Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

EMBEREK, SZÍNEK, KÉPEK A

39000 emléklap

A nyíregyházi 4-es szá mii szavazóhelyiségben adták le szavazatukat a tanárképző főiskola hallgatói. Főiskolások másodszor szavaztak Nyíregyházán. Természetesen a mostani hallgatók is új választók voltak, először szavaztak. A kollégiumban lakó hallgatók már a kora reggeli óráktól folyamatoson keresték fel a szomszédságukban lévő szavazóhelyiséget, hogy mielőbb túllegyenek életük első nagy eseményén. Négy első évfolyamos hallgató: Tóth Magdolna, Timkó Margit, Bihari Ilona és Kiss Erzsébet nyolc óra néhány perckor egyszerre érkeztek a .szavazóhelyiségbe. Megil- letődve vették kezükbe a szavazólapokat, bevonultak vele a fülkébe, ahonnan néhány másodperc múlva kijöttek, s az urnába dobták a borítékot. Megkapták az első szavazóknak kijáró emléklapot.

— Nagy izgalommal váriak ezt az órát — mondotta

Tóth Magdolna, aki Nyír- kércsről került a főiskolára. Az utóbbi napokban a szavazás volt köztünk a legfőbb beszédtéma. Mi ugyanis szobatársak vagyunk. Timkó Margit Ófehértóra, Bihari Hona Nyírtelekre, Kiss Erzsébet Mezőkövesdre' való, de jó egyetértésben élünk. Hiába olvastuk, hogyan kell szavazni, gyakran megkérdeztük ezt egymástól és a második évfolyamos társainktól is. Természetesen ők sem tudtak erről többet, mert szintén első választók. Érezzük, azzal, hogy szavazásunkkal mi is beleszólhatunk a közügyek intézésébe, felelősségünk is nagyobb. Ez alighanem már abban Is kifejezésre jutott, hogy Timkó Margit a félévkor jelesre, Tóth Magdolna és Bihari Ilona négyesre, Kiss Erzsébet pedig közepesre vizsgázott.

Nyíregyházán egyébként 7935, a megyében pedig csaknem 39 000 emléklapot osztottak ki az első választók között

Üj otthon, első szavazók

A nyíregyházi északi lakótelepről csaknem B00 család új otthonából indult el a szavazóhelyiségekbe. Ez a telep nagyrészt a legutóbbi választások óta épült, A lakások többségében már vezetékes gáz, távfűtés van, elkészült az első szolgáltatóház, iskola, az idén épül az orvosi rendelő, gyógyszer- tár, kis ABC-áruház, postahivatal. Az új lakók többsége a Víz- és Csatornamű Vállalatnál lévő szavazóhelyiségben szavazott, amely ugyancsak a legutóbbi választások óta kezdte meg üzemelését, a város közművesítése után. Mintegy 300 választó közt már a

reggeli órákban kereste fel a szavazóhelyiséget Türk János és felesége a Stadion utca 48 számú ház negyedik emeleti lakásából, ök- nemcsak új lakók, hanem első szavazók is voltak. Ugyancsak ekkor szavazott Török János és felesége, ök már hároméves kisfiúkat is magukkal vitték. A feleség szintén először szavazott. A férj festő, az asszony a ruházati ktsz-ben dolgozik. Mindketten szépen keresnek. Az új lakótelepen kétszo- ba összkomfortos szövetkezeti lakásban élnek. Elmondották: nagyon elégedettek, s örömmel adták le szavazatukat.

Elől az ifjú pár,

mögötte a násznép •••

„Két választás...44 és a harmadik

Jegyzet a Körte utcáról

Élete nagy eseményének hetében választott először Hargitai Jánosné. A megyei kőházban adott életet a kis Beátának az újfehértói magyar—történelem szakos tanárnő, az ismert Spartacus- kapus felesége.

Néhány hete még tanitott: Mikszáth regényéről

beszélt tanítványainak. A

választásokról, a „Két választás,. ,”-ról és a mostaniról.

Hargitainé a kórházban szavazott. Olyan embereknek adta oda bizalmát, akiknek egyik Legszebb hivatása volt és lesz az édesanyák, a gyermekek, a családok védelme, boldogságának biztosítása.

Mióta nyugdíjas lettem, úgy is keveset vagyok az emberek között.

Balogh Jánosné vasutas, jegy vizsgáló is szavaz. Kar- ián a kétéves Máriával, mellette a nagyapa és a

nagymama. Először szavaz.

— Kislányom éppen ezekben az órákban tölti be a

két évét — simítja meg a szőke kislány rakoncátlan'

szőke hajfürtjeit.

Közben azt ts elárulja, hogy a jövő hónapra várják a kisfiút (legalább s a kislány után azt szeretnének) és igényt tart a gyermekgondozási segélyre

— Nekünk nagyon iól jött ez a rendelet. hiszen két kicsi gyermek mellől nehéz lenne több műszakba járnom. Igaz. már most is könnyebb beosztásba tettek* nappal dolgozom.

A kislány felnőttes komolysággal figyeli a beszélgetést, s a végén a körül* állók általános derültségére kijelenti:

— Nagyon fogom szeretni öesikét...

Sokszoknya és szivacskabát

A jakon délelőtt II órakor látogattunk be az egyes szavazókörzetbe. Nem volt forgalom, mindössze két szem szavazót láttunk a helyiségben. Azok is már elmenőben voltak, utánuk sem jöttek.

— Mi szinte kész vagyunk — mondta Takács Balázs, a bizottság elnöke —, a választók 98 százaléka leszavazott. Már csak két- három emberre várunk, a hiányzókhoz pedig mozgóurnával megyünk el, mert fekvő betegek.

— De azt látták volna, amikor megkezdtük. Szinte sorbaállva vártak ránk. A nyitás után, mintegy félóra

Újszülöttek

A szavazatszedő bizottságok tagjai a délutáni órákban keresték fel mozgóur- návál a tbc-szanatóriumot és a kórházat. A szanatóriumban most szavaztak először, mert ez az intézmény a legutóbbi választások óta kezdte meg működését. A kórház szülészeti osztályán több ápolton kívül a mozgó- urna segítségével szavazott négy olyan kismama is, akiknek gyermeke éppen a

választások napján született. Vasárnap Bálint Miklósné fiúnak, Tóth Jánosné fiúnak, Tálos Pálné leánynak, Tóth Jánosné fiúnak adott életet. A szolgálatban lévő személyzet közül ugyancsak a mozgóurnába adta le szavazatát dr. Varga Miklós, dr, Kusnyerik György és dr. Szabó György orvos, Kosa Erzsébet műtős, Pálvölgyi Károlyné és Csizmánk Erzsébet madám is.

alatt vagy háromszáz ember fordult meg a helyiségben. Leadták szavazatukat. s utána egyenesen a vonatho* siettek, hogy Időben szolgálatba tudjanak állni Záhonyban. Ahogy ők végeztek, utánuk jöttek azok* akik a reggeli vonattal érkeztek a munkából. Mindannyian ide jöttek előbb, • utána mentek haza.

— Kilenc-tíz óra tájba« indult meg az Itthoniak sora. Az idősebb nénik a hagyományos népviseletben* sokszoknyásan jöttek. De a fiatalabbak? Orkánban, divatos szivacskabátban, mini bármelyik városi fiatal.

Nyírtura, 1932. Az emberek munka L és kenyeret követeltek. Válaszként eldördült az emlékezetes csen- dőrsortűz, s egy ember holtan maradt a kövezeten. Erre a szomorú eseményre már csak az idősebbek emlékeznek. A fiatalok legfeljebb elbeszéléseik alapján ismerhetik. A postamester minden ezzel kapcsolatos dokumentumot híven

őriz. Ha valaki kíváncsi rá, szívesen megmutatja.

Nyírtura, 1967. március 19. 14 óra. A községi tanács épületében egymásnak adják az emberek a kilincset. A zzavazatszedő bizottságok az utolsó ellenőrzéseket végzik a számoszlopokon, és már

diktálják is jegyzőkönyvbe az összesített végeredményt:

Szavazásra jogosultak száma: 1008. Szavazott: 1008. Az érvényes szavazatok száma. 1004. A Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott: 1004. Érvénytelen 4 szavazat.

A nyírturai emberek, akik 35 évvel ezelőtt szembenéztek a csendőrszuronyokkal, most egymást megelőzve igyekeztek a szavazóhelyiségek felé. Ünnepélyesen, fegyelmezetten. Hogy mennyire? Az egyik utcában Mikulás István és Szalontai Matild esküvőjét ünnepelték. Reggel — utazás előtt — az ifjú pár kéz a kében ment szavazni. Mögöttük a násznép.

A becsületes húsz pengő

Nagy Sándor, a megye Allaml-dijas főkertésze a választás napján sem kerülhette el a riporter figyelmét. Méltatlankodott is: „Ti mindenben valami rendkívülit kerestek.” Aztán s#ö szót követett, elmondta, hogy 31 éve él itt a megyében, s amikor idekerült, mindössze kétezer holdnyi szórvány gyümölcsös volt. Ezeknek a gondozására sem volt szakember és szerveztek egy kertmunkás iskolát. A szervezés idején is választások járták, de a kertész emberek közül egysem szavazott, hiszen két-liárom iskolát végzett emberek voltak. Ezután pedig nem járt szavazati jog.

Jó ideje tartott már a beszélgetés, amikor Nagy Sándornak felderült az arca. „Emlékszem egy esetre, ami jellemző voll az akkori választásokra. A kormánypárt és az ellenzéki hadakozott. Mindkét párt kortesei kiteltek magukért, de természetes, hogy a kormánypárt győzött, mert Kállay húsz pengősöket osztogatott. Amikor vége volt a szavazásnak, a hadakozó emberek visszazökkentek a hétköznapba és jó barátok lettek. Ekkor mondta a kormánypárti kortes az ellenzékinek: komám itt van egy Kállay húszpengős, adjál már érte egy becsületes húszpengőst.”

Hát ilyen volt 45 előtt. A beszélgetést Nagy Sándor azzal szakította félbe: „Még csak félig vagyok megborotválkozva, hadd fejezzem be. Tíz óráig én is le akarok szavazni, a 45-ös számú körzetben.

Az új kórházban

Vásárosnaményban a

községi tanácsnál is berendeztek egy szavazókört. A bejárattól éppen a modern kórház épületére lehet látni. Ebből a szavazókörből vitték át az urnát a betegekhez.

Egy 8? éves lónyai bácsi megjegyezte, hogy négy évvel ezelőtt sokkal messzebb kellett elmenni, ha meg akart gyógyulni a beteg, akkor nem volt itt még kórház Most meg közel a lakóhelyhez is, szép környezetben gyógyítják.

Azután szavazott.

Négy kisiparos

Gabulya János nyíregyházi kisiparos vasárnap, mint tanácstagjelölt is szavazott. A lakosság immár harmadszor szavazott neki bizalmat. Rajta kívül még négy kisiparos található a jelöltek között. Ebben kifejezésre jut az, hogy Nyíregyházán értékelik munkájukat, s a tanácsban is megfelelő képviseletet kap a város társadalmának ez a rétege. Napjainkban több, mint ötszázan tevékenykednek, jelentős szerepük van a lakosság szolgáltató-javító ellátásában.

Feljegyeztük: Nyírbátorban

Nyírgyulajból jött a hír, hogy jóval harangozás előtt az elsők között szavazott le a népfront jelöltjeire Vajdics János görögkatolikus és Farkas László református lelkész.

★

Nyüt szavazásra „kért engedélyt” Karuczkai Pál nyugdíjas segédmunkás Nyírbátorban, a vásártéri 2-es körzetben. — Jól ismerem a jelölteket, a párttitkárt, a a kisiparost és a főmérnököt. Rendes emberek. Nekem meg nincs titkolni valóm senki előtt— mondta és gondosan elhelyezte a bontókban a szavazólapokat.

Negyedszer

A nyíregyházi egyes szavazóhelyiségben adta le szavazatát dr. Gerlei Ferenc Kossuth-díjas egyetemi magántanár, a kórház főorvosa, aki egyben megyei tanácstagjelölt is. 1954 óta tagja a megyei tanácsnak. Most negyedszer jelölték választói. Mint az egészség- ügyi állandó bizottság elnöke személyesen is sokat fáradozott a megye egészség- ügyi hálózatának, ellátottságának javításáért.

Lovasfogaton

A nyíregyházi tanyavilágban is törekedtek arra. hogy megkönnyítsék a választók dolgát. A SERNE- VÁL például lovas fogatot adott ahhoz, hogy a szétszórt településeken lakók

könnyebben jussanak el a szavazóhelyiségekbe. Ugyancsak lovas fogatokkal mentek szavazni a környező tanyabokrokból az Antal bokorba, a Vajda bokorba, a Benkő bokorba is a választók.

Nyíregyháza legidősebb választópolgára, a ssázegy éve# özvegy Marsai Lászlóné reggel hét órakor szavazott kör* zetében, a nyíregyházi Makarenko utcában.

Három sógor

Tunyogmatolcs felé menet, ott ahol a Holt-Számos széles kanyarral simul a kövesúthoz három ember lapátolta a sárga homokot egy társzekérre vasárnap kora délelőtt. Három férfi, három sógor: Baráth Sándor. Antal Benjámin s a legfiatalabb, Biró Zoltán. Sürgős lehet a munkájuk — gondoltuk — még a szavazást is hagyják.

— Azt nem! Előbb leadtuk a voksot. aztán fogtunk lapátot — igazította ki tévedésünket Baráth.

És mire vajon ez az útmenti sárgaföld?

— Tetszik tudni, ez a föld még három hete zsákokban volt, itt a kövesút szélén, a

parton. Mert a víz ijesztően emelkedett a Szamosban, en* nek a kilométerkőnek a teteje is alig látszott ki. Azt hittük, elpusztul mindenünk.

—r De talpon volt a falu és jöttek a katonák is. homokzsákokkal útját álltuk árnak.

A folyó most már békés, a víz visszahúzódott, nincs szükség a „nyúlgátra” itt a kövesútnál, akadályozza a forgalmat.

Baráth: — Mondták a tanácsnál, viheti, aki akarja.' Benjámin sógornak meg éppen jól jön: az idén új házat épít, kell oda a föld töltésre, másra.

Viszik is, fordulnak* ahányszor tudnak.

A nyíregyházi, Körte utcai óvodában berendezett szavazóhelyiségben a hármas, négyes és az ötös választó- kerületek szavazópolgára! gyakorolták vasárnap állampolgári jogukat. Ebben a szavazókörzetben a délelőtti órákban adták le szavazatukat a Hazafias Népfont jelöltjeire dr. Feksz' István, a megyei tanács vb elnöke és dr. Westsik Vilmos nyugdíjas. Kossuth- díjas kutató is.

A választók nagy többsége még a délelőtti órákban igyekezett leadni szavazatai Eljött a szavazásra a 77 éves özv. Dinnyés Istvánná is a Kossuth utca 46-bói.

— Tegnap még ágyban fekvő beteg voltam — mondja mentegetőzve. miközben egy széket kér. hogy

megpihenhessen. — De azért ma felkeltem.

— Miért nem jelentettek be, hogy beteg? — kérdezik tőle többen is — hiszen van mozgóurna, kimentünk volna a lakásra.

— Jobb szeretem így.

2