Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

(Valyfetfc n L oldalról) — Az antanthatalmak által szervezett katonai in­tervenció meggátolta, hogy az első magyar proletárha­talom teljesítse történelmi küldetését, de alkotó tevé­kenysége és a forradalmi honvédő háború, hazánk történetének egyik legdi- esőbb fejezete, olyan idő­szak, amikor a munkásosz­tály és harci Szövetségesei Magyarországot a nemzetközi haladás, a szocilista világ­forradalom élvonalába emel­ték. — Ez az emlékmű, ame­lyet most felavatunk és a Tanácsköztársaság örökösei­nek, a forradalmi főváros népének átadunk, emlékez­tet arra a 133 napos merész és szívós küzdelemre, amelyben a három forradal­már tevékenysége és neve oly szorosan összeforrt. Nemes Dezső ezt követő­en emlékeztetett az októ­beri forradalom félévszáza­dos jubileumára, s hang­súlyozta: — Mind az első, mind a második szocialista forradalom ezernyi szállal fűződik ihletőjéhez, éltetőjé­hez, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomhoz. 1919-ben a győzelmes októ­beri szocialista forradalom példája segítette hozzá Ma­gyarország munkásosztályát, hogy kivívja első hatalmát. 1943-ben a győzelmes októ­ber országának Vörös Hadse­rege szabadította fel ha­zánkat a fasiszta iga alól és tette lehetővé, hogy a ma­gyar nép ismét megteremtse saját hatalmát Az új emlékmű felavatá­sának perceiben meghatód­va és tisztelettel adózunk az úttörő forradalmár vezetők emlékének. Az első magyar proletárhatalmat leverték ugyan, de a három népbiz­tos jól tudta, hogy győzni fog a második. Vágyuk, aka­ratuk teljesült. Ezt követően az emlékmű talapzatára elhelyezték ko­szorúikat a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői, az üzemek és gyárak küldöttei. Emlékünnepség Nyíregyházán A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 48. év­fordulója alkalmából ün­nepséget rendezett az MSZMP városi bizottsága, az SZMT és az építőipari pártbizottság március 21- én, kedden délután Nyír­egyházán, a megyei építő­ipari vállalat művelődési termében. Az ünnepségen — ahol az épftömunkások, a vasutasok, á KÍSZ-fia- talok mellett jelen voltak e nyíregyházi munkásmoz­galom veteránjai is — részt vett és az elnökségben he­lyet foglalt többek között Kanda Pál, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető tit- káfa és PokrovénSzki Jó» zsef, a városi pártbizottság titkára. A megnyitó után Bíró László, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül a 48 évvel ezelőtti napokat idézte fel az előadó: azokat az órá­kat, amikor hazánk törté­netében először proletár- kcirményt alakítottak. A Tanácsköztársaság kikiál­tásával a magyar munkás- osztály a nemzet vezető osztályává vált, s a pa­rasztság támogatásával győzelemre vitte népünk történetének addigi leg­nagyobb jelentőségű for­radalmát, a szocialista for­radalmat — mondta az el őr dó, majd részletesen elemezte azokat a belső és külső okokat, melyek for­radalmi helyzetet teremtet­tek Magyarországon 1918 őszén. — A Tanácsköztársaság 133 napja szakadatlan harcban telt el a belső el­len forradalom és a külső intervenció ellen. Ennek el­lenére bz első magyar pro- Vet&fforradalom számos nagy horderejű és bátor in­tézkedést tett a szocialista feftd alapköveinek leraká­sáért, a nép jólétéért, — folytatta az előadó, majd szólt az akkori államosítá- I sokról fizetésemelésekről, lakásjuttatásokról, a nyolc­órás munkaidő bevezetésé­ről, a gyermekek és anyák védelméről. Elmondta: a tanácSha taíom 1919 áprili­sában általános választáso­kat tartott olyan széles kö­rű választójog alapján, amely addig ismeretlen volt népünk történetében. E választáson népünk ál­lási. foglalt a proletárdik­tatúra mellett, a megvá­lasztott tanácsokban a munkások és parasztok tízezrei intézték a prole- tafaílám ügyét Etet követően elmondta, hógy 1919 a forradalmi tnózgalotn fellendülését eredményezte megyénkben is. Janttár elején élénk politikai és sajtóharc in­dült meg Nyíregyházán. Január 4-én Szamuely László bejelentette a pol- gármesternék, hogy bátyja" Szamuely Tibor másnap 11 órakor a városi színház­ban a kommunizmusról atkar előadást tartani. Hiába érkezett meg a bel- ügiyrniniszter utasítása; „Szamuelyt okvetlenül te­gyék ártalmatlanná” a for­radalmi gyűlést nem lehe­tett megakadályozni. A vá­rosban felélénkült a mun­kásmozgalom, melynek ve­zetői Szamuely György, Mussong Károly, Fazekas János, Körösi Jenő és df. Zsoldos Péter voltak. Az első lépés a telefonközpont és a táviröhlvatal ellen­őrzés alá helyezése volt. Nyíregyháza népe a Ta­nácsköztársaság kikiáltását nagy örömmel fogadta, öt­tagú direktóriumot hoztak létre, melyben Smidt Mi­hály, Fazekas János, Kazi­mir Károly, Beregi Sándor és Simonies József foglalták helyet. Április 5-én meg­szervezték a vörös őrséget, tíz nap múlva sor került a forradalmi törvényszék megalakítására, melynek Bensőséges ünnepség színhe­lye volt kedden kora délután a megyei építőipari vállalat nyíregyházi tanácsterme, ahová több, miftt harminc idős embert, a munkás­mozgalom városi veteránjait hívták meg. Kanda Bál elvtárs a párt megyei végre­hajtó bizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a je­lenlévőket, akik több évti­zeden át aktív résztvevői, harcosai voltak a munkás­elnöke Horváth István vasmunkás left. A Vörös Hadsereg toborzásában Sza­muely László aktívan vett részt, a katonaságot is si­került maguk mellé állíta­ni. Időközben megtörtén­tek a tanácsválasztások is: 77 tagú városi tanácsot vá­lasztottak. — A burzsoázia fegyve­res intervenciója megyénk biztonságát és békéjét dúlta fel elsőként: ápfílig 30-fá Szabol cs-Szatmár túlnyomó része megszállás alá került. De a dicső forradalom etrt- léke még sokáig élt az emberekben. A nyíregyhá­zi polgármesternek román tisztek jelentették, hogy a város lakosai között még sok bolsevista van. Tények igazolják, hogy a Tanács- köztársaság eszméjének megyénkben erős tömegbá­zisa volt, a történelmi na­pok jelentőségét nem ho- Mályosították el á követ­kező évek, az ma is ott él népünk szívében. mozgalomnak, s akik közül többen megjárták a börtönt, mert szembe mertek for­dulni a nép elnyomóival. Kanda Pál megköszönte a nép önzetlen szolgálatát és jő egészséget, hosszú életét kívánt Nyíregyháza veteráhjainak. Ezután úttörők üdvözölték az egykori küzdelmek élen­járóit* s virágcsokrokat nyújtottak át a veteránok­nak, akik ezt követően fo- gádésöft Vettek téizA ifjúsági ünnepségek megyénkben Az ifjúsági szervezetek megyeszerte megönlékeztek a Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulójáról. a KISZ tízéves jubileumáról. A tíz éve KlSZ-tag fia­talok tanácskozását rendez­te meg a KISZ megyei bi­zottsága kedden, Nyíregy­házán. Ezen nyolcvan olyan ifjúsági vezető, KISZ-tag vett részt, akik már 1957- ben ott voltak a zászlóbon­tásnál, segítették a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség megalakulását. A vendége­ket Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte és átad­ta a tízéves jubileum alkal­mából az emléklapokat, s a kitüntető jelvényeket. Itt adta át a KISZ megyei bizottságának első titkára a kiemelkedő ifjúsági moz­galmi munkát végzett fia­taloknak a KISZ Érdemér­met és a KISZ arany ko­szorús kitüntető jelvényét. A KISZ megyei bizottsá­ga baráti beszélgetéseit lát­ta vendégül a fiatalokat. Szamuely Tibor emlék­tábláját koszorúzta még kedden a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola. A főis­kolái! ezen a hapon hirdet­ték ki és adták át az 1966 —1967. évi tanulmányi pá­lyázat pályadíjait. Ifjúsági napot rendeztek megyénk számos középisko­lájában. Több községben is ün­nepségeket rendeztek a fiatalok. Kisvárdán hétszá- zan vettek részt a KISZ járási bizottsága által szer­vezett ifjúsági gyűlésért, amelyen több 1919-es vete­rán is ott volt. A baktaló- rántháZi járási bizottság a tanácsköztársasági emlék­műnél tartotta meg az ün­nepségeket. Ujfehértón hét­főn este ötszáz fiatal fák­lyás felvonuláson, majd koszorúzáson és nagygyűlé­sen vett részt. Veteránok köszöntése Az NSZEP Központi Bizottságának küldöttsége Moszkvában Moszkva (TASZSZj Kedden baráti látogatás­ra Moszkvába érkezett a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége Walter tílbtichtnak, a Központi Bi- aottság első titkárának, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsa el­nökének vezetésével. Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására érkezett küldöttség tagjai között Váft Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, va­lamint több más párt- és állami vezető személyiség ií. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgörnlj és más hivatalos személyisé­gek fogadták a küldöttsé­get. Ho Si Minht „Népűnk nem hajlandó tárgyalásokra bombák fenyegetése alatt!“ Johnson üzenete Ho Si Minh-hez és a VDK elnökének válasza Johnson, az Egyesült Ál­lamok elnöke az alábbi üzenetet intézte Ho Si Minh- hez, amelyet a VDK elnöke 1967. február 10-én ka­pott kézhez: — Ho Si Minh őexcel­lenciájának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének. Tisztel elnök úr! Abban a reményben írok önttek, hogy Vietnamban véget lehet vetni a konflik­tusnak, amely már eddig is súlyos áldozatokat követelt. Ha nem tudunk igazságos és békés megoldást találni, ak­kor a törtéhelem kemény ítéletet mond felettünk. Lehetséges, hogy a mi elgondolásainkat és az öné­it, a mi álláspontjainkat és az önéit eltorzították, vagy helytelenül értelmezték, amikor az említett különbö­ző Utakon haladtak át. E probléma áthidalásá­nak és a békés rendezés ke­resésének van egy jó útja: közvetlen tárgyalásokat kell megszervezni megbízható képviselőink között, biztos helyen és a nyilvánosságtól mentesen. Az elmúlt két hétben tu­domásomra jutott, hogy az Ön kormányának képviselői nyilvános kijelentésekben utaltak arra, hogy ön kész lenne közvetlen kétoldalú tárgyalásokra az Egyesült Államok kormányának kép viselőivel, feltéve, ha mi „feltétel nélkül” és tartósan beszüntetnénk az ön országa elleni bombatámadásain­kat és minden katonai ak­ciónkat. Az utóbbi napok­ban komoly és felelős sze­mélyek biztosítottak ben­nünket közvetve arról, hogy valóban ez az ön javaslata. Hadd mondjam meg nyíl­tan, hogy' két nagy nehéz-* séget látok ebben a javas­latban. Tekintettel az ön közéleti helyzetére, a tő­lünk kiinduló ilyen akció elkerülhetetlenül Világszer­te találgatásokat indítana el, hogy tárgyalások van­nak folyamatban, s ártal­mára lennének a tárgyaié sok bizalmas, titkos jellegé­nek Másodsorban a ma­gunk részéről elkerülhetet­lenül súlyős aggódalom tá­madna, hogy az ön kormá­nya a mi akciónkat {ehasz­nálná katonai helyzetének megjavítására. Ézekét a problémákat szem előtt tartva, én kész vagyok még továbbmenni az ellenségeskedések be­szüntetése felé, tovább an­nál is, amit az ön kormá­nya javasol akár nyilvános nyilatkozatokban, akár pe­dig bizalmas, diplomáciai csatornákon át. Kész vagyok elrendelni az ön országa el­len irányuló bombázások beszüntetését és a Dél-Viet­namban állomásozó ameri­kai fegyveres erők létszá­ma további növelésének megállítását, amint biztosí­tékot kapok arra. hogy mind szárazföldi, mind tengeri úton megszűnik a Déí-Viet- namba irányuló beszivárgás. Úgy hiszem, hogy ha ezek­re a cselekedetekre mindkét részről sor kerül, akkor le­hetővé Válik számunkra Olyan komoly és bizalmas megbeszélések folytatása, amelyek elvezetnek a béke mielőbbi megteremtéséhez. Megbizottaink találkoz­hatnának például Moszk­vában, ahol máris létesül­tek kapcsolatok. Találkoz­hatnának más országban is, például Burmában. Lehet önnek más elgondolása, s a magam részéről igyekszem az ön javaslatainak eleget tenni. Tisztelettel: Lyndon B. Johnson. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata és Ho Si Minh válasza Cfohnsonnak Hanoi (VNA): A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma március 21-én az alábbi nyilatkozatot adta ki, amely többek között így szól: A Világ közvéleményének tájékoztatáséra, az Egyesült Allaniiok vezetői konokságá- nak és álnokságának leleple­zésére a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság külügy­minisztériuma közzéteszi Ho Si Minh elnöknek Lyndon B. Johnson amerikai elnök­höz intézett válaszát. 1 Ho Si Minh elnök vála­szának közzé tételével egy­idejűleg a VDK külügymi­nisztériuma az alábbiakat közölte: 1967. február első hetében az Egyesült Államok képvi­selője Moszkvában kérte, hogy találkozhassék a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság képviselőjével* s a ta­lálkozón átnyújtotta neki Lyndon B. Johnson elnök üzenetét Ho Si Minh elnök­höz. Néhány nappal később az Egyesült Államok ahhoz a megtévesztő fogáshoz fo­lyamodott, hogy „meghosz- szabbítja a bombázási szü­netet Észak-Vietnamban” a hold-újév alkalmából és ha­táridőt szabott Hanoinak „a válaszadásra”. 1967. február 14-én az Egyesült Államok elnöke elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának folytatását és bejelentette „az általános el­lenségeskedések felújítását”. 1967. február l5-éh á Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság képviselője átnyúj­totta az Egyesült Államok képviselőjének Ho Si Minh elnök Johnson elnökhöz in­tézett válaszát. Ho Si Minh elnök válaszá­nak teljes szövege a követ­kező: — Lyndon B. Johnson, őexcellenciájának, az Ame­rikai Egyesült Államok el­nökének. Excellenciád! 1967. február 10-én meg­kaptam üzenetét. Válaszom erre az üzenetre a követke­ző: — Vietnam több ezer mér­földnyíre fekszik az Egyesült Államoktól. A vietnami nép soha nem báhtotta az Egye­sült Államokat. Az Egyesült Államok kormánya azonban, megszegve azokat a kötele­zettségekét, amelyeket kép­viselője Vállalt áz 1954. évi genfi értekezleten, szakadat­lanul beavatkozott Vietnam ügyeibe, elindította és fo­kozta agresszív háborúját Dél-Vietnamban azzal a cél­lal, hogy meghosszabbítsa Vietnam kettéosztottságát, Dél-Vietnamot neokoíonialls- ta uralom alá hajtsa és az Egyesült Államok katonai támaszpontjává tegye. Már több mint két éve az Egye­sült Államok kormánya légi­es haditengerészeti erőivel háborút visel a független és szuverén Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. — Az Egyesült Államok kormánya háborús bűnökéi követett el, bűnöket a béke és az emberiség ellen. Fél­millió amerikai és csatlós katona Dél-Vietnamban a legein be rtelenebb eszközö­ket használja, a hadviselés legbarbárabb módszereit al­kalmazza, napalmot, mér­gező vegyi anyagokat, stb-t használ, hogy lemészárolja honfitársainkat, elpusztítsa a vetéseket, falvakat tegyen egyenlővé a föld színével. Észak-Vietnamban ameri­kai repülőgépek ezrei több százezer tonna bombát dob­tak le, elpusztítva városo­kat, falvakat, gyárakat, uta­kat, hidakat, gátakat, tölté­seket, sőt templomokat, pa­godákat, kórházakat, isko­lákat is. Üzenetében ön szemmel láthatóan sajnál­kozik a vietnami szenvedé­sek és pusztítások miatt. Megkérdezhetem azonban: ki követte el ezeket a ször­nyű bűntetteket? Az Egye­sült Államok és csatlósainak csapatai. Az Egyesült Álla­mok kormányát terheli a teljes felelősség a rendkívül súlyos vietnami helyzetért. — Az Egyesült Államok agresszív háborúja a vietna­mi nép ellen kihívás a szo­cialista tábor országaihoz, fenyegeti a népek függetleh- ségi mozgalmát és súlyosan veszélyezteti Ázsia és a vil­iág békéjét — A vietnami nép szive mélyéből szereti a függet­lenséget, a szabadságot és a békét. Az amerikai agresz- szióvai szemben azonban egyemberként kel fel, mit sem törődve áldozatokkal és megpróbáltatásokkal, * elszántan folytatja az el­lenállást mindaddig, amig ki nem vívja IgáZi íüggöt- lenségét, szabadságát és bé­kéjét Igazságos ügyünk él­vezi áz egész világ népei­nek, köztük az amerikai nép széle* rétegéinek forró rokonszenvét és támogatá­sát. — Az Egyesült Államok kormánya ihdította el aa agresszív háborút Vietnam­ban Neki kell megszüntet­nie az agressziót. Ez a béke helyreállításának egyetlen módja, Az Egyesüli álla­mok kormányának végérvé­nyesén éS feltétlenül öe kell szüntetnie a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el- leh irányuló bombatámadá­sait és egyéb háborús cse­lekedeteit, Dél-Vietr, áruból ki kell vonnia az Összes amerikai és csatlós csapato­kat, el kell ismernie a Dél­vietnami Nemzeti Feiszaba- ditási Frontot es engednie kell, hogy a vietnamiak maguk rendezzék ügyeiket. Ez a Vietnaftü Demokrati­kus Köztársaság kormánya négy pötltból álló állás­pontjának alapvető tartal­ma, s megtestesíti a Vi­etnamra Vonatkozó 1954. évi gehfi egyezfnéhyek lé­nyeges elveit és rendelkezé­seit. alapja a vietnami prob­léma helyéé politikai meg­oldásának. — Üzenetében ön Közvet­len tárgyalásokat javasol a. Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között. Ha az Egyesjilt Államok kormánya valóban kívánja ezeket a tárgyalásokat, akkor előbb feltétel nélkül be kel) szűn­tetnie a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni bombázásokat és egyéb há­borús cselekedeteket. Csak­is a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló amerikai bombázások es egyéb háborús cselekedetek feltétel nélküli beszüntetése után kezdhet tárgyalásokat a Vietnami Demokrat'" kus Köztársaság és az Egyesült Államok, vitathatja meg a két felet érdeklő 'terjese­ket. — A vietnami nép Soha­sem hátrál meg az erő­szak elől, sohasem lesz haj­landó a tárgyalásokra bombák fenyegetése alatt. — Ügyünk feltétlenül igazságos. Remélhető, hogy aZ Egyesült Államok kor­mánya ennek megfelelően fog eljárni. Tisztelettel: He Si Minta

Next

/
Thumbnails
Contents