Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
Akikről az emléktábla szól... Tovább javítani a munkaszervezést Beszélgetés JNemes Imrével, a megyei tanács vb. elnökhelyettesével 19-46 tavaszán Heiler Ml* hályt felhívták a Szikra nyomda szedőterméből az irodába, ahol egy ismeretlen férfi várta. — Maga az, Heller ér! — örvendezett talán túl szívélyesen is az idegen — Úgy örülök, hogy látom, tudja én voltam az, aki megmentette az életét. Ezután karonfogta, 5 «einte erőszakkal magával eipelte a Csokonai utca és a Népszínház utca sarkára, arra a helyre, ahol két évvel ezelőtt öt golyótól eltalálva a földre rogyott. Heller Mihály nem tudhatta, M volt a megmentője, hiszen az eset után négy nappal tért magához egy kórházi ágyon, a semmire *em emlékezett. Úgy köszöntötte tehát az idegent, mént az egy életmentőnek kijár, Rövid idő múlva azonban kiderült, hogy aa ismeretlen hazudott. Heller Mihályt ugyanis tanúnak Idéztette be a bíróságra, hogy mellett« valljon, mert súlyos háború* bűnök terhelték. Meg is szökött, még a tárgyalás előtt, s mivel a színhelyre jól emlékezhetett, nagyon valószínű, hogy egyike lehetett aaoknak, akik az öt golyót kilőtték. Az Igazi életmentő kilétét azóta i* homály fedi. Most. 1907 januárjában mi kértük Heller Mihály elvtársat, hogy tanúskodjék: mint egyike azoknak, keveseknek, akik az illegális Szabad Nép készítői közül életben maradtak. Amíg * Népszabadság székházától a Bezerédi utcai pincéhez vezető utat megtesszük, egy legendás hírű sajtótermék negyedszázados jubileumának emlékeiről beszélgetünk, 1942 február 1-én jelent meg először az Illegális Szabad Nép. A titkos, változó rejtekhelyeken készülő újság a fasizmus Igazi arcát. a háború népellenes jellegét leplezte le. Nem csoda, ha a hatalom ural pokoli dühhel törtek rá, az ötödik szám megjelenése után le is leplezték a rejtekhelyei. A lap szerkesztőjét Rózsa Ferencet, készítőit, a nyomdászokat és a terjesztőket kegyetlenül megkínozták, megölték. Közülük ma már senki sem él. 1944 decemberében azonban ismét megjelent a Szabad Nép. a város különböző pontjain, a gyárakban fel-felbukkan- tak a titokban terjesztett példányok: a kommunista párt ismét hallatta szavát. Itt volt a nyomdánk — ebben a pincében — mutatja a Bezerédi utcai házat Heller Mihály. A ház falán emléktábla, a pincében azonban ma egy szövetkezet dolgozik. Ahogy belépünk az ajtón, egy munkaruhás férfi érdeklődik jövetelünk céljáról. Tisztelettel enged ezután utat, s amíg nézelődünk, mögöttünk szájról szájra jár a hír, itt van valaki azok közül, akikről az emléktábla szói — Azon a helyen állt a nyomdagép, itt volt a szedőasztal — járja körül a termet Heller Mihály. A pinceajtót állandóan leeresztett redőny védte, s csak akkor nyitottuk meg, ha rajta a megbeszélt jelet kopogták, A nyilasterror idején a legnagyobb óvatossággal tudtak csak dolgozni. Egy összekötőjüktől kapták a cikkeket, ő vitte el a kész újságokat Két szám készült el ebben a nyomdában. A harmadikat félig szedték csak ki, amikor egy reggel rájuk törték az ajtót. Heller Mihály kiugrott az ajtón, kézigránátot szorongatott kezében, ezért az ajtó előtt álló civilek ijedten félreugrottak. Jobbra szaladt, majd befordult a Csokonai utcába, ahol csendőrökkel találta magát szem. be — Csak arra gondoltam — emlékezik —■ nem foghatnak el. És futott, futott. Az öt golyó közül egy a fejét érte. A nyomdában tartózkodó két társa közül Szegedi Pált megölték, de Rákosi Sándornak rendkívüli szerencsével sikerült megmenekülnie. Mindezeket már a Nép- szabadság székház előcsarnokában mondja el, ahol üveglapok alatt látható az a nyomdagép, amellyel a Bezerédi utcai pincében dolgoztak. Egy pillanatra fény villan a szemében. — Tudja, nem volt utasításunk rá, de mi mégis odanyomtattuk a lap aljára. ,,Készült a kommunista párt nyomdájában.” B. B. Olyan kicsi ez a köz Tv- szavasváriban, a budi szélén, hogy tán neve sincsen. Szekér vagy gépkocsi nem is bír elmenni a keskeny sávon, legfeljebb a gyalogos, és a házak is oly valószerűtlenül kicsinyek, mintha nem jutott volna elég hely e szűk területen a teleknek. Akit kerestem, boltba vagy kútra ment, s várnom kellett rá. Esett a hó, ráadásul — ritka eset — fogva- cogtató volt a hideg. Az utcán álltam, mikor a szomszédos ház udvaráról előkerült egy csöppnyi öregasszony, s látva a toporgá- somat, behívott a melegre, várjam meg ott, akit keresek. Mindezt olyan kedvességgel tette, akár egy jóságos mesebeli anyóka. —Most gyújtok be — mutatott a tűzhelyre, — csak összevágja az uram a csutkát. A konyhán látszott a délelőtti rohanás, amit nem tudott levetkőzni a néni nagymama korára sem. Ö 65 éves, az ura hárommal több, azt hinné az ember, nyugodtan, lassacskán és ráérősen élnek. Lezártuk a harmadik ötéves terv első evet- A ta- /náesi beruházások összege — tigyelempe a szociális, kommunális, egészségügyi, és mezőgazdasági agazaiot —. mintegy haromszázrnüUo forint volt. Mi valósud meg étből a tetemes összegből, hogyan gazdálkodtak az egyes vállalatuk, mertek az első év legfontosabb tapasztalatai ? Ezekről beszélgettünk Nemes Imre elvtárssal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesével. — Egyik leglényegesebb dolog, hogy befejeztük a földgázvezeték építésének első ütemét. Ezzel megteremtettük a lehetőséget a további bővítésnek, meiy nemcsak a lakosság, hanem az egves ipari üzemek szempontjából is jelentős lesz a későbbiek folyamán. Elkészült az egységes víz- és csatornarendszer, további lakásokat kapcsolhatnak rá a kótaji vízre. Azonban ez is csak egy állomásnak tekinthető, hiszen a vízmüvet is továbbfejlesztik. Ezt nemcsak a nagyarányú lakásépítkezés indokolja, hanem az ide települt, vagy Nyíregyházára telepítendő ipari üzemek is igénylik. A jó ivóvízellátás azonban nemcsak Nyíregyházán volt gond. Megyénk számos községében kis és törpe vízművek kívánnak segíteni az ilyen problémákon. — Az utóbbi évben sok dicsérő szó hangzott el az építőipari dolgozókról. Különösen a lakások építésénél tűntek ki munkájukkal. — Valóban így van. A legnagyobb lakásepítkezes uz Északi és Déli Alközpontokban folyt. A kivitelezők szakítottak a hagyományos építési módokkal, megkedvelték a nagyblokkos építkezést. A kezdeti nehézségek után valóban szép eredmények születtek. Szinte minden lakást határidőre, de inkább határidő előtt átadtak a beruházóknak. Ennek jelentőségét az érzi igazán, aki a tervezettnél hamarabb költözhetett az új lakásba. A lakásépítkezésnél nemcsak teljesítésről, hanem már túlteljesítésről is beszélhetünk. — Az elmúlt években nagy változáson ment keresztül megyénk egészségügyi hálózata. Milyen újabb létesítménnyel gazdagodott 1966- ban? — Nagyarányú fejlesztés történt a vásárosnaményi és kisvárdai kórházaknál. Átadtuk rendeltetésének az ország legmodernebb orvosszállóját Nyíregyházán. Ugyancsak bővül a nyíregyházi megyei kórház, sajnos azonban, itt az építők kissé Merő tévedés. Mennyi munka akad télen is a ház körűi! Bemutatkoztunk, de nem mondtam, ki is lennék tulajdonképpen, s hogy beszélgetésünket leírom, remélem, nem haragszik meg érte. Leültünk, vártunk, ő a csutkára, én a szomszédra. Először a kései tűzgyújtást magyarázta. — Nemrég jött haza az uram, mert akármilyen hideg van, ő mindig elmegy a belső telepre, hiszen ott éjjeliőr. Aztán meg kell várnom, míg reggel felvágja a csutkát. Most is csak úgy tudok begyújtani, hogy itthon van. De jó lenne, ha sietne vele, mert fázom most is, ahogy fáztam egész életemben. Míg hallgattam a szavait, ezeket az utánozhatatlanul szelíd szavakat, volt időm megfigyelni. Nagy Lajosnén — így hívják — meglátszik a kora, talán túlságosan is. Fáradt lehet már a karja, de nem az értelme, mert az friss ma is. Érdeklődtem hova érdemes ilyen lelkiismerettel éjjeliőr- ségbe járni. — Hát a téeszbe, a Vasvári lemaradtak. Tiszaszentmái tonban, Ajakon és Wyirgyu- lajon készült orvosi renaeiő. Egyre nagyobb gondot fordítunk az idős dolgozókra. Győrieteken elkészült a hatvanszemélyes szociális otthon. Ugyanakkor a Sóstón hozzákezdtünk egy lényegesen nagyobb, modernebb, minden igényt kielégítő szociális otthon építéséhez. Ezeken kívül építettünk és építünk óvodákat, bölcsődékéi. újabb orvosi rendelőket is. <— Melyek voltak a legjelentősebb kulturális beruhet zások? —- Elkészült Nyíregyházán a tanyai kollégium. A mozikedvelők régi gondján segít a már épülő hatszáz személyes filmszínház a Lenin téren. Ha nem lesz különösebb fennakadás, év végén már felavatjuk. Jól halad a tanárképző főiskola építé.e is. A kivitelezőknek sikerült időben téliesíteni. így a kemény hideg ellenére is tovább dolgozhatnak elsősorban a szakipari munkáknái. Átadtuk rendeltetésének a baktalórántházi szakmunkásképző iskolát. Tiszalökön négytantermes általános iskola épült. Az iskolaépitésí programot 19G7-ben tovább folytatjuk. Újabb 22 általános iskolai tantermet építünk megyénk különböző községeiben. — Melyek lesznek az ötéves terv második évének legnagyobb megyei beruházásai? — Javában folyik a Nyír egyházi Gumigyár bővítésé, melynek befejezése 1968-ra várható. Több száz milliós termelési értéket tud proA Tiszalök és Vidéke Körzeti Földművesszövet, kezeihez három tagszövei- kezet — a tiszalöki, tisza- dadai és a tiszaesztári — tartozik. A párt IX. és a SZOVOSZ VI kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny szép sikereket eredményezett a mozgalomban. A jövedelmezőség és a meleg szerinti nyereség alapján 2 és fél milliós eredményt értünk el 600 ezer forinttal többet mint 1965-ben. így a dolgozók részére 266 ezer fo. rintot tudunk kifizetni nyereségrészesedésként. Tagságunk részére vásárlási ka- matvisszatéi-ítés eimén 178 ezer forintot fizetünk visz- sza. Most a tagtanácskozáso. kon értékelik a mozgalom eredményeit, feladatait, ké. Pálba. Nem mindig volt az én uram éjjeliőr, még két éve is kanászkodott a külső telepen. De már az is sok volt neki. Látta ezt az elnök is, a Mihály. (Tetszik ismerni? Aranyos jó ember. A Nagyiványi Mihály.) Mondta az uramnak, hogy messze van a külső telep, mit szeretne helyette csinálni? Ami hát könnyebb lenne. Az uram meg, ugye dolgozni csak akart, merthát anélkül nem ember az ember. Azt felelte, hogy ha lehetne, éjjeliőr lenne a belső telepen. Azóta odajár. — Mi a pletyka, hogy fizetnek az idén? — Nem tudjuk azt, dehogy tudjuk. Az titok. Csak ha a gyűlés is meglesz. De eddig nem volt panaszunk rá, biztosan nem lesz most sem. Kis kitérő, a lányáról beszél, aki minden egyes napon meglátogatja. Mégis fúr a kíváncsiság, honnan az a szeretet, amelyet a hangján érzek, ha a közösről beszélt. Megkérdem hát, hogyan éltek régen? Válaszol is nyomban. — Földünk volt, hat köblös. Dolgoztunk bele egész dukálni, ugyanakkor növekedhet az állandóan foglalkoztatott rnunkáslé'.szam. Itt említeném meg a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészen Gyár bővítései is. Ma már villamos mozdonyok közlekedhetnek Budape.-.t es Nyíregyháza között. A villamosítási program kereteben ciupla vágányt építünk ,.s villamosítunk Záhonyig, ugyancsak bővül a Nyírbátori Vat- iömegcikkipari Vállalat es a Nyíregyházi VAGÉP. Természetesen sokat fordítunk kommunális, egészségügyi, kulturális és mezőgazdásági létesítményekre is. — Milyen tapasztalatok vonhatók le az első év eredményeiből? A korábbi évekhez viszonyítva sokat javult az előkészítő munka. A kivitelezőknek hamarabb állt rendelkezésére a munkaterület, időben megkaphatták a kiviteli terveket. Tehát a start jó volt. később azonban — főleg az építőanyagéi iá tatban bekövetkezett nehézségek miatt — visszaesés i;ö-_ vetkezett. Igaz. ezt nem lehetett mindenhol erezni, mert például a lakásépítés ennek ellenére jól haladt, ugyanakkor lemaradtál: a megyei kórház bővítésénél. A tapasztalatok alapján ro- vább kell javítani a munkaszervezést. és jobb együttműködést kell kialakítani a munkában érdekelt szervek között. Ha ez megtörténik, egy év múlva még kedvezőbb eredményekről számolhatunk be — mondta befejezésül Nemes Imre elvtárs. Bogár Férni« szülünk a SZÖVOSZ VI. kongresszusára. Eddig r 53-ból 43 tagtanácskozh. történt meg, melyeken több mint 2 ezren vettek részt és 261-en mondtak véie- ményt. értékelték a munkát. Sok értékes javaslat hangzott el. A tiszaeszlá- riak azt kérték, hogy 0 33- as számú vegyes iparcikk boltunkat szakosítsuk, mivel gazdasági felszereléseket. vödröt, láncot, de ezek mei’ett rádiót, tv-t. tűzhelyet nem lehet kapni. Ezekért Tiszáinkra vagv Nyfregyházára kell beutaz- niok. Tiszadndán a rézcsőre telep létrehozását kérték. Javasolták Patyolat-felvevőhely biztosítását, U) Balogh János szövetkezetpolitikai előadó évben. De mire a földadót, a házadót, meg ezt, meg azt kifizettük, alig maradt valami. Tessék elhinni, annyink nem maradt, hogy egy ruhát magunkra akasszunk. Az uramnak olyan rongyos volt a nadrágja, hogy egész életében mindig kilátszott belőle a térde. Kínlódás volt az csupán. Most is egyszerűen élünk, nem mondom, de nem kínlódunk. Bejön a férje, ölében öszszedarabolt kukoricaszárral. Nagy néni sebesen rakosgatja a tűzhelybe, gyufa után néz.. Az ember erős cigarettát vesz elő, rágyújt. Pu- fajka van rajta, s bőgj- még melegebb legyen, bekecset vett föléje. Mikor megtudja miről beszélünk, így szól: ' — Úgy gondolom, most utólag már, a szegény embernek jót tett, hogy megcsinálták ezt a tsz-t. Csak eljárt az idő felettünk is. Kapom a nyugdíjat, s hallom, most föl is emelik, meg dolgozok is, ami könnyűt még bírok. Csak azt nem tudom, mi lett volna velünk, ha megmarad a föld. Nem bírnám én már megművelni Megjött, akit kerestem, vé geszakadt ennek a véletter beszélgetésnek. De talán nerr is kellett több. Benne voV ebbe Nagy Lajosék élete tel jesen. Kun Isivé* Véletlen beszélgetés A SZÖVOS7-kongres$zus előtt Heller Mihály a Bezercdi utcai ház előtt. Emléktábla jelöli a nyomda helyét.
