Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
A fiam különórákra jár... Gyakorta fordulnak« szülők hozzám eszel « mondattal egy-egy szülői értekezleten, «mikor gyermekűk idegen nyelvből — az osztályzatból ítélve — véleményük szerint elégtelen eredményt ért el A rövidke megjegyzéssel azt kívánják « tanár tudtára adni, bogy gyermekük külön szaksegítségben részesül, • ennek valamilyen módon az iskolai előmenetelre is hatnia kell. A legtöbb szülő ilyenkor kiemelkedő osztályzatra gondol. Minden testileg és szellemileg egészséges gyermek kellő szorgalommal el tudja sajátítani a tanult idegen nyelv főbb elemeit, azaz megfelelő osztályzatra tarthat igényt. A személyi adottságok, érdeklődés, otthoni ellenőrzés szerint az elért eredmény persze elég- fié különbözik. Aránylag elég sok szülő küldi gyermekét külön —, ún. privát órákra. A szülőknél tipikus indítóokként szerepel, hogy a gyermek később „magasabb fokú iskolába” menne, de most gyenge osztályzata van az idegen nyelvből. Nem egyszer azonban az utánzás, a divat az igazi inch tóok. Nos, a szülő joggal vár valamilyen javulást az iskolai előmenetelben a különórától, de sajnos. a valóságban ez nem mindig következik be. Ma már nagyon sok ember foglalkozik óraadással, — sok köztük a kontár is, — akik szaktudása, kedve és hajlama nagyon is eltérő. A munka a különórával olvasásra, fordításra, esetleg szótan ulós- ra és a házi feladatok elvégzésére korlátozódik. Az iskolában legjobban értékelt élemet, az élő hétköznapi nyelv gyakorlását rendszerint elhagyják, mivel az nagyobb szaktudást és fáradtságot követel. Természetesen itt is van kivétel. Néhány tanulónál valóban érezhető a csiszoló kéz munkája, de igen Sok tanuló a házitanító kontár- sága, nemtörődömsége miatt semmilyen javulást nem tud felmutatni. A szülőknek ezért nagyobb óvatosságot tanácsolnánk a különórákkal kapcsolatban. és nagyobb sze mélyes ellenőrzést és búzdí dást, a gyerek tanulásához, mert ez gyakran többet ér, mint a különóra. Már a rómaiaknál is... A rákszűrés — megelőzés! — Nem ragályos — Tíz rákkutató központ Forgassuk vissza képzeletünkben az idő kerekét jó- néhány évszázaddal. A színhely: az ókori Róma amely nemcsak a kultúrális és hadi élet központja ekkor, hanem a tudományok bölcsője is. Itt élt az orvos Oalenus, a római orvosi iskola megalapítója, akit gyakran felkeresnek a római polgárok, hogy betegségükre gyógyírt kapjanak. Misztikus betegség Galenus rendelője szerény. Mentes minden pompától és csillogástól, de mivel is kápráztathatná el látogatóit? A mikroszkóp és a röntgen még a képzelet világéban sem élt, csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az emberi testet és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni: lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miért nem tudja megállapítani a női emlőn észlelt daganat növekedését? Galenus találóan ráknak nevezte el ezt a daganatot, amely felett a kékesen áttünő vissz- erek a hosszúlábú tengeri rákra hasonlítottak. Az emberi történelemben a járványok iszonyú pusztítást végeztek, de előbb- utóbb megfékezték azokat. A rák még mindig emberéleteket követel. Talán ezért . misztikus betegségnek tartják, amellyel szemben csaknem tehetetlenül áll az orvostudomány. így azután nem csoda, hogy a kuruzslók a rák gyógyítására „specializálták” magukat Rosszindulatú daganat Galenus óta az orvostudomány nagy léptekkel haladt előre. A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rákkutató központjában kísérleteznek, hogy felfedezzék e betegség hathatós gyógymódját. A világstatisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők számát ötmillióra becsüli! Magyarországon évente közel 20 ezer ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 kobaltágyú irányítja . gyógyító sugarait a beteg emberre, a rosszindulatú daganat sejtjeire. Az orvostudomány már évszázadok óta kutatja, keEz n divat: * 1 2 * 4 Horgolt blúz A közölt blúz 84 cm csípő — 95 cm mellbőségű. 180—180 láncszemmel van kezdve és 204 láncszemre van kiszaporítva. Először egy mintadarabot horgolunk és annak alapján kiszámítjuk a szükséges láncszemmennyiséget. Az ujjakat 128 szemre kezdtük és 154 szemre szaporítottuk 7 cm magasságig, ezután 10 cm magassággal 40 szemre lefogyasztottuk. 1. sor: Láncszemsor. A mintát oda-vissza sorokban horgoljuk. 2. sor: Visszaöltünk a 4. láncszembe egyráhajtásos pálcával, 1 láncszem az előbbi pontba ismét egyráhajtásos pálca, 1 láncszem a 4. láncszembe rövidpálcát öltünk, 1 láncszem a 4. láncszembe egyráhajtásos pálca, 1 láncszem egyráhajtásos pálca ugyanoda, 1 láncszem egyráhajtásos pálca az előbbi mellé, illetve ugyanabba a láncszembe három egyráhajtásos pálca 1—1 láncszemes választással, 1 láncszem rövidpálca a 4. láncszembe ismétlés, a sort a rövidpálcás leöltéssel fejezzük. 3. sor: Háróm láncszem a kiindulási pontba, azaz az előző sor rövidpálcájára egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, egyráhajtásos pálca, egy láncszem rövidpálcával leöltünk az előző sor középső pálcájára, 1 láncszem az előző sof rövidpálcájára három egyráhajtásos pálca 1—1 láncszemes választással, 1 láncszem rövidpálca a középső pálcára, ismétlés a sort rövidpálcával fejezzük. A harmadik sort Ismételve a szabásminta szerint fogyasztva vagy szaporítva resi a rákosodás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzását? Tény, hogy a rák nem mai keletű, már sok ezer éves emberi csontokban is megtalálták a csontrák nyomait! Amerikai statisztikai adatok szerint a tüdőrák ma évenként több mint 35 ezer amerikait öi meg. Az utolsó húsz évben megnégyszereződött az áldozatok száma. A legutóbbi vizsgálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó embernek az esélye 1:10-hez a tüdőrák kifejlődésére, mig a nem dohányos emberé 1:270-hez. Tény viszont az Is, hogy a mai amerikai ember átlagos életkora jóval magasabb, mint a polgár- háború időszakában volt: a rák pedig főleg az idősebb embereknél jelentkezik. A nem gyógyuló sebek A kaliforniai rákkutató intézet munkatársa, dr. Bi- erman kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a rákos sejtek sokkal lassabban nőnek, de jóval hosz- szabb ideig élnek, mint az egészségesek. A rákos burjánzást megelőző állapotot a legtöbb daganatnál követni lehet, ez a rák megelőzésének elméleti alapja és gyakorlati célja. Ezért a rákszűrés célkitűzése: még a rák kifejlődését megelőző elváltozások, vagy ha a fejlődés ezen a szakaszon már túljutott, a korai rák felismerése. Ezért „öngyógyítást” ne végezzünk, és a kuruzslókra se hallgassunk, hanem forduljunk szakorvoshoz, aki segíteni tud, ha panaszainkkal idejében felkeressük. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növekedésnek indult szemölcs, vagy anyajegy; csomók a bőrben, vagy az emlőben; szokatlan időben, vagy helyről történő vérzés, váladék, folyadék, a tartós rekedtség, köhögés; nyelési zavarok, nehézségek; emésztési zavarok, rendellenes vagy véres széklet. Alapos figyelmeztetés A tünetek természetesen nem azt jelentik, hogy rákja van az illetőnek, de — figyelmeztethetnek a betegségre! horgolunk tovább. Ha kész. a minta szerint elütő színű fonállal körülhorgoljuk a blúzt rövidpálca egy láncszem és rövidpálcával 3—4 soron. A rák keletkezésének tudományos okát az orvostudomány még nem ismeri, de nagyon sok részletkérdés és összefüggés birtokában van! Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok vírusos eredetéről. Mind ez ideig nincs bizonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak keletkezésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rák nem fertőző betegség, soha még rákos beteg hozzátartozójánál, vagy környezetében, vagy a daganatos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzetnél, orvosoknál, fertőzés következtében fellépő rákot nem észleltek. Hasonlóan nincs bizonyíték arra, hogy a rák örökölhető. Receptek fokhagymás sajtos SZENDVICS Hozzávalók: zsúrkenyér 10 szelet fokhagyma 2 cikk fehér bor 2 dl reszelt sajt 15 dkg tojás 6 db vaj 7 dkg só, törött bors 7 dkg Elkészítés: A zsúrkenyér szeletek mindkét oldalát megpirítjuk, és melegen tartjuk. Közben a 2 cikk fokhagymával bedörzsölünk egy zománcos serpenyőt. Erre ráöntjük a 2 dl fehér bort (könnyű asztali bor is jó erre a célra), és fedővel letakarva erős tűzön addig forraljuk, míg levét majdnem elfőtte. Közben felütjük a tojásokat, beletesszük ä vajat, megsózzuk, borsozzuk és Villával elkeverjük. Ha a bor leve már nem több V 2 dinéi, hozzátesszük a felütött tojást, a reszelt sajtot, a vajat, és ftéfn túl erős tűzön — habverővel való állandó keverés mellett — habart tojást csinálunk belőle. E 2t egyenletesen elosztjuk « pl* ritósokra és azonnal forrón tálaljuk. Néhány szelet friss paradicsommal díszíthetjük ■ tetejét Joghurttal és Citromlével, kevés mustárral ízesített, jól előhűtött fejes salátát tálalunk hozzá. NARANCSLÉ fehér BORRAL 6—7 dkg Cukorral és egy csipetnyi fahéjjal Cukor szirupot főzünk (kb. 2,5 dl, f). Belefőzzük egy narancs lereszelt héját, majd átszűrve lehűtjük, és porcelán vagy üvegtálba tesszük. Ézután hozzákeverjük 3 narancs megszűrt levét és 3 dl. badacsonyi bort. Talpas poharakba táv* hűtőszekrényben tároljuk« majd minden pohárba 1-—2 jégkockát és 1 szelet vékonyra vágott és meghámozott narancsszeletet téve tálaljuk. Új szoknya — régiből A szoknyához szükséges: 140 cm széles anyagból 75 cm, 2 cm széles, 75 cm hosszú ripszszalag, 20 cm hosszú villámzár, 2 kapocs. Munka menete: Készítsük el a szabásrajzot a szükséges méretben keményebb papíron. A megadott méretek 42-es, 44-es nagyságnak felelnek meg. A szabásmintát helyezzük a felébe hajtott anyagra. Először « bevarrásokát csináljuk meg, s ezeket nedves ruhán keresztül azonnal le is vasaljuk, összevarrjuk a szoknya elejét és hátát az A—C (jobboldal) és a B—C (baloldal) vonalon. Felvarrjuk a szoknya hosszát. Hajtsuk Össze a szoknyát az L—M és a J—K vonalban, a visszáját « visszájára fektetve, és nedves ruhán keresztül vasaljuk le ezeket a hajtásokat, még mielőtt közvetlenül a szélén (1,5 mm-nyire) letűznénk. Rádolgozzuk a szoknyát az övszalagra és a Villámzárat, $ felvarrjuk • ripszszalagra, bele varrjuk a kapcsokat A cserepes virágok gondozásáról Sokszor csodálkozunk azon, hogy dísznövényeink milyen szépen kifejlődnek, dús levélzetűek lesznek, kivirágoznak egy maréknyi cserépben. így van ez mindaddig, míg a növénynek van elegendő tápanyaga, de mihelyt elfogy, megáll a növekedés, a növény elkorcsosodik és tönkremegy. Tehát amint észrevesszük, hogy a növény nem fejlődik kellőképpen, sürgősen ültessük át friss tápanyagokkal gazdag földbe. Mivel azonban vannak virágok, amelyek nem reagálnak jól a többszöri átültetésre (nem hoznak virágot), különösen a gyors növekedés és virágzás idején meg kell trágyázni Őket természetes vagy mesterséges trágyával. Ellenben ügyelnünk kell arra is, hogy ne tápláljuk túl a növényt, mert ebben az esetben hirtelen növekedni kezd, vékony növényi részek fejlődnek ki, amelyek nagyon érzékenyek á betegségekre. Legjobb, ha hetente egyszer (meghatározott napon) tápláljuk dísznövényeinket, amelyeket a balkonokon, teraszokon és kint a virágoskertben tartunk. Közben ügyelnünk kell arra is, hogy csakis egészséges növényeket trágyázzunk, mert a beteg növényeknek inkább árt, mint használ a műtrágya. A frissen átültetett virágot ne trágyázzuk meg mindaddig, míg nem hajt gyökeret, és nem szokja meg az új környezetet A téli pihenés alatt is óvakodjunk a trágyázástól, nehogy megbolygassuk a növényt nyugalmi állapotában, amely elegendő napfény híján gyenge, sárgás színű növényrészeket hajt Egyes dísznövényeket mint a kaktusz, nem kell trágyázni, mert elveszti jellegzetes formáját Ugyanez a helyzet a mintás levelű növényekkel is, amelyek egyszínű leveleket hajtanak, mint a kitermesztés kezdetén. A virágok trágyázása alkalmával tanácsos betartani bizonyos szabályokat: csak akkor trágyázzuk a cserepet virágot ha nedves földben van (mert elégethetjük a hajszálgyökereket és ha trágyázás után locsoljuk a virágot a viz kimossa a tápanyag egy részét.) Emellett legjobb borús, nedves napon a reggeli órákban trágyázni a dísznövényeket. A természetes trágya a legjobb (tehóntrágya), de mivel sok esetben nehéz hozzájutni, műtrágyát ia használhatunk. A tehéntrágyát és a Szárnyasok Üfülé- két használat előtt vízben fel kell oldani, majd egy napot hagyjuk állni, Az átültetés alkalmával a friss földhöz ajánlatos hozzáadni egy-két késhegynyi csontlisztet is. 9 1967. február 26.
