Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
Honvédelmi nevelés az iskolában Az iskolai nevelőmunka rendszerének szerves részét képezi az ifjúság szocialista hazafiságra nevelése és a honvédelmi nevelés. Pedagógusaink egyre inkább átérzik felelősségüket, s mind magasabbra emelkedik ilyen irányú munkájuk színvonala. Mert nagyszerű eredményekről is számot adhatnak már iskoláink. A nyíregyházi Vasvári Pál gimnáziumban például magas szintre emelték a rádió elektrotechnikai oktatás hatékonyságát: már 24 műveletet végző műszer készítésén dolgoznak a fiatalok, a az iskola csaknem valamennyi tanulója részt vesz a honvédelmi sportok valamelyikének versenyein. A nyíregyházi Kossuth hajós szakközépiskola tanulói Jak U-es repülőgépet kaptak, most iskolájukban ismerkednek vele. Híresek a tiszavasvári Kabay János általános iskola lövészversenyei, a kisvárd&i Bessenyei gimnázium gépkocsivezetői, rádiós és lövészkörei. Ezek az eredmények, amelyek csak részét képezik a most kibontakozó mozgalomnak, egyúttal válaszolnak arra a régebben sokat vitatott kérdésre: szükséges-e a honvédelmi nevelőmunkával foglakozni az iskolában? g ha igen, milyen formában? Es nem kelti-e ez valami nem kívánatos háborús készülődés hangulatát? A szükségesség kérdésére az élet adta meg a választ 1 indenki számára nyilvánvaló, hogy éppen békés épi- tömnnkánk védelme, a béke érdekében szilárd, ütőképes néphadseregre van szükség. A* egyre inkább előtérbe kerülő magas színvonalú haditechnika mind képzettebb katonákat követel. Ma már nem elég ha csak a hadseregben kapott kiképzésre, nevelésre építünk, az újoncoknak is rendelkezniük kell már bizonyos erkölcsi és gyakorlati felkészültséggel. Mindezek mellett az iskolai bmp édeimi nevelőmunkának fontos feladata egy bizonyos szellem kialakítása és ápolása a fiatalokban. Nem valami militarista szellemről van szó, ellenkezőleg: a legkorszerűbb közösségi érzés, a szocialista hazafisúg ápolásáról, annak a felelősségtudatnak már a serdülő korban történő kialakításáról, amelyet mindenkinek táplálnia kell hazánk, társadalmi rendszerünk vívmányai iránt. Nem más ez, mint annak a tudatosítása, hogy közös munkánkat, eredményeinket mindenkinek védeni kell, akár elvi, akár tényleges támadás éri azokat. Ez a honvédelmi nevelóműhka célja, ezért kell azt már az általános, a középiskolában elkezdeni. Mit is jelent „aprópénzre váltva” ez a feladat? Elsősorban nem közvetlen, direkt eljárásokat, „honvédelmi órákat” Az osztályfőnöki órákon lehet, sőt kell katonai témákról beszélni. A történelemórákon részletesen beszélhetünk a Hunyadiak, a Zrínyiek, Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Petőfi életéről, munkásságáról, s ezek közben nagy katonai hagyományainkról, szabadságharcaink, forradalmaink lelkesítő, honvédő csatáiról. Nagy jelentősége vap az olyan katonai példaképeknek, mint a megyénkbeli Zalka Máténak, aki szívvel-lélekkel kommunista volt akkor is, amikor a szovjet hatalomért küzdött, és nem különben akkor, amikor a fasizmus elleni harcban a spanyol nép szabadságáért áldozta életét. A fizikai tanításban széles körűek a haza védelmére való felkészülés lehetőségei. Az elméleti megalapozás nélkülözhetetlen r.észe a korszerű hírközlő eszközök működési elve és a világűrkutatás megértése. A többi szaktudomány mellett a testnevelés sajátosan, a tanulók testi nevelésével járulhat hozzá fokozottabban a hazafias és honvédelmi nevelés feladatainak megoldásához. Különleges feladatot kapnak a szakkörök. Megkezdődött egy bizonyos fajta specializálódás, amely különösön a technikai (rádiós, modellező stb.) szakkörökf él jelentkezik. Sok helyen apcsolatok létesültek honvédségi alakulatokkal, s a Magyar Honvédelmi Sportszövetség is hathatósan segíti az iskolák ilyen irányú felszerelését, szakembereket küld a szakkörök segítésére. Megemlíthetjük itt az psz- szotett honvédelmi versenyek szerepét is; megyénkben több mint harmincezer általános és középiskolás vett részt a járőrversenyekben. Az úttörőcsapatoknál több helyen kiváló honvédek, tisztesek látogatták meg a foglalkozásokat, s beszélgettek a pajtásokkal. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki megyénkben a határőrséggel is: az úttörő határőr őrsök pajtásai töpb esetben segítettek maguk is a határsértők elfogásában. Számos tervet, megvalósított ötletet sorolhatnánk még, a feladat azonban az, hogy a honvédelmi nevelőmunka egységes formáját alakítsuk ki. Marik Sándor Huszonötmillió forint községfejiesztésre Nyíregyházán l i- és hídépítés, vízellátás javítás, iskola, óvoda Elfogadták Nyíregyháza ez évi közsegfejleszlési tervét, A részletes kidolgozásnál messzemenően figyelembe vették a lakosság igényeit és a tanácstagok által benyújtott javaslatait észrevételeit. A több mint 2a millió forintból a lakosságot közvetlenül érintő, s ezen túl a városképet javító feladatokat oldanak meg. A tanácshoz benyújtott javaslatok jeientós része utakkal, járdákkal kapcsolatos. Éppen ezért 1967-ben út, híd, járdaépítésre, karbantartásra, tervezésre 5,3 millió forintot irányoztak elő, A számos munka közül egyik legjelentősebb a Sóstófürdőhöz vezető út korszerűsítése a Kemecsei út és a villamos végállomása között. A meglévő út ugyanis erősen elhasználódott és az egyre növekvő forgalom is indokolttá teszi a közel háromezer négyzetméter új burkolat építését Közel félmilliós költséggel építenek utat a Színház utcának a Zrínyi gimnázium mögötti szakaszán, ki egészen a Vasgyár utcáig. Itt azonban egyéb munkát is el kell végezni. Az Ér folyó felett ugyanis jelenleg alig egy méter sgéles híd van, melyet csak gyalogosok használhatnak. Helyette most kilenc méter nyílású és hét méter szélességű, nagy teherbírású hidat terveznek. Hasonló nagyságú h?d készül a Himes utcában, az Arany János utcai hidat pedig korszerűsítik. Megoldódik az Incédi sor lakóinak a problémája is. Eddig volt ugyan járdájuk, de hiányzott a jó út. Most a városi tanács által elkészített szórt alapra kétrétegű kötőzuzalékos burkolat kerül. tte terveznek ezenkívül útépítést Borbá- nya-Uj településen, a Makarenko utcán, KISZ lakótelepen, járdaépítést a Kálvin tér nyugati oldalán, a Bethlen Gábor utcán, Arany János utcán és a Szarvas utcán is. Jelentős összeget fordítanak a községfejiesztósi alapból parkosításra, fásításra. Az utcai fasorok ültetése az ötéves fásítási terv szerint történik. Két autóbuszváróterem építése is szerepel a tervek között. Az egyiket a Tpkaji út cipőgyári elágazásához építik, a másik kivitelezésére pedig a Kótaji úton kerül sor. Az általános iskola felső tagozatos tanulói ugyanis bejárnak a városi iskolába, ezért feltétlenül indokolt egy buszvároterem építése. A város külterületi településein számos család kap villanyt. A Manda II. körzetben például az épülő 700 méternyi kisfeszültségű vezeték 18 lakásnak szolgai- tatja az áramot. De bővítik a villanyhálózatot f elsősimán, a Bokréta utcában, a Sikló és Tölgyes utcán, a Palánta utcában és a Kemecsei úton is. Az Állami A ruha? eJőtt felszerelik a villanyrendőrt. Kereken kétmillió forintot fordítanak a családi és társasházak telkeinek kialakítására, tereprendezésre, kisajátításra. Telket biztosítanak többek között az Északi körút mentén 18 lakás, a Kossuth utcán 28, a Súgván telepen 60, a Sós tón pedig 20 lakás építéséhez. Amennyire az anyagi lehetőség engedi, igyekeznek megoldani az ivóvízellátást is. Számos helyen építenek ejektorqs kutat, vízvezetéke*, és kutat készítenek a Moszkva utcán, vízvezetékcsöveket fektetnek le a Béla és a Kálmán utcákban. Megoldják a Belső körút, Selyem utca és Hunyadi utca vízellátását is. A Sarkantyú utcában és a Hunyadi utcán csapadékcsatorna is készül. A munkák egy részét azonban csak a következő évben fejezik be Ez évben már befejezik a Ságvári telepi négytgii- terntes általános iskolát. Felsősimán pedig kétszázezer forinttal járulnak hoz- j zá a háromtantermes általános iskola építéséhez, Befejezik a borbányai kultúr- házat és a Kert közi óvodát. Erre az évre másfél millió forintos társadalmi munka elvégzését terveztek. A lakosság, az üzemék, vőílg- latok dolgozói különösen az Utak és járdák építésénél segíthetnek sokat. De arra is volt már példa, hogy a vízvezetékesüvek lerakása - bpz fogtak össze az utca lgkói. A városi tanács most is számit a segítségre, hiszen a lakosság érdeke, hogy a kögségfej’esztési tervek minél előbb megvalósul, japak. Bogár Ferepc ÁRUBŐSÉG Másfél milliárdos belkereskedelmi import, gazdagabb ___ áruválaszték, jobb eilátás A hazai ellátást színesítő, kiegészítő és kisegítő importon belül egvre nagyobb részt kap a belkereskedelem választékcseréje. A szocialista országok belkereskedelmének kapcsolata az elfekvő áruk cseréjeként indult, -=» azóta azonban az igények növekedése nyomán átalakult Sok esetben ily módon jut a kereskedelem itthon hiánycikknek számító árokhoz, az exporttal pedig r,gm tgyg^er az ipari kapacitások teljesebb kihasználását leégik lehetővé. A választékcsere* furga'.om ban e* portád évi 15 000—20 000 televijsiőkóáJjö- íék például a székesfehérvári VTRQY kapapi tusának 20 Százaléka A választékcsere -import yz plmúlt tír esztendő alatt iyipg- hároms^orozódpit, értéké az jdén eléri a másfél milliárd forintot, s a szocialista országokból származó teljes importunknak 20 százalékát teszi ki. Belkereskedelmünk léién* Jpg a szovjet, a lengyel, az NDK, a csehszlovák, a román és a bolgár kereskedelemmel ál) rendszeres válhé”tékcsip- re kapcsolatban. Ezpkku' fiz országokkal már megkötötték az 1967. évi árucsere- fftTgaími megAljgpofiást, amely a múlt étihez képéé? 22 százalékos forgalomnövekedést jelenj. A választékcsere-,partnerek között az idén is kiemelkedő helyet foglal el a szovjet kereskedelem, amely a választékcsere összforgalmának 55 százalékát adja. A forgalom további jg-.-rrll százalékát tesz; ki a lengyel, az NDK és a román választékcsere. A csehszlovák kereskedelemmel kötött megállapodás értelmében egyebek között 130 000 pár textilcipőt, kétmillió zsebkendőt, 5Ű 00Q méter gyapjúszövetet vásárolunk. Bulgáriából pedig 300 tonqa gyümölcs- konzervet. továbbá üvegárut és bort szerzünk be. Motoros fűrészek segítik a téli fakitermelést Tgvaly október közepén kezdődött a Nyírségi Állami Erdőgazdaság területén a szezonális erdőirtás. A megyében tizenhat brigád látott a tervbe vptt több, mint 100 ezer köbméter fa kitermeléséhez, amelyek többségében 30—S5 éves akác és 80 éves tölgy. A legkeményebb féli hidegben is eredményes a szakosított erdei munka: negyven motoros fűrész segíti a kitermelést, amelyek egyenf>\ hell mondanom az ecetei, mert optimista vagyok és bízom benne, hogy okulásul szolgál azoknak, akiket illet. No és akiket nem illet? Talán azoknak sem lesz érdektelen, mert utána legalább megállapíthatják az ősi magyar felkiáltással: Nahát, hogy mik vannak!? Hát ez esetben az volt, hogy annál a bizonyos vállalatnál Hizonyos kqrtáfs — aki cseppet sem melléke? sen osztályvezetői funkciót töltött be — megorganizálta munkatársainak egyszerű és gyors eszközökkel való ra- portra hívását. Mindez a korábbi szervezésben úgy zajlott le, hogy kiüzent azért, akivel beszélni akart, hegyünk őszinték, ez e.gy nehézkes, elavulj forma. Bizonyos kartárs tehát segítségül hívta a technikát. Nq persze nem kell arrfl gondolni, hogy URH adóvevőt szereltetett be maga és munkatársai szobájába. Kis ország vagyunk, nálunk ilyesmire nem lelik- Viszont telik egyszerű villanycsen- göre. cA.z eiyamzát&t Az osztályon levő nyolc előadó — Kicsi, Kiss, Nagy, Mégnagyobb, valamint Fekete, Fehér, Igen és Nem kqrtÓTSak két irodahelyiségben dolgoztak. Nos, az 6 szobájukba került egy-egy gsengp, az azokat megszólaltató gomb pedig Bizonyos kartárs íróasztalán nyert elhelyezést. A csengővel való behívás módját Bizonyos kartárs az 56-os számú, belső használatú körlevélben ismertette munkatársaival. Eszerint egy csengetésre Kicsi kartársnak kell bemennie az osztályvezetőhöz, két csengetésre Kiss kar- társnak, háromra Nagynak, legvégül pedig nyolc csengetésre Nem kariárspak. A siker frenetikus volt. Mármint Bizonyos kartárs szerint. Munkatársai viszont Úgy vélték, hogy beköszöntött a frász és az idegbaj korszaka. Mert ugyebár megszólalt a csetioő, de ki tudta hol óil meg? Egy csengetésre felemelkedett helyéről Kicsi kariárs, hogy rohanjon az osztályvezetőhöz, de alighogy nqdrqgja elhagyta g székek még egy csengetés hallatszott, ami már Kiss kartársnak szólt a körlevél szerint, (ellát Kiss is lódulni akart, amikor felhangzott a harmadik, Kiss tehát visszaülhetett, hogy Nagy rúgja ki maga. alól a széket, de ezután jött a negyedik. Nagy tehát « megkönnyebbülés sóhajával folytathatta munkáját, de akkor már Mégnagyobb kartárson futott végig az ideges rangúéMunkaidő alatt tehát úgy nézett kf az osztály, hogy néhányon állandóan felállóban vagy leülqpen vqllak de különösen az elsq három. Kicsi kartársnak ugyan any- nyi előnye volt a dologból, ként naponta harminc ember fizikai munkájának megfelelő kapacitást teljesítenek. Így a termelési idényre előirányzott mennyiséget valószínűleg biztosítani tudják az erdészeti egységekA kitermelt famennyiség fele részben ipari felhasználásra, a többi tüzelési célra •kerül. A széria tömeget egyenesen vasúti állomásokra viszik, hogy vagonokba rakva mielőbb rendeltetési helyre szállítsák. hogy a lábizmai az első hét Ufón hihetetlenül megerősödtek az állandó rugózó mozgástól, s amikor a nagy havazások idején elakadt a vállalat egyik öttonás teherkocsija, őt vitték ki a mentéshez, s ki is nyomta fél lábbal a kocsit a méteres hótorlaszok közül. A bajokat tetézte, hogy állandóan számolniok kellett a csengetések számát. Volt, aki strigulákat húzott egy papírra, míg Fehér kar- társ bevitte irodájába, a gyerek számológépét, s minden csengetés után arrébb lökqtt rajta egy golyót. Igaz, hogy a munka visz- szaesett, de Bizonyos kartárs elégedett volt, hiszen kitünően megoldotta munkatársainak behívását. Lehetséges, hogy az igazgatóját maradi, ósdi ember- j nek tartja, hiszen ha főnöke beszélni akar vele, mindig udvariasan megkéri: — Bizonyos kartárs, legyen szives bejönni hozzam. De hát hiába, nincs mindenkinek ekkora érzéke az organizációhoz. B. Z. 101 éves a legidősebb nyíregyházi választópolgár Makarenko utca 23. itt él özvegy Maisai Lászióné, a legidősebb nyíregyházi választópolgár, a város legidősebb embere. 1866. május 15-én született a Zempién megyei Homonnán. Apja kovács volt, férje szintén' — gyógykovács. Milyen voit Nyíregyháza a századforduló végén? — Ez az utca, ahoi mi lakunk, csupa, csupa szőlőskert. Nagy puszta. A másik, a Széelíenyi utca két mély árokból áll. Kétkerekű taligán íjifhtiíhk k piacra. Mikor járj a városban Marsai néni? — Régen. Egyedül nem is mernék elindulni. Biztosan eltévednék. Itt mellettünk is olyan nagy az építkezés, nem tudok n\ár tájékozódni. Itt vagyok bent a szobában, teszek, veszek, nyáron pedig a kertben szoktam gyomiálgatni. Beteg volt-e? sw Hogyne. Egyszer; 1918- han a forradalomkor. Tífuszba estem. Azóta nem. Fepsze az influenzát, meghűlést nem számítom- Az étvágyam jó, aludni is altató nélkül alszom. Csak az a baj, hogy olvasni nem tudok, az oryps nem rendel szemüveget, azt mondja, nekem váló Üveg mér nincs, így egy nagyítóval olvasgatok. Meg nézem a tv-t, a rorcsolyát.... Hány gyermeke, unokája .4? — Hat gyermeket neveltem fel. Három él, Irma, Erpő és Kornél. Irma és Kornél itt vannak velem, ők viselik a gofldomaj. öt unokám van, és öt dédunoka, közülük ketten Ervinben. Hallottuk, hegy a rádió utján jelentkezeti egy távoli rokon? — Tgvajy ünnepeltem a százéves születésnapom. A nyíregyházi rádió is megem- * tekéiéit rólam. Egy unokaöcsém, akivel nyolcéves korúmban találkoztam utoljára hallotta a rádióadást és levelet írt. Csehszlovákiában ál, Nggymihályon, Rutzki Árpádnak hívják. Nem tudta, hogy énrólam van szó, Vágy rosszul hallott3 a nevem. Az unokaöcsém most 91 éves. Ajsóta levelezünk. Látni mar valószínű nem fogjuk egymást, neki is nehéz a járás, hát még nekem. Minek tulajdonítja Marsai néni a magas életkort? ~ sí- Minek? A munkának. Én sokat, sokat, mindig dolgoztam- A hat gyerekét felnevelni igep nehéz vplt Nem tudtam én mi az üdülés. Csak mostam, főztem, takarítottam. Mentem qz urammal, ahová kellett. 1901-ben maradtunk végleg Nyíregyházán. Mit kívánok még? Egészséget. De az van, így csak nyugodtságot, nagy nyugodtságot Eddig a beszéigetés a város legidősebb emberevei, aki számontartja a napi eseményeket. Eddig saját maga tette meg az utat. a szavazóhelyiségbe, az idén valószínű igénybe veszi az idős embernek kijáró kényelmet, a vándorúménál akarja leadni szavazatát Ez a megbecsülés ki is jár a város legidősebl Választópolgárának. Páli Gés»
