Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

Olvasóiok kérdései, az illetékesek felelete a tsz-nyugdíjtörvényről I. A tsz-tagok öregségi nyugdíját átlagjövedel­müknek megfelelően ál­lapítják meg. Hogyan számítják ki aa átlag­jövedelmet? Az öregségi nyugdíj ősz- szegének megállapításánál figyelembe vehető havi átlagjövedelem 900 forinttól 6000 forintig terjedhet. A termelőszövetkezet — a személyi jövedelem nyilván­tartása, illetve a nyugdíj összegének egyszerűbb meg­állapítása céljából <*» vala­mennyi tagját az előző naptári évben elért szemé­lyi jövedelme alapján nyug- tííjosztélyba sorolja. Hu­szonegy nyugdíjosztály van. Mindegyiket ismertetni szükségtelen, ezért csak hé­hány példával mutatjuk be, hogy a személyi jövedelmek alapján kit melyik nyugdíj­osztályba Sorolnak. 951 forinton aluli jövede­lemnél a tag az 1. nyugdíj - osztályba tartozik, s a nyug­díj megállapításánál figye­lembe vehető havi jövede­lem 900 forint, 951—1050 fo­rintig terjedő jövedelemnél a tag a 2. nyugdíjosztályba tartozik, s jövedelemként ezer forintot vesznek figye­lembe. Harmadik és negyedik példaként egy magasabb jö­vedelem besorolását mutat­juk be. Akinek például ha­vi jövedelme 2101—2300 fo­rint között volt, azt a 12. nyugdíj osztályba sorolják, 2200 forintos átlagkereset­tel. Aki 3601—4000 forintig terjedő jövedelemre tett szert, az a 18, nyugdíjosz- tályba kerül, 3800 forihtos átlagkeresettél. A személyi jövedelembe az alább felsorolt jövedel­meket számítják be: a közö­sen végzett munka alapján kimutatott részesedést, to­vábbá a családi vagy egyé­ni művelés keretében a termelőszövetkezeti tag ál tál személyesen teljesített munkanapokra jutó részese­dést, s végül azokra a na­pokra jutó részesedést, ame lyeken a tag nem dolgozott ugyan, de távollétét olyan ok Indokolta, amelyet mun­kanapként számításba kell venni, (például kórházi ápo­lás alatt állt, tanfolyamon volt, katonai szolgálatot tel­jesített, stb.) A fentiek szerint kiszámí­tott jövedelemből az átlag- jövedelmet úgy kapják meg, hogy a figyelembe vehető összegeket osztják a naptári évben termelőszövetkezeti nyugdíjbiztosításban töltött hónapok számával. Mit kell tennünk a ragadós száj- és körömfájás ellen ? Beszélgetés dr. Szerafiu János megyei vezető főállatorvossal Megyénkben Tisza be zdéd egyik tanyáján a ragadós Száj- és körömfájás C tí­pusú betegségét állapították meg szarvasmarhákon. E (betegség terjedésével szá­molni kell. Ezért az óvintéz­kedésekre, terjedésének megakadályozására szüksé­ges felkészülni. E tennivalókról beszél­gettünk dr. Szerafin János megyei vezető f»állatorvos­sal. — Mi ekozza a száj­éi körömfájást és ho­gyan terjed? — Kórokozója vírus. Sza­bad szemmel nem látható, gyorsan szaporodó parányi lény. Iránta a hasított kör­műt* a fogékonyak. Az emésztőrendszeren keresztül különböző úton jut be a véráramba. A fertőző anya­got legnagyobb mértékben a beteg állat nyálában talál­hatjuk meg. Dé jelen van a tejben, ritkábban a vizelet­ben és a bélsárban is, A termésaet viszontagságaival szemben ellenálló. A nap­fény hatására ellenben gyor­san elpusztul. Elölhető 1—2 százalékos káli vagy nátron- lúgot tartalmazó oldattal is Különösen jó hatásúak ak­kor, ha meleg állapotban használjuk. Nedves környe­zetben a virus gyorsabban megsemmisül, forralás hő­mérsékletén percek alatt el­pusztul. — Ha a beteg állat e betegségre fogékonnyal érintkezik, a fertőzés köz­vetlenül terjed. Szerepe van terjedésében az embernek is. — Melyek a betegség tünetei és miiyen a kártétel? — A betegség szarvas­marhákon bágyadtsággal, étvágytalansággal és lázzal kezdődik. A szájban, a fog­húson, a, nyelven, az ajkak és a pofák belső területén kipirosodott alapon apró hólyagok jelentkeznek. Ezek diónyi nagyságúra is meg­növekedhetnek. A hólyagok egy-két nap alatt megreped­nek és helyükön élénk vö­rös kimaródások láthatók. Az állatok erősen nyálaz- nak, s ez feltűnően nyúlós. Fejős teheneknél a tőgyön és a csecsbimbókon is képződnek hólyagok. Hason­ló borsó és bab nagyságúak keletkeznek a lábvégeken, a pártaszélen, a csülkök kö­zötti hasadékokban. A hó­lyagok felfakadása után kimaródások, szennyeződés esetén fekélyek keletkéznek. A beteg állatok kezdetben óvatosan járnak, majd sán­títanak és Sokat fekszenek. Felnőtt juhoknál e beteg­ség gyakran enyhe tünetek­ben nyilvánul meg. Leg­többször sántítanák. Sertéseken leggyakrabban a lébvégek betegednek meg. Hólyagok keletkeznek a túrókarimán szoptatós mala­coknál a tögyön is. Az ál­latok étvágytalanok, sántí­tanak. — Idősebb állatoknál a betegség enyhén zajlik le. Előfordulhat rosszindulatú alakja is, amikor a vírus hatására szívizom elfajulás keletkezik. Ilyen esetben a beteg állatok 10 százaléka is elpusztulhat. — Ml teendő a be- \ tegség megelőzésére? — Fontos az állatok fer­tőződéstől való megóvása. Az állami gazdaságok, a tsz-ek és egyéb gazdaságok állat­tartó majorjait, udvarait zárt helynek kell tekinteni. Idegen állatokat, idegen személyeket e helyekre nem szabad beengedni. Minden állattaró telepet be kell keríteni. Csak a bejáraton szabad közlekedni. Az ál­lattartási helyekre csak az ott dolgozók mehetnek be, de előzőleg és munkavégez- téVel fertőtlenítsék magukat. • Ezért minden istállóban gondoskbdni kell a tisztál­kodáshoz szükséges eszkö­zökről (víz, mosdó, szap­pan, fertőtlenítőszer, törül­köző Stb). Helyes ha á szappan helyett különböző mosószereket (Ultra, Trisó stb.) használnak, ezek a széhhyréteget jobban oldják. A kéz és lábbeli fertőtlení­tése előtt a kezeket és a lábbelit az esetleges föld­től, sártól, trágyától tisz­títsák meg. Gondoskodjanak a vezetők a dolgozók ré­szére védőruháról, azokat rendszeresen mossák, fertőt­lenítsék A gazdaságokat látogatók csak engedéllyel és fertőtlenítés után lépjenek be az istállókba. Gazdasá­gokon belül lehetőleg tar­tózkodjanak az állatoknak az egyik üzemegységből má­sikba való szállításától. Idegen állatokat csak indo­kolt esetben, az állatorvos előzetes vizsgálata alapján vihetnek be. A fertőzött ál­latot az arra fogékony jó­szágoktól legalább 30 napra el kell különíteni és külön gondoztatni. — Feleslegesen ne láto­gassanak állatvásárokat, idegen istállókba ne kösse­nek be, ismeretlen helyen ne etessenek, közös kútból lehetőleg ne itassanak, ide­gen állatokat ne fogdossa- nak. Ha a betegség már jelentkezett, gondozóik ott­hon saját állataikkal ne foglalkozzanak, de ha ott­hon észlelik a betegséget, szóljanak állatorvosnak, s addig munkahelyükre nem mehetnek. Kerülni kell a betegséggel fertőzött közsé­geket, udvarokat, a beteg állatok gazdáit, ápolóit, mert a kézfogás is elegendő lehet a betegség terjedésé­hez. Takarmányt csak olyan helyről vásároljanak. ahol betegség nem volt és nincs. A kutyákat tartsák megköt­ve, a baromfit ne engedjék az utcára. Ezeket az óvó rendszabályokat kell alkal­mazni az egyéni és háztáji gazdaságokban is. — Az állatorvos utasítá­sait szigorúan be kell tarta­ni. Az állatorvosi vizsgálat díjtalan Ha a betegség be­jelentését elmulasztják, a zárlati intézkedést megsze­gik, ezt szigorúan büntetik. Ha a hatóság a beteg állat leölését rendeli el, állami kártalanítást csak az kap­hat. aki bejelentési kötele­zettségének idejében eleget tett, a hatóság utasításait betartotta. Hálózati víz a Bujtoson, a Ságvári telepen Négy község vizművesitését fejezik be idén A jó idő megérkezésével teljes kapacitással látott hozzá a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Nyíregyháza és a községek vízművesítéséhez. A vállalat 1967. éVi tervé­ben Nyíregyházára 700 ezer forint értékű vízmflvesítés szerepel. Közel két kilomé­ter új vízvezetékhálózatot építenek meg, s ezzel a viz- műhálózat Nyíregyházán több mint 40 kilomé­teres lesz. A víz- és csa­tornamű Nyíregyházán a Hunyadi és Selyem, a Rá- kóczi, a Bethlen, a Nyírfa Utcákon, valamint a áagvá- ri telepen épít többen kö­zött Vízvezetékhálózatot. Két új ejektoros (fagymentes) közkúttal is gazdagodik a város, az egyiket a Körte utcában, a másikat a Ma­dách utcában állítják fel. A vállalat a vidéki mun­kahelyeken is hozzálátott a vízvezetékhálózat fejleszté­séhez. VésérosnaméHyban, Kótajbah, Jékén, Számos- becsen ebben az évben ösz- szesen mintegy 32 kilomé­ternyi vízvezetékhálózat ki­építését fejezik be. Nagy vo­lumenű a vállalat munká­jában, hogy tíz brigád a megye különböző területein közel 15'millió forintos ér­tékben 120 kutat fúr. Ebből már 25 el is készült, (A ta­valyi terv csak 8 millió fo­rint értékű volt). Ezehkívül a vállálat dolgozói száz da­rab tűzi víztárolót is építe­nek, nagyrészt termelőszö­vetkezetek részére. Vásároshaményban már feláll ítotiák a hidroglóbuszt. Hammel tett. A vállalat hagy munkájá fiák végzésébeh gondolt a la­kosságra, a közlekedésre L Tavaly és idéh újítási fel adattervként szerepel an­nak megoldása, hogy a ki­ásott árkoknál csőfektetések­nél a lakosság véletlenül sem szenvedjen balesetet. Ezzel kapcsolatban elkészült egy acélanyagoe láncos korlát, amelynek próbaszakaszát már beállították. Ha az újí­tás bevált, valamennyi mun­katerületen bevezetik. («*) A TV-NÉZŐK FIGYELMÉBE! Műsor a „Piszkos trükkök osztály áról“ és egy szokatlan nyomozásról Csütörtök este 18 óra 50 perces kezdettel izgalmas, nagy érdeklődésre száfnot- tartó ahyagot tűzött műso­rára a Magyár Televízió. A csendes amerikai A televízió külpolitikai ro­vata Graham Green-től kölcsönözte a „Monitor” ke­retében bemutatásra kerülő 30 perces dokumentumjáték címét. Az adásban eredeti dokumentumokkal, Nyuga­ton készült filmrészletek­kel, sajtóanyagokkal leple­zik le az Amerikai Egye­sült Államok Központi Hír­szerző Hivatalának — a CIA- nak — az egész világra ki­terjedő felforgató tevékeny­ségét A dokumentumjáték egy, a nézők előtt kevéssé Is­mert CIA-botrány bemu­tatásával kezdődik, amikor egy nagyhatalom külügy­minisztere — ez esetben Dean Rusk — kért bocsá­natot az 1965. augusztus 31-én függetlenné Vált ki­csiny Szingapúr állam ml- niszerelnökétől. A nyugati dokumentu­mok fellebbentik a fátylat a CIA tervező — Vagy a világ közvéleménye előtt már „Piszkos trükkök” — osztálya néven közismert részleg íegbotrányosabb ak- cióiröl, hogy csak néhá­nyat említsünk: a berlini kémalagút, a Disznóöböl­ben meghiúsult partraszál­lás, a guetamalai Arbenz- kormány megdöntése, stb, Rahdé Jenő, a Magyar Televízió aktuális főosztá­lyának vezetője a doku- mentumjátékkal kapcsolat­ban a következőket mon­dotta : — Hiteles dokumentu­mokkal igyekeztünk felvá­zolni a CIA szervezetét és felforgató tevékenységét. A dokumentumjátékban lesz néhány olyan részlet, ame­lyet a televízió nézői még bizonyára nem ismernek. A műsort Kígyós Sándor ren­dezte és Korolovszky Lajos szerkesztette. ítélet kémügyben Vámos Judit, a Magyar Televízió rendezője az Egedy—Asbóth kémügy el­ítéltjein keresztül mutatja be az amerikai hírszerzés hazánk elleni tevékenysé­gét. Filmjével kapcsolat­ban ezt mondta: — Nagyon izgalmas é* tanulságos volt számomra ez a szokatlan ,,nyomozói" muhka, amelynek során olyan emberi cselekedetek indító okait kellett felderí­teni, amelyek látszólag érthetetlenek az emberén előtt. Remélem, hogy ezt sikerült bemutatnom. Mun­kámhoz sok segítséget kap­tam a belügyi szerváktól. A rendezőt elsősorban ax ügy lélektani háttere érde­kelte. Mint mindén film­jében, ebben is a „miértek­re” kívánt választ adni; Azokat az indítóokokat ke­reste, amelyek a korban és a foglalkozásban ennyire külöhböző elítélteket a kémtevékenység elvállalá­sára és folvtatására késztet­ték. Hogy ez a teteVíZS óren­dező számára szokatlan „nyomozás” mennyire sike­rült, azt a nézők döntik el márciüs 23-áh. A mindvégig izgalmas, szinte ,,krimi”-filmet Pápai László szerkesztette. ^ ^-— AUTÓSOK! MOTOROSOK! FIGYELEM HIBÁS KILOMETERORAJAT Jótállással az Órások Ktsz Telefon: 494—835. javítja. Bp., XIII., Pozsonyi tát 30. sz. alatti fiókja. UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍTUNK! Újabb 710 hold gyümölcsös FAőlérben a bogyósok telepítette Az 1966. őszi és az 1967. évi tavaszi ültetési idényben a megye tsz-ei részére 710 hold új gyümölcsös telepí­tésére kapott megbízást az ULTETVÉNYTERV Válla­lat. Az előirányzatból az el­múlt őszön 389 holdon ke­rültek végleges helyükre a szaporítóanyagok, míg a többit most tavasszal ülte­tik el. A szükséges csemete- fák már csaknem teljes mennyiségben a helyszínen vannak. S ezúttal jellemző, hogy a több éven át tartó almásterületek létesítése után, most a bogyós gyü­mölcsök telepítése került előtérbe Szabolcs-Szatmár- ban. Idén elsőnek nyíregyházi tsz, a Vörös Csillag kezdte meg az ültetést a megyé­ben, 30 hold körtés kert lé­tesítésével. Jelentősnek számít a mostani program­ban a gulácsi Üj Elet Tsz 50 holdas besztercei szilvás- kertjének kialakítása is. Legtöbb bogyós gyümöl­csös szaporítóanyagát eté­ben az Idényben a mátészal­kai járás közös gazdaságai igényeltek: 275 holdra va­lót. Ezenkívül A nyírlugo- sl Szabadság Tsz 20, a pusz- tadobosi Béke, a vajai Bé­ke és a bökönyi Uj Élet szövetkezeti gazdaságok 10—10 holdat málnásítanak, á tiszaadonyi Zöld Mező Tsz pedig 10 holdon feketeri- bizkét telepít.

Next

/
Thumbnails
Contents