Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

KISLEXIKON A SMUBwshat és Tlrdöhät részéin. háromszáz nyolcvannégy négyzetkilométeren terül el a csen- geri járás« 67 316 katasztrális hold földje van, egy­kori árterület, folyómeder, dús, fekete talaj zömé­ben. A földből 39 221 hold a szántóterület, a többi erdő, legelő — és főképp az utóbbi évek telepítése nyomán már 3193 hold a gyümölcsös, a téli almás. Huszonnégy községében 26 542 lakos él. A törté­nelmi múltú Csengeren, Porcsalmán és Tyúkodon kívül úgyszólván apró falvakban laknak a járás dolgozói. Jók a legelők, nagy a takarmánytermő terület. Az állatállomány így oszlik meg: 13 200 szarvasmarha, 28 064 sertés, s 20 580 juh. Száz hold mezőgazdasági területre huszonnyolc számosállat jut (a megyei át­lagot jóval meghaladja). Huszonnégy községből ti­zennyolcban az állatállomány több, mint hatvan szá­zaléka a szarvasmarha. Mit termel a járás lakossága főként a termelő­szövetkezetekben? A tavalyi vetésszerkezet szerint búzát 8600 holdon, kukoricát 8875 holdon, naprafor­gót 3133 holdon, árpát 3000 holdon, burgonyát 1317 holdon és cukorrépát 1207 holdon, összes gyümöl­csösterületükből a termelőszövetkezetek kezelésében Ä 2500 hold van, aminek nagy része termo. ‘ A közős gazdaságokban hatezernyolcszázhuszon- hét tagot tartanak nyilván, majdnem ugyanennyi családból. Tavaly az összes dolgozó tagjuk ötezer- liétszáznyolcvanegy volt — ez is mutatja, hogy már ma is elég sok a nyugdíjas. Ezért is van nagyobb súlya, jelentősége a gépi munkának. S hogy milyen nagy itt a fejlődés, bizo­nyítja: az egy traktoregységre jutó szántóterület a* 1963-as 227 holdról 1966-ban száz holdra csökkent! Még néhány jellemző adat. A járásban 7720 lakás van, ebből nyolcszázhetvenhatot az utóbbi négy év­ben építettek, ötezerhetvenöt lakásban van villany, közöttük a legtöbben villanyvasaló, mosógép, egy­re több helyen porszívó, televízió, s szinte kivétel nélkül rádió. Minden községben van könyvtár, az egy lakosra jutó könyvtári könyvállomány ugyan­csak meghaladja a megyei átlagot, másfél kötet. Életszínvonalunk alakulását jelzi a kiskereske­delmi forgalom alakulása. 1960-ban — a mezőgazda­ság szocialista átszervezése első évében — ez 89 millió forint volt. 1963-ban már 114, tavaly pedig 128 millióra növekedett. A járás iparban nagyon szegény. A népesség csak 1,7 százaléka dolgozik a járás iparában. Jelen­tősebb üzemük egyedül a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai telepe — az is csak az utóbbi két év óta. Kilenc körzeti orvos és négy szakorvos látja el a járás egészségügyét. Csengeri látkép | kérdés f válasz A CSENGERI JÁRÁSBÓL — Minden utcánkban vil­lany van. Megépült a köz­ség első emeletes épülete, a másfél millió forintos isko­la, amihez a lakosság 600 ezer forinttal tárult. 1966- ban 33-an vettek tv-készü­A mostaniakon negyven-öt- ven. Miről beszélünk? Ál­lattenyésztésről, gyümölcs- termesztésről, világnézetről, nemzetközi kérdésekről, egészségügyről. Tisztálko­dásró1, helyes öltözködésről, az illemről. És nagy sike­rük van. Valahogy jobban érdeklik már ezek a té­mák az embereket, jobban is hozzá tudnak a dolgokhoz szólni. Mostanában nagyon fel­lendült nálunk a KISZ-élet. Legutóbb ismeretterjesztő klubfoglalkozás volt, ahoi könyvet ajándékoztunk. Ké­szülünk a Ki mit tud kör­zeti döntőjére. Színjátszóink a Jegygyűrű a mellényzseb- ben-t tanulják. Sok volt a panasz a fiatalokra, de en úgy látom, nemcsak bennük van a hiba. Az a nag> problémánk, hogy nincs kul- túrházunk. Nagyon várjuk, nagyon kellene, a megnyitá­sa nagy ünnep lenne. Fél­millió forint van rá, a tsz megépítené, a felsőbb szer­vek nem engedik. így vi­szont tíz év múlva sem tu­dunk előbbre jutni. S a fia­talok közül még több fogja meg a vándorbotot. Pedig már elértük, hogy a tsz-el szerződést kötöttünk: a kulturális alapból adnak szellemi vetélkedőre, kirán­dulásra, társasjátékra, fel­szerelésre. Ha kultúrház lesz, más lesz, még többet kaphatunk. Ezt várjuk na­gyon a négy évtől, a kultúr- házat. Ma már természetes a kívánság. Csehi László, a porcsal­mai tanács vb. elnöke: — Sokszor kellett az el­múlt három évben megküz­deni a rendkívüli időjárás­sal. 1964-ben aszály, azután regen tapasztalt belvízkár, ami az elmúlt évben meg­ismétlődött. A statisztika és az emberek emlékezete sze­rint 1915-ben volt ilyen mostoha esztendő az Ecse- di-láp környékén. Akkor nagyon sok ember eladóso­dott, tönkrement, nélkülözés, éhínség pusztított. Most? A legnagyobb kárt szenvedett közös gazdaság­nál is nyolc-tízezer forint jutott egy tagra. A járás termelőszövetkezeti tagságá­nak elmúlt két évi átlagos jövedelme megközelítette a 14 ezret. Nyolcszázhetven televízió, ezer gázpalack, 87 magángépkocsi van a járás­ban, zöme a termelőszövet" r Választásra készülnek a esengeri járás dolgozói. Számbaveszik ilyenkor a munkát, tervezik, latolgat­ják a jövőt. A járás lakos­ságának négy képviselőjét kértük meg, válaszoljon: mit tart az elmúlt négy esz­tendő legnagyobb helyi eredményének és mit vár a következő négy évtől? Lánczl János, a csengeri járási tanács vb. elnöke: kezefl parasztoké. A szövet­kezetek szervezetileg, politi­kailag, s még gazdaságilag is tovább szilárdultak. Harmincnégy egyetemi, főiskolai végzettségű szak­ember erősíti a tsz-eket. Jött az utóbbi években ker­tész, gépészmérnök, állator­vos és jön még jogász. Az is gyakorlattá vált: érettsé­givel is maradnak a szövet­kezetben. Falvaink képéhez hozzá­tartozik a törpe vízmű. Sza- mostatárfalván, Hermánsze- gen és Szamosbecsen a leg­több házban már a fürdő­szoba is kész. Nemrég haza­látogatott egy a 30-as évek­ben a nagy munkanélküliség miatt elvándorolt ember szülőfalujába Szamosbecsre. Egyetlen lakást ismert meg, az maradt a régiek közül. Mind villa ^ rrlöndta. „El sem bírtam képzelni, milyen jólétben élnek itt az emberek.” Most egy éve kaptunk egy repülőt, a vizes földekre szórta a műtrágyát. így vé­geztük el a pillangósok vegyszerezését. Kevesebb a munka, a fáradság és na­gyobb a terméshozam. Már nem vágják le sehol a kom­bájn elől a búzát. A járás­ban is látják, hogy a gépek nem veszik el előlük a ke­nyeret. Elindultak a kapá­sok vegyszerezésével Csen- gerujfaluban, Zajtán, Tisz­taberekén, — 30 mázsa má­jusi morzsolt kukoricájuk termett több száz holdon. Lehetne az egészségügyi hálózat, a közlekedés fejlő­déséről is beszélni. Szak­rendelő intézetünk van, az Erdőháton végig korszerű bitumen út vezet. A helyi autóbuszjáratokon kívül kétszer jár busz Fehérgyar­mat és Csenger között na­ponta. Bizakodik a lakosság. Mindenki tudja, hogy ha jó időjárást kapunk, a terme­lés nagy fellendülésére lehet számolni. Úgy érzem, ez a legfontosabb. Ha az emberek a számításukat megtalálják, megy a termelés, megy a pépművelés, a községfejlesz­tés és minden. Néhány községünkben to­vább fejlődik az egészség­— Az emberek öntudata politikai tisztánlátása so­kat változott. Kevesebbet kell személyeskedni. Évek­kel ezelőtt még sok baj volt a munka minőségével. Nem egyszer közzévertek a cu­korrépának nagy kapával: ha marad, marad, ha nem, nem. Most már ilyen nincs. A jövedelembe, a zsebbe nyú­ló dolog a munka minősége, megértették az emberek. Látják, hogy csak a munka gyarapítja a közöst, az övék is így lesz több. Hozzájárult, hogy több a tv, a rádió, az újság az előadás és van már mozi is. Művelődnek és jobban fel tudják fogni, hogy mit miért kell csinál­ni. Nem azt mondom, hogy itt minden rendben van, de már más. A feladatunk megtartani ezt a szintet. Egy gyenge tsz-nél lehet javítani, itt nehéz megtartani. Több munkalehetőséget kell te­remtenünk. Télen sok az olyan, akinek nem tudunk munkát adni, felváltva já­runk dolgozni, hogy minden­ki keressen. Kisegítő üzem­ágakra van szükség. Beszél­gettünk róla, hogy télen lá­dát készítünk helyben. Pin­cegomba tenyészetet hozunk létre az almatároló helyiség­ben. Aszalványokat készí­tünk, — szakemberekké] is tárgyaltunk már. Nagyobb területen terme­lünk zöldséget, hogy a fiata­lok is kapjanak elég mun­kát. Mert a családalapítás­hoz az utóbbi években már nélkülözhetetlen a lányoknál a bútor, a kelengye, a fiúk­nál a ház. Sokat várunk a gyümölcstermesztési, érté­kesítési társulástól, a terme­lőszövetkezeti szövetségek­től abban is, hogy a piacku­tatásban segítsenek. ügyi hálózat, Tyúkodon egészségügyi kombinátot építenek — saját erőből. Fogorvos megy Gacsályba, Porosaiméra, Csengerbe, gyermekorvos Tyúkodra. A szakorvosi ellátás nagyon jó lesz. Bővítjük, korszerű­sítjük az óvodákat is. A kö­vetkező négy évben azért dolgozunk, hogy megoldjuk, ami már égetően sürgős: az őszi csúcsmunkák gépesíté­sét. Mind több gépre van szükség, ezt szövetkezete­inkben látják. Jó lenne még, ha mező- gazdasági szakközépiskolánk volna, gépész, kertész és felvásárló osztályokkal. Itt is nevelhetnék a jövő szak­munkásgárdáját. léket. 850 családnak 800 új­ság jár. Mindenki segített a nagyméretű fásításban. Évente 30—35 új ház épült számtalan új bútorral, szép belső berendezéssel gazda­godtak a lakások. Van kon­zervgyári telepünk Is, ahol öt-hatszáz fiatal. asszony három-négy hónapon át dol­gozhat. A jövő négy évtől a leg­nagyobb gond megoldását várom. A tsz-vezetést, a munkafegyelmet erősíteni kell. El kell ismernünk, hogy ne csak zárszámadás­kor és utána egy-két hétig tartsuk be következetesen a közgyűlési határozatokat. Az elnöktől a brigádvezetőkig minden vezető álljon hiva­tása magaslatán. Követelje meg magától és a tagságtól a jobb munkát — egész évben. A brigádvezetők szakmai felkészültsége bi­zony alacsony. Itt van a me­zőgazdasági technikum ki­helyezett osztálya, egyetlen vezető sem tanul benne. Szeretnénk, ha a konzerv­gyár telepe is fejlődne, mi­nél több munkaerőt alkal­mazna, állandóan. Ehhez viszont a szövetkezetünk és a környező tsz-ek szemléle­tén kell változtatnunk, hogy hívjanak szakembereket és térjenek rá erőteljesen a belterjes zöldségtermesztés­re, d változtassanak ’ az ál­lattenyésztés itt-ott bizony még ősi módszerein. Ez a nagyüzem útja — ezt kell járnunk ebben a 4200 hol­das gazdaságban is. ★ Négy ember. Négyféle vé­lemény, de egyetlen akarat: azt látták meg területük tegnapi életében, ami ott valóban lényeges. És azt várják — mi több, maguk is tevőlegesen segítik —, hogy a jövőben még kevés­bé legyen fárasztó a fizikai munka; legyen a szövetkezet szervezete a lehetőségekhez képest iparszerű: érezzék jói itthon magukat a falusi fiatalok: és hogy éljünk jobban a termelőszövetke­zet által adott lehetőségek­kel, ami megfontolt, előre­látó gazdálkodás híján csak üres keret Nem illúziók ezek, s nen egyszerűen kívánságok. Ép­pen ez a biztosítéka: met !s valósulnak. K. J. «Hammel József felv.) Bódi Lajos, a szamostatár- falvai Ady Tsz tagja: Tóth Mária csegöldi peda­gógus: — Öt-hat éve is tartot­tunk ismeretterjesztő elő­adást, és alig volt hallgató. Szamosbecd utcasor 3

Next

/
Thumbnails
Contents