Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer /#. A nyugdíj megállapítása Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan maradt. Erre az időszakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti tag javára be kell számítani minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vagy kisipari termelőszövetkezet tagjaként töltött el. Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik termelőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkaviszonyt A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehetőség és ebben az esetben ennek a szabályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a korhatár tekintetében is. Uj előírás, hogy a nyugdíjidőben megengedett leghosszabb megszakítás az eddigiektől eltérően nem két, hanem — az ipari szabályozással azonos — öt év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a személyes jövedelem alapul vételét de a rendkívül változatos jövedelemelosztási formák, elsősorban az általánosan elterjedt családi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg a más nép- gazdasági ágakban elérhető pontossággal. A nyugdíj alapjául szolgáló összeg a tag személyes jövedelme. Ebbe beleszámít a közös munkából eredő jövedelem (munkadíj, részesedés, eredményességi javadalmazás, prémium stb.) a családi művelésért kapott jövedelemnek a tagra jutó hányada és a fel nem róható okból (betegség, szülés, katonai szolgálat stb.) munkában nem töltött időkre járó összeg. A közös munkából származó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszövetkezetben egyértelműen megállapítható. A családi művelésből eredő jövedelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület munkanap-szükségletének a tagra jutó hányadát és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövetkezetben fizetett, átlagos napi munkadíj összegével. Például, ha valamely tsz-tag családi alapon elvállal egy kataszteri hold kukorica művelését, amelynek munkanapszükséglete mondjuk 15 nap és ezt a munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj megállapítása szempontjából 5 munkanap teljesítését számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs szerint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töltött időket A személyi jövedelem megállapításánál számít a betegségi segélyezésben, szülési segélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából leszámítható időbe o társadalombiztosítás ezeket az időtartamokat egy-egy teljes munkanappal veszi figyelembe. A személyi jövedelem megállapításánál az így adódó munkanapokat meg kell szorozni a tag egy munkanapra járó átlagos részesedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is. Mivel a jövedelem kiszámításának módja — elsősorban a családi művelés miatt — cask korlátozott pontoságú eredményt ad, a tagokat az így megállapított jövedelem alapján alsó és felső határokkal meghatározott nyugdíjkategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A személyes jövedelmek alapul vételével évenként meg kell állapítani minden tag nyugdíjkategóriáját és azt a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak (ki- rendeltségnek) a zárszámadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkezetek feladata. A tag megállapított nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fizetendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdijat Igényel, ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj ősz- szegének kiszámításánál is. Az új törvény messzemenően egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának módját Az ipari szabályokkal egyezően kimondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alapja az az átlagos havi jövedelem, amelyet a tag a nyugdíjazás évében a nyugdíj igényléséig eltelt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 évben elért. A havi átlagos jövedelmet erre az időszakra vonatkoztatva a beielentett besorolások átlagolásával számítják ki. A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíjévvel kér nyugdíjat, megállapított átlagos havi jövedelmének kereken egy- harmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 35 százaléka, 12 év esetében 37, 13 évnél 39, stb. százaléka jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik egészen a 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem 63 százalékát. 25 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden úgy foglalható össze, hogy 10 évre a jövedelem egyharmada jár és ez minden további nyugdíjév után 2 százalékkal növekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. Hasonló szabályok érvényesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is és ezek esetében is meg van határozva a nyugdíjak minimuma. Jelentős új szabály, hogy a rokkantságnak — ugyanúgy, mint az iparban — 3 fokozata van és a rokkantsági nyugdíj összege a rokkantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészítő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a termelőszövetkezeti nyugdíjasoknál is 100 forint házastársi pótlék jár, ha nyugdíjuk összege a 1000 forintot nem haladja meg és a házastárs az iparban is előírt feltételeknek megfelel. G. P. Fokozzák a termelékenységet a tanácsi iparban Sikeresen zárta elmúlt évét a megyei tanács könnyű- és élelmiszeripara. A könnyűipar az előirányzott 290 millió forinttal szemben előreláthatóan 300 milliós termelési értékkel zárta az évet. Az élelmiszer- ipar a tervezett 152 millióval szemben 153 millió forint értéket termelt. A fejlődés üteme 1967-ben is jelentősen emelkedik. Igaz, hogy a Tiszalöki Faipari Vállalattól, az Országos Ládaipari Vállalatnak leadott faipari tevékenység — mintegy harmincmillió forint — már nem szerepel az idei tervfeladatokban, a könnyűipar ez éves előirányzott termelési értéke ennek ellenére eléri a 313 milliót. Az élelmiszeripar 1967-es terv- előirányzata 155 millió forint lesz, A termelés volumene lényegében az elmúlt évivel azonos lesz a Kelet-Magyarországi Faipari-, a Szabolcs- Szatmár megyei Építőanyagipari-, a Szatmárvidéki Faipari-, a Nyírség Textilruházati-, a Nyíregyházi PATYOLAT, a Kisvárdai Bútor- és Faipari-, és a Szabolcs- Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalatoknál. A megváltozott profilú tiszalöki üzemben — később majd Tiszalöki Vegyesipari Vállalat — évi 10—12 millió forintos termelési értékben elsősorban az építő- és vasipari tevékenység fokozódik. A vállalat ez irányú profilbővítése összhangban van a környék javítás-szolgáltatási igényeivel. A termelési érték tizenhét- milliós emelkedését tervezték a nyíregyházi VAGÉP- nél. Ez a terv már magában foglalja a vállalat által átvett új profil — a dömperalkatrészgyártás — mintegy 36 millió forintos termelési értékét is. A Talajerőgazdálkodási Vállalatnál hétmillióról tízmillióra emelkedik az éves termelési érték. Ez azonban még nem végleges, mert a vállalat további, nagy volumenű gépkocsi mo- torfelújftási munkát tervez a termelés korszerűsítése révén felszabaduló kapacitás lekötésére. A Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalatnál az ez évi termelési érték már eléri az ötvenmillió forintot. Ez tizenhárorVnilliós emelkedést jelent az elmúlt évihez viszonyítva. A vállalat rohamos fejlődésére jellemfij profil a VAGÉP-nél — Ölvén százalékos export Nyírbátorból — 240 ezer pár cipő készül a cipőgyárban — Gépkocsi motor felújítás a talajerőgazdálkodásnál zó, hogy az exportmunkák aránya ez évben már meghaladja az ötven százalékot. A tanácsi iparban egyedül ez a vállalat szállít közvetlenül külföldi megrendelésre. Jelentős a termelési volumen emelkedése a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnál Is. A bázis 33 milliójával szemben az ez évi terv- előirányzat 42 millió forint. A tavalyi, tervezett 190 ezer pár cipővel szemben az idén 240 ezer párat készítenek. Ennek elérése azonban csak úgy lehetséges, ha az üzem- bővítést végző ÉPSZER a beruházási munkákat a vállalt határidőre befejezi. A vállalatok részére tervezett termelési értékmu - tatók természetesen ez évben sem kötelezően előír tervszámok. Az előirányzat tói ez évben is eltérhetnek és a szükségletnek megfelelő, más cikkek gyártását is kezdeményezhetik. Ilyen lehetőség kihasználására törekszik ez évben például — a már említett — Talajerő- gazdálkodási Vállalat is. A termelési volumen emelését természetesen csak olyan mértékben lehet kezdeményezni. amenyiben arra a kötelezően előírt béralapfedezet lehetőséget biztosít. Az Országos Tervhivatal által lebontott ez évi terv- feladatok lényegesen feszítettebbek, mint az elmúlt éviek voltak. Számítások szerint ezt a volumenemelkedést több mint kilencven százalékban a termelékenység növelésével kell elérni. Ez a követelmény nagy feladatokat ró a vállalatok gazdasági vezetőire. Tehát az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítaniuk a termelés szervezésére, a műszaki színvonal emelésére. Tóth Árpád Ahonnan nincs fölfelé panasz Ököritóból 1909 új esztendejének első napjára virradva Szatmárököritó lett. Ez volt a neve 1951 áprilisáig. Utána Ököritófülpös. Nem volt sima a keresztelő, mert a fülpösiek amellett kardoskodtak, hogy Fülpös előbbi település és legyen Fülpösököritó. Végül mégis belenyugodtak az új község nevébe. Jó Ideig azonban csak ököritón volt tanács, a fülpösiek Tunyog- matolcshoz tartoztak. Sok volt a változás. De Szécsi Antalt, ezt az erősen őszülő, de még alig negyvennégy esztendős embert, aki felesmunkásként kezdte az életet, mindig újra választották. Közös tanács — Hirtelen magam sem tudom, hányszor. Csak bírja az ember drukkal, izgalommal, mert óhatatlan, hogy döccenők ne legyenek. A legutóbbit a múlt ér júniusában élte át, amikor Rápoltot ököritófülpöshöz csatolták. Ököritófülpös — Kápolt Szomszéd falvak. Közös községi tanácsuk van. — Szaporodott a gond, a munka, a tennivaló. Ökö- ritófülpösön több mint két és fél ezer a lakos, Rápol- ton csaknem négyszáz. Jól ismerik a szomszédban is. Itt volt tanácstitkár egy ideig. Mondták is (ff; „Csak bírja aic eiuber izgalommal“ H Olyan voll, mini egy tenger jjg Csak minél többen házasodjalak ! a rápoltiak, remélik, nem lesznek mostoha gyerekek. — Nem ígértem én az egyesüléskor semmit. De mit is mondhattam volna? Évekig éltem közöttük, ismernek. Kerékpárral jár át Rá- poltra télen is. Autóbusz- járat nincs. De minden hétfőn, szombaton ott van. — Kezdetben aggódtak. Azt gondolták a rápoltiak, ezután már még járlatle- vélért is át kell gyalogoi- niok. Hát nem. Ott intézzük... Mondtam, hogy még esketni is átjövök, csak minél többen házasodjanak!... Csak bizony alig van lakadalom. Panaszos év Elvégezte a tanácsakadémiát. Ha a tsz-nél vagy máshol helytelenül értelmezik a rendeletet, hozzá mennek. — Igaz, hogy hivatalosan bejegyzett panasz alig akad — s mutatja a könyvet Hatot számolok benne. — De annál többen jönnek személyesen. Egy hétig jegyeztem, magamat ellenőrizve, hogyan is van kihasználva a munkaidőm. Oly sok minden összejött, hogy nem győztem írni. Lányai Sándor: A kevesebb főbb A z esemény Bergengő- ciában történt. Mindezt azért bocsátom előre, mert ha nálunk az e sorokban leírtak nem is történhetnek meg, jó tudni arról, hogy mik elő nem fordulnak a nagyvilágban. Bergengóciában időszámításunk első esztendejében a beruházások főszabályozója csodálatos felfedezésre jutott. — Kedves beruházók! — mondotta, — ha igazán beruházók vagytok, úgy megértitek okoskodásomat. Az éjszaka — álmatlanságom közepette — addig számolgattam, amíg ki nem számítottam, hogy a kevesebb több. A beruházók gyülekezetében meghűlt a vér. Egyesek már az orvoshoz akartak futni, de a beruházások fő- szabályozója gyorsan tisztázta, hogy nem boszorkányságról van szó. — Tudom, csodálkoztok — folytatta — pedig a dolog pofon egyszerű. Ha egyszerre száz gyárat építünk, tapasztalatból tudjuk, mindegyik legalább tíz évig épül. Ha egyszerre csak tizet építünk, mindegyik egy év alatt elkészül. Az első évben tíz, a másodikban húsz, a harmadik esztendőben már harminc gyár termelhet... — Csodálatos! — hangzott az egyhangú felkiáltás. — Csodálatos, hogy te milyen beruházó vagy. És még csodálatosabb, hogy mi akik ugyancsak beruházók vagyunk, csak most tudtuk meg, hogy a kevesebb valóban lehet több. A beruházók gyülekezete azt is tudta, hogy a felfedezés önmagában nem elegendő, azért határoztak is. — Időszámításunk második évétől — fogalmazódott a határozat — Bergengóciában száz helyett egyszerre csak tíz új gyár építése kezdődhet. Az anyapi és emberi erő koncentrálásával a kevesebb gyár időnap előtt elkészül, hamarabb termel. és segíti az életszínvonal növekedését. A határozatot szentesítették és közhírré tették. Azzal, hogy a szomszéd városban csak időszámításunk 10. évében kezdjen épülni az új gyár, mindenki egyetértett. — No, annyit azért kibír Bergengócia — gondolták a városi beruházók —, ha tíz helyett tizenegy gyár épül. E gondolatot is követte a tett és a beruházók egyenként felkeresték a főszabályozót és ügyesen érveltek. — Teljesen egyetértek a határozattal — érvelt az egyik város beruházója. — Am, a pamutgombolyitás mégiscsak fontos dolog, a gyár építése tehát nem halasztható. Ha igazán a mi főszabályozónk vagy, most megmutathatod, hogy van hatalmad és csendesen — minden hűhót, elkerülve — még ezt az egy beruházási meghatalmazást aláírod. Aláírta... Eltelt időszámításunk második esztendeje. Mindenről, a beruházásokról is számvetést készítettek. A kevesebb valóban több lett. A száz — felében, harmadában lévő — gyárból kettöszáz lett. Akik az Írás elején esetleg elfelejtették, azoknak a számára a végére is feljegyzem, hogy az epizód időszámításunk második esztendejében, Bergengóciában történt. Abbahagytam. Naponta harminc—negyven ember... Nem kevés ez.,. Bizony nem. Különösen, ha érdemlegesen intézkedik ügyükben a tanácselnök. Márpedig, mint mondják, Szécsi Antal nem szeret fél munkát végezni. Említi, hogy az 1966-os esztendőt ő mégis „panaszos év”- ként tartja majd számon. És ez különös, mert nem az emberek panaszkodtak, hanem az a tennivaló volt sok, amit a tanácselnök szeme észrevett. És ezeket nem lehet statisztikába foglalni. Érintette némelyik az egész falut. — Erősen vizes esztendő volt a tavalyi, sok gonddal. Határunk hatvan százaléka alig termett valamit, vagy semmit. És főleg a háztáji földeket borította víz. Olyan volt, mint egy tenger... De segítettünk. Felmértük a károkat a tsz háztáji bizottságával. Negyven—százszázalékos jö. vedelemadó kedvezményt nyújtottunk nyolcvanhárom családnak. Panaszkodtak a rápoltiak. — Rossz az út elnök elvtárs. — Csak azóta, hogy megválasztottatok? — Nem, válaszolták mosolyogva. — Megígértem, hogy tavasszal a tsz-szel közösen megjavítjuk. De itt vannak a kutak... A tsz-ünk kovácsa, Kiss Gyula bácsi büty- kölgeti, ahogy tudja. Ha nem kap alkatrészt hozzá, nincs víz. Pedig már én is voltam egyszer-egyszer beszerző körúton. És tizenegy kút van már. Még szerencse, hogy az öreg ezermester mindig kitalál valamik A mozi problémája. Inkább lemarao A nagyobb községekben már szélesvásznú van Itt nincs. ígérte a MOKÉP. — Mi is segítenénk néhány ezer forinttal... Rossz az autóbuszközlekedés. Vagy a munkahelyükre vagy haza nem tudnak eljutni az emberek. Gyalog mennek Rápoltra. Terheltek a reggeli és az esti járatok is. Ó Inkább lemarad a Szálkáról Ököritófülpösre induló esti buszról. Felsegíti az öregeket, a gyerekes anyákat, s ha vége van a marxista—leninista esti egyetemi foglalkozásnak, vár még két órát és vonat- tál érkezik haza. Nem járnak Ököritófüp pösről és Rápoltról a felsőbb szervekhez panasz* tenni az emberek. Van otthon segítség. Farkas Kálinál
