Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

Külföldi áruk — hazai üzletekben Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió Község a 4-es műúton Az épületek, az áruházak kirakatai előtt mindenna­pos jelenség a szemlélődök tömege. Az üvegek mögött sok kiváló minőségű hazai gyártmányú árucikk mel­lett számtalan külföldi árut is találunk. A lakosság év­ről évre többféle importált fogyasztási cikk közül válo­gathat, vásárolhat. tlülöszehtény, zsebrádió A belkereskedelem az utóbbi években számotte­vően növelte a külföldön beszerzett árucikkek mennyi­ségét és választékát. A nép- gazdasági terv szerint 1967- ben 12—13 százalékkal nő a fogyasztási cikkek importja, s ily módon annak értéke eléri a 7 és fél milliárd fo­rintot. Ez az árumennyiség részben a külkereskedelmen keresztül a demokratikus és a tőkés importcsatornáján, részben pedig a belkereske­delem úgynevezett válasz­tékcseréje keretében kerül az országba. Ez utóbbit a belkereskedelem saját áru­alapjából bonyolítja le, elő­nye, hogy akkor is alkal­mazható, amikor a küike- teskedelem lehetőségei kor­látozottabbak. Legnagyobb partnerünk a Szovjetunió, vele folytatjuk az árucsere 60 százalékát, utána Lengyel- ország, az NDK, Románia következik. Persze az importnak, a választékcserének említhet­jük más gyakorlati hasznát is, amelyet végső soron szintén a fogyasztók élvez­hetnek. A hazai ipar befo­lyásolására gondolunk, a verseny szélesítésére. Nem véletlen, hogy a kereskede­lem az idén például hűtő- szekrényből csak kismére­tűt, 40 literest import«1, miután a vásárlók ezt kere­sik, de természetesen av sem véletlen, hogy a jísz- berényi gyár ugyancsak, hozzákezdett a népszerű 10 literes törpe hűtőszekrények készítéséhez. Úgy tudjuk, hogy a szovjet gyártmányú Sokol zsebrádiók nagy kö­zönségsikere is ösztönözte illetékeseinket, hogy még komolyabban foglalkozzanak a hazai zsebrádiógyártás megteremtésével. Narancs, fűszer, sör Mi mindenből tevődik össze a 7,5 milliárd forin­tos külföldi árualap, mi­lyen fogyasztási cikkeket importálunk 1967-ben? Ami az élelmiszereket il­leti, megvásároltunk 20 ezer tonna citromot, 9000 tonna narancsot, egyéb dé­li gyümölcsből és fűszerfé­léből pedig több mint 10 millió devizaforint értékűt. A nyíregyházi levéltár sok fontos dokumentum között egy érdekes, negyven évvel ezelőtti választással kapcso­latos levelet is őriz. Kozma György vásárosnarrvényi fő­szolgabíró írta 1926. no­vember 24-én testvérbátyjá­hoz, Kozma Miklóshoz, an­nak „Népszava és baloldali lapok élesen támadnak szo­ciáldemokrata jelölt kiutasí­tása miatt” szövegű távira­tára. „Kedves Nikim! Távira­todat megkaptam. Jólesett kedves érdeklődésed, de azt hiszem, sokkal kisebb do­logról van szó, semhogy közbenjárásodat indokolt volna igénybe vennem. Egy szociáldemokrata jelölt el­távolítása igazán nem nagy dolog. Horváth Pál úr tő­lem engedélyt kért, hogy a tarpai választókerületben, mint képviselőjelölt szaba­don mozoghasson. Kérését azért sem teljesítettem, mert nem állhattam jót testi Az év folyamán érkezik 500 tonna tea, 800 tonna bors, 3200 tonna halfilé és 8 mil­lió devizaforint értékű kü­lönböző halkonzetv, taváb- bá 2000 tonna gyümölcs- konzerv és dzsuz, 2500 ton­na főzelékkonzerv. A ven­déglátóipar választékát bő­víti a több mint 200 000 hektoliter külföldi sör, va­lamint a Jugoszláviából és nyugati országokból kisebb mennyiségben vásárolt kü­lönféle ital. Ez évben kerül forgalom­ba a ruházati választék nö­velésére mintegy 2,5—3 mil­lió méter pamutszövet, 1 millió méter gyapjú- és gyapjú típusú műszál szó­vet, 200 000 méter selyem. 50 millió forint értékű di­vatáru, függöny, csipke, míg kötöttárut 200 millió forint értékben, bőrdíszmű- vet 50 millió forint érték­ben hozunk forgalomba. Az üzletekbe kerül 50 000 pár női, férfi lábbeli, valamint egymillió pár gumilábbeli (hócsizma, gumitalpú cipő.) 15 000 gépkocsi A bútorok iránti — két­ségtelenül egyre növekvő — keresletet segít kielégíteni a külföldről beszerzett 400 millió forint értékű bútor, javarészt az NDK-ból, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviá­ból. Az idén kapunk bútor­szállítmányt Lengyelország­ból, Romániából és Bulgá­riából is. Importálunk 500 ezer karórát, 100 millió fo­rint értékű porcelán- és üvegárut. Beszereztünk 80 millió forintért fényképező­gépet, 250 millió forint ér­tékben játékot, hangszert és sportszert. Nemrégiben került nyil­vánosságra az 1967-ben be­hozatalra került gépkocsik jegyzéke. Eddig 15 000 gép­kocsira kötöttek megállapo­dást, de további tárgyaláso­Március 16-án tartották meg az orvosegészségügyi szakszervezet megyei kül­döttértekezletét, amelyen részt vett dr. Gazda Imre, az Országos Orvosegészség­ügyi Szakszervezet orvos­titkára. A szakszervezet munkájáról P erecsényi Je­nöné, az orvosegészségügyi szakszervezet megyei titká­ra számolt be. Többek kö­zött arról beszélt, hogy az elmúlt négy év alatt sokat javult a megye egészségügyi ellátása, új kórházakkal, véradóállomásokkal, orvo­si rendelőkkel gazdagod­tunk. Korábban 422 orvos dolgozott a megyében, most 522. Az egészségügyi munka épségéért, ösmerve a nép szocialistaellenes hangulatát. Megmagyaráztam neki, hogy a hatóság feladata elsősor­ban a bajok megelőzése, és nem abban merül ki, hogy a balesetvizsgálatot, vagy hullaszemlét lelkiismerete­sen végrehajtsuk. Annyira előzékeny voltam, hogy Vá- sárosnaményban való tar­tózkodásuk idején testi ép­ségük megvédését a csend­őrség által biztosítottam és lehetővé tettem Horváth Pál és társainak akadálytalan elutazását. Az országos szociáldemok­rata párt ezután feljelentett a belügyminiszternél, ahon­nan két ízben is telefonon felvilágosító jelentéstételre szólítottak fel. Ezt megtet­tem, de semmiféle utasítást nem kaptam. Horváth Pál és társai ma újra beállítot­tak hozzám, s valami bel­ügyminiszteri rendelkezésre hivatkozva kérésüket újra előterjesztették. Közöltem kát folytatnak, hogy ezt a mennyiséget még ez évben növelhessék. A gépkocsikon kívül behozunk 7000 darab motorkerékpárt, 18 000 mo­pedet, 30 000 kerékpárt, 25 ezer rádiót, 65 000 tranzisz­toros zseb- és táskarádiót, az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból, Romániából, Lengyel- országból és Jugoszláviából 50 000 darab gáztűzhelyet, 12 000 gáz falifűtőt, 10 000 gázkályhát, 35 000 kályhát, 600 tonna zománcedényt, 16 000 varrógépet és a már említett 40 literes hűtő­szekrényből több mint 10 000 darabot. A saját házat építők kü­lönleges érdeklődésére tart­hat számot, hogy az NDK- ból, Csehszlovákiából és Romániából behozunk 140 ezer darab ajtó, ablakkere­tet, 140 ezer négyzetméter parkettát, másfél millió négyzetméter kátránypapírt, 2 millió darab falicsempét. A kereskedelem kísérlet­képpen vásárolt 200 000 négyzetméter műanyag fa­li tapétát, amelyet a közön­ség még nem ismer és ezért eddig a kiskereskedelem tartózkodott a megrendelés­től. Külföldön a műanyag falitapéták nagy népszerű­ségnek örvendenek. Említsük még meg ebben az árucsoportban, hogy be­szereztünk 15 000 köbméter fenyőfűrész árut, 3000 köb­méter farostlemezt, 50 000 tonna cementet és 3 millió darab padlóburkoló lapot A kereskedelmi szerződé­seket, magától értetődően úgy kötötték meg, hogy az importáruk folyamatosan érkezzenek az országba és mindegyikféle árucikk a megfelelő idényben kerüljön az üzletekbe, illetve az el­adó telepekre, ahol — leg­alábbis reméljük — a hazai árucikkekben komoly ver­senytársakra lelnek. (H. Gy.) javítása továbbra is fel­adat, annál is inkább, mert ma már a megye lakosai­nak 97 százaléka biztosított. A biztosítottak és betegek ellátásának érdekében to­vább kell javítani a megye gyógyszerellátá­sát, ugyanakkor javítani kell az egészségügyi dolgo­zók munkáját, munka- és életkörülményeit is. Megvá­lasztották a tisztségviselőket és a küldötteket a felsőbb értekezletre. Az orvosegész- ségügyj szakszervezet me­gyei elnökévé újból dr. Ke­mény Lajost a tbc-gondo- zó intézet igazgatóját, tit­kárrá Perecsényi Jenőnét választották meg. velük, hogy a belügyminisz­térium e tárgyban nem is rendelkezhetett, mert az elsőfokú rendőrhatóság én vagyok. A belügyminiszter az én határozataimat csak végső fokon felülvizsgálhat­ja, de nem léphet fel he­lyembe. Természetes, hogy ezek után kérésüket ismé­telten és ezúttal írásban el­utasítottam. Bizalmasan tájékoztathatlak, hogy ebből az ügyből ki­folyólag nekem kellemetlen­ségem nem lehet. Nem uta­sítottam ki ugyanis a szo­cialista jelöltet járásom te­rületéről, csak felkértem a távozásra. Toyábbá, nem szükséges hatósági engedély ahhoz, hogy egy képviselő- jelölt a kerületben megje­lenhessen. Ha tehát mégis ilyen engedélyt kért, ez azt jelenti, hogy teljesen a ha­tóság kívánságától teszi függővé elhatározását. En igazán nem tehetek róla, hogy Horváth Pál megijedt. Ez az út Szabolcs-Szat- márt köti össze Pest­tel. Ez az ér egyenesen a szívbe fut. Ezen az úton nagy nehéz teherautók járnak és könnyű, surranó személy- gépkocsik. Speciális tar­tálykocsik járnak itt tejjel, olajjal, mélyhűtött gyü­mölcslével és szuperbenzin­nel. ősszel az almatároló óriás nyersanyagvontatói, két-három pótkocsival a pi­ros és világoskék zetorok és motorok és kerékpárok. És ezen az úton mennek a hajnali szekerek. Nyír­turáról indulnak, vagy Uj- fehértóról — még fenn van­nak a csillagok — mennek a városba, négy óra az út, vagy több is, reggelre oda­érnek. Nem az úton men­nek. Csak az útpadkán, hol nem zörög a ráf, s nem ko­pik úgy a patkó. így aztán a széles műutat — mint a jelent a továbbélő múlt *— kíséri kétoldalt, jobbról és balról két földes kocsiút. 2 Mint a gyökerek, olyanok az utak. Szer- * teágaznak és behálóz­zák a földet. Ezen a gyökéren — ott ahol már kezd elvékonyod­ni — mint kis rögdarabka tapad Ujfehértó. Amikor először jártam itt, legtöbbet az irodalom­ról beszélgettünk. Aztán most — ki tudja hányadszor — megint csak ez a téma. Ülök a fiatalok közt, kul-' túrház híján a presszó­ban, a pici asztalkák fölött összeboruló fejek, ebben a vallomásra bíztató félho­mályban most a szavak sze­relmesei ülnek, a szép tiszta szavak szerelmesei, a ver­seké. Az irodalmi klub ké­szül tavaszi irodalmi estre, valaki Boda István: Mint a vándorló madarak című kö­tetéből olvas, aztán vitatko­zunk, egymás szavába vá­gunk, s ismét versekkel bi­zonyítunk. S a „filmesek”. Sármány Szabolcs álma, hogy néhány fiatallal a nyáron kisfilmet csinál. Valami jó — és nem túl nehéz filmnovella ké­ne. Itt ülnek ők is, a szom­széd asztalnál, hallom iz­gatott szavaikat, szakkifeje­zéseik verssorainkkal ke­verednek, a technikai for­gatókönyv, hogy legnehe­zebb a premierplan, s hogy a hangot ráérünk utólag is szinkronba hozni a mozgás­sal. Mennyi lelkesedés van itt, és mennyi gondolat. Egy kávéra jöttem be, és élményekkel gazdagodom. 3 A községi tanács költ- # ségvetési előadója Vass Gyuri régi bará­tom. Útközben tudom meg, hogy jelölőgyűlést tart, s azt is, hogy hol. Odamegyek. A Sokkal kellemetlenebb a naményi kerület helyzete, hol Tomcsányival szemben a hivatalos jelölt helyzete teljesen reménytelen. Elő­relátom, hogy Konkoly ku­darcának bűnbakja én le­szek, és máris feljelentettek Sztranyavszkynál oly formá­ban, hogy Tomcsányi érde­kében ellazsálom az ügyet. Ide mellékelem a főispán­hoz intézett jelentésem má­solatát, amelyben a novem­ber 21-ig történt események történetét írtam meg Azóta a harc legerélyesebb foly­tatására lettem utasítva és ezt a siker minden esélye nélkül folytatjuk. Helyzetem itt röviden az, hogy amíg Sztranyavszkinál a Konkoly ügyében való amerikázással vádolnak, addig Tomcsányi egyenesen Bethlen István­nál jelentett fel a vele szemben gyakorolt erősza­koskodás miatt. Egvedül Tomcsányinak van panasz­ra oka, de a másik panasz nekem mégis sokkal kelle­metlenebb. Az eset a Tomcsányi és köztem lévő jó viszonyt egyáltalán nem érinti. Gulácsi Dezső helyzete Tarpán nehéz, de remény- teljes. Baj, hogy kevés a pénze, míg Kutkafalvynak bőven áll az alkotmányos költség rendelkezésére”. Az egészségügyi dolgozók küldöttértekezlete »Egy szocialista eltávolítása igazán nem nagy dolog" Negy ven évvel ezelőtti választással kapcsolatos levél V ásárosna mény bői gyűlés egyszerű íaiusi ház­ban, a tiszta szobában lesz, azért csak lesz, mert a népfront jelöltjére még vár­ni kell, s bár már az ide­jén túlhaladt, nem kezdőd hét a program. A szobában, a vörös se­lyemmel letakart elnökségi asztal fölött a falon, barna fakereszten a megfeszített krisztus. Ha színdarabot ír­nék a megváltozott faluról, ez a szoba díszlete lehet­ne. A gyűlésre sokan eljöttek A szobával egybenyílott konyha és a2 előszoba is te­le van emberekkel. A vá­rakozás eleinte beszélgetés­sel telik, de idővel elfogy a téma is. Hol van Mltró? — Kedves elvtársak! — áll fel végül is Vass Gyuri, mint elnöklő. — Tekintettel arra, hogy a jelölt, Mitró elvtárs nem jelent meg... De már csattan is egy hang a konyha felől: * —Itt vágyókén! Dehogy ­Isnem vagyok itt. Csak úgy elbeszélgettünk itt, meg úgy előjöttek a problé­mák, hogy meg is feledkez­tem az idő múlásáról. . S már jön is a konyhá­ból, emberek követik, pu- fajkások, kucsmások. gu­micsizmások. Akik most je­lölni fogják. Megérti a prob­lémákat, s mint ők, éppen olyan. És elkezdődik a jelö- iőgyűlés. Megint a 4-es műúton megyünk. Ez Ujfehériá főutcája. Vass Gyuri beszél, most a számokon a sor. — A kultúrházra 1 millió fo­rintunk van. Kévés. Vala­honnan pénzt kell szerezni. Két pedagógusit, kást vesz tavasszal a tanács. Le­galább öt kéne. A községben két termelőszövetkezet van. I kéne. Erősebb lenne. Biz­tosabb alap... Mint később megtu- dóm, a nyíregyházi zeneiskola tanárai itt jártak ezen a délután, hangversenyt adtak a gim­názium tornatermében, tan­termi dobogókból összera­kott „hangversenypódiu- mon.” Utazás a zene biro­dalmában. Haydn. Mo­zart, Beethovent hallgatnak és Grieget és Pergolesit. Mennyi minden fér egyet­len délutánba. Egyetlen es­tébe. Újra együtt vagyunk. A filmklub, az irodalmi kör, Boda, Váci és Juhász Ferenc versei, a szép szavak és a filmes szakkifejezések. És a részek végül egész- szé állnak össze. A film a változó faluról fog szólni. Mester Attila „A munka wenvedé lyera in § vált44 Falusi könyvtáros Gosztonyi Tibor évekig nem találta helyét az élet­ben. Érettségi után köny­velő volt a gávai Dózsa Tsz-ben. Nem vonzották a számok. Bérszámfejtő lett a halászi kendergyárban. Ez sem kötötte le. „Megvál­tás volt, amikor ide, az ib- rányi könyvtárba kerültem E pillanattól kezdve a mun­ka szenvedélyemmé vált.” Az olvasók is segítik Nem érzékeli a röppenő időt. Itt él a könyvtárban. Könyvek és emberek kö­zött. Csak aludni jár haza. Négy évvel ezelőtt, amikor ide került, naponta tizen­négy órát is dolgozott. Ész­re sem vette. Egyetlen kis helyiség volt. Benne 3500 kötet könyv. Ol­vasott, hogy megszerettesse a könyvet másokkal is. „Eddig azt hittem, sok könyvet olvastam. Mikor a kezembe került egy-egy újabb mű, nem tudtam le­tenni.” És erre neveli az embereket is. Míg nem volt fiókkönyvtár a jalapári te­lepülésen, félszázan is be­jártak hozzá. Pedig hat­hét kilométert kellett gya- logolniok a könyvekért. Azóta már Nagytanyán is fiókkönyvtár működik. Évek múlva szűk lett az ibrányi könyvtár. Uj helyi­séget nyitottak. Most 9 ezer kötet könyv sorakozik a polcokon. Társadalmi mun­kában készültek a könyvéi] ványok. „Többnyire magam csináltam. Értek az aszta­los szakmához, apám mellett tanultam.” Segítet­tek az olvosók is. Taval\ már 1350 rendszeres olvasó ja volt. Kíváncsiságból olvasó­térképet készített. A csecse­mőket is számítva minden ötödik ember olvas Ibrány- ban. Egyetlen ház nine« könyv nélkül. Kettős cél Virágok, akváriumom Kellemes, otthonias hangú latú könyvtár. Az akváriu mókát ő csinálta, sajá’ zsebből. „Erre nincs fede zet.” Készítésében részt vet­tek a fiatal olvasók, a gye­rekek is. „Kettős a célom ezzel: a szépérzék és a ter­mészettudományok ■ rai. ti érdeklődés felkeltése." Délelőtt tíz óra. A szom­szédos iskolából most csen­getnek szünetre. Néhány perc, s megtelik az egyik helyiség. A fiúk diafilmeKet válogatnak, a lányok a me- séskönyvek között keresgél­nek. Kriston bácsi lányá­nak visz meséskönyvet. Ba­lázs Béláné és Szabados Já- nosné izgalmas, szerelmes regény iránt érdeklődik. Pillanatok múlva ott a ke­zükben egy Zola mű es Maupassant novellás kötete. Gosztonyi Tibor jól ismeri olvasói ízlését. Igyekszik azt finomítani is, mert azt tart­ja, hogy ez is a könyvtáros egyik fontos feladata. Be­hunyt szemmel eligazodik a könyvek között. Minden má­sodik könyvet elolvasott. Pontos leírást ad róluk. Reggeltől éjfélig Kötelezően naponta öt-hat óráig van nyitva a könyv­tár, őt azonban mindig itt találni. „Ide jön értem a feleségem is. Kezdetben bosszankodott, fiatal háza­sok vagyunk... De most már belenyugodott.” Ö is nagyon megszerette a könyvet. Ha a férj tanulmányi szabadsá­gon van, Gosztonylné he­lyettesíti. S még csak fize­tést sem kap érte! Gosztonyi Tibor most végzi a debreceni felsőfokú tanítóképzőben a népműve­lés és a könyvtár szakot. Sok az elfoglaltsága. Szabad ideje úgyszólván nincs. „Reggeltől estig a könyvtár­ban, utána tanulás, vagy ol­vasás éjfélig. Mert az új re­gényeket is elolvasom. Csak így ajánlhatom.” Vasárnaponként d.«fil­meket vetít a gyerekeknek, a művelődési ház tv-tenné- ben. Sokszor ötven, hatvan iskolás tanul így szórakoz­va. A könyvtár a második iskola lett Ibrányban Fel­nőttek és gyerekek iskolá­ja. Farkas Kálmán 3

Next

/
Thumbnails
Contents