Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

Az igények szerint A pártoktatás néhány tapasztalata Nyíregyházán A Nyíregyházán élő, dol­gozó emberek ideológiai, po­litikai fejlődése az itt műkö­dő hivatalok, vállalatok, üze­mek révén az egész megyé­re hatással van. Ezért meg­különböztetett feladatot je­lent a városi pártbizottság számára a tudatformálás irányítása, szervezése. Ezt a célt — elsősorban — szol­gálja a szervezett pártokta­tás. Évek során sok ezerre tehető azoknak a száma, akik a különböző oktatási formákban szereztek politi­kai képzettséget. Évről évre gazdagabb ta­pasztalatokkal, minőségileg magasabb szinten szervezik városunkban a pártoktatást A most folyó tanfolyamokat elsősorban a múlt év ta­pasztalatai alapján szervez­ték. Elmondhatjuk, hogy a tanfolyamokat sokkal inkább a hallgatóság igényei, kép­zettsége szerint indították. Például nagyon megnöveke­dett az üzemekben, kereske­delmi vállalatoknál az érdek­lődés a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari, kereskedel­mi tagozata iránt. A múlt evben 21 ilyen oktatási for­ma volt, most 34 tanfolya­mon tanulnak a városban. Ez összefüggésben van az új gazdasági mechanizmus oevezetésének közeledésével. Növekedett az érdeklődés az időszerű kérdések tanfolya­ma iránt is, ezek száma 33-ról 65-re emelkedett. Ez az érdeklődés tükrözi, hogy bonyolultabb, kiélezettebb lett a nemzetközi helyzet. A téli tanfolyamokkal há­rom évvel ezelőtt jutottak ki a tanyabokrokba. Akkor csak néhány tanyán, ma pedig 17 helyen van tanfo­lyam. Tiszteletet és megbe­csülést érdemelnek azok a parasztemberek, akik az út- talan utakon 2—3 kilométert gyalogolnak estértként egy- egy előadást meghallgatni, de a propagandisták is, akik vállalják a tanfolyamok vezetését. E hét elején a hó­fúvások ellenére is nem egy helyen 30—40 ember össze­jött A vita a tanfolyamokon sokkal inkább az időszerű gazdasági, külpolilkai kérdé­sek körül forog, mint bár­mikor az előző években. Kü­lönösen élénk a vita a gaz­dasági mechanizmussal kap­csolatban. Nagyon komolyan veszik a dolgozók és leg­több helyen a saját üzemük problémáján keresztül keres­nek választ. Több helyen felvetették: a nagyobb ön­állósággal, a nyereségre va­ló törekedéssel vajon meny­nyire lesznek emberségesek a vezetők, különösen be­szélnek erről az idősebbek, akiknek a munkaereje már fogyatkozóban van. A sza­badabb anyaggazdálkodás, a piaci verseny mellett egye­sek félnek* hogy nagyobb lesz a korrupció. Vitatják sok helyen a vezetők és a munkások anyagi érdekeltsé­gének arányát, lehetőségeit. Felteszik a kérdést, hogy a monopol helyzetű vállalatod­nál a nyereségbe való tö­rekvés vajon nem árt-e a minőségnek. Ez a néhány példa is mutatja, hogy a döntő többség egyetértése mellett bátran elmondják kételyeiket is a dolgozók, tehát valójában vitaestek ezek a tanfolyamok. A múlt évi oktatás ta- ' pasztalatainak értékelésekor olyan határozatot hozott a pártbizottság, hogy a párt­oktatásban még több párttag vegyen részt. Az eddigi ada­tok azt bizonyítják, hogy itt nem sikerült előre lépni. A múlt évben szervezett párt­oktatásban a tagság 39,5 százaléka vett részt. Állami, tömegszervezeti és egyéb ok­tatási formákkal együtt mintegy 65 százaléka képez­te magát a párttagoknak. Az idei oktatás is körülbelül ezen a szinten mozog. Az átlagosnál sokkal rosszabb a párttagok okta­tásba való bevonása a konzervgyárban, az AKÖV- nél, a víz- és csatorna­műveknél, valamint a föld­mérési hivatalnál. Erről el­sősorban az ottani alapszer­vezetek és vezetők tehetnek, de jobb szervezéssel, ellenőr­zéssel segíthetett volna a vá­rosi pártbizottság illetékes osztálya is. A számszerű nö­vekedést indokolja az is, hogy évről évre növekszik a munkások és a párttagok száma. Ma már több mint 300 esti egyetemet végzett, propagandamunkára jórészt alkalmas ember él a város­ban. A feltételek tehát job­bak, csak ki kell használni. A pártoktatásban most új szakasz kezdődik, minden tanfolyamon az MSZMP IX. kongresszusának anyagát ta­nulmányozzák majd a hall­gatók. A pártbizottság levon­ta az elmúlt félév oktatási tapasztalatait és határozottan hívta fel az alapszervezeti titkárok figyelmét arra, hogy a kongresszus anyagát min­den kommunistának tanul­mányoznia kell, akkor is ha állami oktatásban vesz részt. A négyévenként ösz- szeülő kongresszus olyan fontos határozatokat hoz, hogy annak ismerete nélkül egyetlen kommunista sem dolgozhat jól. Azokon a helyeken, ahol van szervezett pártoktatás, az eddig nem tanuló kom­munistákat oda kell bevon­ni. Ahol nincs tanfolyam, ott a kongresszus anyagának ta­nulmányozására külön kong­resszusi köröket ajánlatos szervezni Az idei oktatási évről véglegesen véleményt mon­dani majd csak az év vé­gén lehet. De annyit meg­állapíthatunk: ha mennyisé­gileg nem is, minőségileg fejlődött, az igényeknek job­ban megfelel a nyíregyházi pártoktatás, mint az előző években. Csikós Balázs Január 16-tól közvetlen autóbuszjárat Fehérgyarmat és Csenger között Tovább javul a közlekedés Megyénk autóbuszainak túlzsúfoltsága és egyes, já­ratokkal még nem rendelke­ző községek személyszál­lítási problémái közismer­tek. A Nyíregyházi 5. számú Autóközlekedési Vállalatnál Szőke Barnabás menetrendi csoportvezetőtől érdeklőd­tünk. — Milyen intézkedé­seket tesznek ez évben a már korábban is je­lentkezett igények ki­elégítésére? — Köztudomású, hogy je­lenlegi személyszállítási problémáink elsősorban abból adódnak, hogy a vál­lalat kevés autóbusszal rendelkezik. Népgazdasági erőforrásaink ez évben sem teszik lehetővé az autóbusz­park számottevő fejleszté­sét Tehát elsősorban a meglévő személyszállító ka­pacitás jobb kihasználásá­val oldjuk meg. Ennek eredményeként már január 16-tól, — hétfőtől — új, közvetlen autóbusz- járatokat létesítünk — Zsarolyán, Jánkmajtis, Csegöld, Csengersima és Komlódtótfalu érintésével — Fehérgyarmat és Csenger között — A két járási szék­hely közvetlen személy- forgalmi kapcsolata mi­lyen előnyökkel jár? — Jelenleg az utas egyik községből a másikba csak nagy kerülővel, két óra alatt juthat el. A közvetlen járat menetideje több, mint felével csökken, s az uta­zási költség is mintegy öt forinttal kevesebb lesz. Az autóbusz a Csegöldön létesített telephelyről indul Csenger be, majd Fehérgyar­matra és vissza. Az új, közvetlen já­rat indítása után a Csen- gerből 5 óra 30 perckor és 14 órakor induló járatok csak Nagygécig közleked­nek, tehát a férőhely a község utasai részére min­denkor biztosított. Ezenkí­vül Csengersimán — körül­belül 30 perces várakozás után — csatlakozás lesz Fehérgyarmatra és köz­vetlen átszállás Mátészalká­ra. — Az utóbbi időben sokan kérték, hogy a Má­tészalkáról délután in­duló szamoskéri járat menetrendjét változtas­sák meg. — Igen. Ez a járat ugyanis Kocsord, Győrtelek, Fülpösdaróc és Tunyogma- tolcs érintésével Szamos- kérig közlekedik és 17 óra 15 perckor indul. A máté­szalkai üzemekben viszont 17 óráig dolgoznak, s a bejáró munkások nem érik el az autóbuszt. Éppen ezért január 16-tól ezt a járatot 25 perccel későbben, 17 óra 40 perckor indít­juk. Ezenkívül a mátészal­kai helyi személyszállítást a beérkező helyközi jára­tokat ellátó autóbuszokkal bonyolítjuk le. Az így fel­szabaduló, a jelenleg helyi járatban közlekedő autó­buszt a Fehérgyarmat— Csenger közötti személyfor­galom lebonyolításánál használjuk. — Tudomásunk sze­rint a KPM Autóközle­kedési Vezérigazgatóság terven felül két autó­buszt adott a vállalat­nak. '—Ezeket az autóbuszo- ■ kát január 30-tól állítjuk a személyforgalomba. Az egyikkel Dombrád és kör­nyéke közlekedési problé­máin igyekszünk segíteni oly módon, hogy közvetlen : járatot indítunk a köz-1 séghez tartozó, de hét kilo­méterre lévő Kis-Tiszahát településre. Ez a járat Dombrádon át a gégényi vasútállomásig közlekedik, majd megoldja a Berkesz és Nyírtass községek távoli, munkahelyeken dolgozó lakói­nak hét végi haza- és visz szaszállítását. Az autóbuszt ezenkívül a Dombrád— Kisvárda közötti j ára tok zsúfoltságának csökkentésé re is felhasználjuk. , — A másik autóbusz szál részben a Balkánja— Geszteréd—Bököny közsé gek és a téglási MÁV állo­más közötti személyforga lom járatainak reggeli zsúfoltságát szüntetjük meg. Ezenkívül új járatot indí­tunk a Téglás—Bal­kány—Nyírmihálydi—Nyír- lugos—Nyírbátor útvona­lon. Az új járat indítá­sával lehetővé válik, hogy a Nyírlugosból Nyírbátorba utazó tanulók idejében ér­kezzenek meg az iskolák­ba — fejezte be tájékoztatá­sát Szőke Barnabás. Tóth Árpád „Eszembe se jut a város44 Fiatalok Biri községben A korán sötétedő téli dél­utánban szokott parkírozási helyén áll meg az erős, pi­ros színű gép. A tanyaköz­pontban cserkésző varjúk riadtan rebbennek előle. Zömök, széles vóllú fia­talember lép le a kormány mellől. Vastagbőrű bakkan- csa alatt keményen roppan a hó. — Ifjú Pál József — mu­tatkozik be. S ajánlja, men­jünk a lakására. — Ott la­kom mindjárt, a tan'ácsház után. Isten hozzád lehénlouat! Elől, az utcai bejáratnál roggyant gerincű öreges ház. Homályos ablaksze­mein kövér jégvirágok. — Nem ez — mondja Pál József. — A végében van egy másik. Abban vagyunk. Az udvarral vettem meg a vénséget, de benne egy nap se laktunk. Csináltunk gyorsan egy kis újat. Szűkös pitvar és mindjárt a szoba. A házigazda csókkal üd­vözli asszonyát, akinek kar­ján kicsi gyermek. Négyhó­napos leányka. Több csókot kap, mint anyukája. — Itt vagyunk így, egye­lőre. De ez is nagy meg­nyugvás ahhoz képest, amit fiatal létemre vándoroltam. Alighogy letöltöttem a ka­tonaidőt, meg sem álltam Pestig. — Muszáj volt? — Most már el se tudom dönteni. A fiatal türelmet­len, hamar sértődik. Ka­tonaságnál vizsgát tettem motorkerékpár- és vontató­vezetésből. Baktattam egyé­ni korban tehénfogat mel­lett eleget, és sokat fogad­tam: egyszer legyen alkal­mam gépre ülni, akkor az­tán isten hozzád tehénfo­gat! Nevet. A felesége is mo­solyogva csóválja a fejét. • — De nem vártad meg, hogy neked is jusson gép a tsz-nél. Futottál a vonat­hoz. Akkor... Nyolcezer forint — menyasszonyi táncból Az apa magához veszi a gyereket, s nagy vigyázva ölébe helyezi. Frissen mo­sott, erős kezével gyengé­den simogatja a kicsi szösz­ke fejét. Anyja nevét vi­seli: Karolina. — Négy év után vissza­jöttem és ez a fontos. — A régi ház a szüleiké volt? — Nem. Már vettük. 1965 december elsején tér­tem végleg haza. Három nap múlva esküdtünk. Már­ciusban vettük a házat. Inkább az udvart néztük. Majd lesz szép lakás is rajta, csak egészségünk le­gyen — gondoltuk. — Honnan volt oly gyor­san annyi pénzük? — A feleségem — ka­csint Pál József hitvesére —, mint menyasszony nyolcezer forintot táncolt össze. Szüléink pedig tíz­ezerrel segítettek... — A teljes vételár vára­kozási idejében a te kere­setedből meg ötezret spórol­tam — szól vissza az asz- szonyka. — Aztán a háztá­ji tengeriből is jött vagy hatezer forint. — Hetvenre tervezzük a naeylakást. a végleges fész­ket. Több vagonnyi kőalap­pal. sátortetővel. Ez az arany már onnan jár isko­lába — szorítja óvatosan magához a kislánykát. Amit ha'osan lehel összehasonlítani Ma folytatta a napok óta tartó gallyhordást a tagok részére ifjú Pál József. Reggel, a dermesztő hideg­ben fél hétkor ült gépre. A traktorosok fizetését állami gazdasági teljesítmény sze­rint számolja Biriben a Táncsics Tsz. — Havi átlagban megvan ezeröt-ezerhatszáz forint. Hozzá a háztáji haszna Biz­tos pénz. Nem kell belőle külön kosztra, utazgatásra, soha nem látott cimborák itatására — amivel a ván­dorélet jár. A múlt tavasszal, nyáron ő védte gépi permetezéssel a közös 150 hold gyümölcsö­sét, de permetezte gyom- és bogárkártevők ellen a bú­zatáblákat, a cukorrépát, kukoricát, burgonyát, lucer­nát. Az ő szorgalma is ben­ne van hogy a szövetkezeti gazdaság ötven forint körül fizethet egységenként a tagságnak. — őszintén mondom, sem a munkában, sem itthon eszembe sem jut a város. Semmi részem nem kíván­ja mégegyszer. a távoli munkahelyek vándorlását. Bajosan lehet összehasonlí­tani a biztos megnyugvás­sal. Aztán, ez a község, Biri sem ilyen lesz mindig. Már amit fejlődött, az is nagy dolog. De hallom, a követ­kező években teljes villa­mosítás, járda, bekötő út, nagy bolt, cukrászda ies2 itt is. Megvehetem a tv-t, a mosógépet vagy akármilyen divatos holmit, ha a fele­ségemmel megbecsüljük a keresetet. Ahol ez nincs, le­het a város is akárhol. Igaz, anyukám? Érdemesebb ij*y Az ifjú feleség komolyan helyesel. — Tértek-e vissza már más fiatalok is? — Vannak, ügy tudom, közel húsz esküvő volt a községben mostanában, s még nem járt le az eskü­vők téli szokásos ideje Es a legtöbb pár itthon ma­radt. Köztük van Miklós testvérem Is. Másfél évig járt el. Megnősült. Itthon laknak. Látják, mi hogy vagyunk. A közös gyümöl­csösben fognak dolgozni. Annál is inkább érdemesebb így. mert nem sok különb­t ség lesz az ipari és a szö­vetkezeti dolgozók szociális juttatásai között. No és hát... — öleli magához a kis Karolinát. Asztalos Bálint Csaknem egvmilliárd-nvolcszázmillió forintot lordítottak négy év alatt a közoktatás fejlesztésére Az oktatásügy fejlődésé­nek négy esztendei mérlegét vonták meg a Művelődés- ügyi Minisztériumban. A felmérés számai, arrói tanús­kodnak, hogy a legutóbbi választások óta számottevő eredmények születtek, javul­tak az oktatás feltételei, s emelkedett az oktató-neve­lő munka színvonala. Állami és tanácsi forrá­sokból négy esztendő alatt csaknem egymiiliárd 800 millió forintot költöttek az iskolahálózat bővítésére, a közoktatás fejlesztésére, a pedagógusok munkájának könnyítésére. Az óvodák száma mintegy nyolcvannal növekedett, s ma már meg­haladja a 3200-at. Az eltelt négy esztendő­ben az általános iskolai tan­termek száma 2000-rek a középiskoláké 860-nal bő­vült. 19631964-ben húsz általá­nos Iskolai diákotthonban 1061 felsőtagozatos tanuló lakott, most 61 diákotthon­ban csaknem 3900 fiatalról gondoskodnak. A pedagógusok vidéki letelepü ősének elősegítésére az utóbbi négy esztendőben 930 nevelő szolgálati lakás épült. Messze vaßyunk a Saiurnusiól? A napokban egy Satur­el nus golyóstollkészlet révén érdekes felfedezést tet­tem, hogy tudniillik a mai embert már elkényeztette ez a rohamosan fejlődő kor­szak, amelyben élünk, úgy­hogy idestova semmin sem csodálkozik. Táviratot adtam fel a postán, s kitettem magam elé a polcra a Saturnus go- lyóstollkészletemet — ezzel indul a történés. Ez a Sa­turnus — ha valaki nemt is­merné — nagyon célszerű kis dolog. Müanyagtasak, amely­ben négyféle színű golyóstoll van: piros, kék, zöld és fe­kete. Ezúttal a kékkel dolgoz­tam. Gondosan tömörítettem a mondanivalómat — hiába: ilyenkor minden szónak ára van. Nem csoda, ha ott fe­lejtettem végül a Saturnust a polcon. Később fedeztem fél, hogy nincsenek ■nálam a tol­láim, nem voltam rest, visz- szamentem a postára. A polc körül ekkor már hár­man dolgoztak, s nézem, nincs a Saturnus sehol, csak a tasakja. Ez, gondol­tam, hamar eltűnt, s már indultam volna tovább, ek­kor azonban felfedeztem, hogy a polc mellett munkál­kodók valamennyien az én tollaimat koptgtják. Szólok mindjárt annak, aki a pirossal írt, hogy ne hara­gudjon, de az én tulajdono­mat szorongatja a kezében, s remélem nincs ellene kifo­gása, de visszavárom a tu­lajdonomat. A többiek is meghallották amit mondtam, — persze úgy is mondtam hogy meghallják —, s egy­szerre rámcsodálkoztak va­lamennyien. Kiderült, mind­nyájan azt hitték, hogy a posta tette ki a polcra a Sa- turnust: legyen nekik mivel kiállítani a csekkeket, érte­sítéseket, miegymást. Kérték a bocsánatot, én meg mond­tam, hogy nem történt sem­mi, s megvártam amig befe­jezték a munkát. De az esel megmaradt bennem, s ké­sőbb is foglalkoztatott... Nem azért, hogy hozzá­nyúltak a tolláimhoz... Nem..': Inkább az gondolkoztatott: hogyan juthatott eszébe ezeknek az embereknek, hogy a posta csak úgy ki­tesz nekik a polcra egy va­lódi Saturnust? Egy Satur­nust, amelynek kereken 27 forint az ára. Hát lehet ezt csak úgy egyszerűen kitenni? Ismétlem, elgondolkozta­tott az eset. Úgy is mond­hatnám: ez a kqrszak egy kicsit elkényeztette már az emberét. Annyi minden elő­fordulhat, a korszerűség fo qalmába annyi minden be­lefér, hogy ez a mai kor embere már semmin sem csodálkozik, s a leglehetetie ­nebb dolgot is készpénznek veszi. Olyannyira, hogy be­megy a postára, talál az asz­talon egy Saturnust — az­tán se szó, se beszéd, fel­veszi használja; mert el tudja képzelni. hogy már ott tartunk a fejlődésben, s közhasználatra harsátott go- lyóstollnál. Időnként — azt hiszem he­lyes gondolat —, nem árt az embereket figyelmeztetni, hogy azért ne zárkózzanak elefántcsont toronyba, s néz­zenek körül jobban a való­ságos életben. Van itt sok korszerű dolog, hiszen a fej­lődés, a változás korszakát tapossuk; de lehetnek célok, melyeknek elérésétől még messze vagyunk. Ezt jó tud­ni, hogy elkerüljük a csaló­dást... Hát — kérdezem —, el­jött már annak az ideje, hogy Saturnusok heverjenek a postai polcokon? ’-’í zen ma még csak kölcsönzik 0 pennákat egy. azaz egyforin- tos betétért. S milyen pen­nák azok? Nem is lehet ve­lük írni... Dékiss JánoJ

Next

/
Thumbnails
Contents