Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
Negyedszer is a szocialista címért Leleményes emberek Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer L A lényeges alapelvek Köztudomású, hogy a termelőszövetkezeti átszervezés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkezetek — a tulajdonformák különbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egységes, új szocialista osztállyá kovácsolódik, s egyre közelebb kerül a munkásosztályhoz. Pártunk mai politikájában mindez kifejezésre jut, a IX. kongresszus pedig állást foglalt amellett is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglévő különbségeit fokozatosan meg kell szüntetni. Ezért foglalta határozatba a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967-ben új termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22- én törvényerejű rendeletet alkotott a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dolgozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való részvétel alapján kapott jövedelemtől. A régi szabályozás nem vette kellőképpen figyelembe a hosszabb nyug- díjidőt sem. Az említett fogyatékosságokon kívül szükségessé tette az új törvény megalkotását az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíja, alacsonyabb ösz- szegénél fogva, jelentősen elmaradt a más népgazdasági ágakban dolgozók nyugdíj- ellátásától. A nyugdíjak kedvezőtlen színvonala nemcsak szociális szempontból jelentett feszültséget, hanem egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a termelő- szövetkezetek munkaerő- helyzetében, különösen a fiatal, szakképzett munkaerők utánpótlása terén. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerének lényeges alapelvei a következők: 1. A nyugdíj a lehető legnagyobb mértékben Igazodik a személyes jövedelemhez; 2. a hosszabb nyugdíjidővel rendelkezők arányosan magasabb nyugdíjat kapnak; 3. a nyugdíj összegében kifejezésre jut a nyugdíjas tartási kötelezettsége (házastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke; 4. a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a törvényes minimumnál és növelni kell a korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugellátásokat Az ipari nyugdíjrendszerrel szemben egyetlen lényeges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy körülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvényesíti az ipari nyugdíj elveit és az 1967 január 1 után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azonos értékűvé teszi. Tartalmaz néhány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapítása területén a jelenlegi ipari szabályozásnál is fejlettebb megoldást vezet be, egyszerűbbé, érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának módját. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíj korhatára férfiaknál változatlanul a 65. nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges. Érvényben maradt a baleseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nyugdíjra mindenki jogosult, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel rendelkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépők 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat, megszűnt. Az említett 10 évi nyugdíjidőbe minden olyan naptári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság folyamatos volt, a tag legalább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott és járulékfizetési kötelezettsége fennállott. A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele 150, tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 150 napot meghaladja. A jövőben be lehet számítani a nyugdíjidőbe az úgynevezett töredékéveket is. Ha valaki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (feltéve természetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas, vagy járadékos tagról van szó.) Az így adódó nyugdíjhónapokat nyilvántartják és ha a tagnak több töredékéve van. 12 nyilvántartott nyugdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyanezeknek a szabályoknak az értelemszerű alkalmazásával veszik figyelembe azokat a töredékéveket is, amelyekben a tagsági viszony nem állt fenn a naptári év egész tartama alatt. Kivétel továbbra is az első belépés éve, amely a munkateljesítménytől függetlenül teljes nyugdíjévnek számít. G. P. Bárdi Mihály, a forgácsolórészleg vezetője szerényen elhárítja a dicséretet: — A brigád érdeme. Ha ők nem dolgoznak, én sem kapom meg a Kisipari Szövetkezetek Kiváló Dolgozója jelvényt. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz huszonnégy tagú Március 15- brigádja valóban rászolgált a dicséretre. Hogy ne legyen kötbér Az üzemet kétfelé osztó út mindkét oldalán gépek, berendezések. Készülő építőipari gyorsfelvonók, szerelés alatt álló szállítószalagok, faipari gyalugépvázak. Rajtuk lépten nyomon látni a forgácsolók munkáját. Bárdi Mihály hivatásszeretete itt már leküzdi a szerénységet. Sorra mutatja be a ma már szinte az egész Országba szállított, különböző gyártmányokat: — Ezt a szállítószalagot már jó pár éve gyártjuk Egy évvel ezelőtt nagyon sok probléma volt vele. A kerékabroncsok esztergálásá- hoz nem volt megfelelő gépünk, így a megmunkálását Debrecenben kellett elvégeztetni. Drágán és késedelmesen csinálták. Az elhúzódó szállítások miatt többször is kötbéreztek bennünket. A brigád leleményessége segített a szövetkezeten. Addig kísérleteztek, amig a meglévő gépeken, „házilag” el tudták végezni a nagy átmérőjű kerekek esztergálását. Megszüntették a más üzem munkájától való függőségüket. Az elmúlt évben már határidő előtt elkészültek a megrendelt szállítószalagok. Kincs akadály A gépalkatrészek készítéséhez a forgácsolórészleg minden gépére nagy szükség van. Egy gép meghibásodása esetén is szinte behozhatatlan lemaradás keletkezhet. Éppen ezért a gépek javítását is elvállalták. — Legutóbb például az egyik gépen egy tengely, a másikon pedig két fogaskerék törött el — magyarázza a brigádvezető. — Nem vártunk senkire, azonnal hozzáfogtunk a megjavításához. Persze néha ez a munka nem fér bele a nyolc órába. Ilyenkor négy-öt órát is rá kell dolgozni... Benn a forgácsolóban, hatalmas rakás fehéren csillogó alumínium öntvény. — Ezek ipari tv-kamerák dobozai — mutat rá kísérőm az egyik éppen megmunkálás alatt lévőre. — Nagyon pontos, precíz munkát igényéi. Több száz darabot készítettünk az elmúlt évben. Jól fizető kooperációs munka. Azért is igyekeztek kitűnő minőséget adni, hogy ez évben is kapjanak megrendelést. A határidővel sem volt probléma, a vállalt 360 darabot már december közepén elszállították a gyárnak. Aar egész országba A kisvárdai főutcán szerényen meghúzódó üzem csak pár éve vette fel az új nevet: Vas- és Gépipari Ktsz. A szövetkezet azóta rohamosan fejlődik. Termékei — a faipari gyalugépek, szállítószalagok, építőipari gyorsfelvonók — ma már az ország minden tájára eljutnak. S hogy ez így van, abban nagy a szerepe a forgácsoló- részlegben dolgozóknak. A brigád már harmadszor kapta meg a szocialista címet és legutóbb — a brigádvezetővel egyidőben — nyolcán a kiváló dolgozó jelvényt. A szövetkezet az új évben Is számíthat rájuk. A brigád Vezető — Bárdi Mihály — nyugodtan állítja: — Negyedszer is megszerezzük a szocialista címet! Tóth Árpád Befejezték a dohány simítását a mántfoki Kossuth Tsz-bcn. A képen: Halász Istvánné, Gulyás József és Szabó István tsz-tagok. Hammel József felv. Négymillióból korszerűsítik a mozikat Telies rekonstrukció Ci engerben és Nyírbátorban Megyénkben a mozihálózatot mar az elmúlt években kiépítették. Megkezdték, s az idén tovább folytatják a filmszínházak korszerűsítését. Számos épület felújítása mellett a múlt év vegéig már a szélesvásznú mozik száma Is 37-re emelkedett. Ez évben újabb 4,5 millió forintot költenek a moziépü- fetek modernizálására. Teljes rekonstrukcióra kerül sor Csengerben és Nyírbátorban. Előbbire csaknem egymillió forintot, utóbbira 800 000 forintot költenek. A csengerinél a régi épületnek csak az előcsarnoka és gépháza marad meg, a többit teljesen újjáépítik, s modern berendezéssel látják el. Nyírbátorban jelentősen bővítik a gépházat, s az épület belülről új akusztikai burkolást kap. A két jelentősebb munka mellett 16 helyen végzik el a szokásos tatarozásokat. Ezek közül Nagyecseden, Nagykállóban, Dombrádon és Kótajban kerül sor nagyobb méretű munkákra. A tisza- vasvári, kisvárdai és mérki mozi akusztikai burkolást kap. Negyvennégy művelődési otthonban működő mozit festenek újjá. a fénves- litkei, szamosszegi. nyírbog- dányi, orosi, nyírmeggyesi, gyulaházi, tarpai, demecseri, szatmárcsekei és rakamazi mozit korszerű kályhával látják el. Az épületek rendbehozásával egyidőben tovább korszerűsítik a gépparkot. Előreláthatólag ez évben 15 jugoszláv, 12 csehszlovák és 30 magyar gyártmányú normálvetítőt tesznek alkalmassá szélesvásznú filmek bemutatására. Ha szállítási vagy egyéb akadályok nem zavarják a munkát, akkor már az első negyedévben beszerelik a Jugoszláv vetítőgépet a napkori, szamosszegi, tiszadadal, tiszanagyfalui, nyírbogdányi, orosi, gégénvi, nyírmeggyesi, nyírkarászi, gyulaházi, kállósemjéni, tarpai, venesellői, borbányai és ököritófülpösi moziban. Amennyiben a programot sikerül teljesíteni, év végére a duplájára emelkedik azoknak a moziknak száma, amelyekben szélesvásznú filmeket is vetíthetnek. (h. 1.) A népfront és a tanács együttműködése Másfél évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága elhatározta: felméri az együttműködés tapasztalatait. Hat brigádot küldtek ki a tapasztalatok, az eredmények és a gondok alapos, mély elemzése érdekében, mégpedig mindegyiket speciális feladattal. Tapasztalataik átfogó értékelést adtak az együttműködésről a mezőgazdaság, a helyi ipar, a községfejlesztés, a kulturális, művelődésügyi és az egészségügyi, illetve a szociális gondozás kérdéseiben, valamint a szocialista demokratizmus érvényesülésről. A mezőgazdasági termelés segítése A két testület egyik legfontosabb közös feladata a mezőgazdasági termelés segítése. Az együttműködést igénylő sokféle teendő közül néhánynál már kialakultak a jó formák, módszerek. Ilyen például a tsz-ek közös vagyonának védelme érdekében végzett munka. Sok helyen a népfront mellett jogi bizottságok működnek, amelyek mind a tsz-eknek, mind a tagoknak sok segítséget adnak, s tevékenységükkel elősegítik a közös vagyon védelmét. Kialakultak a szerződés- kötések és a felvásárlás elősegítéséhez nyújtott agi- tációs és szervező munka módszerei is. Igen jó a népfrontbizottságok és a tanácsok együttműködése a tudományos eredmények elterjesztésében. A Nyírségi Kutató Intézet tudományos eredményeinek széles körben való ismertetése érdekében a helyi népfrontbizottságok előadásokat szerveznek. Jelentős szerepet játszanak a népfrontbizottságok a tsz-tagok szocialista munkaversenyének szervezésében. Tevékenységüknek is része van abban, hogy a nyíregyházi Ságvári Tsz felhívása alapján a párt IX. kongresszusa tiszteletére indított szocialista raun- kaVersenyhez a szövetkezetek többsége csatlakozott. Az eredmények ellenére a tsz-ekben folyó szocialista brigádmozgalom további szélesítését nehezíti az a körülmény, hogy helyileg nincs olyan szerv, mint pl. az üzemekben a szak- szervezet, amely átfogja, irányítja, értékeli a szocialista munkaversenyt. Úgy gondolom, hogy a jelen körülmények között a szocialista munkaverseny szervezésében, szélesebb körű propagálásában, értékelésében a jelenleginél jelentősebb feladatokat kellene a népfront helyi bizottságainak vállalniuk, együttműködve a helyi tanácsokkal. A mezőgazdasági termelés szervezésében és irányításában kialakult jó együttműködés mellett eredményes a tanácsok és a nép- frontbizottségok közös tevékenysége a községfejlesztési feladatok kialakításában és azok végrehajtásában is. Az eredmények egyik mércéje a társadalmi munkaj amelynek értéke eddig mintegy 73 millió forint volt. A népfront mellett létesült műszaki akció- bizoUtságok tagjai tevékenyen részt vesznek a községfejlesztés távlati és éves terveinek kialakításéban. A kulturális feladatok A tanácsok és a népfront- bizottságok együttműködésé, nek fontos területe a kulturális élet és a művelődés- ügy előbbre vitele. Az ilyen irányú tevékenység mindenekelőtt a felnőttoktatás — elsősorban a mezőgazda- sági szakoktatás és a szakkáderek nevelése — szervezésére, segítésére, az analfabétizmus felszámolására, a társadalmi és természettudományos ismeret- terjesztés kibővítésére, az olvasómozgalom kiszélesítésére és a különböző társadalmi ünnepségek lebonyolítására összpontosul. Az egészségügyi és szociális kérdésekben együttműködésük elsősorban a különböző akciókra — „Tiszta udvar, rendes ház”, öregek napja, elhagyott gyermekek állami gondozásba vétele stb. — szorítkozik. Ezen túlmenően azonban bizottságaink kevesebbet törődnek az állandó Jellegű egészségügyi feladatokkal, mert azokat sok helyen a Vöröskereszt feladatainak tekintik. A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésére a választásnál, a tanácstagok munkájával kapcsolatos kérdésekben, a tanácsülések előkészítésében, a munkatervek koordinálásában rendkívül nagy lehetőségek kínálkoznak amelyekkel azonban még nem mindig élnek megfelelően. A tanácsválasztások során a népfrontbizottságok általában alapos, komoly politikai munkát végeznek. Kiaknázatlan lehetőségek Mind gyakoribbá válik, hogy a két szerv közösen határozza meg a lakosság egészét érintő főbb feladatokat. Különösen a járási tanácsok munkájában mindjobban előtérbe kerül az a helyes törekvés, hogy a népfrontbizottságok rendszeresen egyeztessék munkatervüket és az abból adódó közös feladatokat, s hogy a tanács, Illetve a Vb. elé kerülő különféle jelentések elkészítésekor a népfront Is mondja el véleményét, képviseltesse magát a Vitában. Sajnos, ezek a pozitív jelenségek — kevés kivételtől eltekintve — még nem jellemzik a községi tanácsok és a népfrontbizottságok kapcsolatát. Az egy év tapasztalatai alapján annyit mindenesetre megállapíthattunk, hogy a határozat végrehajtása során új területekkel bővült a tanácsok és a nép- frontbizottságok együttműködése, például a helyi iparpolitikai feladatok megtervezésében és végrehajtásában, a lakosság részére végzett javító, szolgáltató tevékenység kiszélesítésében, az egészségügyi feladatok megoldásában stb. A határozat óta több járásban — mint például a fehérgyarmati, tiszalöki, nagykállói járásban — hatékonyabban segítik a népfrontbizottságok a tanácstagok választókerületi munkáját. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a tanácstagok tekintélye, s a választók bizalma a tanács 'ránt. összegezésképpen meglehet állapítani, hogy hasznos volt a megyei tanács és a népfront megyei bizottságának közös állásfoglalása, főként azért, mert számos olyan gazdasági, kulturális és a tanács egyéb tevékenységét érintő kérdésre irányította rá a figyelmet, amelyeknek eredményes megoldása tovább erősíti szocialista társadalmi rendünket. Polcz János, a Szabolcs-Sza*már megyei Hazafias Népfrontbizottsáí elnöke
