Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
Testvéri szerződés TIZENKILENC ESZTENDŐVEL ezelőtt írták alá Moszkvában a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus államközi megállapodás lángjára emelie népeink barátságát, amely tulajdonképpen már tél évszázaddal ezelőtt született, amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a Nagy Október teremtette első szovjet állam védelmében. S a szovjet—magyar barátság felszabadulásunktól kezdve történelmünk alakító erejévé vált. Nem egészen két évtized tel el az okmányok aláírása óta, de a tizenkilenc esztendő nagyszerű változásai, a szocializmus alapjainak leiektetése, függetlenségünk szilárd védelme, helytállásunk az emberi haladásért folyó világméretű küzdelem első soraiban —• mind ehhez a barátsági szerződéshez, ennek szelleméhez kapcsolódik. A szovjet népben nemcsak nagy, hanem önzetlen barátra találtunk. Együttműködésünk és barátságunk okmányának szelleme és betűi egyaránt a proletár internacionalizmus magasztos elvein s a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán alapszanak és maradandóan fejezik ki a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát. AZ ELMÚLT TIZENKILENC esztendőben szüntelenül ápoltuk ezt a barátságot, hiszen a történelem tanított bennünket Is arra, ez a testvéri szövetség előrehaladásunk biztosítéka, s ellenségeink legfőbb igyekezete éppen együttműködésünk ellen irányult. Az okmányban rögzített elveknek megfelelően váltak széles körűvé kapcsolataink az élet minden területén. Megsokasodtak nálunk a „CCCP” jelzést viselő gépek és berendezések, Iparunk a Szovjetunióból kapja a legnagyobb nyersanyagszállítmányokat — és megrendeléseket. Autóbuszaink, híradástechnikai, élelmiszeripari berendezéseink, hajóink nagy megbecsülésnek örvendenek a szovjetországban. Gazdasági kapcsolataink nemcsak üzemeink munkával való ellátottságát biztosítják, hanem népeink barátságának hordozói is. Együttműködésünk tükröződik pártjaink közös fellépéseiben, országaink külpolitikájában, a szocializmusért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. A magyar nép, a szocialista közösség többi országával együtt, aktívan támogatja azt a harcot, amelyet a kommunizmust építő szovjet nép folytat az Imperializmussal szemben, a vietnami nép megsegítéséért, a nyugatnémet revansisták terveinek meghiúsításáért, az atomfegyverek teljes eltiltásáért, a békés egymás mellett élés maradéktalan megvalósításáért. Hiszen ezek a célok és erőfeszítések a mi hazánk létérdekeit is szolgálják. FELEMELKEDÉSÜNK elképzelhetetlen a szovjet— magyar barátság ápolása nélkül. Ezt bizonyította immár a történelem, s a jövőben is mindent megteszünk ápolásáért Tovább épül ft Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Sechnilium Háttérben a már működd kollégium. Foto: Hammel J. Kinek gór a gyermekgondozási segély ? Beszélgetés Erdei Lászlónéval a rendelet jelentőségéről é» Tárható hatásáról Nagy hangsúlyt kap a gyermeket nevelő családok megbecsülése, támogatása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikájában. Ezt bizonyítja a gyermekgondozási segélyről elfogadott törvényerejű rendelet is. Az intézkedést mindenütt nagy tetszéssel fogadták, részletei az érdeklődés középpontjában állnak, ezért felkértük Erdei Lásziónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, megyénk országgyűlési képviselőjelöltjét, hogy válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésre. — Milyen indokkal ajánlja a Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekgondozási segély Igénybevételét a csecsemő és az édesanya érdekei szempontjából? — Általános tapasztalat, hogy a bölcsőde, — amellett, hogy nagy segítséget nyújt az édesanyáknak, s szervezett keretek között gondoskodik a csecsemők ápolásáról, mégis — a gyermek szempontjából nem minden tekintetben mondható hasznosnak, A korai felkelés, a bölcsődébe való elvitel esetleg erős hidegben ártalmas is lehet. Ami pedig a dolgozó édesanyákat illeti: véleményünk szerint óriási dolog számukra az a lehetőség, hogy két és fél éves koráig maguk gondozzák gyermeküket, hiszen ez az időszak a nő életének legszebb emlékei közé tartozhat, Ha otthon lehet a gyermek mellett, napról napra figyelemmel kísérheti fejlődését. láthatja az emberré válás első és legizgalmasabb pillanatait. Az anyaság élménye éneikül nem is lehet teljes. — Mi a véleménye; milyen mértékben veszik majd igénybe a dolgozó nők a gyermekgondozási segélyt? — Reprezentatív jellegű felmérések alapján elmondhatom. hogy az asszonyok és a férfiak is örülnek a kapott lehetőségnek. Elsősorban a fiatal nők számítanak erre. különösen azok, akiknek már van egy gyermekük, mivel ők már rendelkeznek tapasztalatokkal, s tudják, hogy a 30 hónap alatt nagyobb gyermekük fejlődését is kedvezően befolyásolhatják. Az előzetes tapasztalatok alapján általában nem kívánják igénybe venni a segélyt azok a családok, ahol a nagymama vállal ja a gyermek nevelését. Várható az is, hogy a magas szak- képzettséggel rendelkező nők sem kérik a gyermekgondozási segélyt. — Mivel tudvalévőén a rendelet a január l-e után született csecsemőkre vonatkozik, s a gyermekgondozási segélyt első ízben az öthónapos szülési szabadság letelte után folyósítják majd, megkérdezzük: milyen előírások érvényesek az igénybevétellel kapcsolatban? — A rendelet szerint két héttel azelőtt kell bejelenteni a vállalatnál a szándékot, mielőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe kívánja venni az édesanya, így tehát az öthónapos szülési szabadság lejárta előtt két héttel. Ha azonban ekkor felveszi a munkát és később mégis meggondolja magát, a gyermek születésétől számított harminc hónapon belül bármikor kérheti a segély folyósítását — persze mindenkor két héttel korábban kell az édesanyának szándékát bejelentenie. — Mi történik akkor, ha a gyermekgondozási segélyt élvező édesanya a harminc hónapon belül újabb gyermeknek ad életet? — Ha például az első szülést követően két évre Ismét gyereket szül, akkor attól kezdve öt hónapig a teljes fizetés jár, majd ismét kapja a segélyt, harminc hónapon át. Lehetséges tehát, hogy több gyerek születése esetén folyamatosan folyósítsák számára a gyermekgondozási segélyt, — Milyen sajátosságai vannak a gyermekgondozási segélynek tsz-ben dolgozó asszonyok esetében? — Mint ismeretes, a rendelet azt írja elő, hogy ha a szülő nő tagja a tsz-nek, akkor számára is jár — havi ötszáz forintos — gondozási segély. A helyzet az, hogy sok asszony nem tagja a tsz-nek, csak bedolgozó. Ebben az esetben a segély nem jár. A nőtanócs az elmúlt években széles körű propagandatevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az asszonyok is lépjenek be tagként a tsz-be. Az asszonyok sok esetben elzárkóztak ettől, arra való hivatkozással, hogy az SZTK juttatásai tagíér- jük után amúgy is jár, s így nem kell külön fizetniök az SZTK-jérulékot. A havi néhány forintos összeg miatt most az igy gondolkodó asszonyok bizony hátrányos helyzetbe kerültek A gondozási segély a renWelet szerint azoknak jár, akik a szüléstől visszafelé számított 12 hónapban legalább 120 napot dolgoztak, és rendes tagjai a termelő- vagy kisipari szövetkezeteknek. — Hogyan értékelik a nők foglalkoztatáséban létrejött új helyzetet? — Várható, hogy a rendelet hatására sok munkahely felszabadul. A Munkaügyi Minisztériumnak, a SZOT-nak és a nőtanácsnak van egy közös irányelve amely szerint olyan munkahelyeket, amelyek nem ártalmasak a nőkre, lehetőleg lányokkal, asszonyokkal töltsenek be. Az irányelv kimondja, hogy elsősorban a fiatal, .szakképzettséggel rendelkező lányoknak kell adni a gyermekgondozási segély igénybevétele által _ felszabadult munkahelyeket. i Ezzel arra is kívánunk: ösztönözni, hogy az iskola- j ból kikerült fiatal lányok j szakmát tanuljanak. I Megjegyzés Ide-oda ••• Kisvárdán, az építőipari ktsz elnökével az 1967-es feladatokról beszélgettünk. Az elnök elmondta, hogy évről évre több lakást építenek, több munkát végeznek. Maguk részéről ehhez a feltételeket is megteremtik, szakmunkáséba: Képeznek» jó képzettségű technikusokat, mérnököket állítanak munkába. Aztán arról esett szó, vajon hol is építenek ebben az évben házakat, ia- Uásokat a ktsz dolgozói, Aji elnök nagyon sok helye» megjelölt többek között Nyíregyházán négy munkahelyet is. Kisváráéról viszont nem esett sző. Kisvárdán talán nem akarnak házat építeni a dolgozók, lakásokat a közü- letek? Dehogynem. Csakhogy ami Kisvárain épül majd. azoknak nagyobb részt az ÉM és más nyíregyházi vállalatok a kivitelezői. Hogy miért van ez ,gy, a ktsz elnöke erre nem tudott választ adni. Vajon ki tud? Ki tudja megmagyarázni. hogy mi abban a jó, hogy a kisvárdaiak Kisváráéról Nyíregyházára szállítanak anyagot, utaztatnak munkásokat és ugyanezt teszik fordítva a nyíregyháziak. Jó ebből egyáltalán nem származik. Ebből csak az következik, hogy 5—10 százalékkal növekszik a munka költsége. Nem kell hozzá különösebb képzettség, hogy bárki kiszámíthassa, ha a kisvárdaiak és a nyíregyháziak is helyben építenének, S—10 százalékkal nagyobb lenne a nyereség, sőt a feleslegesen kiadott költségekből minden tíz lakás után egv lakát költségmentesen épülhetne. Ezek utón joggal mondhatjuk, nemcsak a munkahelyi szervezettségen kell javítani, de ideje lenne azt is megoldani, hogy a munka elesni isöknn. a munkahelyek kijelölésében is nagyobb legyen az ü ég. Seres Ernő Ä nyírbátori „ 6 -j~ 6 “ Egy új premizálási módszer sikere Hogyan lehet többet, jobb minőségű árut termelni? A gyárakban, üzemekben ez foglalkoztatja legtöbbet a szakembereket Igen sok helyen találtak már jó megoldásokat. Kiragadott példa a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat. Tavaly a vállalatnak — egyéb termékek mellett — 4760 tonna növényolaj előállítása volt a tervfeladata. Ebben az évben már nyolcezerhuszonöt tonna olajat állítanak elő. A terv ilyen nagy arányú növeléséhez technikai, technológiai feltételeket biztosítottak, de ettől talán lényegesebb a termelékenységet növelő premizálási mód, Azt mondja, nem nagy dolgok, mégis jelentősek. Például az, hogy a dolgozók önként vállalták; munka- időkiesés nélkül alakítanak át néhány üzletet, önkiszolgálóvá. tágasabbá. Vagy az, amikor bizalommal fordulnak hozzá: egyik-másik rendelet hogyan, s milyen lehetőséget nyit a dolgozó számára. De lehet, hogy éppen a Hajdúszoboszlón bérelt szobáról van szó — amit három éve keresnek fel szívesen a pihenni vágyó „élelmiszer kiskeresek.” Nem régi szakszervezeti titkár Nagy Mihály, a három évi tapasztalatok, példák közül így is bőven jut • vállalati munka minden területére. A szakmáról beszélgetünk. Arról, hogyan lehetne jobbá tenni a kereskedelmi munkát — jobban élve a meglévő lehetőségekkel. A dolgozón, az elárusítón múlik sok minden. Ismét a szakszervezeti munkánál vagyunk. Az ütközőpontok: a bérfejlesztés, a leltározás, a téritetlen túlórák, érdekvédelem. És az adminisztráció. Az ember észre sem veszi, máris egy sor megoldásra váró gond lehetősége. Napi problémák. Mert a boltvezetőnek írni kell a központba, ha elromlik egy ajtókilincs. Aztán jön csak a szakember, megnézi, elmegy, hozza a szükséges anyagokat, a boltvezető igazolja a munka szükségességét... A jutalmazás és a fegyelmezés — a központ privilégiuma a legalsóbb szinten is. És a kimutatások! — A gazdaságirányítás reformja minket is érint — mondja. — Éppen ezektől a gondoktól szeretnénk szabadulni. Gyakran beszélgetnek ezekről a dolgozókkal, a központbeliek, szakszervezeti aktívákkal. Kísérleteznek is. A szakszervezeti titkár szívesen segít és kezdeményez. Tapasztalat van hozzá elég: tíz évig voit boltvezetője a Vöröshadsereg úti 50-esnek. — Ha a pénztárgép gyorsabban kattog, vagy kihagy, a kereskedő már tudja, valami nem stimmel — majd hozzáteszi: — A vásárlók sokat segíthetnének nekünk. A javaslatok ritkák. Pedig elkelnének! Amilyen szívesen, lelkesedéssel beszél Nagy Mihály a kereskedelmi dolgozók, s a szakszervezet munkájáról, olyan gyorsan vált át másra. Például a szobrászatra. Mert esténként gyakran a műterembe visz az útja. Uj ez a hely, nagy eredmény. A Zrínyi Ilona utcai nemrég épült új ház legfelső emeletén most ketten dolgoznak: Huszár István a „lakótársa.” — A műkövet, a gipszet szeretem legjobban — s mutatja máris az éppen kéz alatt lévő két tervet. Mindkettő még agyagból, nedvesen. És a többit. Csaknem valamennyi emberportré. Azt mondja, ez a leghálá- sabb, Az ember. Nagy Mihály nem régi szakszervezeti titkár. Mégis, a legutóbbi választásoknál 71 küldött szavazott ismét rá. Hetvenegyből. (M. S.) amely mennyiségi és minőségi túlteljesítésekre egyaránt ösztönzi a dolgozókat. A feltétéi és a tét A merőben új premizálást rendszert az elmúlt evben dolgozták ki és 1966 októberétől, a szezon kezdetétől alkalmazzák. Lényege, hogy a feldolgozásra kerülő olajos magvakból minél több olajat nyerjenek, jó minőségben, úgy, hogy egyben a nagyobb mennyiségű olaj előállításához kevesebb energiát használjanak fel. Meghatározták többek között; ha a daraolaj- és a héjolajtartalom a norma alá száll, az előállított többlet értékének 6—6 százaléka a dolgozókat illeti meg. Ugyanígy ha a benzin, gőz és villamos energia felhasználásnál megtakarítást érnek el, jutalomként annak Is megkapják bizonyos százalékát a dolgozók. Az új rendszerben az elmúlt év utolsó negyedévében 2756 tonna olajat termeltek a dolgozók. Mennyiségében jóval túlteljesítették a tervet és ezt úgy érték el, hogy a normához viszonyítva 9411 kilogramm benzint, 300 tonna gőzt, 56 798 kilowattóra elektromos energiát takarítottak meg, a daraolajtartalom pedig jóval a normaszínt alatt volt, s a többlet, amit nyertek 52 700 forint értékű. Havi 100 — 200 plusz A dolgozók, akik részesei voltak ennek a tervtúlteljesítésnek és megtakarításnak, szerződés szerint megkapták az őket megillető százalékos részt. Ez a százalékos rész azt jelenti, egy-egy dolgozó havi 100—200 forinttal többet keresett. így szemlélve a nyirbálod vállalat idei tervét, valamint azt, hogy a műszaki konferencián, majd a .er- melési tanácskozáson a dolgozók határozták el; 1967- ben több mint félmillió forinttal csökkentik az önköltséget — ki lehet jelenteni, hogy a tervteijesiies- nek, az önköltségcsökkentésnek adottak a feltételei. Ha a dolgozók, műszakiak és fizikaiak egyaránt anyagilag is érdekeltek a több- termelésben, a jobb minőség elérésében, akkor tudásuk legjavát adva fáradoznak az előirányzatok teljesítésén. Persze ide kívánkozik egy kérdés, vajon az anyagiasság nem szorítja háttérbe az öntudatot? Folytatás, ráadás A válasz erre egyértelműen az lehet, hogy az új premizálási rendszer egyenesen serkentője volt a munkaversenynek. A nyírbátoriak elsőként csatlakoztak a kongresszusi versenyhez, teljesítették vállalásukat, elsőként csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyhez is. A már említett termelési tanácskozáson a szocialista brigádok egymást túllicitálva tettek munkavállalásokat és ezekben a munkavállalásokban nem egy dolog egyáltalán nem kapcsolódik a premizálási rendszerhez. Plusz. Olyan plusz, mint például a tmk- soké, akik függetlenül a premizálási rendszertől vállalták, hogy a felújítások, karbantartások nagy részét elfekvő anyagokból végzik, s így több mint 30 ezer forintos költségmegtakasé- tást érnek eL *. «4 „4 leghálásahb: az ember...“ Arckép a porirékészíiö i\uf*y Miháíyról
