Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

Félévi gondok az iskolában így, fél év táján kölünö- sen sokrétű a pedagógusok munkája. Sok a gond, töp­rengés. Le kell zárni a ta­nulók munkájának értéke­lését. Osztályzataikat a de­cember 22-i állapotnak meg­felelően állapítjuk meg. A diákok életében — termé­szetesen kihat ez a szülőkre is — sok esetben döntő je­lentőségű a félévi osztály­zat. Sokan nem egy meg­felelő állapot rögzítését látják ebben az értesítés­ben, amely lehetőséget ad az elemzésre, a hibák ja­vítására — hiszen 120 taní­tási nap van még hátra. — Mindenképpen „bizonyít­ványt” keresnek benne, amely gyermekük jövőjét „egyengeti”, vagy „veszé­lyezteti”. A vezető pedagó­gusok feladata, hogy a gondokat feloldják, az ér­dekeket egyeztessék, s a helyes munka feltételeit biztosítsák. Tantestületünkben sike­rült változtatni azon a né­zeten, mely szerint a meg­szokott a leghelyesebb. Mo6t abból a szempontból vizs­gáljuk az osztályozási fel­adatot, hogy hasznos-e a tanulókra, nem jelent-e számukra a félév nagy meg­terhelést, zökkenőt. A múlt évi tapasztalatokat felhasz­nálva úgy ütemeztük fel­adatainkat, szerveztük a szóbeli és írásbeli számon­kéréseket, hogy ne csak a hivatalos előírásoknak te­gyünk eleget, hanem saját lelkiismeretünknek, felelős­ségérzetünknek is megfe­leljen. Két félévi lezárás győzött meg bennünket ar­ról, hogy eredményünk nem rosszabb az előző öt év át­lagánál. Tavaly 3,3, az idén 3,5 az iskolaátlag. Fél év alatt azonban — sajnos — nem ismerhetjük meg elég­gé elsőosztályos tanulóin­kat, s ezek jegyeinek lezá­rása évente nagy gondot okoz. Vannak nehézségeink a szülőkkel is. Ilyenkor na­pirenden vannak a szemé­lyes, vagy telefonbeszélgeté­sek: „Én jó eredményű ál­talános iskolai bizonyít­vánnyal adtam önökhöz gyermekemet Mit csinál­nak vele?” Vagy: „Igazga­tó elvtárs! Miért vágják el a gyermekem jövőjét?” stb. Pedig mi hangsúlyozzuk a félévi értesítés tájékoztató jellegét Sok szülő elnézést, liberalizmust követel. Gyak­ran még alapot is keres eh­hez, mondván: „Gyermeke a huszadik század szülötte, részt vesz az otthoni élet kialakításában. tájékozott, jó fellépésű, sokat olvas”, stb. Sok esetben vélemé­nyének Igazolására egy-egy anyagrészből „kikérdezi” gyermekét, s a „felmondás­sal” igazoltnak látja elmé­letét Ennek a szemléletnek azonban sem pedagógiai, sem pszichológiai indokai nem lehetnek. Az engedé­kenység nem megértés, nem is szeretet fiataljainkkal szemben. Ellenkezőleg. Ha szeretjük őket követelnünk is kell tőlük. Tanítványaink képességeit mi elismerjük. De tisztán kell látni, hogy tudásuk differenciált, s bennünket nem elégíthet ki az egyszerű felmondás. Az alapos tárgyi tudás mellett fontos a gondolkodó képes­ség, az ismeretek kapcso­lása a gyakorlattal. Állan­Hosznos tanácsok VIRÁGSAROK A szobanövények ápolásáról Ä helyes és gazdaságos tüzelés és fűtés Tüzelés a konyhai tűzhely­ben: a rostélyra rakott gyújtós után a tüze'őszen ne a parázsra tegyük. A pa­razsat kotorjuk a sütő fűé eső falhoz és a parázs mellé rakjuk a tüzelődért (fát, kukoricacsutkát, rozséi, vagy éppen a szenet). (1. ábra) Kisebb öntöttvas kályhák­ban (Jancsi-kályha, teatűz- hély), dobkáiyhákban, üst­házakban és fürdőkályhák­ban a fentihez hasonló mó­don tüzeljünk, tehát hátra kell tolni az izzó parazsat és elébe rakni a tűzelőszert Egy aknás vaskályhában kitűnően elégethető a por- mentesitett háztartási szén — ha tojásnál nem sokkal nagyobb, darabos. A nagy darabokat szét kell törni. A délnógrádi szenet nem. lehet szétverni. Válogassuk lel tehát a nagy darabokat és használat előtt egy nap­pal egy-egy vödör, lehetőleg langyos vízzel öntözzük le. Másnapra szétreped. A ház­tartási szenet, vagy hazai brikettet berakjuk a kály­hába, közzéje beágyazunk 2-3 darab, karvastagságu száraz fát — majd arra te­gyük a papírt, vagy a szal­mát, rozsét, tükeralágyújtóst vagyis a gyújtós valamelyi­két. A vékony gyújtősfára tegyünk 3-4 darb száraz széndarabkát. A fenti módon összeállított tüzelőt a gyúj­tós alatt begyújtjuk. Az al­só hamutartó addig legyen csak nyitva, ameddig a szén parázslani kezd. Az égési lassítani lehet a légszabályo­zóval, ez jobb hőleadást biztosit. Amikor a szén, bri­kett lángolása megszűnt és vörösen izzik a parázs, le­zárhatjuk a kályha ajtaját. A vegyestűzelésű cserép­kályhák fűtése hasonlóképp történik, ott is berakjuk a szenet, vagy brikettet, arra a gyújtós-összeállítást. Itt a tűztéri ajtót, ha nincs ratta légszabályozó, 2—3 mm-rt nyitva kell hagyni, a hamu- térajtó félig, vagy negyed részig legyen kinyitva, majd leégés után, amikor vörös izzás következik, mindkét ajtót, és ha van légszabály­zó, azt is le kell zárni. Fatűzelésű cserépKályhá- ban a füstnyilás alatt kell a begyújtást végezni, gyor­san és füstmentesen meg­gyullad a tüzelő és gyorsap ég. Kétaknás vaskályhában a rostélyra rakjuk az alá­gyújtóst és arra egy kiló­grammnyi háztartási szenet vagy hazai brikettet. Két­aknás kályhában kokszot vagy fát nem lehet jól el­tüzelni. A szenet, vagy bri­kettet kell portála tni tani, csak a tojásnál jóval na­gyobb széndarabokat kelt széttörni. (2. ábra) Többféle koksz-kályha van: egyaknás, pl: Meidin- ger, kétaknás a Termo- koksz-cserépká'.yha. Egyak­nás kokszkályhában felül is meggyújthatjuk a kok­szot. Kétaknásnál ügyelni kell, hogy a töltőaknában lévő koksz ne izzón fel egészen, mert a túl nagy hő deformálhatja a berende­zést. A szobanövények lelkiis­meretes ápolása sok időt vesz igénybe. Mint minden élőlény, a növény is meg­követeli mindazt, ami életfel­tételeit biztosítja. Már a la­kásban való elhelyezéskor figyelembe kell venni ezt, s a növény sajátos igényeinek megfelelően, elegendő vilá­gosságot és kellő hőmérsék­letet kell biztosítani részére. Ezek után még hátra van a kellő nedvességről való gon­doskodás. Gyakran megesik, hogy a háziak — egyéb ten­nivalóik mellett — megfe­ledkeznek a növények locso­lásáról. Sokszor már csak a sárguló levelek jelzik, hogy az öntözést kifelejtettük á programból. Ezért hódít Európa-szerte a vízkultúrás növénynevelés. A növényt nem földbe, ha­nem apró folyami kavics kö­zé ültetjük. A speciális, két­részes cserépedények színük­kel és modern formájukkal jól beilleszkednek a lakás­ba, de megteszi az olcsóbb műanyagtál is. Csaknem minden zöldnö­vény jól viseli a vízkultúrás kezelést. Ápolása lényegesen egyszerűbb, hiszen a cserép, vagy műanyagedény alsó ré­szében elhelyezett vízkészlet feleslegessé teszi a minden­napos öntözést. A vízkultúrás tartás álta­lában minden növénynél al­kalmazható, még a közismer­ten száraz földel szerető Sansevieria is gyönyörűen nő, fejlődik. A fényigényes Filodendron, Dracena. Pepe- ronia és a páfrányfélék is kedvelik az új kezlési mód­szert. Az átültetést a fiatal növények könnyebben elvi­selik, mint a fejlettebbek, ezért, utóbbiakat csak ta­vasszal ültessük át. A földből kivett virág gyö­kerét óvatosan, langyos víz­ben oly tisztára mossuk, hogy még homokszem se maradjon a hajszálgyökerek között. Közben a vízkultúrás edény felső részén lévő négy­öt lyukat cserépdarabkával domborúan fedjük be, majd a sérült és rothadt gyöke­rektől megtisztított növényt belehelyezzük. A cserepet — úgy ahogy azt a földdel tesszük, — forró vízzel fer­tőtlenített apró kaviccsal megtöltjük. Az alsó részbe a tápoldatot öntjük. A tápol­dat elkészítéséhez a vető­magboltokban és földműves- szövetkezeteknél kapható „Wo-pil” tápsókeveréket (egy csapott mokkáskanál 1 liter vízhez) használjuk. Az ül­tetést követően két-három hét után a párolgást tiszta vízzel — majd az ezt követő 2—3 hét után — tápoldattal pótoljuk. Általában az olda­tot nyolchetenként cserél­jük, s minden alkalommal forró vízzel tisztítsuk meg as edényt. Orvosi tanácsadás A fog- és szájápolásról DIVAT Mit vneinen a külföldi nők? A statisztikai kimutatá­sok szerint a fogszúvasodás (Caries) olyan méreteket öl­tött, hogy a teljsen egész­séges fogazat ma már rit­kaság számba megy. Egy másik adat viszont arról tanúskodik, hogy a fog és szájápolási cikkek forgalma nem növekszik olyan mér­tékben, mint ahogy az egészségügyi szempontból kívánatos lenne. A romlásnak induló, eset­leg gennyesedő fog igen sok betegség okozója lehet nem szólva arról, hogy rendkívül károsan befo­lyásolja egész megjelené­sünket, a társadalmi érint­kezést. A fogszúvasodás keletkezésének oka az, hogy a szénhidrát tartalmú étel­maradékot — elsősorban cukrot — a szájban lévő baktériumok tej savvá, er­jesztik, s ez a fogstt megtá­madja. A fog- és száj alapos tisztítása tehát elengedhe­tetlen. A fogkrémekre vonatkozó mai igények azonban már túlhaladnak e követelmé­Receptek ÖZRAGÜ SÜLT FOGOLY dóan vizsgáljuk a megfelelő színtű jártasságok és kész­ségek kialakulását. Figye­lembe kell vennünk a ta­nulók közösségi munkáját. Tehát: elősorban a tudás mélysége, az összefüggések érdeklik a pedagógusokat. Nagy gond az osztályozás, s mi magunk is érezzük ennek felelősségét, súlyát. Ugyanakkor kérjük a szü­lők felelősségét, a reális értékelésüket s nem utolsó sorban megértésüket, se­gítségüket. Céljainkat csak közös munkával érhetjük el. Jósvai László, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatója Hozzávalók: páclé — gyö­kérzöldség, fokhagyma, fe­hér bor —, 1 kg. őzgerinc, vagy comb, 1 kanál mus­tár, negyedliter tejföl, 250 dkg, friss gomba, lehetőleg csiperke. A húst kb. 2 na­pig hagyjuk állni a páclé­ben, azután jól megszárít­juk, majd a borsos páclé­ben pároljuk, s végül a mustárral és a tejföllel be­sűrítjük és beletesszük az összevagdalt gombát, az egészet kb. 5 percig főzzük. Főtt tésztafélével tálal­juk. Hozzávalók: 1—2 fogoly, só, szalonna, borókabogyó, feketebors. A megtisztított foglyokat néhány pillanatra forró, majd hideg vízbe mártjuk. Azután megsózzuk, szalon­nával megtűzdeljük, vagy vékony szalonnaszeletekkel beborítjuk. A foglyot belül és kívül bekenjük zúzott borókabogyóval és kissé megborsozzuk. Azután sü­tőben kb. háromnegyed óra hosszat sütjük. Rizzsel, vö- rösáfonyakompóttal, vagy almapürével, esetleg rizsben sült burgonyával és vörös- káposztával tálaljuk. nyen: a fogak romlásának megakadályozására egyre több biológiai hatóanyagot használnak fel. Az újabb törekvések a száj flórában lévő, savképző baktériumok szaporodásának meggitlá- sát célozzák, például: en­zimgátló anyagokkal, klo- rofillal. A hazai fogkrémek közül a Sanodent, és a Dentofil töltik be ezt a sze­repet, de természetesen minden fogkrémnél érvé­nyesül az antiszeptikus ha­tás. Gyermekek részére ál­talában a „Hófehérke” á legjobb, mert kellemes íze folytán alkalmas arra, hogy megkedveltessük vele a fog­ápolást A szájvizek kellemes illa­tú és aromájú, frissítő ha­tású, a lehellet javítására, a szájüreg tisztítására és fer­tőtlenítésére alkalmas alko holos készítmények. Külö­nösen az ínyszövetekben okoznak vérbőséget; hasz­nálatuk mindenképpen aján­latos. A fogkefe helyes kiválasz­tása szintén fontos: 10-12 féle belföldi és ugyanennyi Import fogkeféből választ­hatunk, ezek kivétel nélkül seriéből készülnek, miután orvosilag ez a legalkalma­sabb. Különösen célszerű a rövid fejű kefe. Műszál­ból kizárólag a protézis tisztító kefét gyártják, ilyet tehát ne vásároljunk. Az új fogkefét langyos, szappanos vízzel mossuk ki, de semmiképpen ne főzzük ki, mert a műanyag nyél ki­tágul és a tömítőanyag ki­hullik. Használat után mos­suk tisztára a fogkefét és töröljük szárazra, tartsuk szellős helyen. A hazai ipar minden vo­natkozásban alkalmazkodik az orvosi szakvélemények hez; ne sajnáljuk tehát az időt és a pénzt a fog- és szájápolásra. Addig jó, mig van mit ápolni.. Ezúttal fényképeket kap­tunk arról, milyen kalapok, sapkák divatosak ebben a szezonban — Párizsban. Kettős, jerseyből készült kendősapka. Az anyag vilá­goskék alapon, bordó, török mintás, két centiméter széles bordó gyapjurojt díszíti a kendő alját. Nemcsak csinos, — hanem meleg is. Világszerte divatos a féjre simuló kalapforma. A leg­érdekesebb Jean Patou di­vattervező modellje. A hal­ványrózsaszín kalapot szélest fekete bársonyszalaggal dí­szítették, amelynek vég# rojtos. (MTI Külföldi Képszolgálatf

Next

/
Thumbnails
Contents