista tár­sadalmi rendünk szilárd, po­litikánk mögött ott tudhat­juk az egész dolgozó ma­gyar népet A Magyar Népköztársaság jó ügyet képvisel, a nemzetközi pro- letáriátus ügyét szolgálja a különböző nemzetközi fó­rumokon. Népünk egyetért a párt politikájával, S an­nak végrehajtásában tevéke­nyen részt vesz. A magyar nép történelme sorén sok­szor hívta fel magára a világ figyelmét. Sokszor volt a haladás élvonalában, de soha nem volt a magyar né­pé úgy ez az ország, mint az elmúlt húsz esztendő so­rán. Politikánk, egész mos­tani munkánk legfőbb cél­ja. hogy ez a helyes út a jövőben még szebb távlato­kat nyisson meg népünk felemelkedése előtt. — A jelölőgyűlések befe­jeződtek. Megyénkben több mint kétszázezer ember vett ezeken részt, s mintegy húszezren mondták, véle­ményt politikánkról. Több­ségében olyan közügyeket tártak fel, amelyeket figye­lembe kell venni a tanácsok­nak, az országgyűlésnek. E gyűlések is bizonyították, hogy helyes volt a választó- jogi törvény módosítása, a szocialista demokratizmus szélesítése. A képviselők egyéni választókerületi rendszere nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy kerület­ben több képviselő is indul­hasson, de azt is, hogy tar­tós betegség, Vagy méltat­lanság esetén a választók visszahívhassák képviselőjü­ket A nagygyűlés előadója ezután arról szólt hogy a társadalmi légkör hazánk­ban most jó. Azonos érde­kek vezetik az emberek millióit vallástól, kortól, foglalkozástól függetlenül a fő cél; a szocializmus tel­jes felépítése nagy munká­jában. Az egyén boldogulá­sa elválaszthatatlan az or­szág haladásától. A bizalom még tovább erősödött az­zal, hogy a kormányzati szervek hozzákezdtek pár­tunk IX. kongresszusának a népjólét további emelését szolgáló határozatainak megvalósításához, a nyug­díjak, a társadalombiztosí­tás kiterjesztéséhez, a gyer­mekgondozási segély beve­zetéséhez, stb. Majd így folytatta: — Szükség van politikánk széles körű megvitatására azért is, hogy a választás után egységesen vegyünk részt céljaink megvalósítá­sában. Vannak <— ha item is sokan — akik a vá­lasztási kampány során po­litikailag zavarni akarják u becsületes embereket Ezek a „suttogok” kétségbe von­ják választásunk demokra­tizmusát Azt, hogy hazánk­ban egyedül az MSZMP fe­jezi ki, viseli szívén a dol­gozók érdekeit. Ezek a tör- történelem által hazánkban már félre tett többpárt­rendszerről beszélnek. Mi világosan megmondjuk, hogy tsak egy Utat, a szocializ­mus útját javasoljuk, mert tudjuk, hogy a dolgozó nép óriási többsége ezt az utat tartja jobbnak, ez az út nyújt többet a népnen. Azt is mondják, nekünk nincs ellenzékünk. A világban nagy harc folyik azért, me­lyik rendszer tud adni töb­bet a népnek. Az elmúlt évtizedek Magyarországon a szocialista rend javára billentették a mérleget. Ezt lemérhetjük az ország, a megye életén, saját életün­kön, Mi más ez, ha nem a szocializmus előnye és fölé­nye a kapitalizmussal szem­ben? Dolgozó népünk saját politikájára szavaz, nálunk élő valóság, hogy az embe­rek e politikát képviselő és megvalósító jelöltek közül csak a jók és a jobbak kö­zött tudnak választani. Szabolcs nem a szegénység megyéje többé — A szocializmusba vetett hitet az évenként tapasztalt fejlődésünk erősíti. Mikor a párt azt mondja, hogy a népfront programjával in­dulunk ä választásra, ezt nem taktikából teszi. Szük­ségünk van a dolgozók min­dennapi javaslataira, véle­ményére, e2 szocialista ren­dünk lényegéből adódik. Ha jól akarunk vezetni, annak alapvető feltétele, hogy hall­gassuk meg azok javasla­tát, akiket vezetni akarunk. Ott megy jobbah a munka, nyugodtabb az élet, ahol a vezetők tudják, mi a véle­ményük az embereknek Pártunk á mostani válasz­tásokkal is arra törekszik, hogy minél több Ilyen veze­tő legyen. — A IX. pártkongresszus megerősítette a célt, ame­lyet a VIII. kongresszus tűzött ki, s meghatározta: meg kell gyorsítani a szo­cializmus teljes felépítését A feltételek ehhez adottak. Az egész nemzet erejenek összefogásán múlik, meny­nyire élünk e lehetőségek­kel. Rajtunk, népfrontpolí- tikánkon nem múlik, hogy azok is besoroljanak a nem­zet ügyéért becsülettel munkálkodók nagy táborá­ba, akik eddig ezt nem tet­ték. Gazdasági fejlődésünkről szólva a megyei pártbizott­ság első titkára rámutatott: a második ötéves terv vé­gére ipari termelésünk 47 százalékkal, mezőgazdasági termelésünk 10 százalékkal növekedett. Emelkedett a dolgozók reáljövedelme, ez­zel párhuzamosan a fo­gyasztás. — Hasonló a fejlődés megyénkben is. Nagy ütemű előrehaladásunk nyomán Szabolcs-Szatmár ma már nem a szegénység megyéje többé. Leraktuk azokat az alapokat, amelyen eddig is gazdagon termett gyümölcs, s ezután még többet dol­gozunk megyénk fejlődésén. Részletesen beszélt a Ine­gye fejlődéséről, s azzal folytatta, hogy a megyei vezető szervek mindent el fognak követni e fejlődés meggyorsításáért. Nyíregy­házáról szólva elmondottá: egész Szabolcs-Szatmár ér­deke megkívánja, hogy a megyeszékhely megyénk fejlett, nagy vonzási körze­tű gazdasági, kulturális egészségügyi központja le­gyen. Ez a törekvés érződik harmadik ötéves tervünk előirányzataiban is, amely­nek nyomán Nyíregyháza többet fog kapni, mint az * lmúlt öt évben. A to vábbi- okban Orosz Fercno’ e’vtárs -i mezőgazdasag jj 'öiérál beszélt. Elmondta, hogy ez életszínvonalunk em-.Rsérték egyik kulcskérdése. A gazdasági reform lényege — Hazánk ipari szerkeze­téből adódik: a mezőgazda­ság ' fejlesztése nélkül az Ipari fejlődés is lelassulna. Ugyanakkor az is Célunk, hogy rendszeresen javítsuk a dolgozó parasztság életkö­rülményeit. A Hazafias Nép­front programjában Van: 1970-ig el kell érnünk, hogy a dolgozó parasztság élet és munkakörülményei fokozato­san megközelítsék s egyes területeken elérjék a bérből és fizetésből élőkét. Ennek útja és módja az, hogy a mezőgazdaság kevesebb költséggel állítson elő több és jobb árut. Ehhez fejlett új módszerek bevezetésé, új technika alkalmazása szük­séges. A jövő év január 1-tŐl bevezetésre kerülő gazda­ságirányítási reform lénye­ge, hogy jobban gazdálkod­junk erőinkkel, meglévő esz­közeinkkel, gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítésé­nek folyamatát. A reform­mal megnő ütemeink, ter­melőszövetkezeteink, taná­csaink önállósága. Helyben fognak dönteni egész sor kérdésben, de ezzel megnő a helyi szervek félelőssége is. Jobban érvényesül majd a Szocialista bérezés elve, amely szerint aki jobban dől. gozik, többet is kap. A reform bevezetésével kapcsolatban Orosz Ferenc elvtárs elmondta, hogy bizo­nyos munkaerő átcsoportosí­tásra kell számítani. Hang­súlyozta: mostanában 1700 új tagot Vettek fel megyénk tsZ-ei, s a tagok fele az Iparból jött vissza. Ezzel kapcsolatban vannak Olyan hírek, hogy a jövőben mun- kásélbocsátásokra kerül sor. Lesz olyan, hogy a felesle­ges munkaerőt átcsoportosít­ják oda, ahol arra szükség van. De ezt szervezettén, szocialista hiódoh, az ember­ről való gondoskodással oldjuk meg, Igái az, hogy azok, akik jól dolgoznak, ne tartsanak a mechanizmus át­meneti problémáitól. S az is, hogy akik a hyolc órából csak négyet dolgoznak, azok­nak van mitől tartaniuk. Számíthatunk arra is, hogy esetenként rendes, jó rtiun- kásembereket' is át kell cso­portosítani. Ezeket a dolgozó­kat különös gohddal kezel­jük. Amikor a munkaerő át­csoportosításról vart szó, kü­lön figyelemmel kell lennünk a sokgyermekes apákra. A gazdasági vezetők fordítsa­nak erre nagy gondot. Fejlesszük az ipart, a mezőgazdaságot Megyénk további fejlődé­sét elemezve Orosz Ferenc elvtárs hangsúlyozta, hogy a gyermekáldás nagy nem­zeti kincsünk — Szabolcsban bőséges és ez jó. A gyerme­kek, az ifjúság képzésének, továbbtanulásának érdeké­ben is szükséges, hogy a Po­litikai Bizottság Szabolcs- Szatmár megye helyzetével kapcsolatos határozatát vég­rehajtsuk. — Gyorsabban igyekszünk segíteni a szabolcsi emberek gondján, amelyet ma főképp az egészségtelen elvándorlás jelent. Több munkaalkalom­ra van szükség az iparban, belterjes, munkaigényesebb növények termesztésére a mezőgazdaságban. Az orszá­gos szervek velünk együtt mér dolgoznak egy megyénk fejlődését segítő átfogó ter­ven. Meggyőződésem, hogy ennék alapján az iparosítás az elkövetkező években az ed­diginél sokkal nagyobb ütemű lesz. Ezzel kapcsolat­ban figyelembe kell vennünk, hogy községeinkben sok äsz- szony él, aki otthon bedol­gozhatna az iparba. Keres­nünk kell a lehetőségét, hogy bővítsük á bedolgozói rendszert, amellyel a falusi asszonyok részt, vehetnek a mezőgazdaság nagy ŐSZI mun­kacsúcsában is. Sokoldalúan fejlődik megyénk a legkü­lönbözőbb ipari ágakban, á közlekedésben. 1967. Végére már villamosvasút lesz Nyír­egyháza és Záhony között is. Minden igyekezetünkkel azon dolgozunk, hogy ez a soha nem látott méretű fejlődés ne csökkenjen, hanem gyor­suljon meg a jövőben. A termelőszövetkezetek helyzetéről szóivá a nagy­gyűlés előadója rámutatott, hogy a jelentős fejlődés elle­nére is megyénkben még sok a gyenge tsz. Többségében a mostoha természeti adottsá­gok okozzák a problémákat. Ezeket a szövetkezeteket ál­lamunk még soká segíti. Meg kell oldanunk a gyenge tala­jok javítását, a vízrendezést, 9 mindez nagyösszegű beru­házásokat Igényel. Nagy gon­dot kell fordítanunk az áru­termelésre, a gyümölcsösök járulékos beruházásaira. Ja­vasoljuk: mindenütt ahol le­het, hozzanak létre közös gazdaságaink mellék- és se­gédüzemeket, a tsz maga vá­logassa és csomagolja a meg­termelt árut. A tsZ-ek közel­gő nagy eseményével, a ter­melőszövetkezeti kongresz­szussal kapcsolatban Orosz Ferenc elvtárs megállapítot­ta: — A cél hogy jól jövedel­mező, erős, vállalatszerű gazdálkodást folytató nagy­üzemeket hozzunk létre. Az Új tsz-törvéhytervezet ehnek megfelelően szabályozza a szövetkezet alapvető műkö­dési rendjét. Meg kell hatá­roznunk a jövőben, hogy alapvető kérdésekben csak a közgyűlés dönthet. Ugyan­akkor azt is javasoljuk, hogy terjesszék ki a tsz-ek veze­tőinek jogkörét. Üj, gagy vál­tozások várhatók szövetke­zeti mozgalmunkban. Meg­győződésünk, hogy ezek a változások jó irányban hat­nak. Azt akarjuk elérni, hogy a tsz-ben is éppúgy megtalálja mindenki a he­lyét, mint az iparban. Szá­munkra nagyon fontos, hogy a tagság érezze jól magát, tudja miért dolgozik, legyen megfelelőbb a kapcsolat a tagság és a vezetés között. Erőfeszítéseket kell ten­nünk, hogy minden tag kép­zettségének megfelelően, le­hetőleg folyamatosan vehes­sen részt a közös munkában. A szövetkezetek önkéntes alapon termelnek, s ez to­vábbi megszilárdításuk fon­tos feltétele. Csak egyet ké­rünk: termeljék meg a szük­séges kenyérgabonát. Szólt Orosz Ferenc elvtárs aéról, hogy a szövetkezetek­ben 1908-tól szeretnénk át­térni a garantált pénzbeli díjazásra. Ez erős tsz-ekben nem lesz probléma, a gyen­gébbeket viszont — amelyek sokszor nehéz természeti kö­rülmények között dolgoznak — támogatja ebben az ál­lam. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítéséről nem szabad megfeledkezni ebben az esetben sem. Beszélt az előadó a készülő földtör­vényről, ahnak várható kiha­tásáról, s elmondta, hogy ez 6 törvény a tsz-ek gazdál­kodását stabilizálja. Majd így folytatta: A város ellátása, a tanyák jövője-*• A várost körülvevő fez­eknek és termelőszövetkezeti csoportoknak különleges sze­repük van Nyíregyháza el­látásában. Mint képviselő je­lölt, e helyen is kérem önök­től, hogy a tanyavilág segít­se jobban a város piaci el­látásának javítását. Össze­hangolt, tervszerűbb mun­kával kell megoldani a pi­acra való több és jobb áru felhozatalát Fogjanak össze a tsz-ek termékeik egy részé­nek helyi értékesítésére, hozzanak létre boltot a Vá­ros ellátásának javítására. Sokat jelent ez a munkás­paraszt szövetség erősítésé­ben, a város és a tanyavilág közeledése. A termelő­szövetkezeti csoportoktól Orosz elvtárs azt kérte, erő­sítsék a közös tevékenységet, a közös gazdasági alapot, majd ha ezt elérték, térje­nek rá a fejlődés magasabb faikára. A tanyák helyzetével kap csolatban ismertette, hogy a megyei pártbizottság korábbi határozata nyomán javultak I ä tanyavilég kulturális, [ egészségügyi és kommunális , körüimén-vei. A tanyák to- i vábbi villamosítására, bekö- I tő utak, orvosi rendelők, új I üzletek, tantermek építésére, egészséges ivóvizű kutak lé­tesítésére nagy összeget köl­tött és költ ezután is a me­gye vezetése. Ezek nyomán a tahyák életében bekövet­kezett nagy fejlődést is gyor­sítani akarjuk a harmadik ötéves tervben, — Elhatározott szándé­kunk, hogy itt a nyíregyházi tanyavilágban is jó utakat kell építeni, a lehetőségek­hez képest folytatjuk a vil­lanyhálózat bővítését. Min- deht — anyagiak Kijárt — nem lehet egyszerre megol­dani, ezért elsősorban a nagy lakosságú tanyákra for­dítjuk a beruházásokat. Beszédét a szocialista de­mokratizmus kérdéseivel foglalkozva folytatta. Meg­állapította, hogy célunk még több embert bevonni a köz­ügyek intézésébe, politikánk kialakításába és megvalósí­tásába. Ezt szolgálja a vá­lasztójogi reform, az új gaz­daságirányítási rendszer, a készülő tsz alapszabály. Frösllsüi* a nép e^ysé^ét, hatalmát — Nagyobb lesz a lehető­ség a vitára, az embereknek saját sorsuk intézésébe való beleszólásra. Ez azzal is jár, hogy erőteljes harcot indí­tunk közéletünk tisztasá­gáért. Választóinkkal együtt őrködünk azon, hogy elve­inkhez hű, odaadó, becsüle­tes és tisztakezű emberek dolgozzanak közéletünk min­den posztján. A nép ezersze­mű. Látja és mindinkább jelzi, hol nyúltak á közös­höz, hol károsítják még ä közösséget. Nagyobb felelős­séggel kell bánni a dolgozók ügyeivel, véleményével, ja­vaslataival. A dolgozók az ország gazdái. Szüntelenül táplálnunk kell, hogy eZ a jövőben még hatványozot­tabban így legyen. Ez után a nemzetközi hely­zetet elemezte Orosz Ferenc elvtárs, s befejezésül a többi • között á következőket mon­dotta: — »Engedjék meg, hogy ffllht képviselőjelölt is kér-, jem Szabolcs-Szatmár dol­gozó népét: összpohtosítsa erejét a tavaszi mezőgazda- sági munkák időbeni meg­kezdésére. A belvíz elleni küzdelemre, a vetések meg­óvására, az idejében való szántásra, vetésre, az ipar­ban az éves tervek pontos teljesítésére. Ez most a leg­főbb feladatunk. Akkor vá­laszt jól dolgozó népünk, ha együtt, egy szívvel, egy lé­lekkel állünk. helyt a mun­kában, erősítjük tovább né­pünk egységét, hatalmát, s hittel, bizakodással szava­zunk az eddigi jól bevált po­litika folytatására március 19-én, Orosz Ferenc elvtárs be­szédét hosszantartó lelkes taps fogadta, majd a felső­simái ifjú választók köszön­tötték városunk képviselő­jelöltjét, s virágcsokrokkal kedveskedtek. iíiagyarurszag ;l 1967. március 3.

Next

/
Thumbnails
Contents