Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
flLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I BOOT. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM ÄRA- 50 filléT 1967. FEBRUÁR 10, PENTEK A LAP TARTALMÁBÓL A szövetkezeti lakáseloszlásról (3. oldal) A rádió és a tv heti műsora (5. oldal) Riport a vívókról (4. oldal) Húszéves a békeszerződés Húsz esztendővel ezelőtt, 1947 február 10-én írták alá Párizsban a győztes hatalmak a békeszerződést Magyarországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Romániával, és Bulgáriával. A párizsi békeszerződés előkészítése során nagy küzdelem alakult ki egyrészről az igazságos békét és a demokratikus fejlődést elősegíteni akaró Szovjetunió, másrészről a nyugati hatalmak között, amelyek a legyőzött országokra imperialista diktátumokat akartak kényszeríteni. Szovjet javaslatra végül is olyan feltételek alapján kötötték meg a békeszerződéseket, amelyek népünk részére is lehetővé tették, hogy nemcsak a hitleri Németország oldalán viselt támadó háborúban való részvétel felelősségét viselje, hanem az európai népek közösségének egyenjogú tagjaként visszatérhessen a békeszerető államok családjába. A párizsi békeszerződés ilyen módon lehetőséget teremtett a győztesek és a legyőzőitek közötti barátság kiépítésére, s hazánk függetlenségének megőrzésére. A párizsi békeszerződés rögzítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország is vállalt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesítését illetően. A hazánkban két évtizeddel ezelőtt kezdődött alapvető társadalmi átalakulások pedig lehetővé tették, hogy népünk a szocializmus útjára lépve testvéri kapcsolatokat építsen ki a felszabadító Szovjetunióval és a többi szomszédos szocialista országgal. Népköztársaságunk megnövekedett nemzetközi tekintélyét kormányunk fokozódó külpolitikai aktivitása is bizonyítja. A húsz évvel ezelőtt aláirt párizsi békeszerződések — ezt immár a történelem bizonyítja — előmozdították a háború utáni rendezést Európában. Az európai biztonság megteremtésére irányuló tevékenység azonban tovább folytatódik. Napjaink fontos politikai feladata tehát, hogy az érdekelt államok a húsz év előtti békekötés tanulságaiként is —■ megértésre, a béke és a biztonság teljes értékű megszilárdítására törekedjenek. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha megszűnik a nyugatnémet imperialista körök revansista törekvése s helyébe az államok jószomszédi kapcsolata, a kölcsönös bizalom lép. Népköztársaságunk kormánya ezt a politikát támogatja s a maga részéről is hozzájárul a háború maradványainak eltüntetését szolgáló törekvésekhez. Koszigin sajtóértekezlete A minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A minisztertanács csütörtökön ülést tartott A kormány elnöke ismertette az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket, javaslatokat. A kormány a tájékoztató alapján felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, a jármi Alkotmány Tsz versenyfelhívásához a fülpös- daróci Petőfi Tsz tagsága is csatlakozik. Vállaljuk, hogy termelő- szövetkezetünkben a forgóalapot 3 százalékkal növeljük, a biztonsági alapot pedig 25 százalékkal megemeljük. Állami és szövetkezeti kereskedelemben annyi árut értékesítünk, hogy annak egy hold redukált szántóra eső értéke eléri a 4000 forintot Téli almából 1966-hoz viszonyítva 30 százalékos terméstöbbletet vállalunk, amiből 85 százalékos exportarányt hozunk ki. A gyümölcsös területünknek felén szerves trágyázást végzünk, műtrágyával pedig az egész területet ellátjuk. A jövedelmezőbb hizlalás érdekében el akarjuk érni, hogy egy kilogramm sertéshúst 3,8 kilogramm abrakkal állítsunk elő. Az épüApró Antal, a miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság tanácskozásain létrejött megállapodásokról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a kormánynak az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. letek jobb kihasználása, a hizlalásba fektetett pénz forgási sebességének gyorsítása érdekében arra törekszünk, hogy a hízott sertéseinket már héthónapos korban 110 kilogramm súly- lyal értékesíthessük. A gépesítésben rendszeres karbantartással csökkenteni fogjuk a tervezett alkatrészfelhasználást Az egy normálholdra eső üzemanyagot 5 százalékkal csökkentjük. Céljaink elérésére tovább szélesítjük a szövetkezeten belüli versenyt. Elősegítjük, hogy a növénytermelők két szocialista címért küzdő brigádot szervezzenek. Gondoskodunk arról, hogy az anyagiak mellett kulturális téren is többet nyújtsunk a tagságnak, mint például színház és mozilátogatások szervezése. Pécsén Ernő párttitkár Szabó János tsz-elnök London, (MTI): A VDK külügyminiszterének javaslata, amely szerint az amerikai bombázások azonnali és feltétel nélküli megszüntetése esetén megkezdődhetnének a tárgyalások, lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy kijusson a jelenlegi zsákutcából. Ez a javaslat élvezi a szovjet kormány teljes támogatását — ezt hangoztatta többször és különleges nyomatékkai Koszigin azon a londoni ebéden, amelyet a külföldi, tudósítók szövetsége rendezett tiszteletére. Koszigin csaknem húsz kérdésre adott részletes választ: Wilsonnal folytatott eddigi tárgyalásairól Koszigin azt mondta, hogy az eszmecsere kielégítően halad. Több mint 500 újságíró jelenlétében, a reflektorok, filmfelvevőgépek és televíziókamerák kereszttüzében válaszolt Koszigin a tudósítók kérdéseire. Az első kérdést a Sunday Mirror tudósítója tette fel: „Ha Anglia belépne az európai Közös Piacba, ez jó vagy rossz szolgálatot tenne az európai fejlődésnek és biztonságnak?” Koszigin azt felelte, hogy ezt a kérdést mindenekelőtt Wilson miniszterelnöknek kellene feltenni. Ami a Közös Piacot illeti, az tu-_ lajdonképpen nem is „közös”, mert csupán néhány állam zárt csoportosulását jelenti. A zárt piacok viszont csak csekély hasznot hajthatnak Európának. A Walt Street Journal munkatársa megkérdezte: Öhajt-e a Szovjetunió műszaki-tudományos együttműködést az Egyesült Államokkal is, vagy csupán a nyugat-európai országokkal törekszik ilyen kapcsolatokra? Koszigin ki jelentette, hogy a Szovjetunió azt szeretné, ha az együttműködés egyetemes lenne, de az egyelőre, bizonyos ismert körülmények miatt, nem valósulhatott meg. Ezzel kapcsolatban utalt arra az amerikai állításra, amely szerint Európa műszakilag elmaradott. „A tények ezt nem igazolják — mondotta, — Európa természeti és emberi adottságainál fogva egyenlő partner lehet, sőt sokban meg is előzi az amerikai műszaki és tudományos haladást.” Az angol stratégiai kutatóintézet egyik munkatársa és Thaler, a UPI londoni tudósítója két kérdést tett fel: 1. Vajon a szovjet rakétavédelmi rendszer kiépítése új szakaszt nyit-e a fegyverkezési versenyben? 2. Lehetséges-e olyan egyezményt kötni, amelyben a Szovjetunió és az Egyesüli Államok kötelezné magát hogy lemond a költséges rakétaelhárító rendszer kiépítéséről? Koszi gin előrebocsátotta, hogy mindkét kérdést igen fontosnak tartja, de nem kíván rájuk közvetlen választ adni. Ehelyett megkérdezné a stratégiai kutatót, aki a kérdéseket feltette: vajon mi a fenyegetőbb, egy támadó, vagy egy védelmi rendszer? A védelmi rendszerek kiépítése nem fokozza a fegyverkezési hajszát. Ellenkezőleg, megakadályozza az emberek tömeges elpusztítását. A szovjet miniszterelnök vitába szállt azzal a gondolkodásmóddal, amely az olcsóság vagy a drágaság szemszögéből vizsgál ja, hogy mi a célszerűbb: emberekét elpusztítani, vagy védelmi rendszereket kiépíteni. Lehet, hogy a védekezés esetleg drágább — mondotta Koszigin, majd hozzáfűzte: Csütörtökön este a Lengyel Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Február 8-án Varsóban megkezdődött a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára a Központi Bizottság épületében február 9-én fogadta a tanácskozás résztvevőit: Ivan Basevet, a Bolgár Nép- köztársaság: Vaclav Dávidot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság: Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság, Otto Winzert, a Német Demokratikus Köztársaság és Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét, valamint Mircea Malitzat, a Román Szocia„Ismétlem, ném feleltem aÉ önök kérdésére, csak kifej* tettem saját véleményemet, önök pedig maguk is le* vonhatják ebből a követ* keztetéseket”. E probléma megoldására más, megfelelőbb út is kínálkozik mondotta. Mi amellett foglalunk állást, hogy minden ország szüntesse meg a nukleáris fegy- verkezést és semmisítse meg nukleáris fegyvereit. Nem azért javasoljuk ezt, mintha kevés nukleáris bombánk lenne felhalmozva, hanem éppen azért, mert sok és úgy véljük, hogy a* emberiségnek nincs szüksége nukleáris fegyverek?«. Jobb lenne, ha nem azt vitatnák, hogy mennyibe kerülnek a védelmi berendezések, hanem inkább azt, miként lehet elérni, hogy minden állam mondjon le a nukleáris fegyverek birtoklásáról; Ez valóban bonyolult, nehéz kérdés, és minél később oldják meg, annál rosszabb az emberiségre nézve. A Der Spiegel tudósítója két kérdést tett fel: 1. Van-e kilátás arra, hogy mielőbb megkössék a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott szerződést? 2. Fontosnak tartja-e Koszigin ebben ff kérdésben az NSZK állás- foglalását? (Folytatás a 2. oldalon) lista Köztársaság külügyminiszter-helyettesét. A miniszterek társaságában voltak a tanácskozáson résztvevő országok külügyminiszter-helyetteséi, valamint nagykövetei. Lengyel részről a találkozón részt vettek: Józef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke. Zénón Klis~ ko, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Adam Rapacki külügyminiszter, a‘ LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes. a LEMP Központi Bizottságának tagj» és Maria Wierna nagykövet. a külügyminisztérium főigazgatója. Az 50. évforduló tiszteletére Fülpösdaróc csatlakozik a jármiak versenyfelhívásához A Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása Uj lakótelepek országszerte 1966-ban mintegy 55 ezer lakás épült, annyi, mint 1965-ben Egyre több lakás készül el magánerőből, hosz- szú lejáratú OTP-hiteíek segítségével. Az állami építőipari vállalatok 19 ezer 600 lakást építettek. Korunk divatja, a lakótelep, ma már nem kizárólag fővárosi látványosság. A toronyépületek, hat-nyolc-tízemeletcs lakóházak megváltoztatják vidéki városaink arculatát. Tovább épül Szolnokon a Zagyva-parti lakótelep. Cj épületek Debrecenben a Dobozy utcai telepen.
