Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Tanácsaink négyéves munkája Irta: Dr. Fekszi István, a megyei tanács Az élő sző varázsa Némelyek szerint esténkint mindenki kuckójába húzódik, és a tv képernyőn művelődik. Az élő szó va­rázsát, a kellemes baráti együttlétek erejét, a közvet­len szópárbajok izgalmát azonban nem helyettesítheti a televízió. Persze, az unalmas előadásokra senki se kí­váncsi, és ha áporodottság üli meg az unkátokat, ne csodálkozzunk az ürességtől ásitozó széksorokon és a megjelentek menekülésén. Az emberekben eleven a közlési vágy, a vélemény- alkotás igénye, a nézetek kicserélésének gondja, a po­lémiák iránti fogékonyság. Ha azok jó légkörüek és célratörőek, a résztvevők felfrissülve és szellemiekben gazdagodva kerülnek ki a vitából. Egy szó, mint száz, — akár egyetlen szó vagy száz is, megfogja a hallgatót, ha a meggyőződés heve, az igazság szenvedélye, a tudás szépsége füti. Költői es­tek sikere, színházi előadások lélekmozgató hatása vall az élőszó reneszánszáról. A rendező szervek és intézmények versengenek a jó előadók megnyeréséért. Jó előadók tolmácsolásában az emberek mindig szívesen hallgatják a nemzetközi helyzet megvilágítását, a közgazdasági elemzéseket, vagy művészi irányzatok bemutatását. Annyit tudunk, hogy személyiségük varázsa, a hallgatók iránt érzett megbecsülésük és tiszteletük, gondos felkészülésük nem téveszti hatását. Népművelési tanácskozásokon gyakran igénylik a szükséges eszközöket az ismeretterjesztő előadások szemléltetéséhez. Szükség van rájuk, hisz az érzéke­lés fontos szerepet játszik az értelmi gazdagodásban. Csak talán arról szoktak megfeledkezni, hogy van bel­ső szemléltetés is és ennek eszköze, forrása, alanya az előadó, aki példáival, színes fordulataival, stílúsával, még hanglejtésével is nagyon plasztikussá, megfogható- vá teheti a gondolatokat, a legelvontabb igazságokat *S. Sárközi Andor Gazdag megyei program az Ifjúságnak Márciusban forradalmi ifjúsági napok Vándorkiállítás a Szovjetunióról — Összeül a megyei úttörő-és P ártunk IX. kongresz- szusa megállapítot­ta az elmúlt négy év­ben szocialista vívmányaink megszilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk tovább fejlődött Az elkövetkező evekben feladatunk a szo­cializmus teljes felépítésé­nek erőteljes folytatása lesz. Megyénk pártértekezlete arról az időszakról össze­foglalásképp elmondta, hogy tovább szilárdultak Sza­bolcs-Sza talárban is a szo­cializmus gazdasági alap­jai, erősödött pártunk be­folyása az élet minden te­rületén. Erőteljes fejlődés­nek indult megyénk ipara, szilárdultak a termelőszö­vetkezetek, mind nagyobb teret hódítanak szocialista eszméink, javult népünk életszínvonala. Az eredményekben ben­ne van a tanácsok munkája ís. Legfontosabb felada­tunknak tekintettük az el­múlt négy évben a párt és a kormány politikájának megvalósítását elősegíteni, hogy az híven szolgálja a társadalom, a dolgozó nép ügyét. A négy évvel ezelőtt megválasztott mintegy nyolcezer tanácstag jói éli a dolgozó nép bizalmával. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a tanácsta­gok tevékenységük minden területén jól képviselik vá­lasztóik érdekeit. A ta­nácstagok a tanácsokban rendszeres munkát végez­tek. A megyében több mint háromezer tanácsülést tartottak, melyen 24 féle napirendről tárgyaltak. A tanácsokban mintegy 150 tanácsrendeletet alkottak, és ötezer interpelláció hang­zott el a tanácstagok ré­széről. Hasznos munkát vé­geztek a tanácstagok az adandó bizottságokban is. Üléseiken több mint négy­ezer javaslatot terjesztettek az illetékes végrehajtó bi­zottságok, illetve , tanácsok elé. Mintegy* hatezer helyi, vizsgálatban. ellenőrzésben vettek részt," vagy működtek közre, melyben munkájukat 375 ideiglenes bizottság is segítette. Eddig a tanácsta­gok (megyei, járási, városi) 7500 fogadóórát tartottak, melyen több mint ötvenezer dolgozó kereste fel őket sze­mélyes és közérdekű észre­vételeikkel, javaslataikkal. A 38 000 tanácstagi beszámo­lón több mint hatszázezer vá­lasztó jelent meg. A szá­mok magukban is bizonyít­ják, hogy a tanácsok és szerveik tevékenysége, mű­ködése a társadalmi, gaz­dasági és kulturális élet szinte egész területére ki­terjed. Javult a dolgozók ügyei­nek intézése is. Az állam­polgárok ügyeivel foglalko­zó államigazgatási és egyéb szerveknél erősödött a tör­vénysértéseket, a bürokra­tizmust elítélő közszellem. Az elmúlt ciklusban az állampolgárok ügyeivel ál­talában megfelelően, lelkiis­meretesen foglalkoztak, munkájukkal hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősödéséhez és a lakosság politikai hangula­ténak megfelelő alakításá­hoz. A dolgozók ügyeinek in­tézése a tanácsi szervek egyik jelentős feladata, hi­szen e tevékenységük az életviszonyok egész terüle­tére kiterjed és valamennyi állampolgárt közvetlenül is érint. Például a tanácsi szakigazgatási szervekhez évente mintegy 750—800 000 ügyirat érkezik. Ez azt je­lenti, hogy évente megyénk minden lakosa egy és fél, minden felnőtt lakosa két és fél beadványára vár vá­laszt Jelentős az olyan ügyek száma is, amelyek­ben a tanácsi szakigazgatá­si szervek az állampolgárok részére valamilyen jogot, vagy kötelezettséget állapí­tanak meg, keletkeztetnek, illetve vonnak meg Ezek száma évente 6—700 000 kö­zött van. Az ügyek intézése általá­ban javult, gyorsabb és lelkiismeretesebb. A felleb­bezések száma évről évre csökken, jelenleg az ügyek félszázalékát sem teszi ki. (Abszolút számba még ez is igen figyelemre méltó.) Ugyancsak csökkenő ten­denciát mutat a fellebbezés során megsemmisített, meg­változtatott határozatok szá­ma is. Megyénkben évente közel két és fél millió ál­lampolgár keresi fel sze­mélyesen is a tanácsi ve­zetőket, az apparátus dol­gozóit. Ez azt jelenti, hogy megyénk összlakosságát alapul véve a lakosság éven­te átlagosan négy és fél­szer, a felnőtt lakosság pe­dig hétszer fordul meg a tanácsi szerveknél. Ezek is jelzik, milyen nagy a dol­gozók ügyei lelkiismeretes intézésének társadalmi je­lentősége. Mennyire fontos az ügyek intézőinek megfe­lelő politikai és szakmai felkészültsége: az emberek­kel bánni tudó, megfelelő, lelkiismeretes, kulturált magatartás. M a már az állampolgá­rok is egyre nagyobb felelősséget éreznek az állami ügyek intézéséért, bejelentéseikkel, javaslataik­kal segítenek. Ezek száma évente mintegy tízezer. Észre­vételeket, javaslatokat tesz­nek, véleményt nyilváníta­nak a tanács és szervei tevékenységéről, jelzik a bürokratikus, a társadalmi tulajdon, a közélet tisztasá­gát sértő intézkedéseket, a felelőtlen, pazarló gazdál­kodást, stb. A dolgozók ügyei intézésének javulása ellenére is még előfoi-dul— igaz. hogy csak szórványo­san — az ügyek sematikus, sablonos, formális és bü­rokratikus intézése. Éppen ezért a jövőben is egyik legfontosabb feladatát ké­pezi majd a tanácsoknak, a dolgozók ügyeivel való fog­lalkozás színvonalának, tar­talmának javítása. Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy nincs a megyé­nek . olyan községe, amely valamilyen formában új létesítménnyel, vagy a meg­lévő létesítmény korszerűsí­tésével né gazdagodott volna. Az a beruházási, költségvetési, községfejlesz­tési összeg, amellyel a ta­nácsok rendelkeznek, éven­te jóval meghaladja az egymilliárd forintot. így nyílt lehetőségünk többek között a tanácsi iparban az elmúlt öt évben a könnyű­ipar termelési értékét több, mint kétszeresére, az építő­ipar kapacitását ötvenöt százalékkal, a lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenysé­günket duplájára emelni. Ezzel egyidejűleg növeke­dett az iparban foglalkozta­tottak száma és átlagos ha­vi keresetük. Nem kis do­log, hogy 1965-ben már kétszer annyi nő dolgozott a tanácsi iparban, mint a második ötéves terv elején. Számos mezőgazdasági lé­tesítményt adtak át rendel­tetésének az utóbbi öt év­ben beruházásból. így pél­dául 24 000 szarvasmarha, 114 000 sertés, közel 282 000 baromfi, csaknem 56 000 juh férőhelyet, 5000 vagon be­fogadóképességű magtárat. Több mint 31 000 katasztrá- lis hold öntözésére öntöző­telepet, és 12 000 hold do­hánytermés befogadására dohánypajtát. Megyénk gyümölcsösterülete meg­duplázódott. Gépparkunk többszörösére emelkedett. A mezőgazdaságban a máso­dik ötéves terv során be­fektetett 2,9 milliárd forint beruházás szinte eltüntette a kisparaszti gazdálkodás módszerét, biztosítja a tu­domány térhódítását, előse­gíti a nehéz fizikai munka részbeni kiiktatását. Mindezek együttes hatá­sa: termelőszövetkezeteink tovább erősödtek, nőtt a közös és álló vagyonuk, termelési színvonaluk, áru- értékesítésük, jövedelmük. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk ma már nem azonos a régi egyéni pa­raszttal, a szocialista tár­sadalmat jellemző embertí­pus kialakításának, és ez­zel az egységes paraszti osztály kialakulásának út­ján sokat ment előre. Fontos feladatuk veit a tanácsoknak a megye egészségügyi, szociális, kul­turális fejlesztése. Itt is lényeges javulás követke­zett be. Megélénkült a la­kásépítés. Évente mintegy 2700 lakás épült fel. négy év alatt 13 000 új lakás biztosított kényelmes ott­hont csaknem 48 000 ember­nek. Egészségügyi ellátásunk, hálózatunk fejlesztését az elmaradott állapotok mel­lett sürgette, hogy a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése következtében a lakosság 94 százaléka bizto­sított lett. Öt év alatt 107 fővel növeltük az orvosok számát, ma 496 orvos áll a betegek rendelkezésére. Hu­szonhéttel nőtt a körzeti orvosok száma is. Ezzel jóval kevesebb lett az egy körzeti orvosra jutó lako­sok száma. Nőtt a rendelő­intézeti hálózat Fehérgyar­maton, Csengerben, Nagy- kállóban új rendelőintézet, illetve szakrendelő létesült Kórházaink ágyszáma az el­múlt öt év alatt 712-vel (33 százalékkal) bővült Uj kór­ház épült Fehérgyarmaton 260 ággyal, Nyíregyházán pedig 300 ágyas tbc-kórház létesült J avítottuk az általános iskolai oktatás tárgyi és személyi feltétele­it is. öt év alatt 259 új álta­lános iskolai osztálytermet adtunk át Ennek ellenére még mindig magas az egy osztálytanteremre jutó ta­nulók száma. Az utóbbi években 524 új tanerő állt munkába így egy nevelőre jóval kevesebb tanuló jut, mint öt évvel korábban. Nagymérvű az előreha­ladás a középiskolai hálózat fejlesztésénél. Középisko­láink száma tizenhatról hu­szonötre emelkedett Az új középiskolák létesítésé­vel hatvan százalékkal több az osztálytermek száma, az ott dolgozó tanerők száma pedig 82 százalékkal maga­sabb. A jelentős fejlesztés ellenére sem tartott azon­ban lépést az osztályter­mek, a tanerők számának emelkedése a megnövekedett igényekkel. A tanulók szá­ma ugyanis megkétszerező­dött. Emiatt mind az osz­tálytanteremhez. mind a tanerőkhöz viszonyított ta­nulók száma lényegesen emelkedett A munka melletti tanulás feltételének biztosításával évről évre emelkedik a fel­sőoktatásban résztvevők száma. Az 1965—66-os tan­év elején, mind az általá­nos, mind a középiskolák­ban mintegy ötezer dolgozó tanul. Jelenleg három fel­sőfokú intézmény működik megyénkben. Hallgatóinak száma az elmúlt tanévben nappali tagozaton 622, le­velező tagozaton 1247 fő volt A felsőfokú intézmé­nyek nagymértékben segí­tik elő megyénkben a me­zőgazdasági szakemberhiány csökkentését, az általános iskolák szakos tanerőellátá­sának problémáját. A lakosság kulturális színvonalának emelkedésé­hez járul hozzá az iskolán kívüli népművelés. E célt szolgáló intézményeink (mű­velődési házak, otthonok, könyvtárak, mozik stb.) mind több ember részére biztosítanak művelődési le­hetőséget. Számuk állan­dóan növekszik, elmondhat­juk, hogy nincs a megyének ma már olyan települése, ahol ezen intézmények va­lamelyike ne állna a lakos­ság rendelkezésére. A megye tanácsai évente közel egymilliárd forintos költségvetési összeggel biz­tosítják, hogy a tanácsi szervek annak intézmé­nyei, zökkenőmentesen mű­ködjenek. A költségvetéssel segítik kulturális, egészség- ügyi intézményeink fejlesz­tését, munkájuk, valamint a lakosság ellátása színvonalá­nak emelését. Az elmúlt négy évben az e célra ren­delkezésre álló összegek is évről évre növekedtek. Ta­nácsaink e hatalmas összeg célszerű felhasználásával jól éltek. Ebben nagy ré­sze volt a tanácstagok sok­ezer javaslatának. wb elnöke A tanács rendelkezésére álló beruházási, költségve­tési eszközöket jól egészítet­ték ki a lakosság községfej­lesztési hozzájárulásai. A községfejlesztési munka ma már közüggyé vált. A me­gye lakosai közül egyre töb­ben ismerik fel a társadal­mi összefogás jelentőségét. Szívesen vállalkoznak arra, hogy munkájukkal hozzájá­rulnak olyan fontos felada­tok megoldásához, melyek központi beruházásból csak később valósulhatnának meg. Ez a magyarázata, hogy helyi közerőből eddig 247 általános iskolai osz­tálytantermet, 127 művelő­dési házat, 57 orvosi rende­lőt, 522 kilométernyi vil­lanyhálózatot, 278 660 mé­ter utat, 530 920 méter jár­dát. 140 kutat létesítettünk. Ezeken kívül még sok he­lyi — a lakosságnak fontos problémát oldottunk meg. A létesítményekre fordított összeg eddig 604 millió fo­rint. A lakosság által vég­zett társadalmi munka az elmúlt években mintegy 50 millió forint értékű volt, ez egymillió munkanap ér­tékének felel meg. örven­detes, hogy az évi társadal­mi munka értéke már meg­haladta a 12 millió forintot. Hozzátehetem, hogy az ered­mények még nagyobbak le­hettek volna, ha a fennálló kötöttségek nem nehezítet­ték volna a munkát. (Gon­dolok itt az anyagellátás és a kivitelezői kapacitás biz­tosítására.) Az elmúlt öt év alatt nőtt megyénk dolgozóinak életszínvonala. A foglalkoz­tatottság és a jövedelmek növekedésével emelkedett a kiskereskedelmi forgalom is: 29 százalékkal adott el több árut, mint 1960-ban. Érdemes megjegyezni, hogy az összforgalmon belül élelmiszerekre 49, iparcik­kekre 19 százalékkal köl­töttek többet a fogyasztók, mint öt évvel korábban. Az életszínvonal emelkedését a tartós fogyasztási cikkek állománya nagyon jól szem­lélteti. A második ötéves terv időszaka alatt a me­gye lakossága többek kö­zött mosógépből 22 000, ke­rékpárból 64 000, motorke­rékpárból 6000, rádióból 32 000 televízióból 17 000 tűzhelyből 67 ezer darabot vásárolt, öt év alatt a kiskereskedelem 913 millió forint értékű tartós haszná­lati cikket adott el. E gy újságcikkben ter­mészetesen nem le­het minden terület­re kiterjedően, és min­den elvégzett munká­ról számot adni. ügy gon­dolom, ez a cikk mégis le­hetőséget ad az olvasó szá­mára, . hogy betekintést nyerjen a tanácsok elmúlt évek alatt végzett munká­jába. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a feladatok évről évre magasabb igé­nyeket támasztottak a ta­nácsok és szerveik iránt. E megnövekedett igényekkel együtt fejlődtek tanácstag­jaink is. Döntő többségük eleget tett annak a megbí­zatásnak, amelyet a válasz­tóktól kapott. A tanácsok és tagjaik aktív, hatékony köz­reműködése nélkül munkán­kat nem tudtuk volna ilyen eredményesen végezni. Mindezek után, úgy gondo­lom, a választópolgárok örömmel nyugtázzák ta­nácstagjaik hasznos tevé­kenységét. A most követ­kező jelöléseken még ala- pocabban mérlegre teszik munkájukat, és döntenek arról: munkájuk révén kik kapnak továbbra is megbí­zást, és kik azok, akik he­lyébe újakat küldenek a tanácsokba. Biztos vagyok abban, hogy a március 19-én újjáválasz- tásra kerülő tanácsok és azok szervei továbbra is a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatainak megvalósítását tekintik legfontosabb fel­adatuknak. Újabb négyéves munkájuk eredménye pe­dig az lesz, hogy tovább fejlődik, gazdagodik, szé-1 pül megyénk, Szabolcs-1 iSzatmár. Gazdag programot valósit meg 1967-ben a KISZ Sza- bolcs-Szatmár Megyei Bi­zottsága. Megyénk ifjúsága ezekben a napokban ismer­kedik alaposabban a IX. pártkongresszus határozatai, val, találkozik a kongresz- szus küldötteivel. A közép­iskolákban most kerül sor­ra a tavaly nagy szabolcsi sikerrel zárult Ki miben tu­dós vetélkedő, amelynek megyei fordulójára február­ban kerül sor. A program leglényegesebb pontjaiban szerepel az ifjú traktorosok megyei tanács­kozása, középiskolai művé­szeti bemutatók rendezése és a megyei úttörőparlament tanácskozása. Március 15és április 4 között forradalmi ifjúsági napokat rendeznek megyénkben. E hónapban hívják össze . a fiatal mű­szakiak találkozóját, megyei szakköri kiállítást rendez­nek és a középiskolai KISZ- napokon kerül sor a me­gyei diákparlament összehí­vására. Április negyedikét a KISZ új tagjainak hagyo­mányos fogadalomtétele köszönti Nyíregyházán és másutt, ifjúsági nagygyűlé­Pénteken műszaki értekez­letet tartottak a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat központjának és öt üzemé­nek üzemvezetői, főműveze­tői, művezetői és dolgozói részvételével. Többek között megjelentek és felszólaltak a tanácskozáson Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigaz­gatója, Púi István az ÉDOSZ megyebizottság titkára, és dr. Schelnitz Györgyné, a Tejipari Tröszt műszaki osz­tályának vezetője. A válla­lat elmúlt évi munkájáról és az ez évi feladatokról Szendrei István igazgató számolt be. A vállalat jó eredmény­nyel zárta az elmúlt évet. Felvásárlási tervüket 105 és fél százalékra teljesítet­ték. Elősegítette ezt a tej termelői árának rendezése és a termelőkkel való jó kap­csolat megteremtése is. A szervezett tisztasági vizsgá­latok eredményeként év vé­gére már csak első és má­sodosztályú tejet vett át a diákparlament •seket szerveznek. A gyár« mati ifjúság napja idei ün­nepségeit felvonulások, me­gyei dalfesztivál színesítik. Májusban megyei úttörő- olimpia lesz. Júniusban ta­pasztalatcserére jönnek össze megyénk ifjúsági szo­cialista brigádjainak veze­tői. A KISZ VII, kongresz- szusáról hazatérő küldöttek júliusban tartanak élmény­beszámolókat az alapszer­vezetek ifjúságának. Novemberben számos ren_ dezvényen népszerűsítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik év­fordulóját ünneplő Szovjet­uniót. A szovjet nép életé­ről vándorkiállítást rendez­nek és ekkor kerül sor a Vörös zászló hőseinek út­ján mozgalom- őrsvezetőinek megyei találkozójára is. Részt vesznek a fiatalok a szakszervezeti választá­sok, az országgyűlési in tanácsválasztások és a K1S2 júniusi VII. kongresszusa helyi előkészítő munkáiban. Számos rendezvényen is­mertetik a Vádoljuk az im­perializmust mozgalom eredményeit és a vietnami népnek az agresszió elleni hősi harcát. vállalat. Termelésük US százalékos volt. Vajból pél­dául több mint húsz száza­lékkal gyártottak többe... Ez évben a vállalat csak két kötelezően előírt terv­mutatót kapott; az export­feladatot és a gazdaságossá­got Ettől függetlenül ez év­ben egymillió egyszázezer li­ter tejjel vásárolnak fel töb­bet. A beszámoló az ez évi feladatok legfontosabb ten­nivalójaként a tervszerűséget jelölte meg. A jövőben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a minő­ség javítására és a választé­kok bővítésére. Az elmúlt év végére a megye vala­mennyi községében biztosí­tották a zavartalan tejellá­tást. Mátészalkán megkezd­ték a zsíros- és félzsíros tú­ró készítését, csomagolását. Ez évben ezt a tevékenysé­get — beruházások árán is — fokozzák. A csomagolás módján is változtatnak. Tet­szetős emblémával, „Szatmá­ri” felirattal látják el. Javít;» gyártmányainak minősegét a tejipari vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents