Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

1919 március 21, Nyíregyháza Megyei forradalmi filmnapok Ifjúsági bérletek, pályázatok a szabolcsi mozikban Apadás megyénk folyóin Ma megszüntetik az árvédelmi készültséget — Csökkent a belvízzel borított terület is bői hitelt biztosítanak. A rá­szorultak segélyezésére nép­jóléti alapot nyitnak. Gon­doskodnak a lakásínség eny­hítéséről, a lakosság részére házhelyeket osztanak ki. A direktórium lapot létesít. Engedélyezi, hogy a Nyírvi­dék naponta nyolc oldalon jelenjen meg. Megadóztatja a földbirtokosokat. Mindez a társadalmi hala­dás ügyét szolgálta, azonban kevés volt az idő, hogy meg­erősödjön a tanácshatalom. Sz.abolcs-Szatmár megszállá­sát 1919 áprilisában megkez­dik az ellenforradalmi csa­patok. Egy zászlóalj vas­munkás és tüzérség érke­zik, hogy segítséget adjon. Az újjáalakult direktórium harcra szólítja a nyíregyházi munkásságot. Felveszik a küzdelmet a nyíltan szervez­kedő ellenforradalmárokkal. A hősiesen küzdő vöröska­tonák két napig álltak ellen á túlerővel szemben, aztán Tokaj irányába vonultak vissza. Az ellenforradalom csapatai április 27-én déli 12 órakor bevonultak Nyíregy­házára. Elbukott a forrada­lom, melyért oly sokan ál­dozták életüket. jV egyedszázadig volt utána börtönben a magyar nép. Ennyi időnek kellett el­telnie, hogy 1945-ben a szov­jet hadsereg segítségével új­ra felvirradjon a szabadság napja, s hozzákezdjen e nép a Tanácsköztársaság, az 1919-es álmok, forradalmi hagyományok valóra váltásá­hoz. Ezen munkálkodunk most. Emlékezve a dicső múltra, felhasználva tapasz­talatait épül a hazában az új rend: a szocializmus. Farkas Kálmán Új típusú fényképező­gépek Hétfőn az OFOTÉRT Vállalat budapesti központ­jában bemutatták a rövide­sen forgalomba kerülő új­donságokat A vállalat a tavaszi lip­csei vásáron, a korábbi megrendeléseken túl mint­egy haamúncmillió forintér­tékű fotócikket vásárolt Az NDK fotóiparának újdonsá­ga a hétezer forintos Pen- taconsix nevű fényképező­gép, amellyel egy tekercsen 24 hatszor hatos felvétel készíthető. Júniusban kerül az üzletekbe a másik új­donság az Egza 500, s a kezdő amatőrök gépválasz­téka is bővül a Certina Box-szal. A tavalyinál két­szer több színes diafilmet, nagy mennyiségű színes ne­gatív filmet és 300 000 te­kercs fekete-fehér Orwo filmet is vásároltak. A szovjet fotóipartól is több újdonságot rendelt a vállalat. Ilyen egyebek kö­zött a legmodernebb formá­jú fénymérőé gép a Zenit E. Az ugyancsak fénymérős. korszerű fényképezőgép már forgalomba is került. Egy hónap múlva összeül a termelőszövetkezetek Az ifjúság ünnepe A Kommunista Ifjúsági Szövetség most ünnepli . fennállásának 10. évfordu­lóját. A jubileum nemcsak azért jó alkalom a vissza­tekintésre, mert kerek év- ' fordulók esetében" ez amúgy is szokásos. Tíz év ugyanis egy ifjúsági szövetség életé­ben azt jelenti, hogy ennyi idő alatt az akkor még na­gyon fiatalnak számító ala­pító tagok is a 30-as évek . határához értek. A mostani KISZ-tagok tehát zömében már újabb nemzedék kép­viselői, akik egészen más körülmények között veszik át tagkönyvüket, s végzik munkájukat a szervezetben, mint alapító társaik. 1957. március 21-én tar­totta a KISZ alakuló nagy­gyűlését az Erkel Színház­ban. Az eseményről beszá­moló tudósítások egyike ta­vaszi ünnepnek nevezte a szövetséget, életre hívó párt- határozat kihirdetését. Való- .ban nem nehéz jelképet ta­lálni abban a tényben, hogy az ifjúsági szövetség éppen a hivatalos tavasz első nap­ján rendezte újjá sorait. A tavasz és a fiatalság egy­aránt Ígéret; és tíz év távla­tából már világosan látható, hogy a KISZ valóban meg­újulást hozott a magyar fia­talok életében. Történelmünk során a fiatalok mindig szép reszt vállaltak a társadalmi fejlő­désért folyó küzdelemből, Utalhatunk itt az 1848-as szabadságharcra, amelynek elindítói . „márciusi ifjak” néven kerültek be a törté­nelembe. A Tanácsköztársa­ság időszaka alatt is az első sorokban harcoltak a magyar fiatalok, ugyanúgy, mint a felszabadulás utáni években, amikor az ifjúság új iránti igénye soha nem látott mértékben teljesed­hetett be. Hálás feladat te­hát a fiatalokkal való fog­lalkozás, de felelősségteljes is. A KISZ megalakulása­kor elsőként az ifjúmun­kások, parasztfiatalok és diákok jelentkeztek a szö­vetségbe. A KISZ első nagy demonstrációjában azon­ban, az emlékezetes 1957-es május elsejei tömegtünte­tésben már sereggé növeke­dett a kék Inges, piros nyakkendős lányok és fiúk tábora, ezzel is látványo­san bizonyítva, hogy a ma­gyar fiatalok a proletárha­talom, a népi demokrácia hívei. Az eltelt évek eseményei egyaránt érdekesek és ta­nulságosak. Ab első önkén­tes ifjúsági építőtábor pél­dául 9 éve nyitotta meg kapuit a Hanságban. Akkor még maréknyi, de lelkes, egyetemistákból álló cso­port ütött ott tanyát, hogy egy csatorna építésével se­gítséget nyújtson a mező­gazdaság fejlesztéséhez. Azóta a csatorna elkészült, s a több tízezer holdnyi, korábban elmocsarasodott földterületen ma már hasz­nos mezőgazdasági termelés folyik. A mozgalommá tere­bélyesedett építőtáborozások jelentősége azonban túlnő ezen. Nemcsak bizonyította a fiatalok segítőkészségét, hanem a nyári szünetben eltöltött közös munka során közelebb kerültek egymás­hoz a városi és a falusi fia- •talök, s ami a legfontosabb: ízelítőt nyújtott és nyújt a fiataloknak a munka örö­méből. Rokonszenves vonása a KISZ-életnek az újabb és újabb formák keresése. A meghirdetett jelszók és az akcióprogramok mindig a legaktuálisabb problémákat tükrözik. Ugyanakkor a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség magára vállalta a fiatalság érdekeinek védel­mét, képviseletét. Ha valaki segítségért fordult a KISZ- hez, nyitott ajtókat talált. Az idei április 4-i ünnep­ségeken is ott lesznek a KISZ-fíatalok. Azok, akik a szövetség alapító tagjainak számítanak, ma már leg­több esetben csak szemlélői lesznek az ifjú kommur.is- I ták felvonulásának. I S árgulnak, kopnak az iratok, a történelmi dokumentumok, amelyek a Tanács-Magyarország Sza­bolcs megyei és nyíregyházi eseményeit őrzik. Ahogy idő­ben távolodunk a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom nagy eseményétől, úgy válik számunkra mind jelentősebbé, igazán élővé és nagy tanulsággá. Szabolcsban is elsöpörte a nép haragja a herceg Odeschalchyak, báró Vayak, Kállayak, Mikeczek népnyúzó rendszerét. A sárga megye­házára felkerült a munkásság vörös zászlaja. 1919 március 21-én éjszaka történelmi esemény színhelye volt Nyír­egyháza. Egyesült a két mun. káspárt: kommunisták és Volt szociáldemokraták nyúj­tottak egymásnak kezet, s vették fel a küzdelmet az új rend kialakításáért. A me­gyei vezetés öt tagból álló direktórium kezébe került. A várost három tagból álló népbiztosi tanács irányította. Március 22-én felfüggesztet­ték hivatalából Bencs Kál­mán polgármestert, s e te­endők ellátásával dr. Garai Kálmán tisztviselőt bízták meg. ' Szamuely László lett az 5. hadosztály főnöke, s irányí­tásával hozzáláttak a Vörös Hadsereg szervezéséhez me­gyénkben. Április elsején már azt jelentették Szabolcs­ból a belügyi népbiztosnak, hogy a megye egész terüle­tén, a járási székhelyeken megalakultak a munkás-, katona és földműves taná­csok... Államosították az Ir- say-féle vasgyárat és a cementgyárat. A kommunisták, közöttük a Szamuely testvérek hoz­zálátnak a Tanácsköztársa­A forradalmi ifjúsági na­pok keretében országos for­radalmi filmnapokat ren­deznek. Ezek a filmrendez­vények előkészítői a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója ün­nepségsorozatának. A film­napokat a KISZ Központi Bizottságának irányításával a megyei, járási, városi KISZ-bizottságok szervezik a moziüzemi vállalattal. Ha­vonta egy-egy kiemelkedő forradalmi témájú filmet mutatnak be a megye film­színházai: műsoron lesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit mű­vészien megörökítő szovjet filmek — Csapajev, Scsorsz, Vihar Ázsiában, Optimista tragédia, Negyvenegyedik, Viharos alkonyat. A filmtémák között sze­repelnek a Magyar Tanács- köztársaság, hazánk felsza­Közel egy hónapi kemény és megfeszített munka után végre lélegzethez jutnak az árvízvédelmi osztagok. Teg­nap délelőtti jelentés sze­rint Szabolcs-Szatmár go­lyóin általános az apadás. Március 20-án csupán a Ti­sza alsó szakaszán Tisza- bercelnél volt elsőfokú, a Lónyai csatornán Kótaj és Búj között másodfokú ár- vízvédelmi készültség. Az árvízvédelmi készültséget a mai nappal teljes egészé­ben megszüntetik megyénk területén. Jelentős mértékben csök­kent az elmúlt napokban a belvízzel borított terület nagysága is. Hetekkel ez­előtt megyénk szántóterii­ság törvényeinek a végre­hajtásához. A direktórium gondot fordított arra, túl­kapások ne következzenek be, s mindenhol a törvények szellemében cselekedjenek. Ezt iratok igazolják. Figyel­meztették a kisvárdai mun­kástanácsot, amely hatáskö­rét túllépte. A paszabíak új jegyzőt választottak, de a megyei direktórium gondos­kodik arról, hogy a leváltott Andrási Béla nyugdíjat kap­jon. Érvényt szereznek a szo­cialista humanizmus elvének, az emberségnek. Ezért hív­ják fel a bújlak figyelmét is, akik különösebb indok nél­kül akarták meneszteni Pap Barna közjegyzőt hivatalá­ból. Bizonyította a Tanácsköz­társaság, hogy nem volt iga­zuk a hamis prófétáknak, azoknak a történészeknek, akik állították: a szövetkezés gondolata távoli a magyar parasztságtól. Ha csírájában is, de megalakultak az első, mai termelőszövetkezetek elődei. A Paszabcsucs-tanya lakói szövetkezési alapon vették át a gazdaságot. A Görögszállás melletti Ró­zsás tanyán is szövetkeznek. Vezetésével a Szovjetunióból hazatért Vass Jenő volt gaz­datisztet bízták meg. Lassan bontakozik az új rend. S ebben a tömegek, a szimpatizánsok javaslataira építenek a kommunisták. Korányi Károly rokkant szí­nésznek a javaslatára álla­mi kezelésbe kerül a városi színház. Kertész Lászlót ne­vezik ki a színház, a mozik, a kulturális ügyek, intézmé­nyek biztosává. Szigorúan megbüntetik az árdrágítókat. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásához a bankkészlet­badulása, a felszabadult or­szág 20 éve, a mai ifjúság élete, a békéért és a fasiz­mus elleni harcról készült filmek. A filmnapokon a mozi­üzemi vállalat kedvezmé­nyes helyárakat biztosít, le­hetőség lesz 8 filmből álló sorozatra ifjúsági bérletet váltani. A KISZ megyei bizottsága és a Megyei Mo­ziüzemi Vállalat a filmna- pok rendezvényeire a kö­vetkező mozikat jelölte ki: a nyíregyházi Gorkij, a csengeri, a nagykállól, a baktalórántházi, a mátészal­kai, a tiszalökl, a tjszavas- vári, az újfehértói, a kis­várdai, a mándoki, a fe­hérgyarmati és a nyírbátori mozik. A filmnapokon be­mutatott filmekből az or­szágos szervek pályázatot hirdetnek, a győztesek ér­tékes jutalomban részesül­nek. létéből még 163 ezer hold volt víz alatt. Jelenleg a belvízzel borított terület 35 ezer 500 hold. A folyók apa­dásával a belvízzel borított területek lecsapolása meg­gyorsul. Megyénkben az árvízvé­delmi készültséget február 24-én a Krasznán rendel­ték el először. 25-én a Ló­nyai csatornán, március 1- vel pedig a Tiszán, a Túron és a Szamoson rendeltek el árvízvédelmi készültséget Ettől az időtől kezdve a vízügyi szakemberek, a honvédség és a lakosság megfeszített harcot vívott a vízzel. A honvédség rob­bantó alakulata több mint 21 kilométer 20—40 centimé­teres jeget robbantott a folyókon. Az árvízvédelmi szakemberek és munkások — napi 250—300 fő — Sza- bolcs-Szatmár megye fo­lyóin, csatornáin a készült­ség ideje alatt 13 helyen 6,8 kilométeres szakaszon védekeztek a gátak átázása ellen. Hat helyen küzdöttek a buzgárral. 7,8 kilométeres szakaszon a hullámverés kívánt komoly munkát, összesen 30 100 árvízvédel­mi zsákot raktak le, 13 ezer kéve rőzsét és 8 ezer karót dolgoztak be a gátak­ba. A munka sikerrel járt, s a helytállásnak köszönhető, hogy a víz nem okozati még nagyobb károkat. első országos Egy hónap múlva, április 20-án ül össze Budapesten, az Országházban a termelő­szövetkezetek első országos kongresszusa A kongresszus előkészüle­teit már az óv elején meg- kezték. Január közepe óta valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetünkben és termelőszövetkezeti csoport, ban megtartották a rend­kívüli küldöttválasztó köz­gyűléseket. A megyei értekezleten minden 2200 termelőszövetkezeti tag képviseletében egy küldöttet választottak az országos kongresszusra. A tanácskozá­sokat a megnövekedett akti­vitás, sok figyelemreméltó javasláf jellemezte. Milyen időjárást várhat a mezőgazdaság? Tavasszal szinte az egész országot foglalkoztatja ez a kérdés és mindennapi témája a mező- gazdasági üzemek dolgozói­nak. Ismerve hazánk éghaj­lati adottságait, a kedvező időjárás mellett elemi csa­pásokra az idén is számít­hatunk. A biztosítás a körültekin­tő tervezést, a jó gazdálko­dást nem pótolja, de a ter­melőszövetkezetek terveit megalapozottabbá és reáli­sabbá teszi. A biztosítások felvétele, a termelőszövetkezeti tervek alapján történik. A szüksé­ges adatokat a tervfüzetek­ből írják ki az Állami Biz­tosító illetékes dolgozói és ebből kerül kiszámításra a termelőszövetkezetek össze­vont vagyonbiztosításának ez évi díja. A termelőszövekezetek összevont vagyonbiztosítá­sa az idei évben lényegesen nem változott. Egy-két fontos körülményre azon­ban felhívjuk a közös gaz­daságok figyelmét, hogy az adatfelvételek előtt a szük­séges intézkedéseket megte­hessék és egy-egy sajátos problémát a vezetőségi ülé­seken megtárgyalhassanak. A növénybiztosítási egy­ségáraknál a termelőszövet­kezetek meguk határozhat­ják meg, hogy a pénzügyi tervükben szereplő értéke­sítési árak közül az állami, vagy a szabadpiaci áron, esetleg a kettő között meg­határozott áron kívánják növényeiket biztosítani. A termelőszövetkezetek a felvásárló vállalatoknak el­adott búza és rozs után má- zsánkánt 30,— Ft adóked­vezményben részesülhetnek. Ha a közös gazdaság elemi károk következtében nem tudja a tervezett mennyisé­get átadni, az adókezvez- ménytől elesik. Az adatfel­vétel alkalmával az Állami Biztosító lehetőséget nyújt arra, hogy a termelőszövet­kezetek a búza és rozs egy­ségárát — a tervtől eltérő­állatkár címén jégkár címén árvízkár címén fizettünk ki. A még fel nem sorolt egyéb kárkifizetésekkel ösz­A Baross téri aluljáró­rendszer kialakításával — az elgondolások szerint — egy gyalogos aluljáróág a földalatti állomásától be­nyúlik majd a Keleti pá­lyaudvar csarnokába, s a tervek szerint a csarnok ele­jén lesüllyesztett térségben helyezik el a pénztárakat, csomagmegőrzőket, stb. A földalattin érkező utasok te­hát az épület megkerülése nélkül juthatnak a pénztá­rakhoz. A rekonstrukció idején a Keleti pályaudvar nem bír annyi szerelvényt fogadni, kongresszusa A január 1-én életbe lépett új nyugdíjrendszer és' más kedvező intézkedések hatá­sára megyénkben is meg­élénkült az új tagok, főként a fiatalok belépése a szövet­kezetekbe. Az egy hónap múlva kez­dődő országos termelőszövet­kezeti kongresszuson — a program szerint — megtár­gyalják az új termelőszövet­kezeti és az új földjogi tör­vény tervezetét, döntenek az országos termelőszövetkezeti tanács és a területi ■ szövet­ségek létrehozásáról és mű­ködési elveiről és megvá­lasztják az Országos Terme­lőszövetkezeti Tanács tag­jait. en — mázsánként 30,— Ft- tal emelhessék. Az Állami Biztositó a tervben szereplő növények helyes termésmennyisege után az igen kedvező szö­vetkezeti díjtétellel és en­gedményekkel állapítja meg a díjat, függetlenül attól, hogy esetleg a termés egy része a részesművelokot il­leti. A családi művelésű szőlő­ket, gyümölcsösöket azok művelői egyénenként bizto­síthatják. Az elmúlt évben érvény­ben volt csoportos kiegé­szítő állatbiztosításokat a biztosító folyamatosnak te­kinti. Az idei évben az Állami Biztositó lehetőséget nyújt a lovak eddiginél magasabb összegű biztosítá­sára is. a lovak biztosítási összege az elmúlt évihez képest kétszeresére emelhe­tő. Az állatbiztosítási ada­tok felvételéhez feltétlenül szükség van az állatállo­mány éves változását meg­felelően tükröző munkala­pokra. Ez meggyorsítja a felvételi munkát, ha rendel­kezésre áll. Az összevont vagyonbizto­sítás alapján az Állami Biz­tosító az árvízkárok 50 %-át megtéríti. (A termelőszö­vetkezetek állóeszközeiben bekövetkezett árvízkárokat pedig teljes egészében.) Le­hetővé tették a termelőszö­vetkezetek számára azt is, hogy kiegészítő .árvízbiztosí­tást kössenek és ezáltal be­következett árvízkárok 80 %-át kaphassák meg. Ennek díját 1967-re 40 %-kal mér­sékelték és további kedvez­ményként jelentkezik, hogy az idén á szőlő, gyümölcs termelési értékét a díjszá­mításnál nem veszik figyelem­be, de az ezekben bekövet­kező árvízkárokat ennék el­lenére megtéríti. A biztosítás szükségessé­gét igazoló 1—2 számadat. 1966. évben a megyei termelőszövetkezeteknek a termelőszövetkezeti általá­nos vagyonbiztosítás alap­ján: 14 741584,— Ft-ot 21 543 615,— Ft-ot 2 111 953,— Ft-ot szesen több, mint 41 millió forintot tesz ki a kifizetett károk összege. mint most, a vonatok egy részét más budapesti állo­másra kell irányítani. A legmegfelelőbb megoldásnak kínálkozott, hogy legalább is átmenetileg személypá­lyaudvarrá „léptessék elő” a józsefvárosi teherpályaud­vart. Ha valóban bevezetik a Keleti csarnokába a gya­logos aluljárót, a Keleti vágányhálózatának re­konstrukcióját már az idén meg kell kezdeni, s ezzel egyidejűleg a személyvona­tok egy részét a józsefvá­rosi pályaudvarra kell irá­nyi tani. Termelőszövetkezetek biztosítása Rekonstrukció a Keletiben

Next

/
Thumbnails
Contents