Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

Tagok és alkalmazottak figyészségi vizsgálat tsz-ekben a törvényességről Az „ős-mólótól" o DT-ig A forma sem mindegy! Megyénk ipara és a „külcsín“ K«4 év után az ügyész­ségek mosrt ismételten meg­vizsgálták a termelőszövet­kezeti tagsági és alkalma­zotti viszony törvényességét, és az ezzel járó fontosabb jogok és kötelezettségek tel­jesítését Alapvető megálla­pításunk az. hogy fejlődött * törvényesség megyénkben. A korábbinál sokkal keve­sebb taz-nél tapasztaltunk hiányosságokat, s csökkent a tipikus hibák száma éa előfordulási aránya is. A kedvező kép ellenére akad tnég javítani való. Elég sok az alaki hiba a tagfelvételnél, és a kizárás­nál. Jellemző például a szabolesbákai Búzakalász Tsz-nél tapasztalt hiba, hogy a vezetőség jár el a közgyűlés helyett. Máshol csak a földdel belépőktől kívántak belépési nyila tko­mtól vagy ** ipari mun­kavállalást megengedték a férjnek és a továbbiakban a feleséget tekintették tsz- tagnak. Nem tartják külön nyilván, a rendes és a pár­toló tagokat. A gávaí Uj léró Tsz, 92, a fábiánházi Kossuth Tsz 38, pártoló tagját egyszerűen nyilván­tartásba sem vették. Gya­kori, hogy a nyilvántartás­ban a tagsági viszony meg­szűnésének pitszta tényén felül nem tűntetik fel az okot, vagy egyéb fontos adatok hiányoznak. A nyil­vántartások hitelességét rontja, hogy a közgyűlési határozatok gyakran iHko.l- 1ódtak. Kedveaő jelenség az. hogy nőtt a tagok aktivitása a közgyűléseken. A közgyülé- »eket a tagság egyre in­kább saját fórumának érzi. Ennek ellenére helyenként a tagság egészét csupán a jövedelem alakulása, a ház­táji és a prémium érdekli, « minden mást rábíznak a vezetőségre. Ez kényelmi szempont. Nemcsak a veze­tés tartozik számadással a közösnek, hanem a tagság is csak akkor bírálhatja jogo­sam a vezetést, ha felveté­seivel menet közben is se­gítséget ad. Kétségtelen, hogy vannak fékező hatású jelenségek is. A termelőszö­vetkezeti belső demokrácia általános érvényesülése el­lenére vannak helyek, ahol a vezetők „megnézik”, hogy kinek a véleményét fogad­ják el. Gyakorlatilag tehát különböztetnek a tsz-tagok között. Ez például a nyír- tassi Dózsa Tsz-nél addig ment el, hogy nemcsak egy­szerűen nem hívták meg a nyugdíjasokat a közgyűlés­sé, hanem még a megjelent öregektől is megvonták a szót azzal, hogy csak az beszélhet, aki dolgozik, A felelősségre vonásoknál az észlelhető, hogy egyesek még nehezen emelkednek fel a közérdek szintjére. Ki­rívóan nagy a szavazástól való tartózkodás aránya, ha az elnöknek vagy a vezető­ség más tagjának fegyelmi vagy kártérítési felelősségre vonásáról van szó. Nem bíz­nak még eléggé a kollektí­va erejében. De helyenként az egyszerű tsz-tagok fele­lősségre vonása is nehezen megy. Helyes az, hogy nőtt a közösben végzett munka be­csülete, és a hanyag tagok háztáji földjét csökkentik. Helyenként azonban az a merev szemlélet alakult ki, hogy a tag által felhozott bármilyen ok — csak *neü- lébeszélés. Nagy káliéba,n még a súlyos tbc megbete­gedés miatt szanatóriumi ke­zelésben lévő tag háztáji földjét is csökkenteni kí­vánták és megyei közbelé­pés vált szükségessé. Más oldalról a fokozatosság el­vét hanyagolják el. Nem volna szükséges minden esetben a háztáji föld csök­kentéséhez. mint legerélye­sebb eszközhöz nyúlni. A munkakiesés címén a tago­kat fegyelmi és kártérítési úton is felelősségre teliét vonni. Az öregek felkarolásában igen szép kezdeményezések vannak. Sok helyen azonban a szociális bizottságok csak kérelemre járnak el, saját kezdeményezésből nem vé­geznek felméréseket, a se­gélyezés rendszere nincs kimunkálva. Előfordul olyan szemlélet is, hogy az öre­gekkel a hozzátartozók tö­rődjenek, vagy az állam. A rászorultságnak kell irány­adónak lennie. A szakemberek és más alkalmazottak tanácskozási joggal rendszeresen részt vesznek a tsz-ek szervezeti életében. Hasznos elgondo­lásaikat megbecsüléssel fo­gadják. A munkaszerződések megkötésének módja sok­szor még hibás. A vezető­ségek állították be a szak­embereket és alkalmazásu­kat a közgyűlések csak utó­lag hagyták jóvá. Nem kér­ték meg a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak előzetes hozzájárulását sem olyan esetekben, amikor ez az állami fizetés kiegészítés miatt kötelező lett volna. Dr. Lehel István megyei főügyészhelyetíes Három kereke volt és nem nyújtott valami kelle­mes látványt. Egy szakem­ber mondja: sokban emlé­keztetett a századforduló idején készült hasonló an­gol konstrukciókra. Ennek ellenére a VAGÉP „ős-mo- tájá’ — motoros targon­cája — életképes volt a ha­zai piacon. Akik születésé­nél bábáskodtak, megnyu­godhattak volna. De más­képpen cselekedtek: kopog­tak a formatervezőnél s előadták, hogy szebb, prak­tikusabb termékké szeret­nék varázsolni a targon­cát. Minek a sok szó: a DT típusú, most már for­matervezett jármű „null­szériája” elkészült és el­indult hódító útjára. (Egyik külkereskedelmi vállala­tunk úgy véli, jó üzletet lehet vele csinálni a távol­keleti kikötőkben, az áru­mozgatás könnyítésére.) Ez a most már esztétikai igény­nyel, mondhatnék, művé­szien tervezett DT targon­ca nemcsak kellemes lát­vány, hanem terepjáró, több sebességű és variálha­tó— Igényesebben De pillantsunk vissza egy kicsit. Jól emlékezhetünk rá, hogy egyidőben a meny- nyiség volt mérvadó: le­gyen sok, a „külcsín” mel­lékes ! Aztán más idők jöttek. A vevő — hazai és főleg a külföldi — igénye­sebb, válogatósabb lett. Megtörtént, hogy a puszta csomagolás hiúsított meg szép üzleteket különböző termékeknél. Máskor az el­hamarkodott festés riasz­totta el a vásárlót. Újab­ban pedig — a minőség s az ár mellett — mind na­gyobb jelentőséget tulajdo­nítanál? a formának, egy- egy termék alakjának. Nem öncél ez, sokkal inkább a piac törvénye, amit a rohamosan változó Igények diktálnak. Megyénk helyiipara e te­kintetben is mélyről in­dult. Evek múltak el, amig a Képzőművészeti Alap Formatervező Irodája sza­bolcsi tanácsi vállalat meg­rendelésének kezdett ele­get tenni. Ám az eredmé­nyek máris kézzel foghatóak. íme egy másik példa. A nyírbátoriak „Gellért” nap- ellenzője az eredeti formá­ban is siker volt külföldön. Tavaly — a műszaki fej­lesztési alap igénybevételé­vel — új formát terveztet­tek, sőt a prototípus is el­készült. Ez az új változat nemcsak modernebb vona­lakban jut kifejezésre, ha­nem abban is, hogy — ép­pen a formatervezes ered­ményeként — kevesebb anyag szükséges előállításá­hoz, „megnőtt” az alapterü­let, tartópillérei könnyeb­ben megszerezhető csövek­ből készülhetnek. Egyszó­val busásán megtérül a formatervezesre költött ősz- szeg s ezt a változatot a külkereskedelem is szíve­sebben ajánlja — immár Nyugaton is. (Sajnálatos, hogy még mindig nem si­került e terméknek állandó kiállítási otthont létesíteni a sóstói szigeten, amit pedig a KÜLKER is szívesen tá­mogatna, különböző beren­dezésekkel látná el s ide invitálná a külföldi vevő­ket, bemutatókra.) Világsztnvonaion Amennyire sokat váratott magára a formatervezés fontosságának felismerése, annál jobban látják ma már előnyeit tanácsi üze­meink. Tavaly például a mátészalkai bútorgyáriak adtak megbízást komplett lakószobák tervezésére, amit ha kézhez kapnak, valószínű még az idén kirukkolhatnak újabb termékükkel. A Nyir- | egyházi Cipőgyár tavalyi or­szágos sikerében oroszlán- f része volt annak, hogy száz pár modellt készítettek a • formázók, amiből a keres­kedelem kedve szerint vá­logathatott. A már említett VAGÉP a keretes fűrészgé­peket is világszínvonalon kívánja gyártani: rövidesen befejeződik az új változat formatervezése, amivel hosz- szabb időre biztosítani kí­vánják a megrendeléseket. Vagy megemlíthetjük a kis- várdai bútoripariak kis ülő­bútorait, melyek — a szük­séges formatervezés után — biztos termelést, bevételt jelentenek majd. 1967-ben is tovább fejlesztik a forma- tervezést az említett Üze­mek, sőt, mint megtudtuk, a kisipart szövetkezetek is. Mátészalka például egy összkomfortos víkendház komplett berendezésének tervezésére adott megbízást. A talajerőgazdálkodási vál­lalat az univerzális rakodó­daru — nyíregyházi kons­trukció! — forma tervezteté­sét tűzte célul. Kisvárdán kombinált dolgozószoba for­materveit várják a Faipari Gyártástervező Intézettől. A Nyíregyházi Cipőipari Vál­lalat az idén 80 pár új mo­dellel kívánja tovább fo­kozni a hazai és most már a külföldi érdeklődést. Mondhatják: könnyű a ci­pőipariaknak, hiszen nekik Hogyan csinál maguknál karriert valaki? —• ezt kér­dezte egyszer egy Nyugat­ról hazalátogató honfitár­sunk. Megvallom csak rész­ben tudtam válaszolni kér­désére, érveim nevekre, életrajztöredékekre vonat­koztak A vendég illemtu- dóan bólogatott, de látszott, nem érti, — nem is értheti — máról is van szó. LJ— Ez jutott eszembe, amikor megismerkedtem Gál Jó­zseffel, azaz ennek a falusi embernek a karrierjével, öt kellett volna összehozni az említett nyugati hazánkfiá­val, dehát ki tudja, mondott volna-e valamit neki Gál József története. A huszas években kez­dődött, ekkor kopogtatott a büdszen tmihály i református iskola ajtaján Gál Józsi, egy parasztgyerek a sok ezer kis vászontarisznyás közül. Az iskola méltósága, fegyelmet, pontosságot parancsoló lég­köre nagy hatással volt a kisfiúra. Albert Béla, a most már nyugdíjas tanító közvetlensége, gyermeksze­retete oldotta fel a kisisko­lások feszengő félénkségét, s tette barátságossá a fehér falakat. Gál Jóska tanító­jától kapta az első benyo­másokat, hogy vizsgálgatni kezdje önmaga belső vilá­gát. Béla bácsi személyes példája, pontossága, rend- szeretete, igyekvésre serken­tése mélyen megmaradt benne. Uradalmi aummás kertész apja, aki rokkantán tért ha­za az első világháborúból — aligha álmodta volna, hogy fiából a falu egyik vezető egyénisége lesz majd. akire felnéznek, akihez na­ponta fordulnak tanácsért, segítségért, tudományért. 1_3 „Gál Jóska” az elemi is­kola után a polgáriban, a szegény gyerekek ..főiskolá­jában” tanulhatott tovább Apja trafikárudája, — amit a világháborús rok­kantságával „érdemelt” ki — ha szerényen is. tovább en­gedte a tanulás, a tudás lépcsőjén. Ki tudja milyen már modellmühelyúk van. Korábban itt sem volt és hasonló — a műszaki fej­lesztési alap igénybevételé­vel — másutt is kialakítha­tó. Sőt! Egyre sürgetőbb kö­vetelmény, hogy ezek a „kísérleti műhelyek” 1—2 évvel a termelés előtt jár­janak, az ott dolgozók szo­ros kapcsolatban legyenek a piaccal. Mert a lehetősé­geket még távolról sem használták ki üzemeink. Tudományos formatervezés Ott van például a mátészal­kaiak párizsi asztala: szép is, jó is. de egyre jobban „kilóg" a modern bútorok közül. Valószínű, segítség volna a faipariaknak, ha a már több helyütt bemutatott hétvégi vikendházaik készí­tésénél is hasznosítanák a tudományos formatervezés előnyeit. Hiszen itt a „lát­vány" egyúttal a megrende­lés fellendülését is hozná S ez az a pont. ahol nem hallgathatjuk el: a form? nem holmi cicoma, hanem a gazdaságos termelés mellőz- : hetetlen fettétele! j belső válságok, lelki rezdü­lések vertek hullámot a falusi fiúban *— akár Móricz Nyilas Misijében — míg szívós állhatatossága, tudásvágya, küzdeni akará­sa megérlelte — a tanítói oklevelet. Nyíregyházán végzett, 1935-ben, talán fe­lesleges is, de szólni kell róla, ekkor nem járt állás- kinevezés a diploma mellé. Három évig pályázná sem lehetett tanítói állásra, ha­zakerült a falujába és beállt ingyenbérű tanítónak, be­tegeket, öregeket, nyugdíja­sokat helyettesitett. De nem adta fel. Két évi ingyenes tanítóskodás után megpá­lyázta az egyik megürese­dő tanítói állást. A nép mellette volt, a presbité­rium, a falu akarta tanító­nak, de a vitézi szék elnö­ke, Vitéz Kiss Antalnak egy szavába került, hogy a szép és régen óhajtott terv füstbe menjen. Vitéz Kiss Antal lányát nevezték ki tanítónak, Gál Józsefet pe­dig úgy ütötték el még a pályázat lehetőségétől is, hogy előzőleg a királyi tan­felügyelő kinevezte Gyula­házára segédtanítónak. Már­pedig akinek állása volt, nem pályázhatott újabb ál­lásra. ! ___s-___ Egy évi segédtanítóskodás után sikerűit hazajönnie. Fiatalos lendülettel fogott munkához, az iskolán kívül is, színdarabot tanított, sportkört szervezett, örökké az emberek közt járt kelt. Majd a háború, fogság, ha­zajövet a változások kellős közepébe jut. Ismét oda áll a katedra elé, most már az élettapasztalatok, egy Küz­delmes fiatalság birtoká­ban Ott van az iskolák ál­lamosításánál, a járásban az ö iskolájában vezetik be el­sőnek az újszerű oktatást, a politechnikát. majd az orosz nyelv oktatását. 1952 óta igazgatója a Kábái Já­nos általános iskolának, melynek negyvenegyné- hány évvel ezelőtt kisisko­lása volt. Negyvenöt neve­lő. 737 gyerek, egy óvoda gondja, öröme tartozik Gál József igazgatóhoz. Az evek elég gyorsan elrepültek, öt­venháromban végezte el a tanítói képzettség mellé az általános Iskolai tanári sza­kot matematika—kémia ta­nár. Tudósítóink jelentik: Szocialista brigádok A traktoros és a rakodó­brigádok munkáját értékel­ték a baktaiórántházi Úttö­rő Termelőszövetkezetben, Ezek a brigádok a pártszer­vezet javaslatára határozták el, hogy megszerzik a szo­cialista brigád címet. Minden tekintetben túl­teljesítették vállalásaikat, így elnyerhették a szocialis­ta címet. A 13 tagú trak­torosbrigád vezetője 3. Tóth Péter, s a 10 tagú ra­kodóbrigád vezetője Kál­mánéi Miklós az elmúlt héten vette át a tsz vezető­ségétől brigádjuk vészére a 4—4 ezer forint jutalmat. Kricsfaiussy Bel« Zárszámadás után A zárszámadás után is változatlan szorgalommal végzik a soron lévő munká­kat a szamostatáríalvi—sza- mosangyalosi egyesített Ady Termelőszövetkezet tagjai. A szerelők a gépeket javit- iák, fogatosaink pedig a 'rágyát hordják a kijelölt ‘erőietekre, A szocialista kertészbri- íád és a növénytermesztő brigád együtt kezdte meg a gyümölcsfák metszését, hogy a tavaszi első perme­tezésig ezzel is végezzenek. Király Béla L4­___ De nemcsak ermjire fu­totta az erejéből. Akkor szinte csak a kötelességét teljesítette volna csupán. Gál József mindig többet akart ennél. Sokai foglal­koztatta, hogy egy ilyen nagy községben kellene egy középiskola. Egyik alapító­ja lett a vasvári gimná­ziumnak. amely jelenleg a általános iskola épületében kapott „albérletet" — közős igazgatás alatt — s az Idén tesznek érettségit az itt végző gyerekek. Gál József, ez az örökké nyugtalan ember azonban nemcsak az iskolaügyet szolgálja. Ké­sze van abban is, hogy fel­épült a szép emeletes mű­velődési otthon. Emberek százai keresik fel évente hogy ügyes-bajos dolgaik el­intézésében segítségét kér­jék „Jóskának”, meri a falu ígv nevezi. Soha nem mondía, hogy „nem érek rá,” Nála nem póz, nem ma­gára erőszakolt mosoly a kedvessége: a falusi paraszt- embereknek kijáró megbe­csülés ragaszkodás minden lépése. I 3. Ötvenegy éves, három nagy- gyereke van. Enikő pedagó­gus lesz, József technikus, jelenleg katona. írónké a vegyipari technikum tanu­lója — felesége pedagógus. Egy kicsit már érzi hogy néha fárasztó ez a szerte­ágazó munka. amit soha nem lehet befelezte mert minden kezdődik felülről. Tizenöt éve járást tanács­tag. három évvei ezelőtt —■ az oktatasiigv kiváló dol­gozója és a szocialista mun­káért érdemérem metté — megkapta a munkaérdem­rend bronzfokozatáf is. fő­ként az .önze*’en kiemelke­dő tár=r> Jt>lmi munkássá­gáért A napokban a ta­nácstag! lélötőgyű’ésen a választót- envönte*"en elfo­gadták Gál Józ'pf ielölé.sét. Fpv alkotómmal díiat is mert a tanácsok országos nábrá7atár hoovap vészem tanár»*?'’' munkámat. Azó­ta sokszor tapasztat ff hogy n pái"-í-f>‘e+ étet nap m;n* nsr rm-pbirdetf és rspl- i'cfv tehet iDPcfr lelni ha örökké merni'"tó erővel, kOzdenj akarássá’ ivódik. Páll Gésa A éMbÍnyfenwent$lőban működő présgépek egy műszak- kan u/oicyau — kilencven dohányt bálú -íak. (Hammel felv.) Portré egy tanácstag jelöltről Gál József karrierje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents