Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) vagy elgondolásokkal lép­nek fel. Elítélendő az is, ha egyik-másik gazdasági ve­zető segíti ugyan a jobb és korszerűbb termékek térhódítását, de a fogyasz­tóra eközben nincsen tekin­tettel. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, tsz-ek feladatai Az ipari es mezőgazdasá­gi üzemek, a termelőszö­vetkezetek vezetői készülje­nek fel megfelelően az ön­állóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára. Mérjék fel a követelmé­nyeket, amelyeknek üze­mük eleget kell hogy te­gyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek meg­felelően, Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban lévő termelőeszközök eddi­ginél jobb, hatékonyabb ki­használásának lehetőségeit, az úgynevezett belső tarta­lékokat Ezt a munkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meg­látásaikat és elgondolásai­kat, a feladatokat megbe­szélik munkatársaikkal, a helyi párt. szakszervezeti, ifjúságii vezetőkkel, tanács­funkcionáriusokkal, a mun­kásokkal, a termelőszövetke­zeti tagokkal. A társadalmi szervezetek, a dolgozók tá­mogatása hatalmas alkotó erőt szabadít fel és bizto­sít a gazdasági vezetők szá­mára és nélkülözhetetlen a reformmal kapcsolatos fel­adatok jó megoldásához. Kádár elvtárs itt utalt arra, hogy a gazdasági épí­tőmunka ma a szocialista forradalom előrevitelének központi kérdése, g ezért a pártszervezeteknek, a to- megszervezeteknek ezután is ennek megfelelően kell azokkal foglalkozni. Hatás­körük és felelősségük e té­ren á reform bevezetése után növekedni fog, mert az üzemek önállóságának és hatáskörének növekedé­sével ez együtt jár. Az ér­demi befolyásolás lehetősé­ge részükről nagyobb lesz, csökken azoknak a gazdasá­gi ügyeknek száma, ame­lyeket „fent” és távol, s növekszik azoknak a szá­ma, amelyeket helyben fognak eldönteni. Részben általános agrár­politikánkból adódóan, $ részben a gazdasági reform­mal összefüggésben sok fontos állásfoglalás történt a kongresszuson a mező- gazdasággal, a termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatban. További lépések egyikeként tavasszal összeül a termelő­szövetkezetek országos kong. resszusa. Ott majd megtár­gyalják, hogyan alakul a termelőszövetkezetek élete, munkája a módosult felté­telek között. Az utóbbi idő­ben számos olyan intézke­dés történt, amely kedve­zőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövet­kezetek munkájához. A tanácsok növekvő önállósága A szorosan vett válasz­tási kérdések közül még egyről kívánok szólni — folytatta Kádár elvtárs. — Március 13-én népünk a tanácsokat is újjáválasztja. Mint a jelölések, összesített, adatai mutatják 85 ezer tanácstagot fogunk megvá­lasztani. Már maga a pusz­ta szám is jelzi, hogy köz­életünk milyen fontos kér­déséről van szó. A taná­csok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szervek, s bizonyos vonat­kozásban tömegszervezetek- ként is működnek, rend­szerünk sarokpilléreit al­kotják. Ha az ország gazdasági fejlődéséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelentékeny gazdasági működést is kifejtő, s a te­rületi fejlesztés kérdésében még nagyobb szerepet ját­szó tanácsokat. Ha a dolgo­zók életkörülményeinek ja­vításáról szólunk, nem rnel- lőzhetőek a tanácsok, ame­lyek a közművek, utak és lakások karbantartásában és sokféle szolgáltatás tekinte­tében a dolgozó milliók mindennapi problémáival foglalkoznak. Városaink, falvaink általános fejlesz­tése, szépítése és kultúrá­ja a legszorosabban össze­függ a tanácsok munkájá­val. A tanácsok úgynevezett „helyi” munkát végeznek, de munkájuk együttesen nem kismértékben hat az egész ország arculatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel, a gazdaságveze­tési reform egyik lényeges eleme a tanácsok munká­jában az önállóság növelé­se, a hatáskör bővítése gaz­dasági és nemcsak gazda­sági területen. Ezzel kíván kormányzatunk a tanácsok­ban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biz­tosítani, Népünk támogassa a tanácstagjelölteket szava­zatával, s majd munkájuk­ban is megbecsülésével, mert a közügyek fontos te­rületén vár reájuk nagy és felelősségteljes feladat. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Mi békés viszonyok kö­zött élünk és választásokra készülünk, abban a meg­győződésben, hogy a vá­lasztások során népünk jó­váhagyja és szavazatával is megerősíti politikai törek­véseinket, a társadalmi cél­kitűzéseinket és a választá­sok után megnövekedett erővel dolgozhatunk eléré­sükért. De ahogy minden­kor, így most is figyelem­be kell vennünk a nemzet­közi helyzetet. Külpolitikánk szorosan együtt­halad a szocialista országokéval Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtönözhetünk, nem követ­hetünk ideiglenes és inga­dozó, konjukturális elgon­dolásokat, mert feladatunk is állandó. Védelmezzük nemzeti függetlenségünket, országunk szuverenitását, népünk szocialista vívmá­nyait és békéjét. Ennek megfelelően harcban ál­lunk az imperializmussal, minden agresszióval, és vállvetve küzdünk mind­azokkal, akik határainkon kívül, szerte a világon a békéért, a népek független­ségéért, barátságáért, egyen­jogúságáért küzdenek. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kö­zött Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden hala­dó embere és népe, a ma­gyar nép is együtt ünnepli a szovjet néppel az embe­riség történetében új, lé- nyes lapot nyitó Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 50. évfor­dulóját. Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt össze bennünket minden szocialista országgal, és bi­zalommal tölt el bennünket az, hogy a Magyar Nép- köztársaság is tagja a var­sói védelmi szerződésnek. A Magyar Népköztársaság ma tényezője a nemzetközi életnek saját eredményei alapján, azért mert szocia­lista ország, és fokozottab­ban azéirt, mert külpoliti­kája következetes és szoro­san együtt halad a szocia­lista országok népeinek nagy családjával. Külpolitikánk aktív a kapitalista országok vi­szonylatában is, mert vál­tozatlanul hívei vagyunk és maradunk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek. Mi ezt az elvet úgy értelmezzük, hogy ésszerű, ha egy szocialista és egy kapitalista ország között normális államközi kapcso­latok létesülnek, ha kölcsö­nösen előnyös gazdasági és kulturális csere alakul ki. De a norma a felekre egy­formán kötelező: — békésen egymás mellett élni annyi, mint tiszteletben. tartani minden ország területi sért­hetetlenségét, minden nép nemzeti függetlenségét, tar­tózkodni más országok bel- ügyeibe való beavatkozás­tól, tiszteletben tartani min­A békés egymás mellett élés elvét manapság a ve­zető kapitalista államok szó­vivői sem támadják, ellen­kezőleg, ők is ezt hangoz­tatják, Ezzel szemben je­lenleg a világban olyan eseményeknek vagyunk ta­núi, amelyek a legnagyobb éberségre és az erőszakkal való szembeszegülésre kész­tetik a népeket. Az Ameri­kai Egyesült Államok költ­ségvetése az idén megha­ladja a százmilliárd dol­lárt, s ennek ötvenhat szá zaléka, tehát az amerikai adófizető minden dollárjá­ból ötvenhat cent, katonai kiadások fedezésére szolgál. Az USA világszerte kato­nai támaszpontokat tart fenn, s jelenleg határaitól sok ezer kilométerre barbár háborút folytat a vietnami nép ellen. Közel félmillió den nép jogát társadalmi rendszerének szabad meg­választásához és tárgyalások útján rendezni a vitás nem­zetközi kérdéseket. A kapitalista országok ve­zetőinek tudniuk kell, hogy Magyarország sem egy, sem három tál lencséért nem eladó Egyébként országunk számos kapitalista ország­nak korrekt, a megállapo­dásokat pontosan betartó ió partnere, és ilyen viszony létesítésére készek vagyunk olyan országokkal is. ame­lyekkel ez eddig nem ala­kulhatott ki. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan kezdeménye­zést, amely az államok kö­zötti normális kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi helyzet enyhülését előmoz­díthatja, és sorompót állít egy új világháború kirob­bantásának megakadályozá­sára. megszálló katonával operál Dél-Vietnamban, és napon­ta agressziót követ el a szuverén Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok a vietnami nép ellen elköve­tett agresszióval és hábo­rújával kivívta maga ellen az egész világ haladó em­bereinek felháborodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár János, s hangsúlyozta: a vietnami nép harca igazságos, a vi­lág minden haladó embere velük van, Vietnam soha­sem lesz az amerikaiaké, és a népek előbb utóbb rá fogják az USA imperializ­must kényszeríteni arra. hogy eltávozzon onnan, és érvényesülni fog a vietna­mi nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga. kormánya nyilvános állás­foglalásaiban és diplomá­ciai közlésekben ismételten azt hangoztatta, hogy békés törekvései vannak, s ennek bizonyságául rendezni kíván­ja kapcsolatait a kelet-euró­pai szocialista országokkal Mi már múlt év december első napjaiban, pártunk kongresszusán világosan és nyilvánosan kifejtettük ál­láspontunkat ebben a kér­désben. Ami a bonni kije­lentéseket illeti, a szavak hitelét, mint tudvalevő a tettek adják meg és tá­masztják alá. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kor­Ami a Magyar Népköz- társaságot illeti, mi normá­lis viszonyt, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat akarunk ki­építeni minden országgal, amely erre készséget mu­tat, és különösen fontosnak tartjuk az európai orszá­gokhoz fűződő kapcsolatain­kat. Ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszé­dos országokkal, a szocialis­ta Szovjetunióval, Csehszlo­vákiával, Romániával és Jugoszláviával. Rendeztük viszonyunkat egyetlen ka­pitalista szomszédunkkal. Ausztriával. Arra törek­szünk, hogy a Duna-völgye az európai béke tényezője legyen. Javultak és bővül­tek kapcsolataink Francia- országgal és más nyugat- és észak-európai kapitalista országgal is. Nagyra étékeljük a Szov­jetuniónak az európai hely­zet javítása érdekében ki­mánya valóban rendezni kívánja kapcsolatait az eu­rópai szocialista országok­kal, s hozzá akar járulni az európai helyzet tényleges javításához, akkor olyan lépéseket kell tennie, ame­lyek a mindenféle revan- sista törekvéssel való ha­tározott szakítást bizonyít­ja. Ez egyértelmű az Ode­ra—Neisse ba*ár elismeré­sével. az atomfegyverről, az úgynevezett ee-c'1’--!! kép­viselet igényéről való be­mondással. és természetesen vonatkozik a másik német állam, a Német Demokrati­kus Köztársaság elismeré­sére fejtett munkáját. Üdvözöl­jük a szovjet—francia, a szovjet—angol kapcsolatok javulását, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöké­nek Olaszországban és VI. Pál pápánál tett látogatá­sát. Üdvözöljük és cselek­vőén támogatjuk mindazon ismert lépéseket és javas­latokat. amelyeket a Szov­jetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köz­társaság és más szocialista országok tettek, amelyek megvalósulásuk esetén va­lóban elősegítik az európai biztonság megteremtését. Elveinkből, társadalmi rendszerünk lényegéből fa­kad, hogy minden tőlünk telhető támogatást mega­dunk a felszabadult és sza­badságukért küzdő népek­nek. Mélységesen elítéljük és megbélyegezzük a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás harcosainak üldözé­sét, legyen ilyen bárhol a világon. Az emberiség megállíthatatlanul halad a társadalmi felszabadulás útján Vietnam nem lesz az amerikaiaké! Normális viszonyt akarunk minden országgal kiépíteni A Kínában folyó események A nemzetközi helyzetet bonyolítják, az imperialis­tákat bátorítják, a vietnami nép megsegítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontakozott események. Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek óta a kommunis­ta pártok és a szocialista országok egysége ellen. a vietnami nép támogatásá­nak összehangolása ellen lép fel és rágalmazó hadjáratot folytat a szocialista orszá­gok és testvérpártok több­sége, különösképpen a Szov­jetunió és vezetői ellen. A Kínai Népköztársaságon be­lül Mao elnök és követői hatalmi harcot folytatnak és le akarnak számolni mindazokkal, akik szembe­kerültek politikájukkal. Mindez joggal nyugtalanít­ja és aggodalommal tölti el a világ haladó embereit Az utóbbi időben ismét napirendre került az euró­pai biztonság kérdése, amelynek jelentősége túl­megy kontinensünk hatá­rain. A XX. század törté­nelmi tapasztalatai mutat­ják, hogy a világ sorsa el­választhatatlan Európa sor­sától. A Varsói Szerződés országai. közöttük a Ma­gyar Népköztársaság, a múlt évi bukaresti tanácskozáson kifejezték azt a szándéku­kat, hogy készek az európai kollektív biztonság megte­remtéséért dolgozni Az. az elgondolás, hogy Európa minden államának képvi­selői együttesen dolgozzák ki és kössék meg az euró­pai kollektív biztonság szerződését. Mi szükségesnek tartjuk az európui kommunista pártok közös tanácskozásá­nak összehívását az euró­pai biztonság kérdésében és azon részt veszünk. A második világháború idő­szakában európa népeinek a Hitler-fasizmus ellen ví­vott szabadságharca élén a A Magyar Szocialista Munkáspárt is sajnálatos­nak tartja ezeket az ese­ményeket. Rokonszenvet érez a kínai munkásosztály és dolgozó nép iránt. Bí­zunk abban, hogy a kínai kommunisták végül is le- küzdik a kommunizmustól idegen törekvéseket, és helyreáll egységünk a mar­xizmus—lerinizmus alapján, a Kínai Népköztársaság a szocialista forradalom útján halad tovább. Az imperialistáknak a pekingi eseményekkel kap­csolatos számvetése is téves­nek fog bizonyulni, mert Vietnam nem marad egye­dül, a szocialista országok és a világ kommunista és munkáspárt jai, az egész ha­ladó emberiség folytatja harcát Vietnam megsegí­munkásság haladt. A kol­lektív biztonság megterem­téséért jelenleg folyó harc­ban is élenjáró szerepe van az európai munkásságnak. Az európai biztonság kér­désének vizsgálata sorén természetesen sok kérdés felmerül. így a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződés kötése, a két katonai szö­vetség egyidejű feloszlatása, az atommentes övezetek kérdése, a hadseregek lét­száménak csökkentése és más kérdések. Aligha té­vedünk. ha azt mondjuk, hogy a központi probléma, amelynek elfogadható ren­dezése nélkül Európa biz­tonsága elképzelhetetlen a német kérdés Európában a biztonság megközelítése a második vi­lágháború eredményeként kialakult határok, a törté­nelmileg kialakult két né­met állam, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság elismerésén keresz­tül történhet. Az utóbbi időben a N" met Szövetségi Köziár se só A nemzetközi helyezet né­hány érintett kérdése is mutatja a világban jelenleg meglévő viszonyok bonyo­lultságát. Semmiféle impe­rialista erő és agresszió, a haladás erőinek kegyetlen üldözése sem tudta és nem tudja ma sem megakadá­lyozni a történelem törvény- szerű fejlődését. Létrejött a Szovjetunió, a szocializ­mus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer a szét­hullás állapotában van, az emberiség megállíthatatla­nul halad a nemzeti füg getlenség, a társadalmi fel- szabadulás útján. Hogy ez a haladás még gyorsabb legyen, szorosabbra keli vonni sorainkat, növelni kell a szocialista országok, a haladás és a béke minden erejének egységét, együtt­működését. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt, népi államunk, szocialista elvei­től vezéreltetve mindent megtesz ma és a jövőben is mindent meg fog tenni en­nek érdekében. Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak! Barátaim! Ez az a politika, amelyhez a választás napján a szava­zók bizalmát és támogatását kérjük. Szeretném hozzáten­ni: a felvilágosító szó és a meggyőzés erejével, érveink­kel úgy dolgozzunk, hogy ez a március 19-i választás fel­hatalmazás legyen a képvise­lők és tanácstagok számára, bátorítás, hogy az ország dol­gozó népe mögöttük áll. Le­gyen ez a választás egyben népszavazás pártunk, a Ha­zafias Népfront politikája es rendszerünk mellett, legyen a magyar nép messzehangzó szava a szocializmus igazsá­ga és a béke mellett. (Hosz- szantartó, lelkes nagy taps.) A választási nagygyűlés Németh Károly zárszavával ért véget. FELKÉSZÜLÉS A TAVASZI MUNKÁRA Gondosan itvlzceSlln e^néf Osorvási Gyula, a komlódtól* falui Kőt Vadas Testvét. Tsz traktorcsa, Hammel József fel« léséért. Az európai biztonság kérdései

Next

/
Thumbnails
Contents